A BRANCS színészei bitorolják a Nemzet Színésze nemzeti intézményünket:

Helyzetjelentés - 2024
A BRANCS színészei bitorolják a Nemzet Színésze nemzeti intézményünket:
Bodrogi Gyula, Cserhalmi György,, Jordán Tamás, Kulka János, Molnár Piroska, Pogány Judit, Szacsvay László, Udvaros Dorottya.
Mivel a már "behívott tagok" jelölik a megüresedett helyekre az új tagokat, ezért olyan valódi kiválóságok, mint Koncz Gábor, Huszti Péter, Béres Ilona, Mécs Károly, vagy például Balázs Péter nem lehetnek tagok, mert ők nem tartoznak a BRANCSHOZ!
Ez skandalum! Ezt nem hagyhatjuk! Meg kell változtatni a kiválasztás szabályait.
fotón: Blaha Lujza

2024. May 15. 00:00

Áprlis 24. - Szent György napja

                         

Áprlis 24. - Szent György napja
 
Szent György napi népszokások - ezen a napon hajtják ki a legelőre az állatokat
 
Április hónapot a néphagyomány Szent György havának nevezi, április 24.-e, pedig sárkányölő Szent György ünnepe.
 
A néphagyomány e naptól számítja az igazi tavasz kezdetét. Az állatok Szent György napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött.
 
Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre. Füstöléssel igyekeztek távol tartani a rontást.
 
A nyírfa vagy rózsafaággal történő kihajtás rontáselhárítást szolgálta. A jószág tűzön áthajtásának, füstölésének szintén rontáselhárító célja volt.
 
A marha kapuba fektetett láncon áthajtása országszerte általános volt, de gyakori volt a fejszén, ekevason, tojáson, illetve a gazdaasszony kötényén, kifordított szoknyáján. való áthajtás.
 
Az istálló körülszórása, körülfüstölése, zöld ágak tűzése az ajtóra, kapura; seprű, só, gatyamadzag az ajtóba; fokhagyma a marha szarvába. is szokás volt.
 
kattints a képekre - érdemes!

2024. April 24. 00:00

Ezt soha ne feledd! Mészáros László

A gyermek – csoda
A kilencvenes években (30 évvel ezelőtt) néhai Fasang Árpád, neves orgonaművész barátunk – akinek kedvtelése volt a demográfiai folyamatok tudományos igényességű elemzése – egyik tanulmányát letette az asztalomra azzal, hogy érdemes lenne figyelembe venni annak adatait, a leírt folyamatokat, mind Magyarországra, mind Európa egészére vonatkozóan, mert a 24. órában vagyunk.
 
A minap a világháló egyik felületén újra megpillantottam az évek óta ott keringő, fel-feltűnő fotómontázst, valahonnan a világból, egy üstben fürdő, csillogó szemű csöppséggel, és eltűnődtem felhőtlen, őszinte boldogságán.
Azután rögtön eszembe villantak a pénzhajhász, hitét vesztett, vallásukat elhagyó, sokszor saját biológiai nemüket is megtagadó, teljes identitásukat vesztett boldogtalan európai emberek, és az ilyen emberek tömegéből álló, ijesztő demográfiai mélypontra süllyedt európai társadalmak, nemzetek jövőkilátásai.
 
Nagyon elszomorodtam, hiszen aki csak egy kicsit is jártas a matematikában, a fizika tudományában, no meg a biológia sem teljesen idegen számára, az tudatában van annak, hogy mi vár az önmagukat reprodukálni képtelen, elsatnyult tudatú nemzetekre. Ne kerteljünk: az elfogyás, a kihalás, a megszűnés! Mégpedig nagyon rövid időn belül.
 
Ahol generációkon keresztül nem születnek meg a populáció létszámát biztosító gyermekek, a természetes folyamatos elhalálozások okán nem lesz képes fenntartani önmagát, mert elöregszik, majd elfogy a nemzet.
 
Ha ezt a tarthatatlan folyamatot mesterségesen akarod meggátolni, és kívülről, más kontinensről, idegen kultúrájú és nagycsaládokban élő embertömegeket engedsz be, mi több, telepítesz be a hazádba, akkor pár évtized elteltével az új honfoglalók többségbe kerülnek az őslakosokhoz képest.
 
