A gyarmatosító osztrákok ezt is elrabolták, és a mai napig nem szolgáltatták vissza! Magyar emlékek a nagyvilágban – Máriapócsi Könnyező Madonna - Szent István székesegyház - Bécs - Ausztria
Augusztus 15. - Ma van Nagyboldogasszony Napja!
A gyarmatosító osztrákok ezt is elrabolták, és a mai napig nem szolgáltatták vissza!
Magyar emlékek a nagyvilágban – Máriapócsi Könnyező Madonna - Szent István székesegyház - Bécs - Ausztria
A Máriapócsi Madonna képe 1679-ből származik, mely a szóbeszéd szerint könnyeket hullatva segítette győzelemre Savoyai Jenő seregeit a török ellen.
A kép 1696. november 4-től december 8-ig könnyezett. Abban az időben katonák állomásoztak a faluban, magánházaknál elszállásolva. A falusiak mellett ők is szemtanúi voltak a könnyezésnek.
Az eset hírére megindult a tisztelők és kíváncsiak áradata a környékről, s megkezdődtek az egyházi vizsgálatok is. A könnyezés híre Bécsbe is eljutott.
Eleonóra császárné biztatására I. Lipót császár a képet Bécsbe vitette. Máig ott tisztelik a Szent István-dóm jobb oldali első mellékoltárán.
Idegenben soha többé nem könnyezett Szűz Mária, Magyarország királynője. A csodás Mária-ikonjukat visszakövetelő pócsiak megnyugtatására Telekessy István egri püspök 1707-ben egy hasonló képet készíttetett.
1715 . augusztus 1-én, 2-án és 5-én ez a kép is könnyeket hullatott. A kegykép számára és a felélénkülő búcsújárás szolgálatára 1731 és 1749 között felépült a mai kegytemplom és a Nagy Szent Vazulról elnevezett bazilika kolostor.
A harmadik csodás könnyezést 1905. december 2-án, 9-én, majd 30-án és 31-én jegyezték fel. XII. Pius pápa a Mária-év kapcsán a máriapócsi kegytemplomot 1948-ban basilica minor rangra emelte.
kattints a képekre - érdemes!
2026. May 15. 00:00
Ausztria! Hátrább az agarakkal!
A magyarországi származású Lendvai Pál vezérletével, a véleménydiktátor osztrák "liberális" értelmiségnek, valamint jelentős befolyású politikai köröknek a történelmi tényekkel kellene foglalkozniuk, nem pedig a hamis beállításon alapuló színvonaltalan magyar gyalázással.
Az igazolhatóan toleráns, befogadó magyar nemzet lenácizása helyett, azzal kellene foglalkozniuk, hogy miképpen is történhetett meg 1938-ban, az anschluss idején, hogy Ausztria lakosságának szinte száz százaléka kitörő örömmel, boldogságban úszva, virág esővel ünnepelte a Hitleri Németországgal történő egybeolvadásukat.
E tények elhallgatása, a magyarok lenácizása pontosan annyira történelmietlen, mint az, hogy az osztrákok legnagyobb felmutatható teljesítménye - azon túl, hogy valahogyan a sorsdöntő pillanatokban az "élet" mindig a jó oldalra sodorta őket - az, hogy el tudták hitetni a világgal a legnagyobb hazugságot, miszerint a német Beethoven osztrák volt, az osztrák Hitler, pedig német.
És akkor még egy szót sem ejtettünk arról a nem mellékes tényről, hogy Ausztria több száz éve gyarmati függőségben, kizsákmányolásban tartja keleti szomszédait, így hazánkat is. Mindenek előtt tükörbe kellene nézniük, mert abban valóban egy randa képet láthatnának!
Mészáros László - a Patrióta Európa Mozgalom alapítója
fotón: A hitleri német csapatok bevonulását Ausztria szerte óriási ovációval fogadták az emberek
2026. May 15. 00:00
sas varjú
Hagy károgjanak, hagy csipkedjenek, te csak emelkedj!
