Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc - VIDEÓKOCKÁK!

                      

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc - videókockák, a szimbolikussá vált Beethoven dallamokkal!
 
Ezt zenét mindenkinek meg kellene hallgatni évente legalább egyszer - ilyen tájt!
 
Ludwig van Beethoven - Egmont-nyitánya a forradalom elválaszthatatlan részévé vált azokban a napokban - a Magyar Rádió szinte folyamatosan ezeket a dallamokat sugározta.
 
Nemzeti ünnepünkön ezzel a felvétellel emlékezzünk 1956 hőseire, történelmünk dicsőséges fejezetére!
 
kattints a videóra: http://www.youtube.com/watch?v=554ZJUv-avQ

2022. October 23. 00:00

A Nándorfehérvári diadal napja - A vár ahol Magyarország megvédte Európát – 1456. július 4–22.

                           


Már akkor is Magyarország védte meg Európát a muszlim invázió elől!
1456. július 22.
A Nándorfehérvári diadal napja - A vár ahol Magyarország megvédte Európát
 
A nándorfehérvári diadal a magyar–török háborúk egyik jelentős eseménye, amelynek során 1456. július 4–21. között a keresztények Szilágyi Mihály vezetésével hősiesen védték Nándorfehérvár várát II. Mehmed török szultán több mint tízszeres túlerőben levő ostromló seregével szemben, majd július 22-én Hunyadi János vezetésével a vár melletti csatában legyőzték a törököket.
 
Az eseményt a hadtörténelem – tekintettel kivívásának körülményeire, hosszú távú következményeire, illetve nemzetközi jelentőségére – az egyik legjelentősebb magyar győzelemként tartja számon.
 
A győzelem mintegy 70 évre megállította a törökök további európai terjeszkedését és Magyarország meghódítására irányuló próbálkozását.
 
A déli harangszó az egész keresztény világban azóta is a nándorfehérvári diadalra emlékeztet, a pápa a déli harangszóval hívta fel az emberek figyelmét arra, hogy imádkozzanak a szabadságukért – amit egyébként nem mellékesen a magyarok vívtak ki számukra – Európa számára.
 
Patrióta Európa Mozgalom

2022. July 22. 00:00

Kéméndy Jenő (1860 - 1925) festőművész képeiből

Kéméndy Jenő (1860 - 1925) festőművész képeiből
 
Benczúr Gyulánál tanult festeni Münchenben. Festészetére elsősorban Piloty és Benczúr hatottak.
 
Képeit először 1881-ben Budapesten állította ki.
 
1887-ben tanulmányúton járt Párizsban. 1895-ben Nopcsa Elek báró révén lett az állami színházak (Operaház, Nemzeti Színház) próbaidős szcenikai felügyelője.
 
Három év múlva saját kérésére véglegesítették, s haláláig immár főfelügyelőként erős kézzel irányított és tervezett.
 
Aranyérmet kapott Shakespeare- és Molière-darabokhoz készült terveiért az 1900-as párizsi világkiállításon.
 
Élénken foglalkoztatták a századfordulón Európában amúgy is előtérben álló szcenikai kérdések, több újítást dolgozott ki (pl. reptető szerkezetet a Rajna kincséhez), az Operaház nagyszerű színpadi adottságainak maximális kihasználásával sikerrel ejtette ámulatba a közönséget.
 
Korai díszlet- és jelmeztervei még a meiningenizmus hatását mutatták, a későbbiek a realizmust és a festőiséget egyesítik, egyes elemeikben a szecesszió hatása is megnyilvánul.
 
Jelmeztervei még a díszleteinél is magasabb nívót képviselnek.

2022. January 15. 00:00

Január 13 a vallásszabadság napja - Ma 447 éve a világon elsőnek a Tordai Országgyűlés kimondta a vallásszabadságot

Most akkor melyik nemzet a legtoleránsabb a világon?
Január 13: a Vallásszabadság Napja

Ma 454 éve a magyarok, a világon elsőként - a Tordai Országgyűlésen - kimondták a vallásszabadságot, vagyis a toleranciát.