Nem csak a fizikában alaptörvény az, hogy ahol légüres tér keletkezik, az tér tartósan nem marad üresen, mert oda be fog nyomulni valahonnan valami, valahogyan. Esetünkben is így áll ez. Az „üres térbe”, a kohézióját teljesen elvesztett társadalomba, országba – ahol pénzre számítanak át mindent, még a boldogságot is – oda óhatatlanul benyomulnak az erős akarattal, vallás-, és küldetéstudattal bíró, élni akaró célokkal rendelkező más kultúrájú népcsoportok, népek.
És hogy mindez mennyire nem csupán csak egy teória, hanem tudományosan megalapozott tény, álljon itt mementóként egy mára már lejátszódott európai esemény, folyamat.
 
A kilencvenes években (30 évvel ezelőtt) néhai Fasang Árpád, neves orgonaművész barátunk – akinek kedvtelése volt a demográfiai folyamatok tudományos igényességű elemzése – egyik tanulmányát letette az asztalomra azzal, hogy érdemes lenne figyelembe venni annak adatait, a leírt folyamatokat, mind Magyarországra, mind Európa egészére vonatkozóan, mert a 24. órában vagyunk.
 
Volt ebben a dolgozatban egy akkor még szinte elképzelhetetlennek tűnő tartalmú fejezet – Szerbiáról szólt. Egyebek mellett táblázatok mutatták Szerbia tartományainak demográfiai kilátásait. Amíg a szerb házaspárok átlagosan egy-két gyermeket neveltek, addig az albánok 7-8 fős családokban éltek. A fejezet végkövetkeztetése így szólt: 20-30 éven belül az albánok óriási többségbe fognak kerülni a körzetekben, ahol élnek, és Koszovó (Rigómező, az ősi szerb föld) el is fog szakadni, kiválik Szerbiából. Ez akkor, huszon-akárhány éve, mellbevágónak hatott, szinte hihetetlen volt. Mára már viszont „történelem”, hogy 2008-ban Koszovó önálló, meghatározó albán többségű állammá vált.
 
Mi ebből a tanulság? A tudományok nem helyettesíthetők ideológiákkal, mert az tragédiákhoz vezet.
Visszatérve a boldog, csillogó szeműre, a fotómontázsunkra.
 
A “modern” európai ember, így a magyarok nagy része is, azt gondolja, hogy akkor tökéletes az élete, ha “anyagilag rendben van”.
Már fiatal korban azért tanulnak, hogy szerezzenek több diplomát, szakmákat, hogy kellőképpen “gazdagok lehessenek” – majd, egyszer.
 
Ennek “érdekében” már eleve csak lazább párkapcsolatokat vállalnak, de ha össze is kötik az életüket valakivel, hosszú időn keresztül “nem vállalnak” gyereket – majd csak akkor, amikor már “mindent meg tudnak adni neki(k)”.
A végzettségeken túl gyűjtik a pénzt is – próbálnak minél többet megszerezni belőle, hogy majd mindjárt az “első nekifutásra” egy “normális” nagy lakást szerezhessenek – s persze vehessenek autót (és nem is akármilyet ám, hanem olyat, ami a saját anyagi körülményeikhez képest túl nagy terhet jelent majd nekik).
 
És akarnak majd szuper babakocsit, vagyonba kerülő “babacuccokat”, rengeteg játékot, valamint “természetesen” biztosítani akarják a majdani “jó életükhöz” szükséges anyagi forrásokat!
 
Értsd: olyan “jó életet” szeretnének, amilyet amúgy csak nagyon kevesen érhetnek el, és amely idilli élet elérése szinte lehetetlen terheket ró rájuk.
 
Ilyen álmokat kergetnek a mai európai emberek, a mai magyarok, köztük, már a fiatal magyarok túlnyomó része is, miközben azért arról sem mondanak le, hogy – addig is, amíg nem “áll be ez az idilli állapotuk” – “éljenek, szórakozzanak, és élvezzék az életet”!
 
Sajnos ez mára szinte általános állapottá, életformává vált. Mire a vágyott javakat, vagy annak egy részét megszerzi a fehér európai, köztük a magyar ember is, addigra megkeseredett, fásult, túlhajtott, a negyedik x felé járó, boldogtalan robottá válik.
 