Az egyetlen madár, amely meg mer csípni egy sast, az a varjú.
A varjú felül a sas hátára, és belecsíp a nyakába.
A sas nem reagál, nem is harcol a varjúval..
Nem pazarol időt és energiát a varjúra, csak széttárja szárnyait és elkezd felemelkedni az égbe.
Minél magasabbra érnek, annál nehezebb lélegezni a varjúnak.
Végül a varjú leesik a sas hátáról, az oxigénhiány miatt.
Tanulj a sastól, és ne harcolj a varjúkkal! Hagy károgjanak, hagy csipkedjenek, de te csak emelkedj tovább!
Egy ideig veled lesznek az úton, de hamarosan leesnek, és eltűnnek a semmibe.
Emeld a figyelmedet felfelé, és emelkedj tovább!
kép: "C:\Users\Mészáros László\OneDrive\Pictures\ass sasa varjú van hozzá szöveg.jpg"
2026. May 13. 00:00
Ördögi világunk
Ördögi világunk
A háború nem egyéb, mint a saját létezését is tagadó, a bankokat és a stratégiai világcégeket uraló háttérhatalom profitmaximalizáló üzleti vállalkozása.
Ez, a "nem is létező" háttérhatalom, népek, országcsoportok között ördögi praktikákkal mesterségesen viszályt gerjeszt, és amikor elérkezettnek tartja az időt - mit tesz Isten - ezekből az "ellentétekből" fegyveres konfliktusok, háborúk keletkeznek.
A harcmezőkön és a hátországokban százezrek, olykor milliók pusztulnak el.
Majd a profitok bezsebelését követően, lezárásként megrajzolják az új határokat, biztosítva ezzel az "üzlet" hosszú távú jövőjét - az újabb konfliktusokat.
képen: A nagy háború magyar hősi halottainak katonai temetője - Úz-völgye - Székelyföld - Erdély
2026. May 03. 00:00
Magabíró nemzet, és a Békemenet
Magabíró nemzet, és a Békemenet
Az ázsiai sztyeppékről a Kárpát-medencébe megérkezett Turul-népe, a magyar - a szabadság nemzete. A szabadság pedig csak ott létezhet, ahol a nemzeti szuverenitás nem csupán szlogen, hanem a mindennapi életünk része. Szép reform-kori kifejezéssel a magabíró nemzet, a magabíró ország megteremtésének a záloga a szabadság, magyar érdekek érvényesítésének mindenek felettisége.
A magyarok történelme nem más, mint ennek az évezrede zajló folyamatos harcnak a története. A kezdetektől napjainkig a kihívás ugyanaz: az „aktuális birodalom” beolvasztási, gyarmatosítási politikájának ellenállni, megmaradni magabíró magyarnak, megmaradni magabíró nemzetként.
Ki milyen magyar, és milyen a magyar nemzet?
A magyar nemzetnek létezik egy, a nemzeti lét szempontjából passzív része: ők azok, akiknek a magyarságuk csupán annyit jelent, hogy ide születtek, itt élnek, a magyar létük pedig kimerül abban, hogy magyarul beszélnek, magyar az anyanyelvük.
A nemzet másik, nagyobbik részének az életében fontos szerepet játszik magyarságuk megélése. Ők azok, akik ösztönösen, vagy tudatosan magyarul „gondolkodnak”, élnek, akiknek magyar a szívük, lelkük.
A Békemenet nem más, mint a magyar lelkek egymásba kapaszkodása, egybefonódása, függetlenül attól, hogy fizikailag ott tudtak lenni a vonulásunkon, vagy „csak” a képernyők előtt, vagy gondolatban, voltak velünk, mert távol laknak, mert betegek, vagy bármilyen akadályoztatás miatt nem lehettek jelen. A Békemenet nem csupán egy tömeg vonulása, a Békemenet a nemzeti akarat látható megnyilvánulása, a cselekvő magyar szívű emberek cselekvő demonstrációja.
