A közteherviselésről
Orbán Viktor szerint hosszú távon tragédiához vezet, ha nem változtatunk a korábbi helyzeten, amikor 2,6 millió adófizető tartott el egy tízmilliós országot. 2010-ben 3,8 millió ember dolgozott, akik közül 1,2 millió nem fizetett adót. (De olyan alacsony volt a bére, hogy így is a létminimum alatt maradt.) Többen éltek állami juttatásokból, mint munkából, sőt 2002 és 2010 között szavazatszerző gépezet erősítette azt, hogy nem munkából, hanem állami juttatásból kell élni.
Ez vezetett az eladósodáshoz is, mivel munka híján pénz sem volt, nem maradt más, mint a hitelfelvétel. (Az eladósodás okait keresve nem kellene figyelmen kívül hagyni, hogy a teljes szja-bevétellel egyezik meg csak az államadósság kamatszolgálata. S hogy a külföldi befektetők adóparadicsomi szinten fizetnek csak társasági adót.) Az új társadalmi szerkezetnek a középosztályra kell épülnie, ezt a réteget támogatja az új adórendszer is a családi adókedvezményekkel. Ezt a rendszert a középosztály magáénak kell, hogy érezze. Ha a bank- és válságadókkal nem vonták volna be a nagytőkét a közteherviselésbe, nem lehetett volna elindítani a reformokat az egészségügytől az oktatáson és az önkormányzati szektoron át az igazságszolgáltatásig. (MH, 12. 03. 12.)
K. László
Azért a műsorújságból tájékozódom, és jelenthetem, a balliberális alaphang a régi, kiegészülve a silány, szórakoztatásra szánt programokkal, amelyek egyébként reménytelenül versenyeznek a nagy kereskedelmi tévék még silányabb népszórakoztatásával. Miközben ezt írom, K. László pénzügyi uniós szakértőként nyilatkozik, védi a védhetetlent, az Európai Unió tökéletesen antidemokratikus felépítését és választási rendszerét, de hát ez érthető, K. László normális esetben sohasem lehetett volna európai biztos, akár most Andor László.
Szegény embert meglepte, hogy nem kapott pályázatára jelölést az MSZP vezető pozícióinak egyikére sem, és nem érti, miért nem támogatták. Nem merném mondani, hogy hiányozni fog, bár szerintem nem fogja feladni, talán még műsorvezető is lehet az ATV-ben, esetleg a Klubrádióban, mint Kuncze Gábor, de végső esetben belép a Demokratikus Koalícióba, ott szükség lehet ilyen régi, jó káderekre. K. László „meggyőződéssel hiszi”, hogy a szociáldemokrata politika jobb, mint a mostani, önérzete apró sebet kapott, de kiheveri.
Szentmihályi Szabó Péter
(MH, 12. 03. 24.)
Ideges a kedves vezér
Aztán ott van az új, üde színfolt, a Demokratikus Koalíció, élén a fődemokratával, Gyurcsány Ferenccel. Az MSZP-ből való kivonulása nem hozta meg a várt népszerűséget, de ráadásul még a frakcióalapítási terve is úgy tűnik, kudarcra van ítélve. Ideges is a kedves vezér, így aztán a híresen konszolidált nagypolgári családi hátterű pápai úri gyerekből kitört a frankó, miszerint Orbán egy felkapaszkodott proli. De akad e pártoknak erős „civil” hátországuk is. Itt van mindjárt a Szolidaritás. Két vezetője, akik korábban nagyot alakítottak bohócforradalmár szerepben, már nem éneklik együtt a dalt, hogy egyedül nem megy. A Szolidaritás gigatüntetést szervezett, de csak néhány ezer embert sikerült összetoboroznia. Bár a résztvevők száma csalódást okozott a szervezőknek, de legalább a vezetőjük, Kónya Péter pontosan tudja, hányan és mennyiért statisztáltak a békemeneten.
Forró Péter
(MH, 12. 03. 24.)
