A népesedésről
Pongrátz Tiborné demográfus szerint az Antall-kormány alatt a gazdasági nehézségektől függetlenül stabil volt a népesedési helyzet. Az első sokk 1995-ben érte a társadalmat a Bokros-csomaggal. Az emberek azzal szembesültek, hogy a családpolitika nem állandó, hanem „az egyes kormányok kénye-kedve szerint változik”. Ezt a „hideg zuhanyt” a mai napig nem tudta kiheverni a társadalom. Egy magyar nő ma átlagosan 1,24 gyermeknek ad életet, ami borzasztóan alacsony szám. Az adatok mögött számtalan ok húzódik meg, de a legalapvetőbb problémák közé sorolható, hogy a párkapcsolatok „milyensége jelentős mértékben átalakult”. Jelenleg a nők hatvanegy százaléka úgy gondolja, nem szeretne házasságot kötni. Ez radikális változás a kilencvenes évekhez képest, amikor a nők hetvenhét százaléka éppen az ellenkezőjét tervezte. Az élettársi kapcsolatból kimutathatóan kevesebb gyermek születik. Mindezek ellenére Magyarország hagyományos értékrenddel rendelkező ország, ahol a társadalom számára ma is igen fontos a család, a gyermek és a házasság. Az értékek szintjén tehát megvan az emberekben a vágy a családalapításra, csak ezt egyre idősebb korukra tervezik. A fiatalok családalapításra vonatkozó döntéseit befolyásolja a stabilitás hiánya. A társadalomban fennáll egy konfliktus, amely szerint a tradicionális értékek mellett megjelentek a nagyon rossz demográfiai adatok – ez olyan feszültséget okoz, amely előbb vagy utóbb fel kell, hogy oldódjon. „Ez bekövetkezhet úgy is, hogy a magatartás idomul az értékekhez, vagy éppen fordítva. Sajnos a kutatások azt mutatják, nagy valószínűséggel az utóbbi folyamat kezdődött meg. A gyermekvállalás huszonöt-harminc éves »projekt«, amely nem függhet attól, hogy az adott kabinet aktuálisan milyen ideológiát valósít meg. A másik kardinális probléma a munka és a család összeegyeztetése. A háromévesnél fiatalabb gyermekek 9,4 százaléka van bölcsődében úgy, hogy száz százalék felett van az intézmények kihasználtsága. Ez nem választási lehetőség. Nem látni, hogy kézzelfogható változások lennének ezen a területen. (MH , 12. 03. 02.)
Márfi Gyula veszprémi érsek válaszlevele
Márfi Gyula veszprémi érsek válasza DÁVID BAER professzor (Texas Lutheran University U. S.) Magyarországot támadó levelére – amelyben jelenlegi magyar helyzetet, illetve a mai magyar kormány tevékenységét értékeli.
Hálás vagyok Önnek, hogy figyelemmel kíséri hazánk sorsát, ugyanakkor nem hallgathatom el kritikai észrevételeimet, amelyeket őszintén igyekszem megfogalmazni. Alapvető kifogásom az, hogy az Ön levele mind a magyarországi, mind az európai helyzet felszínes és egyoldalú ismeretét tükrözi, a távolabbi összefüggések figyelembe vétele pedig teljesen hiányzik belőle. Kezdjük a vallásszabadság kérdésével.
...Nem értem, hogy az Ön által kifogásolt alaptörvény mennyiben sérti a lelkiismereti és vallásszabadságot. Magyarországon ma mindenki olyan vallást gyakorol egyénileg is és közösségben is, amilyent akar. Az egyes egyházak elismerésének és nyilvántartásba vételének csak az egyházak anyagi természetű, állami támogatásával kapcsolatban van jelentősége.