Az erdélyi rendek 1568-ban(!) törvénybe iktatták a szabad vallásgyakorlatot. A ma, állítólag nagyon demokratikus országokban, mindennaposak volt a kirekesztés, dúltak a vallásháborúk, Amerikában a legjövedelmezőbb vállalkozás a rabszolga kereskedelem volt.

Eközben a magyarok az erdélyi Tordán kimondták, hogy:

„... a prédikátorok minden helyen az evangéliumot prédikálják, hirdessék, ki-ki az ő értelme szerint, és a község, ha venni akarja, jó, ha nem, senki rá ne kényszerítse az ő lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, kinek tanítása neki tetszik.

Ezért senki a szuperintendensek közül, se mások a prédikátorokat ne bánthassák, ne szidalmaztassék senki a vallásért senkitől, az előbbi constitutio szerint és nem engedtetik meg senkinek, hogy a tanításáért bárkit is fogsággal, vagy helyéből megfosztással fenyegessen, mert a hit Isten ajándéka, ez hallásból lészen, mely hallás Isten igéje által van.”

fotón: Körösfői Kriesch Aladár (1863-192o) - Tordai országgyűlés

2022. January 13. 00:00

Magyar népszokások - Vízkereszt

                     

Magyar népszokások - Vízkereszt
 
A magyar vízkereszt kifejezés a víz megszenteléséből, megkereszteléséből ered.
A víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki a házszentelés hagyománya is.
 
Régebben otthon a szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, vagy az emberek magukra locsolták, betegségek vagy rontás ellen.
 
Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták, hogy áldás legyen a házon. A magyarság körében különböző népszokások alakultak ki a századok során, amelyek a vízkereszt ünnepéhez kötődnek.
 
Például Palócföldön, Ipolytarnócon, Litkén és Mihálygergén komoly hagyományok kapcsolódnak ehhez az ünnephez. Megszentelték a vízzel a házakat, az ólakat.
 
A bölcsőre is szent vizet hintettek. Házak megszentelésénél alakult ki az a szokás, hogy a házakra a három napkeleti bölcs kezdőbetűjét vésték fel, így: G + M + B.
 
Ez egy 15. századi eredetű szokás. A 16. századtól kezdve pedig a csillagének éneklése vált az ünnep részévé.
 
Vízkereszti népszokás, hogy ekkor szokás lebontani a karácsonyfát. Vízkeresztkor kezdődik meg a farsang időszaka.

2022. January 06. 00:00

Pósa Lajos: Verje meg az Isten

Verje meg az Isten
 
Verje meg az Isten,
Veretlen ne hagyja,
Ki magyar létére
Magát megtagadja.
Szabadságunk fáját
Fosztja-fosztogatja,
Leveleit, virágait
A viharnak adja.
 
Verje meg az Isten
Nem egyszer, de százszor
Ki magyar létére
Idegenhez pártol.
Ősi jussát önként
Idegennek dobja,
Kincseinket egy más fajnak
Kincstárába hordja.
 
Verje meg az Isten,
Minden kis dolgába;
Ki magyar létére
Egy más faj szolgája.
Mást érez s mást mond
Talpnyaló nyelvével.
Háromszínű lobogónkat
Ronggyá tépi széjjel.
 
Verje meg az Isten
Ki a magyart bántja,
Ki magyar létére
Száz örvénybe rántja.
Verje meg, verje meg
Minden haragjával!
Judásszerű két kezének
Tüzes ostorával!
 
Pósa Lajos ( 1850-1914) - író, költő
C:\Users\user\Pictures\patt  Verje meg az Isten Pósa Lajoa.jpg

2022. January 04. 00:00

Ezt soha ne feledd! Mészáros László

Ezt soha ne feledd!
Boldognak lenni nem azt jelenti, hogy minden tökéletes!
 
A "modern" európai ember, így a magyarok nagy része is, azt gondolja, hogy akkor tökéletes az élete, ha "anyagilag rendben van".
 