A magyar, ha szabadságban élhet, nem kertel, meghatározza, hogy mik az elvárásai a mindennapi szabadága megélhetését illetően. Már több mint másfél évtizede ebben az országban az történik, amit mi, magabíró magyarlelkű magyarok meghatároztunk, amikor egy olyan politikai alakulat mellett tettük le a voksunkat, amelyet egy olyan tehetséges és eltökélt magyarlelkű miniszterelnök vezet, mint Orbán Viktor. Ő az, aki tántoríthatatlanul végrehajtja, érvényesíti az elvárásainkat. Megvalósítja a magyarszívű magyar többség által megfogalmazott kívánságainkat.
Azt, hogy Magyarország a béke szigete legyen Európában, hogy az országunk szuverenitásának a kérdése az első helyen szerepeljen a feladatok, a szempontok sorában, azt, hogy a magyar kormány a magyar embereket, családokat támogassa, azt, hogy az idősek érdekeit szolgálja, hogy a vállalkozók, a települések fejlődése prioritás legyen, hogy a gyermekeinket megvédje az ordas eszmék terjedésétől.
Ebben az országban végre az történik, amit mi akarunk!
Egy magabíró ország ilyen.
A mi magabíró országunkban ennek az akaratnak a megtestesítője a Békemenet. Kimondhatjuk, hogy ez az erős akarat a legnagyobb politikai erő egész Európában. A nemzeti érdekérvényesítés legcsodálatosabb megnyilvánulása a Békemenet. Mára kvázi a magabíróságunk intézményesített formája.
Nekünk a nemzeti szalag, a kokárda, a nemzeti zászló a nemzeti összetartozásunk tárgyiasult kifejeződése, szimbóluma. Nekünk a piros fehér zöld zászló nem csupán egy kellék, nem egy söprűnyélre szerelt cifra rongy, amit a vállunkra vetve körbe rohangáljuk az országot.
Nekünk maga a szívünk piros fehér zöld!
Budapest, 2025. október 23-án
Mészáros László
a Patrióta Európa Mozgalom alapítója
2026. April 22. 00:00
Márai Sándor: Olyan világ jön
Márai Sándor: Olyan világ jön
Olyan világ jön,
amikor mindenki gyanús, aki szép.
És aki tehetséges.
És akinek jelleme van…
A szépség inzultus lesz.
A tehetség provokáció.
És a jellem merénylet!…
Mert most ők jönnek…
A rútak.
A tehetségtelenek.
A jellemtelenek.
És leöntik vitriollal a szépet.
Bemázolják szurokkal és rágalommal a tehetséget.
Szíven döfik azt, akinek jelleme van.
"d:\Pictures\patt Márai Sándor Olyan világ jön van hozzá vers raktárban.jpg"
2026. April 12. 00:00
Nagypéntek - Magyar népszokások - Passió, fekete lakodalom, borsóvetés, virágpalántázás, sírgondozás
Nagypéntek - Magyar népszokások - Passió, fekete lakodalom, borsóvetés, virágpalántázás, sírgondozás
Nagypénteket ma is hallgatással, különös meghatottsággal, bensőséges átéléssel ünnepli népünk hívő rétege - a világnak van halottja e napon.
Teljes a csönd, a tűz kialszik, a tükröt fekete kendővel takarják le, az órát megállítják. Úgy járnak-kelnek, mintha kinek-kinek a saját házában lenne a mindenek halottja.
A csíki székelységnél "hosszúnap", az északi csángóknál "aszupéntek". Jézus Krisztus kereszthalálának és földbetételének napja.
E nap a gyász és a vezeklő szemlélődés ideje. A legtöbb helyen ilyenkor tartották a passiót: Jézus kínszenvedéséről, kereszthaláláról szóló játékot. A szent passió egyik része: Jézus temetése, virrasztása nagypéntek népi liturgiájának máig eleven része.
Helyi szokásoktól függően hol temetőben, hol templomban, hol pedig útszéli kereszteknél, esetleg egy-egy háznál napközben vagy az éjszakába is belenyúlva tartják.