A Nyugat nem minta többé
A Nyugat volt a mentsvár számunkra. Nekünk, akik itt éltünk, elegünk volt a szabadság hiányából, a gazdasági tehetetlenségből, a mindennapi mutyikból, bratyizásból, a fejetlenségből és a továbbélő uram-bátyám viszonyokból, a fejlődésképtelenségből, a szervezetlenségből, a gazdasági irracionalitásokból és így tovább. De vigasztalt és reményt adott számunkra, hogy van a Lajtán túl egy világ, amelyik működőképes, amelyik kiválóan szervezett, amelyik egyszer talán majd befogad bennünket.Egyetlenegy dolgot nem vettünk észre. Mégpedig azt, hogy az ő jólé-tüknek, árubőségüknek, hihetetlenül gáláns szociális és nyugdíjrendszerüknek, a magasan fejlett gazdaságnak nagy ára van. Nem más, mint hogy a Nyugat, azaz a centrumországok, a perifériákat folyamatosan a periférián tartják. Ha a periféria, illetve fél-periféria országait valóban engednék felemelkedni maguk közé, vagyis a centrumországok közé, vége lenne centrumpozíciójuknak. A Nyugat tehát nem tesz mást, mint használja és kihasználja a periféria energiáit, piacait, munkaerejét, kiszivattyúzza onnan az erőforrásokat, és ezzel újabb dinamikát ad a centrumszerep megőrzéséhez.
Fricz Tamás
(MH, 12. 03. 24.)
Emberi pajzs
Az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal nevű misszionáriuscsoport Civilizálni akar bennünket, hiszen ők már mindent tudnak a helyes viselkedésformákról. A baj csak az, hogy kielégítetlen kékharisnyákból, nyamvadt szerencsétlenekből, torz lelkű félnótásokból álló maroknyi csapatuk még csak vitatkozni sem akar velünk semmiről. Ők csak úgy jönnek, hogy csodáljuk őket tátott szájjal, merthogy nemcsak szépek és okosak, de talpig demokraták is.
Marie-Christine Vergiat, a csoport vezetője bizonyára a Homo europicusok kiterjedt családjába tartozik, de fájdalom, lelepleződött, hogy miként képzeli a magyarországi kiruccanást a nyugati világban átmenetileg feleslegessé vált barátaival. Először is csak úgy, merő véletlenségből összefutnak majdTamás Gazsiékkal, sőt még Krausz Tamás és Szigeti Péter is a látókörükbe kerül. Megnyugodhatunk: hazaérkeztek. Mi itthon, ők otthon, csudálatos ez a világ!
A másik apróság az a helyes kis cigányozás Vergiat asszony vagy szerencsétlenebb esetben kisasszony levelében. Számára ugyanis Horváth Aladár és Daróczi Ágnes nem „értelmiségi” vagy „történész”, mint a többi, hanem egyszerűen „roma”. Hűha, mi lenne itt, ha a Magyar Hírlap főállású cigánynak nevezné az SZDSZ csillogó tekintetű emberpárosát, de ne izguljunk, amit nekünk nem szabad, az alternatív turistáknak bezzeg igen. És le a kalappal Tétényi Éva jellemzése előtt is, akinek csak ennyi jutott: „egy nő” és a „Fidesz ellen harcol”.
Nagyszerű csapat érkezik hát hozzánk, lesz mit tanulnunk tőlük emberségből, toleranciából, demokráciafelfogásból.
Szentesi Zöldi László
A hátrányos helyzetűekről
Új típusú szociális szövetkezetek létrehozásáról döntött a kormány, melyek a 47 leghátrányosabb kistérség 800 településén élőknek adna lehetőséget, hogy mezőgazdasági munkákkal, állattenyésztéssel, gyümölcstermesztéssel megteremtsék az önfenntartás feltételeit. A pályázat keretösszege 5 milliárd, így mind a 800 érintett településnek lehetősége lesz szövetkezetet indítani. (MN, 12, 03. 13.) - Roma telepek rekonstrukciójára uniós forrásból 4,7 milliárd, hazai forrásból 400 millió forint fordítható – jelentette be Balog Zoltán Nyíregyházán a zömében cigányok lakta Huszártelep bejárása után. Az országos rehabilitációs program arról szól, hogy esélyt teremtsünk a felzárkózásra azoknak az embereknek, akik hajlandók tanulni és dolgozni, saját magukért és a környezetükért tenni. (MN, 12. 03. 10.)
A nemzetközi pénzügyi érdekcsoportokról
Fricz Tamás szerint a demokráciára a legnagyobb veszélyt a nemzetközi gazdasági-pénzügyi érdekcsoportok jelentik, amelyek nem megszüntetni akarják a demokrácia intézményeit, hanem felhasználni azokat saját céljaik érdekében. A világ pénzügyi forgalmát, a tőzsdei mozgásokat, a hitelminősítő intézeteket és hedge foundokat, valamint a multinacionális cégeket irányító körök függetlenek minden demokratikus kontrolltól, a médianyilvánosságtól, az elszámoltathatóságtól, természetüknél fogva rejtőzködnek és szervezetileg-intézményileg nehezen megnevezhetők. E befolyásos világhatalmi kör demokratikus eszközökkel nem ellensúlyozható, hiszen működése nem transzparens és nem számon kérhető, ami a demokráciában alapkövetelmény. A félig nyílt, félig rejtőzködő pénzügyi körök diktálhatnak még a nagyhatalmaknak vagy az EU-nak is, mert bármikor képesek arra, hogy kisebb országokat államcsőd közeli állapotba kényszerítsenek, amivel viszont dominóeffektust tudnak elindítani. A neoliberalizmus uralkodóvá vált eszméjének segítségével a piac vette át a meghatározó szerepet az államtól, ezáltal a közjó és a társadalmi szféra érdekei nagymértékben háttérbe szorultak. (MN, 12. 03. 10.)