Már fiatal korban azért tanulnak, szereznek több diplomát, szakmákat, hogy kellőképpen "gazdagok lehessenek" - majd, egyszer.
 
Ennek "érdekében" már eleve csak lazább párkapcsolatokat, vállalnak, de ha össze is kötik az életüket valakivel, hosszú ideig "nem vállalnak" gyereket - majd csak akkor, amikor már "mindent meg tudnak adni neki(k)".
 
A végzettségeken túl, gyűjtik a pénzt - próbálnak minél többet megszerezni belőle, hogy majd "első nekifutásra" egy "normális" nagy lakást szerezhessenek - s persze vehessenek autót (nem akár milyet, hanem olyat, ami a saját anyagi körülményeikhez képest túl nagy terhet jelent majd nekik).
 
És akarnak majd szuper babakocsit, vagyonba kerülő "babacuccokat", rengeteg játékot, valamint "természetesen" biztosítani akarják a majdani "jó életükhöz" szükséges anyagi forrásokat!
 
Értsd: olyan "jó életet" szeretnének, amilyet amúgy csak nagyon kevesen érhetnek el, és amely idilli élet elérése szinte lehetetlen terheket ró rájuk.
 
Ilyen álmokat kergetnek a mai európai emberek, a mai magyarok, köztük, már a fiatal magyarok túlnyomó része is, miközben azért arról sem mondanak le, hogy - addig is, amíg nem "áll be ez az idilli állapotuk" - "éljenek, szórakozzanak, és élvezzék az életet"!
 
Sajnos ez mára szinte általános állapottá, életformává vált. Mire a vágyott javakat, vagy annak egy részét megszerzi a fehér európai, köztük a magyar ember, addigra megkeseredett, fásult, túlhajtott, a negyedik X felé járó, boldogtalan robottá válik.
 
Gyermektelenül, esetleg egy gyermekkel, többnyire elvált állapotban, köddé vált álmokkal.
 
Soha ne feledd hát!
Ne kergess hiú, a mai világ diktálta álmokat!
Boldognak lenni nem azt jelenti, hogy minden tökéletes!
 
És ha ezt az egyszerű igazságot nem tartod folyamatosan a szemed előtt, mindig boldogtalannak fogod érezni magadat!
 
Mert nem fogod észrevenni a pillanat boldogságának a lehetőségeit, egy vágyott, többnyire elérhetetlen majdani boldogság hajszolása miatt.
 
Mészáros László - a Patrióta Európa Mozgalom alapítója
 
C:\Users\user\Pictures\képp Ezt soha ne feledd!.jpg

2022. January 04. 00:00

A tények több mint 50 év távlatában is de Gaulle tábornokot - Franciaország egykori elnökét igazolják

A tények több mint 50 év távlatában is de Gaulle tábornokot - Franciaország egykori elnökét igazolják
 
A De Gaulle vezette Franciaország 1962 –ben adta meg Algériának a függetlenséget.
 
Akkori beszédében pontosan felvázolta, hogy Franciaország miért nem tudja és nem is fogja tudni integrálni a muzulmánokat:
 
A beszéd szabad fordítása:
 
„Nagyon jó dolog, hogy léteznek sárga franciák, feketék, vagy barnák. Ez azt bizonyítja, hogy Franciaország nyitott minden faj számára és egy világegyetemes szemlélettel rendelkezik.
 
Viszont mindez csak egy feltétellel lehetséges: hogy ők a lakosság egy csekély hányadát képezzék.
 
Ha ez nem így lenne, azt jelentené, hogy Franciaország már nem lehetne Franciaország.
 
Mindenekelőtt mi egy európai fehér bőrű népcsoport tagjai vagyunk, akiknek gyökerei a görög-latin kultúra alapjaiból erednek és keresztény a vallásunk.
 
Ne gyertek nekem gyermekmesékkel!
Muzulmánok?
Jártatok ott, hogy lássátok őket?
Láttátok őket turbánjaikkal és burnuszaikkal?
Teljesen nyilvánvaló, hogy azok nem franciák!
 