A dunántúli Vasvár sajátos hagyománya a fekete lakodalom (gyászmenyegző). Nagypénteken egész éjszaka virrasztanak. Ilyenkor kerítenek sort a gyászmenyegző énekére is, amelytől az ájtatosság a nevét kapta.
A passió ösztönözte a szabadtéri kálváriák építését, de a "Szentgrádics"-ét is és a keresztek; keresztutak állítását.
Szentistván matyó faluban nagypéntek délután a stációkat fáklyafény mellett látogatták végig. Erdélyben Hétfalu evangélikus csángósága körében még a századfordulón is járta a templomban énekelt passió.
A nagypénteki templomi liturgiának máig egyik legjellegzetesebb mozzanata a János-passió anyanyelvi előadása. A szentsír, másként "Úr koporsója" (a dunántúli Csökölyben "Isten koporsója") sajátos hazai liturgikus fejlemény.
A szentsír eredetileg csak keresztből állott. Ezt födték be gyolccsal, miseruhával és stólával is, miseénekek kíséretében. Meghintették szenteltvízzel, s úgy füstölték meg, mint a temetésnél szokás. Követ helyeztek rá, lepecsételték, őrség vigyázta.
Manapság a nyitott koporsóba fektetett Krisztus-szobrot a benedekiek már nagycsütörtök este ravatalra helyezik, felvirágozzák és a hívek késő éjszakáig virrasztanak mellette.
Az Alföldön Csanádpalotán "jézuskatonának" nevezik a szentsír őrzőjét.
A moldvai Istensegíts székelyei a szentsír elé fektetett feszülethez térden csúszva közeledtek és úgy csókolták meg: pénzt és piros tojást tettek melléje.
Az alföldi zagyvarékasiak azt tartják: a nagypénteki káromkodás villámot csalogat. A dunántúli Csököly református asszonyai hófehérben, eltakart arccal "igazodtak fel" a nagypénteki gyászistentiszteletre.
Református hagyomány, hogy Partiumban Nagyszalontán az anyák e napon apró gyermekeiket elviszik a templomba, hogy a csöppségek hamarabb tanuljanak beszélni.
Nagypéntek vetőnap borsóra, palántázó alkalom: virágültető nap. Egykor e napon és nagyszombaton tilos volt a szántás, mivel Jézus teste ilyenkor a földben van. A falvak népe meglátogatta halottait, a temetőben sírokat gondozott.
kattints a képekre - érdemes!
2026. April 06. 00:00
Európa józanabbik fele, ébresztő!
Európa józanabbik fele, ébresztő!
A közelmúlt véres terrorcselekményein elég gyorsan "túlléptünk".
Most éppen a franciaoszági Nizzában gyílkolt meg három ártatlan embert a vallási gyűlölet.
Az utóbbi időben már megint nem volt "téma", a nem is oly régen történt szörnyűségek sorozata, miközben Európa népeinek életterét azóta is folyamatosan megszállják más kultúrájú, más hitű, más szokású, velünk ellenséges beállítottságú néptömegek.
Európa felelőtlen vezetői, önvédelmi képességét elvesztett társadalmai mindezt meg sem próbálják megakadályozni! Sőt, önként segítik ezt, az össztársadalmi öngyilkossági folyamatot.
A napjaink közönyös, lélektelen forgatókönyve a következő:
A tömeges áldozatokkal járó véres terrorcselekményeket követően az érintett ország vezetői részvét táviratok garmadáját kapják.
Egyperces néma felállással "adóznak" az elhunytakért a legkülönfélébb sóhivatalokban, álfontos intézmények ülésein.
Az áldozatokért, emlékükért, plüssmacik és virágok ezreit hordják hegyekbe a "tett" színhelyén, a mély együttérzés álságos kifejezéseként.
"Felelős" vezetők, és közemberek arról fecsegnek, hogy "minket nem lehet megfélemlíteni"...