Gyermektelenül, esetleg egy gyermekkel, többnyire elvált állapotban, köddé vált álmokkal.
Soha ne feledd hát!
Ne kergess a mai hamis világ diktálta hiú álmokat!
Boldognak lenni nem azt jelenti, hogy minden tökéletes!
És ha ezt az egyszerű igazságot nem tartod folyamatosan a szemed előtt, egész életed folyamán boldogtalannak fogod érezni magadat!
Mert nem fogod észre venni a pillanat boldogságának a lehetőségeit, egy vágyott, többnyire elérhetetlen majdani boldogság hajszolása miatt.
Mészáros László
 
C:\Users\user\Pictures\képp Ezt soha ne feledd!.jpg

2024. April 16. 00:00

Húsvéti magyar szokások és hagyományok - Locsolkodás

                            

Húsvéti magyar szokások és hagyományok - Locsolkodás
 
Húsvét hétfő a magyarok lakta területeken a locsolkodás napja. A szokás eredete a régi időkbe nyúlik vissza, alapja pedig a a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik, modern formában pedig a mai napig megmaradt.   
 
Vidéken több helyen még napjainkban is kútvízzel locsolják a lányokat, a városokban azonban különféle kölnivizekkel helyettesítették ezt. 
 
A locsolkodás hagyományának egyesek Bibliai eredetet is tulajdonítanak, mivel a feltámadást hírül vivő asszonyokat vízzel lelocsolva próbálták a katonák lecsendesíteni. 
 
A locsolás után a fiúk a régi időkben tojást, szalonnát vagy festett tojást kaptak cserébe. Ezeket a vörös vagy lila hagyma héja, vörös káposzta vagy a zöld dió levének segítségével festették különböző színűre. 
 
Napjainkban a lányok és az asszonyok a férfiakat a locsolás napján vendégül látják, különféle ételekkel, kaláccsal és italokkal kínálják. A locsolkodást hagyományosan különböző versikék és mondókák kísérik, amelyek igen változatosak. 
 
Az technika fejlődésével a természetes festékanyagokkal készített hímes tojásokat lassan felváltották a mesterséges színezékekkel készítettek, de gyakori csokoládéból készült tojás vagy nyuszi figura is. Sok esetben a tojás mellé aprópénz is jár a locsolkodónak.
 
fotón: Munkácsy Mihály (1844-1900) - Húsvéti locsolkodás - 1865

2024. April 01. 00:00

A húsvét eredete, története

                         

A húsvét eredete, története
 
A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös azonban az eredete, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent.
 
Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett. A níceai zsinat Krisztus után 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje.
 
A magyar szó: húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi. A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben.
 
A Nap mozgása a Hold mozgásától függ. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés.
 
Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22 és április 25-e közé. (Ezt mondja ki a niceai zsinat határozata is Krisztus után 325-ben)
 
A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít.
 
Ezt kisebb, nagyobb ünnepek követik. A húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál.
 
Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában.
 
A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe.
 
A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe.
 
Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja.
 
Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus - amint azt előre megjövendölte - harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.
 
fotón: C:\Users\user\Képek-Archiv\ccc Munkácsy Mihály (1844-1900) - Krisztus Pilátus előtt.jpg
 

2024. March 31. 00:00

Húsvéti jelképek, magyar népszokások - A tojás, hímes tojás

                       


Húsvéti jelképek, magyar népszokások - a tojás, hímes tojás
 
A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezni. 
 
Fontos szerepe van a húsvéti étrendben is, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. 
 
A pirosnak védő erőt tulajdonítottak. A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. 
 
A tojásfestés népszokásként elsősorban Kelet-Közép-Európában maradt fenn a XXI. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű. 
 
Később kialakultak a feliratos tojások is. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak. 
 
Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása elsősorban a húsvéti locsolkodáshoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott. A nálunk leggyakrabban használt minták geometrikusak. 
 
A díszítmények lehetnek: tulipános, fenyőágas, rózsás, almás, stb. A díszített tojás neve hímes tojás, s magát az eljárást tojáshímzésnek nevezik. Különböző tojásgyűjtő népszokások vannak, melyek célja, hogy a legények minél több tojáshoz jussanak a tojásjátékokhoz. 
 
Egyik ilyen játék például a Kecskemét környékén ismert tojásütés, tojáskoccintás. Ketten egymással szemben állva a tojásokat egyre erősebben összeütögetik, s az nyer, akié épen marad. 
 
Másik játék a tojással való labdázás. Úgy tartották, hogy aki a feléje dobott tojást elejti, még egy esztendeig nem leli meg a párját. 
 
Erdélyben sok helyen a látogatók vitték a gazdának a tojást, megütögették vele, s közben köszöntést mondtak: "Krisztus feltámadott." 
 