...Professzor Úr azt is kifogásolja, hogy e nyilvántartásba vételt nem a bíróság, hanem a parlament végzi. Ebből is látszik, hogy Ön nem ismeri eléggé a magyarországi helyzetet. A független magyar igazságszolgáltatásban még ma is számos olyan ember dolgozik, aki a kommunista rendszer idején elkötelezett kiszolgálója volt a pártállami diktatúrának és tevékenyen részt vett egyházellenes, ún. koncepciós perekben. ... Nekem egy 2007-ben kiadott jegyzékem van. Ebben négy olyan egyházat találtam, amelyet egyazon (falusi) házszám alá jegyeztek be, közülük háromnak még a hivatalos képviselője is ugyanaz a személy volt. Olyan egyházak is elnyerték az elismerést, amelyeknek már a neve is mosolyt fakasztott a komolyabb (akármilyen vallású) hívek ajkán, mint például az Aranyos Zarándokok A-tól Z –ig, a Magyar Boszorkányszövetség vagy a Derű Egyháza. A helyzet megértéséhez azt is tudnunk kell, hogy a bejegyzett közösségek jó része semmiféle hitéleti tevékenységet nem végez, a bejegyzését csak azért kérte, hogy egyszerű gazdasági vállalkozásként- a vállalkozások által igénybe vehető kedvezményeken túl – az egyházaknak adható támogatásokban is részesülhessen.
... Ami pedig a Professzor Úr által különösen is reklamált egyházakat illeti, a következőket tudom mondani: ezeknek az egyházaknak Magyarországon nincs bázisuk. Ennek ellenére metodista egyházból három is be volt jegyezve. Egyáltalán nem könnyű eldönteni, vajon mind három igazi vallási közösség-e vagy csak ún. biznisz-egyház. Hányi Gábor metodista lelkészt nálunk mindenki ismeri, sokkal inkább nagyhangú politikusként, mint igehirdetőként. Ám az ö közösségét a metodista világegyház sem ismeri el. ...Magyarországon ma 31 elismert egyház van. Hálás lennék Professzor Úrnak, ha keresne Európában még olyan országokat, amelyek ennél több vallási közösséget támogatnak. Ha nem talál, akkor kritikáit a jövőben inkább Angliáról, a skandináv országokról, Bulgáriáról, Görögországról vagy Romániáról fogalmazza meg, mert ezekben az országokban az anglikán, az evangélikus, illetve az Ortodox, nemzeti egyházak a mai napig államegyház pozíciót élveznek. Én úgy látom. Professzor Úrnak Európával kapcsolatos ismeretei is egyoldalúak és hiányosak. Levelében egy olyan Európát tart szem előtt, amely Konrád Adenauer, Róbert Schuman, Alcide de Gasperi és Jean Monnel óta már nem létezik. A mai Európa nemcsak a gazdasági érdekek mentén, hanem ideológiailag is megosztott. Van még egy rejtőzködő keresztény Európa is, de van egy nálánál sokkal hangosabb, a hatalom és a médiumok nagy részét kezében tartó, élesen keresztényellenes, ultra liberális Európa is. Európa igazában: a kommunistákból lett kapitalisták Európája., a diktátorokból lett szabadságharcosoké és demokráciáért aggódó diktátoroké, a kétezer éve idejétmúlt és életképtelennek bizonyult erkölcsöt hirdető moderneké; az egyházak szabadságáért aggódó egyházüldözőké, akik egyetlen dologban állhatatosak: a nagyüzemi méretekben folytatott hazudozásban, a sokakat megtévesztő farizeusságban. Amikor azt állítják, hogy az Orbán-kormány autokrata, Európa-ellenes, múltba révedő és nem tartja tiszteletben a vallásszabadságot, saját hibáikat ostorozzák, de nem önmagukban, hanem másban.
... Az ultraliberális és az ún. konzervatív tábor képviselői jelen voltak azon a meghallgatáson, amelyet Strassbourgból közvetített a Hír TV. Ez egy színjáték volt. amelyet Orbán Viktor nyilvános kioktatása és megalázása céljából rendeztek. Nekem feltűnt, hogy a világ legnagyobb diktátorának (Mao-ce-tungnak) hívei oktatták itt a demokráciát, és egy közismert pedofil (D. Cohn-Bendit) tanította móresre Orbán Viktort, az öt gyermekes családapát, akinek mind az öt gyermeke ugyanattól az asszonytól (a feleségétől) született. Ezen a meghallgatáson ő volt a legeurópaibb, kis túlzással: az egyetlen európai. Imponáló türelemmel hallgatta végig a habzó szájjal üvöltöző Dániel Cohn Benditet és társait, a vádakra higgadtan válaszolt, majd engedélyt kért arra, hogy a hagyományos családmodell híveként, hazaszerető emberként és hívő keresztyénként maradhasson meg európainak.
