Magyar emlékek a nagyvilágban – II. Rákóczi Ferenc-emléktábla – Prága – Csehország

Magyar emlékek a nagyvilágban - II. Rákóczi Ferenc-emléktábla - Prága - Csehország

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A cseh főváros “budai oldalán”, a Hradzsin alatt áll annak az egykori jezsuita rendháznak az épülete, amely 1690-1692 között szálláshelye volt a Prágában tanuló II. Rákóczi Ferencnek (1676-1735). A nemes ifjú azt követően került a Moldva-parti fővárosba, hogy a bécsi udvar elszakította családjától. Előzőleg Munkács várában élt édesanyja, Zrínyi Ilona mellett, megtapasztalva a hároméves császári ostrom minden keservét.

A Habsburgok a jezsuita atyáktól azt várták, hogy előkelő diákjukat idegenítsék el nemzetétől. Gyámja, Kollonich Lipót érsek pedig azt remélte, hogy Magyarország egyik legnagyobb birtokának örököse a szerzetesi hivatást választja. A történelem azonban rájuk cáfolt: a prágai Károly-egyetemet látogató magyarok leghíresebbikéből a kuruc szabadságharc vezére, az ország fejedelme lett.

Emlékét kétnyelvű bronztábla őrzi az egykori lakhely, a Malostranské tér 25. számú ház falán.

Lányi Sámuel (1792-1860) – vízépítő mérnök, festőművész, grafikus

Lányi Sámuel (1792-1860) - Önarckép

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1823-ban szerzett diplomát a pesti Institutum Geometricumban. Állami alkalmazásban részt vett a magyarországi folyók felmérésében. 1823-tól a Sajónál, 1824-től a Duna Dévénytől Péterváradig terjedő szakaszán dolgozott.

Az 1830-as évek közepétől a Tisza és mellékfolyói felmérését vezette, ezt a munkát tévesen sokáig Vásárhelyi Pálnak tulajdonították. Az állami alkalmazásból és a kékkői Balassa-uradalom mérnöke lett. Térképeit és kéziratos feljegyzéseit a Magyar Országos Levéltár őrzi.

Fiatal korában Müller János Jakabnál tanult rajzolni és festeni. 1826-ban Mocsáry Antal Nemes Nógrád vármegyének historiai, geographiai és statistikai esmertetése (Pest, 1826) című művében több rajza jelent meg. Barabás Miklós baráti köréhez tartozott, de mérnökként csak kedvtelésből festegetett, elsősorban táj- és arcképeket. Önarcképét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.

Magyar emlékek a nagyvilágban – Görgey Artúr-emléktábla – Prága – Csehország

Magyar emlékek a nagyvilágban - Görgey Artúr-emléktábla - Prága - Csehország

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

“E házban lakott az 1848-49-es magyar szabadságharc kiemelkedő hadvezére. 1845-48 között neves vegyészként a Károly Egyetemen tevékenykedett” – ez olvasható csehül és magyarul Prága központjában, az Óvárosi térhez közeli Kozná utca 8. szám alatti ház homlokzatán, azon emléktáblán, amelyre Görgey Artúr (1818-1916) bronz portréja is felkerült.

A bronzból készült Görgey-portré Návay Sándor magyarországi szobrászművész alkotása.

A 2012 tavaszán elhelyezett gránit emléktábla azonban érdekes módon elsősorban nem a forradalmi fegyveres erők fővezérének, magyar hadügyminiszternek szól, hanem Görgey Artúrnak, az első modern magyar vegyésznek.

A Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének prágai helyi szervezete azt tervezi, hogy a jövőben a március 15-ei ünnepségeket is itt bonyolítják majd le.

Ebből a “szép új világból” a pápa sem kér – rövidke lapszemle

Ferenc pápa

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A pápa ostorozta a korrupciót, a konformizmust, a pazarlást, a környezetet érő fenyegetéseket és a család elleni „alattomos” támadásokat. A mai társadalomról úgy vélekedett, hogy az ember elcsúfította a természet szépségét, s szétrombolta emberi családunk egységét és szépségét is, olyan társadalmi struktúrákat teremtve, amelyek fenntartják a szegénységet, a tudatlanságot és a korrupciót.

Magyar Hírlap

Kétmillió embert irtottak ki iszonyatos brutalitással, és máig is ezt ünneplik párás szemekkel – rövidke lapszemle

Már a francia forradalomban a szabadságra, testvériségre, és az egyetemes emberi szabadságjogokra hivatkozva több mint kétmillió embert irtottak ki

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bogár László szerint Oswald Spengler (német filozófus, politikai író  - 1880-1936) azt próbálja megértetni velünk, hogy a nyugati ember óriási lét-tévedésben van, amikor görcsösen igyekszik elhitetni magával, hogy van olyan, hogy „objektív” történelem. Tovább …

Az európai ember meg van győződve felsőbbrendűségéről – rövid lapszemle

Amerikai katona Irakban - Demokrácia-export a Közel-Keletre

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Csejtei Dezső ( filozófiatörténész) szerint az európai és amerikai ember s kiváltképp a jelenlegi Európai Unió és az USA szeret olyan szerepben tetszelegni, hogy ő az egyetemes értékek legfőbb hordozója, letéteményese és jogos védelmezője.

Tovább …

A múltat tiszteld a jelenben, s tartsd a jövőnek

Barabás Miklós (1810-1898) - Vörösmarty Mihály - Magyar Tudományos Akadémia - Budapest

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

“A múltat tiszteld a jelenben, s tartsd a jövőnek.”

Liszt Ferenchez – részlet

Vörösmarty Mihály (1800-1855) – költő, író