Navracsics levelet ír a himnuszéneklés miatt
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, veszprémi országgyűlési képviselő, valamint Porga Gyula, Veszprém polgármestere is elfogadhatatlannak tartja az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) rendelkezését, mely nem engedélyezi a klubrendezvények előtt a himnuszok lejátszását, eléneklését.
Navracsics Tibor (Fidesz) és Porga Gyula (Fidesz-KDNP) levelet írnak az EHF-nek, és magyarázatot kérnek, miért nem lehet elénekelni a Himnuszt kézilabda-mérkőzések előtt.
Az EHF a héten indított eljárást az MKB Veszprém ellen - amely vasárnap fogadja a spanyol Ademar Leónt Bajnokok Ligája-nyolcaddöntő visszavágón -, mert a klub hazai nemzetközi találkozói előtt a helyi közönség elénekli a magyar himnuszt. A lehetséges büntetés több millió forintig terjedhet, ezért a csapat elnöksége ezért arra kérte a szurkolóit, hogy ne énekeljék el a mérkőzés előtt a himnuszt.
Az EHF szabályzata szerint a himnuszt csak válogatott mérkőzések előtt lehet énekelni, a klubcsapatokéi előtt nem. Az EHF azzal érvel a himnusz ellen, hogy annak eléneklése felborítja a szigorú időrendet.
Porga Gyula polgármester butaságnak és ostobaságnak nevezte az EHF szabályát és azt is, hogy ezért szankció járhat. Bíznak benne, hogy levelükkel elérik, a jövőben senkit se zavarjon majd a himnusz eléneklése a mérkőzések előtt.
Navracsics Tibor utalt rá, hogy a veszprémi szurkolók eddig is elénekelték a Himnuszt, az ellenfelek ezt a helyi szokást tiszteletben tartották, és megítélése szerint a meccsek előtti felvezetés során ennek bele kell férnie az időbe.
"Ha a veszprémi szurkolók el akarják énekelni a Himnuszt, tegyék meg! Amennyiben ezért büntetés jár, vállaljuk, és gyűjtést szervezünk az összeg befizetésére" – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.
(mno.hu)
A csapda és természete
Még mindig azzal áltatjuk magunkat, hogy a Nyugat a haladás, a felemelkedés, a méltó emberi élet egyetlen letéteményese. Ám ez már 907-ben sem volt igaz. Csakhogy ma már igen nehéz a szabadulás ebből a saját magunk által épített történelmi csapdából, mert a magyarság egy része elemi szinten sem képes felfogni e csapda természetét. Legalábbis erre utal az a tragikomikus tény, hogy egyelőre a szabadságnak és rabságnak még a meghatározásában sincs semmiféle egyezség.
Bogár László
(MH)
Szemérmes hazaszeretet
A nemzeti egységet ugyanis nemcsak a főbb politikai és gazdasági kérdésekben való értelmes együttműködés szolgálja, kell hozzá egy erkölcsi, szellemi, kulturális, közös alap is. Éppen ez utóbbi hiányzik oly fájdalmasan 1945 vagy talán már 1918 óta is: a balliberális pártok és mozgalmak képtelenek voltak elszakadni internacionalista, kozmopolita, jelenleg globalista eredetüktől és tanaiktól, hiába erősítgetik, hogy „azért” ők is szeretik a hazát, csak szemérmesen, mert a hazaszeretet magánügy, mint a vallás, minden szavuk és tettük cáfolja ezt az állítást, elég, ha európai uniós szerepükre utalok. Ezért szánalmasan hazug az a vád, hogy a jelenlegi kormány osztja meg a népet – megfordítva viszont igaz, hiszen ez a politikai gondolkodásmód bármikor lemond a nemzeti érdekekről, ha pártjaik, mozgalmaik és vezetőik valamilyen külső hatalomtól támogatást remélhetnek.
Szentmihályi Szabó Péter