Harmadikként megemlítem Professzor Úr levelének még egy gyengeségét: azt, hogy figyelmen kívül hagyja az Európán túli hatalmak szerepét az Orbán-ügyben. Ön úgy ír Európáról, mintha az egy önálló birodalom lenne, amelynek most éppen problémája akadt egy tartományával. Ha Ön azt hiszi, hogy itt egy európai belügyről van szó, akkor bizony nagyot téved. Orbán Viktornak nem az Unióval van elsősorban baja, hanem azzal a nemzetközi nagytőkével, amelynek birtokosait valahol a New-York-i Wall Street-en sejtjük, ezért egyszerűen csak így hívjuk őket, hogy Amerika. Ez az elnevezés persze téves: a dollárnak és a dollár urainak, szolgáinak nincs hazájuk, nemzetiségük sem. Ők a kozmosz polgárai, a szó legrosszabb értelmében vett kozmopoliták, akik az egész világ meghódításáról álmodnak. Ehhez pedig pénzre van szükségük, nagyon sok pénzre. Ezért nem elégszenek meg az általuk kirobbantott demokrácia-importnak hazudott háborúkkal, orvosok és gyógyszerészek megvételével egy időben épített hatalmas gyógyszergyáraikkal és a kezükben tartott multinacionális gazdasági vállalatokkal, hanem (kamat) adófizetőikké akarják tenni az egyes államokat is.
Ennek érdekében megpróbálják befolyásolni a szabad választásokat, illetve igyekszenek megvenni az egyes kormányokat. Az a jó kormány, amelyik hajlandó felvenni az előnytelen hiteleket is, majd azok gyors elköltésével örökös adófizető gyarmattá teszi hazáját. Az ilyen kormánynak nem kell tartania attól, hogy diktatúrával vádolják: nyugodtan kilövetheti békés tüntetők szemét, kizárhatja ünnepségeiről saját népét, korlátokat építhet a parlament köré, még a hivatalos adatokat is meghamisíthatja, ettől még európai és demokrata; marad. Legfeljebb akkor koppantanak a fejére, ha a teljes államcsőd (fizetésképtelenség) veszélyébe sodorja hazáját.
Más szabályok vonatkoznak a rossz kormányra, amely megpróbál kitörni az adósságcsapdából. Ezt akkor is leminősítik, ha az államháztartási hiány ezt nem indokolja, miniszterelnökét Hitlerhez és Sztálinhoz hasonlítják, cigánynak mondják, majd cigánygyűlölőnek még akkor is, ha történetesen ő oszlatja fel a cigányellenes akcióiról elhíresült egyesületeket, vagy ő küldi az Európai Parlamentbe az egyetlen cigány nőt. És hiába nyújt támogatást a zsidó egyházaknak, hiába vannak zsidó barátai, természetesen nem maradhat el vele kapcsolatban az antiszemita megbélyegzés sem. A nemzetközi nagytőke birtokosai különösen is haragszanak Orbán Viktorra, mert több olyan, nagytőke ellenes intézkedést hozott (bankadó bevezetése, multinacionális cégek privilégiumainak csorbítása), amelyeket már több ország is átvett, illetve átvenni szándékozik. Ezért szervezték meg azt az átfogó hadműveletet, amelynek ma is a tanúi vagyunk. Szeretném újra hangsúlyozni, hogy ezt az akciósorozatot Amerikából irányítják, amerikaiaknak sem nevezhető pénzemberek. Ez még akkor is így van. ha az amerikai színészek (Hillary Clinton, Charles Gati, Georges Soros) mellett látszólag az európai szereplők vannak többségben.