Jóslásra is használták a tojást: ha nagypéntek éjjelén feltörték, s egy pohár vízbe csurgatták, a formája megmutatta, milyen lesz a jövő évi termés. 
 
Volt, ahol a lányok tojáshéjat tettek a küszöbre húsvét előtti este, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása. Ugyanaz lesz, mint az első férfié, aki belép a házba. 
 
A tojás, a belőle kikelő madárral, a sírjából feltámadó Krisztust is jelképezi, amellett, hogy a termékenység ősi jelképe is. A téli időszak utáni első tojások éppen húsvét idejére estek, valószínűleg ezzel függ össze, hogy az emberek a tavasz érkezése feletti örömüket a tojások kifestésével, hímzésével fejezték ki.
 
kattints a képekre - érdemes!

2024. March 31. 00:00

Ady Endre: A szép Húsvét - rövid - VIDEÓ!

                         

 

Ady Endre: A szép húsvét - rövid - VIDEÓ!
 
kattints a VIDEÓRA - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=sv2dfunVFd4
 
A szép Húsvét
 
Odukat és kriptákat pattant
S bús árkokig leér a szava:
Ilyen a Húsvét szent tavasza
S ilyen marad.
Miért tudjon Ő az embervérrül,
Mikor künn, a Tavaszban
Minden csoda csodát csinál
S minden drága fizetség megtérül?
Óh, Tavasz, óh, Húsvét,
Emberek ősi biztatója,
Csak azt szórd szét köztünk:
Állandó a tavaszi óra
S ilyen marad.
 
Krisztus támad és eszmél,
Odukat és kriptákat pattant.
Van-e gyönyörűbb ennél?
 
Ady Endre (1877-1919) - költő
 
fotón: Bramantino (1456-1530) - Keresztre feszítés

2024. March 31. 00:00

Húsvéti jelképek - Nyúl

                         

 

Húsvéti jelképek - Nyúl
 
A bárány mellett a másik húsvéti állat, a húsvéti nyúl megjelenésének magyarázata már jóval nehezebb.
 
Az ünnep termékenységgel kapcsolatos vonatkozásában magyarázat lehet a nyúl szapora volta. Mivel éjjeli állat, a holddal is kapcsolatba hozható, amely égitest a termékenység szimbóluma.
 
Nyúl és tojás ősi kapcsolata a kutatók szerint a germán hagyományok alvilági istennőjének legendájában jelenik meg: eszerint a nyúl eredetileg madár volt, s az istennő haragjában négylábú állattá változtatta.
 
E különös tulajdonságú állat hozzánk is német közvetítéssel került, de kialakulását homály fedi. Az is lehet, hogy tévedésről van szó, mert régen egyes német területeken húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni tojásaival együtt.
 
A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel. A félreértés abból is eredhet, hogy németül a nyúl neve Hase.
 
Mindenesetre a tojáshozó nyúl igen népszerűvé vált, a 19. század végén a képes levelezőlapok elterjedésével igen sokfelé eljutott, és nálunk, magyaroknál, a nyúl hozza tojást.
 
kattints a képekre - érdmes!

2024. March 30. 00:00

Húsvéti jelképek, szimbólumok - barka

                     

 Húsvéti jelképek, szimbólumok - barka

A tojás mellett a barka a leggyakoribb húsvéti jelkép.

Jézus Jeruzsálembe való bevonulásakor az emberek lombos ágakat terítettek a Megváltó elé az útra.

Ezt nálunk a szentelt barka helyettesíti. Ahogyan véget ér a böjti időszak, úgy ér véget a tél is. A húsvét egyben az újjászülető természetnek is az ünnepe.

A barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak régen. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól, lenyelve pedig gyógyszerként elmulasztotta a torokfájást.

2024. March 28. 00:00

Húsvéti jelképek - Bárány - Isten báránya

Húsvéti jelképek - Bárány - Isten báránya
 
A legősibb húsvéti jelkép a bárány. Eredete a Bibliában keresendő. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja.
 
A húsvéti bárány Jézust is jelképezi. A Bibliában Krisztus előképe volt az a bárány, amelyet a zsidók Egyiptomból való kimenetelük alkalmával ettek, és amelyet nap mint nap feláldoztak a jeruzsálemi templom oltárán.
 
Az Újtestamentumban Jézus Krisztus az emberiség váltságára jött a Földre: "Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk".
 
fotón: Francisco de Zurbarán ((1598-1664) - Agnus Dei - Az Isten báránya

2024. March 28. 00:00
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

2. oldal/223