Akkor Isten áldása kiáradna ránk

Böjte Csaba

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

“Ha a mai gazdasági, társadalmi hullámverésben békés nyugalmat tudnánk teremteni magunkban, környezetünkben , akkor Isten áldása kiáradna ránk, és megmaradnánk. Ha hitetlenül a gonosz lélekre figyelünk, akkor a félelem, a szorongás, a legtöbbször felesleges pánik, alaptalan stressz összemorzsolja a szívünket is, a népünket is.”

Böjte Csaba (1959) – ferences szerzetes

Magyar közmondások, szólások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

“Egy se becsületes kutya, aki amit megeszik, kiokádja”

Magyarázat: nem tisztességes dolog a ránk bízott titkokat kifecsegni

Orbán Viktor nyilatkozata a német megszállás áldozatainak emlékműve elkészültének alkalmból

 

A Német megszállás áldozatainak emlékműve főhajtás származástól, vallási, politikai hovatartozástól függetlenül, minden magyar áldozat emléke előtt - az emlékmű a budapesti Szabadság téren került felállításra - a tér egy másik pontján áll a másik megszálló, a "felszabadító szovjet hősök" emlékműve

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

„A tegnapi napon a magyar kormány eleget tett kötelességének, amellyel az alkotmányos rendnek, az egykori áldozatoknak és ma élő magyaroknak tartozunk. Helyére emeltük azt a köztéri alkotást, amely arra hivatott, hogy kifejezze azt a fájdalmat és megpróbáltatást, amelyet szabadsága elvesztése miatt a magyar nemzet érzett és elszenvedett.

Mindannyiunkat arra emlékeztet, hogy hazánk függetlenségének elvesztése tragikus következményekkel járt. Sok százezer ember életét követelte, és további millióknak okozott tengernyi szenvedést.

Tovább …

Fricz Tamás: A haza „deáki” bölcsei: Lendvai Ildikó, Kovács László…- „Gyurcsán Feri olyan harcias, mint annak idején Marosán György”

Fricz Tamás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az elmúlt héten – még a szocialisták tisztújító kongresszusa előtt – hírnökök jöttek, s pihegve szóltak: a szocialista párt nagy öregjei nem békélnek. Lendvai, Kovács, Steiner, Szekeres és a többiek összehajoltak, s megalakították a Deák Ferenc Kört, céljuk pedig nem más, mint hogy újra és megint és ismét ők fújják a posztkommunista passzátszelet. Tovább …

Bayer Zsolt: A falka

 

Bayer Zsolt

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

„A meztelen tömeg mindent Bastille-nak lát” – írja Elias Canetti.

Ha megértjük ezt a mondatot, megértjük azt is, ami Magyarországon történik az ellenzék és a kormány viszonyában. Mivel a 21. század gyermekei vagyunk, hajlamosak vagyunk természetesnek látni mindezt. Az élet velejárójának. Szükségszerűnek. S egy elvont ideológia keretein belül nyilván az is. Ám ha a klasszikus értelemben vett ember elfogadja mindezt, akkor az elfogadás aktusával lemond ember mivoltának lényegéről. Akkor elfogadja a falkalétet.

Tovább …

Varga Péter Dénes: A székelyek eredetéről – Magyarok, akik már Árpád előtt itt lehettek a Kárpát-medencében

Magyar népviseletek - Székely legény jó kötésű lován - Székelyföld - Erdély

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Számos legenda kering arról, hogy honnan is származnak a székelyek. Nézzük, mit is ír erről Anonymus a Gesta Hungarorumban.

“Árpád vezér és nemesei sereget küldtek Mén Marót bihari vezér ellen. Ennek a hadseregnek Ősbő meg Velek lettek a kapitányai és vezetői. Ezek a szigetről nekiindulva […] a Kórógy vize mellett ütöttek tábort. Ott a székelyek, akik előbb Attila király népe voltak, Ősbőnek hírét hallva, békés szándékkal elébe jöttek, s önként kezesül adták fiaikat különféle ajándékokkal. Sőt, Ősbő serege előtt első hadrendként indultak Mén-Marót ellen harcba.”