A nagytőke ügyesen felhasználja Európa megosztottságát, igénybe veszi az Európa Bizottság (az Unió kormánya) és az Európai Parlament tisztségviselőit, különösen azokat, akik Orbán Viktor ideológiai ellenfelei. Természetesen felhasználja a magyar ellenzék képviselőit is, akiket rettenetesen idegesít a jobboldal kétharmados parlamenti többsége. Az Unió képviselői jól tudják, hogy a nemzetközi nagytőke fojtogató karjai Európát is veszélyeztetik, mégis vállalják az együttműködést anyagi érdekből, félelemből vagy ideológiai okokból. A helyzet korántsem ismeretlen: így fogott össze kétezer évvel ezelőtt a Főtanács is az általa gyűlölt Poncius Pilátussal. Pilátust tapsolják ma is sápadtan, minden írástudók és farizeusok... És nem hiányozhatnak természetesen a hamis tanúk sem, akiknek létformájuk a hazudozás és mivel övék a médiumok nagy része, rá tudják venni még a jobboldali sajtó egy részét is arra, hogy feszítsd meg!-et kiáltsanak Orbán Viktorra és az alattvalófajnak, sőt patkány-népnek minősített magyarokra. (Az utóbbi minősítés Kertész Imre Nobel-díjas írótól való.) Minden országnak, így az Uniónak is vannak olyan előírásai, amelyeket úgyszólván senki sem képes teljesen megtartani.
Ezek viszont kiválóan alkalmasak arra, hogy számon kérjék őket azokon a kormányokon (és csak azokon!), amelyek nem állnak be sorba. A kettős mérce alkalmazása az ultraliberális világ mindennapos gyakorlata. De nem hiányoznak a bolsevik módszerek sem - ahogy arra már utaltam. Ha lopni akarsz, kiálts tolvajt! Ostorozd saját hibáidat másokban, így magadról elterelheted a figyelmet. Nálunk ma is érvényben van egy olyan szerződés, amelyet az IMF (Nemzetközi Valutaalap) erőltetett rá a valuta szűkében lévő és szovjet felügyelet alatt álló magyar kommunista kormányra (1982-ben), amely szerint a Valutaalap magyarországi birtokai mindenféle ellenőrzés és szabályozás felett állnak, sem cégeik, sem azok alkalmazottai, de még azok bérlői ellen sem indítható semmiféle eljárás, sem magyar, sem nemzetközi bíróság előtt. Mi más ez, ha nem közönséges diktatúra? Része egy nemzetek felett álló, vadkapitalista, ultraliberális diktatúrának, amely egyenes leszármazottja a hitleri és sztálini zsarnokságnak. Professzor Úr talán nem hallotta, de mi tudjuk, hogy nálunk a fasisztákból lettek a legkegyetlenebb kommunisták. Ugyanakkor ma azt is látjuk, hogy a kommunistákból lettek a leggazdagabb kapitalisták, és ők azok, akik a leghangosabban aggódnak a magyar demokráciáért.
Gyurcsány Ferenc, Kovács László, Jósé Manuel Barroso, Dániel Cohn-Bendit: mind-mind a vörös diktatúra hívei voltak, ma pedig a vadkapitalista diktatúra kiszolgálóiként aggódnak a demokráciáért. Adolf Hitler a világ németjeit akarta egybefogni a világuralom megszerzése érdekében. Világ proletárjai, egyesüljetek! - ez volt Sztálin jelmondata, ugyancsak a világ feletti hatalomról álmodva. Világ nagytőkései, kartellbe tömörüljetek! - ez a tisztességtelen úton összeharácsolt nemzetközi nagytőke urainak jelmondata - ahogy azt Dávid C. Körten Tőkés társaságok világuralma c. könyvében már1995-ben megírta. Az eszközök különbözők, ám a cél és az eszmeiség ugyanaz. Egyik diktatúra sem tűri el a kritikát, még kevésbé azt, hogy valaki kilógjon a sorból. De azért valahol mégis mindegyik megbukik... A fent említett, harmadik típusú diktatúráról szól az Egy mondat új zsarnokságról című vers, amelyet soraimhoz mellékelek. Külön felhívom Professzor Úr figyelmét az utolsó szakaszokra, amelyek komoly figyelmeztetést tartalmaznak mindannyiunk számára:ha gyanútlanul átvesszük a diktatúra megtévesztő propagandáját, magunk is szem leszünk a láncban, magunk is zsarnokság leszünk. Amitől óvjon meg minket a Szentlélek, aki egyedül képes kimenteni a világot- és benne szeretett Európánkat is - az ultraliberális, vadkapitalista diktatúrából - felszínre hozva a most még sűrű hamuréteg alatt rejtőző keresztény Európát.