És másnap minden ugyanúgy megy tovább, másnapra mindenki elfelejti a szörnyű halált halt szerencsétlen áldozatokat, másnaptól minden megy ugyanúgy tovább, mintha mi sem történt volna...
És másnap sem kerülnek börtönbe azok a kollaboráns európai vezetők, akik mindezen állapotokat előidézték, létrehozták, és a mai napig gerjesztik!
képp london - iszlám
2026. April 04. 00:00
Mi is a virágvasárnap?
Ma van virágvasárnap
De mi is a virágvasárnap?
A virágvasárnapi szertartással megkezdődik a nagyhét. Jézus Krisztussal bevonulunk a húsvéti misztériumot megelőző szent háromnap csendjébe.
Már a IV. század óta ismert, hogy a keresztények e napon megtartották az Úr bevonulásának körmenetét Jeruzsálemben, amely az Olajfák-hegyéről indult a város felé, miközben a nép pálma- és olajágakat lengetett.
A barkaszentelés, a virágvasárnapi körmenet és a passió dramatikus előadása a szentmisében a virágvasárnapi liturgia részei. Az ünnepi liturgiában a barkaszentelés és a körmenet során játszódik le előttünk virágvasárnap jelentős eseménye, Jézus bevonulása Jeruzsálembe.
A bevonulást megelőző első színhely az Olajfák hegye – az ágak (barkák) megszentelése; a másodiké az Olajfák hegyétől a Jeruzsálem kapujáig vezető út – a körmenet; a harmadiké pedig a szent város: az ott történtekre emlékezik a passió és a szentmise.
A virágvasárnapi körmenet hosszabb formája négy állomásból áll. Az első stáció az ágak megáldása és kiosztása. Az ágak kiosztásának jelképes értelme van: átvételével a hívő vértanúnak vallja magát, s alkalmassá válik arra, hogy Krisztust szenvedésében kövesse.
A második állomás az ágak leterítése, amely az evangéliumi szavakat jeleníti meg: “mások ágakat szedtek a fákról, s leterítették az útra”.
A harmadik stáció a ruhák leterítése, a negyedik a hódolat Krisztus Király előtt. A körmenetnek ez a hosszabb formája csak ajánlott, a legtöbb helyen azonban az egyszerűbb, rövidebb forma szerint zajlik a szertartás: az ágak megszentelése után a körmenet azonnal a szentélybe vonul.
2026. March 28. 00:00
Virágvasárnapi magyar népszokások - Barkaszentelés, kiszejárás, villőzés
Virágvasárnapi magyar népszokások - Barkaszentelés, kiszejárás, villőzés
Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe, húsvét előtti vasárnap. Már a 7. század óta pálmát szenteltek ezen a napon. Nálunk ezt a barka helyettesíti. A barkát a pap rendszerint a nagymise előtt szentelte meg, majd kiosztotta a híveknek.
A virágvasárnapi barkaszentelés egyházi eredetű népszokás ugyan, de a szentelt barkát felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villámlás elhárítására is. Sokfelé élt az a hiedelem, hogy a szentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert elszaporodnának a legyek és a bolhák; a tojásból nem kelne ki a csirke.
A zempléni falvakban azonban beviszik a szobába és a szentkép vagy a gerenda alatt tartják, hogy azután hamvazószerdán ennek a hamujával hamvazkodjanak.
A szentelt barkának az állattartásban jósló, varázsló, rontás elleni hatékonyságot tulajdonítottak. A földműveléssel kapcsolatosan is hatékonynak tartották, például a kert földjébe tűzik le, hogy elűzze onnan a férgeket.
A virágvasárnapot megelőző hetet sokfelé virághétnek nevezték és a névmágia miatt alkalmas időnek tartották a virágmagvak vetésére. Kalotaszegen virágvasárnap kimennek a fiatalok virágot szedni. Ez a szokás ma is él. Este egyikük házánál zenére táncolnak.