A hun-magyar krónika pedig a következőket írja:

“Maradt a hunokból még háromezer férfiú, ezek futással menekedtek meg Krimhilda csatájából, s elhatározták, hogy Csiglamezején szedelőzködnek össze. Féltek a nyugati nemzetektől, hogy hirtelen rajtuk támadnak, bementek hát Erdélybe, s nem hívták magukat magyaroknak, hanem más névvel székelyeknek.

A székelyek tehát a hunok maradékai, akik a többi magyarok visszatéréséig az említett mezőn tartózkodtak. Mikor tehát megtudták, hogy az említett magyarok visszatérnek Pannóniába, elébük siettek Ruténiába és együtt hódították meg Pannónia földjét. Ennek elfoglalása után részt kaptak belőle…”

Ne feledjük azonban, hogy Anonymus Gestáját mintegy háromszáz esztendő választotta el a honfoglalástól, a hun-magyar krónika pedig nyolcszáz évvel Attila után keletkezett. Az első hiteles adat a székelyekről a 12. századból való. Eszerint a székelyek és a besenyők a magyar sereg előtt harcoltak az ország nyugati határszélein.

Az egyik ütközet az Olsava mellett, a másik a Lajta mellett zajlott le. Tehát székelyek laktak a Morva folyó mellett, Sasvár körül, ahol később a sasvári ispánság terült el, valamint Moson megyében, ahol Árpád-kori oklevelek szólnak a székely telepekről. De ha megvizsgáljuk az Árpád-kori Magyarország történeti földrajzát, azt tapasztaljuk, hogy az országhatár szélén majd mindenütt találhatók székely telepek.

Erdélyben, a mai lakóhelyükön a 13. század óta említik őket. Az udvarhelyi, valamint a Marosvásárhely körüli székelyeket telegdi székely néven említik a középkorban. Valószínű, hogy az ő korábbi lakóhelyük a Bihar megyei Telegd környéke volt. Elképzelhető tehát, hogy a székelyek határvédő feladattal az ország szélein telepedtek meg. Mindazonáltal abban a kérdésben, hogy a székelyek vajon itt éltek-e már a honfoglalás előtt, nagyon eltérő a történészek véleménye.

Az semmiképpen nem valószínű, hogy hun eredetűek lennének, hiszen a hun birodalom rengeteg népet foglalt magába, és a hunok csak a vezetői réteget adták. Sokkal valószínűbb, hogy az avarok közé került ez a néprész, és itt élt a honfoglalás koráig. Kérdéses, hogy a magyarok miért nevezték őket székelyeknek, s miért nem azzal az összefoglaló névvel illették őket, amivel az avar birodalom népeit. A magyarok nyelvében ugyanis várkony volt az avarok neve.

Számos jel utal arra, hogy ugyanakkor valamely, a magyarokkal kapcsolatba került török néprész lehetett az ősük. Győrffy György feltételezése szerint a Volga mellékén élő eszkil bolgárokkal lehetnek rokonságban, illetve közülük váltak ki.

Az is elképzelhető, hogy a honfoglalást megelőzően ők vonultak be először a Kárpát-medencébe, mintegy előőrsként, és őket követték a magyarok, amikor a második besenyő támadás arra kényszerítette a hét magyar törzset, hogy bemeneküljön Erdélybe, illetve Magyarország keleti felébe. Ebben az esetben a magyarok valóban itt találták már őket. Forrásunk mindenesetre sajnos nagyon kevés a székelység eredetét illetően, leginkább csak a hagyományra hagyatkozhatunk.

mno

Szerető Szabolcs: Tóbiás

Tóbiás József

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Olyat sokszor láttunk már, hogy egy kis párt nagyra nő, azután vagy stabilizálja a helyzetét, vagy visszasüllyed a kispárti létbe, hogy végül megsemmisüljön. Ha egy nagy politikai erő elveszíti a váltópárt státusát, akkor a lejtőn nincs megállás. Egyirányú út ez, amit a rendszerváltozás óta végigjárt az MDF és az SZDSZ, s amelyre az MSZP is rálépett egy ideje. Tovább …

A békéhez nem bombák kellenek, hanem jóakarat és emberi együttérzés

Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Szent-Györgyi Albert (1893-1986) - Nobel-díjas és Kossuth-díjas magyar orvos, biokémikus

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

“A békéhez nem bombák kellenek, hanem jóakarat és emberi együttérzés.”

Szent-Györgyi Albert (1893 – 1986) - Nobel-díjas biokémikus