Professzor Urat tisztelettel és szeretettel köszönti: Márfi Gyula veszprémi érsek
Veszprém. 2012. február 18.
A levél részletek az érsek úr hozzájárulásával kerül közlésre.
Illyés Gyula
EGY MONDAT A ZSARNOKSÁGRÓL
Hol zsarnokság van,
ott zsarnokság van
nemcsak a puskacsőben,
nemcsak a börtönökben,
nemcsak a vallató szobákban,
nemcsak az éjszakában
kiáltó őr szavában,
ott zsarnokság van
nemcsak a füst-sötéten
lobogó vádbeszédben,
beismerésben,
rabok fal-morse-jében,
nemcsak a bíró hűvös
ítéletében: bűnös!
ott zsarnokság van
nemcsak a katonásan
pattogtatott „vigyázz!”-ban,
„tűz!”-ben, a dobolásban,
s abban, ahogy a hullát
gödörbe húzzák,
nemcsak a titkon
félignyílt ajtón
ijedten
besuttogott hírekben,
a száj elé hulltan
pisszt jelző ujjban,
ott zsarnokság van
nemcsak a rács-szilárdan
fölrakott arcvonásban
s e rácsban már szótlan
vergődő jajsikolyban,
a csöndet
növelő néma könnyek
zuhatagában,
kimeredt szembogárban,
ott zsarnokság van
nemcsak a talpraálltan
harsogott éljenekben,
hurrákban, énekekben,
hol zsarnokság van,
ott zsarnokság van
nemcsak az ernyedetlen
tapsoló tenyerekben,
kürtben, az operában,
épp oly hazug-harsányan
zengő szoborkövekben,
színekben, képteremben,
külön minden keretben,
már az ecsetben;
nemcsak az éjben halkan
sikló gépkocsizajban
s abban,
megállt a kapualjban;
hol zsarnokság van, ott van
jelenvalóan
mindenekben,
ahogy rég istened sem;
ott zsarnokság van
az óvodákban,
az apai tanácsban,
az anya mosolyában,
abban, ahogy a gyermek
idegennek felelget;
nemcsak a szögesdrótban,
nemcsak a könyvsorokban
szögesdrótnál jobban
butító szólamokban;
az ott van
a búcsúcsókban,
ahogy így szól a hitves:
mikor jössz haza, kedves;
az utcán oly szokottan
ismételt hogy-vagy-okban,
a hirtelen puhábban
szorított kézfogásban,
ahogy egyszercsak
szerelmed arca megfagy,
mert ott van
a légyottban,
nemcsak a vallatásban,
ott van a vallomásban,
az édes szó-mámorban,
mint légy a borban,
mert álmaidban
sem vagy magadban,
ott van a nászi ágyban,
előtte már a vágyban,
mert szépnek csak azt véled,
mi egyszer már övé lett;
vele hevertél,
ha azt hitted, szerettél,
tányérban és pohárban,
az ott van az orrban, szájban,
hidegben és homályban,
szabadban és szobádban,
mintha nyitva az ablak,
s bedől a dögszag,
mintha a házban
valahol gázfolyás van,
ha magadban beszélgetsz,
ő, a zsarnokság kérdez,
képzeletedben
se vagy független,
fönt a Tejút is már más:
határsáv, hol fény pásztáz,
aknamező; a csillag:
kémlelő ablak,
a nyüzsgő égi sátor:
egyetlen munkatábor;
mert zsarnokság szól
lázból, harangozásból,
a papból, kinek gyónol,
a prédikációból,
templom, parlament, kínpad:
megannyi színpad;
hunyod-nyitod a pillád,
mind az tekint rád;
mint a betegség,
veled megy, mint az emlék;
vonat kereke, hallod,
rab vagy, rab, erre kattog;
hegyen és tenger mellett
be ezt lehelled;
cikáz a villám, az van
minden váratlan
zörejben, fényben,
a szív-hökkenésben;
a nyugalomban,
e bilincs-unalomban,
a zápor-zuhogásban,
az égigérő rácsban,
a cellafal-fehéren
bezáró hóesésben;
az néz rád
kutyád szemén át,
s mert minden célban ott van,
ott van a holnapodban,
gondolatodban,
minden mozdulatodban;
mint víz a medret,
követed és teremted;
kémlelődsz ki e körből?