Nyitra, Hont, Nógrád, Pest és Heves megye egyes községeiben gyakorolták a kiszejárást, kiszehajtást, és ennél is szűkebb területen, a Nyitra megyei Zoboralján ismerték, sőt néhol még gyakorolják ma is a villőzés szokását. Zoboralján, egyes falvakban a két szokás összekapcsolódott, de a sorrendjük különbözhetett.
Például Béden előbb villőztek, azután vitték a kiszét, Bodokon azonban a kiszejárás után villőztek. A kisze többnyire menyecskének öltöztetett szalmabáb, melyet kici, kiszőce, kicevice, banya néven is emlegettek. A lányok énekszóval vitték végig a falun, majd a falu végén vízbe vetették vagy elégették. A bábu a különböző magyarázatok szerint a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője lehetett.
A kiszi szó egyébként korpából készült savanyúlevest, jellegzetes böjti ételt jelent. A kiszejárást a bábu elkészítése, ruhájának összeszedése előzte meg. Deménden farsangi menyecskeviseletet adtak rá, Menyhén az az évben férjhez ment menyecske ruháját. Őrhalom, Hugyag, Ipolyvarbó községekben azonban az volt a szokás, hogy a kiszére csúnya, rossz ruhákat aggattak és bekormozták.
Drégelypalánkon úgy hitték, hogy akik öltöztetik, még abban az esztendőben férjhez fognak menni. A kiszebábu mozgatásának, a falun való végigvitelének is jelentőséget tulajdonítottak.
Ipolyszécsénkén úgy vélték, hogy aki elsőnek felkapja, hamarosan férjhez megy, Ipolybalogon pedig az a hiedelem élt, hogy amelyik faluvégről viszik, onnan hamarosan férjhez mennek a lányok. Ha véletlenül visszafordult a bábu, Horvátiban, Tompán attól tartottak, hogy visszajön a betegség a faluba, Kelenyén ez esetben a jégesőtől féltek. A kiszebábu megsemmisítése szertartásosan ment végbe.
Levetkőztették, szétszedték, úgy dobták a vízbe vagy elégették, és akkor a tüzet körültáncolták. Ahol a kiszét vízbe vetették, a szalmából minden lány megragadott egy csomót, és például Menyhén a szalmacsomó elúszásából jósoltak a férjhezmenetelre. Felsőszemeréden, Honton, Horvátiban, Tompán a vizes szalmacsomóval dörgölték az arcukat, hogy ne legyenek szeplősek.
A kiszehajtás után a lányok feldíszített, villőnek nevezett fűzfaágakkal sorra járták a falut (zöldághordás). A felvidéki Alsóbodokon például az 1930-as években a szalmabábu kivitele után a lányok a mezőn fűzfaágakat tördeltek, azokat szalagokkal díszítették fel.
Megálltak mindegyik ház ablaka előtt és bekiáltották: „Van magoknak virágvasárnapjok?”
Ha azt felelték, hogy nincs – ami ritkán fordult elő –, tovább mentek, ha azt, hogy van, akkor énekelték a következő szöveget:
"Kijé, kijé ez a ház?
A jámbor emberé.
Benne van egy vetett ágy,
az mellett ringó bölcső,
Haj, villő!
Falu vígín selyemsátor,
Haj villő!
Jaj, de piros a mező,
de nem az ibolyától, hanem a rózsától.
Haj, villő!
Falu vígin selyemsátor,
Haj, villő!"
A zsérei lányok Felvidéken a villő-ágra hímes tojásokat is aggattak, és amikor megálltak a ház előtt, az ablakhoz emelték az ágat.
Menyhén a következő szöveget énekelték:
Ez ki háza, ki háza?
Jámbor Kovács Bélájé.
Villő, villő. Vállj meg kërëszt,
vállj meg, a ruzsás pallagon.
Villő, villő.
Hagy fonjam be sárhajam,
hagy vegyem rám gyócsingem.
Villő, villő.
kattints a képekre - érdemes!
2026. March 28. 00:00