Azok, akik az integrációt propagálják, kolibri eszük van, még ha nagy tudósoknak is hiszik magukat.
 
Próbáljátok integrálni az olajat az ecettel, öntsétek össze egy üvegbe, aztán rázzátok jól össze és mégis egy idő elteltével ismét szétválnak.
 
Az arabok, azok arabok, a franciák pedig franciák.
 
Valóban azt hiszitek, hogy Franciaország népessége magába tudna szívni tízmillió muzulmánt, akik holnap már húsz millióan lesznek és holnapután negyvenen?
 
Ha most megvalósítjuk Algéria Franciaországhoz való integrációját, ha Algéria minden arabja és berbere franciának fog számítani, hogyan fogjuk tudni megakadályozni őket abban, hogy ne jöjjenek a kontinentális Franciaországba, ahol sokkal magasabb az életszínvonal?
 
Szülőfalum mostani neve Colombey - A Két -Templomnál, hamarosan Colombey - A Két -Mecsetnél lenne…”
 
C:\Users\user\Pictures\patt Charles de Gaulle (1890-1970) - francia köztársasági elnök.jpg

2022. January 02. 00:00

Karácsonyi magyar népszokások - aprószentek napja

                             

Karácsonyi magyar népszokások - aprószentek napja
 
December 28-nak, aprószentek napjának jellegzetes szokása a vesszőzés, melyet neveznek aprószentekelésnek, odoricsolásnak, suprikálásnak, csapulásnak stb. is.
 
A vessző lehet termőág, hajló fűzfavessző vagy korbács. A vesszőzés résztvevői a fiúgyermekek, legények vagy pásztorok. Megkorbácsolják a lányokat, asszonyokat vagy a gyerekeket.
 
A szomszédba „mustármagért” küldött fiúgyereket a háziak veregetik meg. Az erdélyi Koronkán a mit sem sejtő kisfiút mustármagért küldték. Mikor ezt elmondta, a háziasszony egy vesszővel „megsuprálta”:
 
„Aprószentek Dávid, Dávid éljen a fiad sokáig!”
Ezután megjutalmazták a gyereket dióval, mogyoróval, esetleg egy kis pénzzel.
Szegeden, az Alföldön a gyerekeket ugyancsak mustármagért küldték a szomszédba, ahol elővették a nyírfavesszőt s megkérdezték, hányan vannak az aprószentek.
 
Addig vesszőzték, míg meg nem mondta, hogy száznegyvennégyezren. Ha nem tudta megmondani, akkor a háziak mondták el helyette.
Úgy tartották, hogy akit megvesszőznek, az nem lesz keléses.
 
Aprószentek napján a beregi Tiszaháton elmentek a gyerekek a jó ismerősökhöz mustármagot kérni:
"Mustármagot jöttem kérni,
Tessék engem jól elverni."
 
Erdélyben, Nagykászonban (Kászonaltíz, Kászonfeltíz és Impér) az aprószentekelés hagyománya más, mint más . Erdély legtöbb tájékán.
 
Míg más vidékeken december 28-án a kisfiúk mennek a leányokat vagy a szomszédokat megvesszőzni, itt a szokás érdekessége, hogy egy ősibb formáját őrizte meg: ezen az éjszakán a legények gyűlnek össze csoportokba és a hajadonokat keresik fel az összefont nyírfavesszőkkel.
 
fotón: Kászoni legények indulnak a leányokhoz aprószentek vesszőzésére

2021. December 28. 00:00

Jeles napok - Karácsonyi magyar népdalok - Teljes album!

                           

Jeles napok - Karácsonyi magyar népdalok -  Teljes album!

kattints a NAGYLEMEZRE - érdemes!

https://www.youtube.com/watch?v=AAoNudElUqw&list=PLAE7EBDE057DC1D16

2021. December 26. 00:00
<< Első < Előző Következő> Utolsó>>

1. oldal/862