ő néz rád a tükörből,
ő les, hiába futnál,
fogoly vagy s egyben foglár;
dohányod zamatába,
ruháid anyagába,
beivódik, evődik
velődig;
eszmélnél, de eszme
csak övé jut eszedbe,
néznél, de csak azt látod,
mit ő eléd varázsolt,
s már körbe lángol
erdőtűz gyufaszálból,
mert amikor ledobtad,
el nem tiportad;
s így rád is ő vigyáz már,
gyárban, mezőn, a háznál,
s nem érzed már, mi élni,
hús és kenyér mi,
mi szeretni, kívánni,
karod kitárni,
bilincseit a szolga
maga így gyártja s hordja;
ha eszel, őt növeszted,
gyermeked neki nemzed,
hol zsarnokság van,
mindenki szem a láncban;
belőled bűzlik, árad,
magad is zsarnokság vagy;
vakondként napsütésben,
így járunk vaksötétben,
s feszengünk kamarában,
akár a Szaharában;
mert ahol zsarnokság van,
minden hiában,
a dal is, az ilyen hű,
akármilyen mű,
mert ott áll
eleve sírodnál,
ő mondja meg, ki voltál,
porod is neki szolgál.
(1950)
"Ellenezzük a magyar kormány elleni hecckampányt!"
Magyarországot támogató határozatot fogadott el a nemzeti konzervatív Szolidáris Lengyelország (SP) pártalapító ülésén szombaton – olvasható az Onet.pl lengyel hírportálon.
A kongresszus több mint ezer résztvevője által megszavazott határozatban az SP szolidaritását fejezte ki Magyarországgal és támogatásáról biztosította a magyar kormányfőt. „Ellenezzük a demokratikus módon megválasztott és általános támogatásnak örvendő magyar kormány ellen irányuló hecckampányt” – hangoztatták a dokumentumban.
[gallery link="file"]
Zbigniew Ziobro, a párt elnöke már március elején hangsúlyozta, hogy az SP a magyar kormánypárt „eredményes, sikeres útján” akar haladni. Az új párt politikusai szombati beszédeikben is Magyarországot mutatták fel követendő példának. Jacek Kurski európai parlamenti képviselő, a párt elnökhelyettese például a bankadó bevezetését sürgette Lengyelországban.
Az SP-t a Jaroslaw Kaczynski vezette nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság pártból tavaly ősszel eltávolított politikusok alapították, és szombatig parlamenti frakcióként működött a lengyel politikai színtéren.
(MTI)
A családi gazdaságokról
Az Élőlánc Magyarországért tiltakozik az ellen a félrevezető beállítás ellen, amely szerint a Raskó György által képviselt mega- és gigabirtokokon folytatott tevékenység lenne a „professzionális mezőgazdaság”, a családi gazdaságok pedig skanzenbe illőek lennének. Ács Sándorné és Ertsey Attila szerint Raskó emblematikus alakja annak a körnek, akikről Ángyán József lemondása kapcsán írt. „A mezőgazdaságban pénz van" mondja, és ebből számára az következik, hogy az csakis neki, és köreinek rendeltetett. Raskót kileli a hideg a gondolattól is, hogy a vidék jövedelemtermelő erőforrásai ne hozzá és a hasonló nagybirtokosokhoz kerüljenek, hanem a családi gazdaságok megélhetését, a helyi közösség gyarapodását szolgálják. Az 50-300 hektáros magyar családi gazdaságok Európa legnagyobb gazdaságai közé tartoznak. Az EU-ban átlagos birtokméret ugyanis – amiről Raskó mélyen hallgat – 30 hektár. Ha átmegyünk a magyar határon Hegyeshalomnál, saját szemünkkel is megláthatjuk, hogy a nálunk sokkal rosszabb mezőgazdasági adottságú területeken is virágoznak a falvak; megélnek, sőt jól megélnek a családok akár kicsi területeken is. De így van ez Dániában is, ahol az egész mezőgazdaság családi gazdaságokra és azok szövetkezeteire épül.
Ha a földet a helyi családi gazdaságok művelik, helyben marad a jövedelem, fejlődésnek indul a helyi társadalom és gazdaság. A gigagazdaságok hosszú távon gazdaságilag és ökológiailag fenntarthatatlanok. A tőkés társaságok odébbállnak majd, ha keveslik a profitot, és visznek, amit lehet. A családi gazdaságok ellenben helyben maradnak, és a kőolajkorszak után is képesek lesznek egy munka intenzív, fenntartható működésre. Raskó szerint a családi gazdaságokra épülő mezőgazdaság csak állami támogatással tartható életben – és mélyen hallgat arról, hogy az EU által a családi gazdaságok, a vidék megerősítésére, fejlesztésére szánt támogatásokat sok ezer hektár után ő és a hozzá hasonló újkori nagybirtokosok teszik zsebre. Szó sincs tehát arról, hogy ezek a nagybirtokok nem igényelnek támogatást, sőt „professzionális” módon halásszák el a helyi társadalmaktól ezeket az eredetileg nekik szánt támogatásokat. (greenfo.hu)
Isten ismeri gyengeségünket
"Hiszen tudja, hogyan formált, emlékszik rá, hogy porból lettünk ..." (Zsoltárok 103:14)
Bármilyen gyengeség, melynek kezelését vissza utasítod, rossz irányba terel, és a vereség felé visz. Ahhoz, hogy győzelmes életet tudj élni, fel kell ismerned néhány dolgot.
Először, hogy gyengeséged bármikor felbukkanhat. Aminek engeded, hogy gyökeret verjen, növekedni fog benned. Amin most nem tudsz úrrá lenni, később az lesz úrrá rajtad. A zsoltáros így Imádkozott: "Öregkoromban se vess el engem, ha elfogy az erőm, ne hagyj el!" (Zsolt.71:9).
Másodszor, hogy lsten Szelleme újra és újra figyelmeztetni fog. Jézus azt mondta Péternek: "... íme, a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát, de én könyörögtem érted, hogy el ne fogyatkozzék a hited: azért, ha majd megtérsz, erősítsd atyádfiait" (Luk.22:31-32). Képzeld el, az Úr imádkozik érted! "... ha pedig vétkezik valaki, van pártfogónk az Atyánál: az igaz Jézus Krisztus" (1Ján.2:1). Jézus közbenjár érted, az Ő igazságába öltöztet, és visszavonz magához.
Harmadszor, hogy lsten továbbra is használni fog, még akkor is, ha valamilyen gyengeség növekszik benned. Ő lehetőségeket fog adni arra, hogy segítségét kérd. Jézus így figyelmeztette Jeruzsálemet: "... hányszor akartam összegyűjteni gyermekeidet, ahogyan a tyúk szárnya alá gyűjti a csibéit, de ti nem akartátok! Ime, elhagyottá lesz a ti házatok." (Mt.23:37-38). Ha semmibe veszed lsten kegyelmét, mi marad? A következmények.
Azt kérdezed: "Mit tehetek?" Fordulj Istenhez! Őt nem fogja meglepetésként érni gyengeséged, és nem fogja megvonni segítségét. Ismerd el gyengeséged! Válj az ellenségévé! Engedd, hogy lsten Szelleme megerősítsen! Ő nem csak hogy meg tud szabadítani, de képes legnagyobb gyengeségedet legerősebb fegyvereddé kovácsolni.
(agapesolymar.hu)
Áldott napot mindenkinek!
Töhötöm
Ion Codru-Dragusanutól
Aki nem hagyja el szülőföldjét, fogalma sincs annak a hazáról; olyan az, mint az erdő közepén álló: nem látja a fáktól az erdőt; bezzeg, aki idegenbe szakad, ó, be megtanulja szeretni!
Ion Codru-Dragusanu
Mérey Katalintól
Mindenkinek megvan a maga Trianonja, Erdélye, lecsatolt, elvett, elvesztett nemzetrésze, de ez sovány vigasz (...). Minden történelmi adat, minden háború, minden békekötés, minden elvesztett és megnyert ügy mögött, és minden centiméter kiigazított határ mellett emberek vannak. Emberek, akik élni szeretnének, és azt akarják, hogy egyszer majd a szülőhazájuk földje fogadja be őket.
Mérey Katalin
Magyar Örökség-díjat kapott a 210 éves Teleki Téka
Magyar Örökség-díjat kapott a 210 éves marosvásárhelyi Teleki Téka.
A díj azon intézményeknek, csoportoknak, személyeknek adható, akik tevékenységükkel hozzájárultak a magyarság erkölcsi, szellemi felemelkedéséhez. Magyar Örökség-díjban évente négy alkalommal hét-hét jelentős magyar teljesítmény részesül.
A marosvásárhelyi Teleki Téka mellett a friss díjazottak között szerepel az Egyesült Államokbeli Magyar Baráti Közösség magyarságmentő szolgálata, a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok, Korzenszky Richárd munkássága, Tormay Cécile, a Napkelet című folyóirat alapítójának szépírói munkássága, Gulyás Gyula és Gulyás János hiteles dokumentumfilmes művészete, Veres Péter nemzetépítő munkássága.
Az állami beruházások szervezéséről
Mészárosné Győrvári Bella, a Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért vezetője szerint míg nálunk több száz kisvállalkozást tett már tönkre, hogy nem fizették ki alvállalkozói munkájukat, Németországban elképzelhetetlen, hogy a konkrét termelőmunkát nem végző cégnél akadjon meg egy nagyobb beruházás kifizetése.
Ott ugyanis csak erre szakosodott és szigorú követelményeknek megfelelő cég közvetíthet munkát, s haszonkulcsa nem lehet többszöröse a tényleges munkát végző alvállalkozóénak. A jogszabály ellen vétőknek súlyos büntetésre kell számítaniuk. Nálunk viszont az állami és önkormányzati megrendelések esetén sem titka a lánctartozás kialakulása, s rendszeresen kapnak újabb megbízásokat az alvállalkozók kifizetésével adós cégek is. Az MMV ezért azt javasolja, hogy nonprofit állami vállalkozás szervezze az állami beruházásokat, amely közvetlenül a munkát végző cégekkel szerződik. (MN, 12. 03. 04.)
A patrióta gazdaságpolitikáról
Kiszelly Zoltán szerint a patrióta gazdaságpolitika úgy erősíti az adott országot, hogy az nem más nemzeteknek, csupán néhány – igaz nagyon befolyásos – multinak árt. Az új rendszerben a cégek az itt megtermelt profit egy méltányos részét különadóként fizetik be, és a kormány abból kezeli a legégetőbb társadalmi problémákat.
Magyarország visszatér a rendszerváltáskori szabályhoz, amely szerint az itteni vásárlóerőből táplálkozó profit 51 százaléka maradjon az országban, míg 49 százalékot az itt befektető külföldi cég használhat fel. Az elgondolás sikerességét mutatja, hogy ezt a joint venture elvet, azóta Kína, Oroszország és Törökország is használja. A rendszerváltáskor a külföldi befektetők (még) hajlandók voltak az árat megfizetni, hogy a magyar és ezáltal akkori KGST-piacra léphessenek. Ne csodálkozzunk, ha az EU az ilyen szabályokat nem szereti, mert ezek nem a nagy nyugati konszernek érdekét szolgálják. Ugyanezek a konszernek azonban a kínai, orosz vagy török esetben mégis elfogadták ezt a szabályt, hiszen az ottani piacokhoz való hozzáférés megéri nekik ezt az árat. Egy erős Magyarország és Lengyelország az EU-nak is érdeke lenne, ha valóban közösségi célok lebegnének előtte, és nem néhány tőkeerős csoport és befolyását féltő régi tagállami elit részérdeke. (MN, 12. 03. 12.)