Bérközgazdászok
Renaud Lambert mindenekelőtt arra emlékeztetett, hogy az Egyesült Államokban milyen hatalmas botrányt kavart Charles Ferguson könyve, amelynek a címe Inside Job volt, amit Belső Munkának fordíthatunk. Ferguson meggyőzően bizonyította, hogy a nemzetgazdasági elemzéseket végző, a közönség előtt semleges "egyetemi tanár" vagy "elemző professzor" címmel megjelenő közgazdászok nagy része mellékállásban általában nagy bankok vagy más nagyvállalatok tanácsadója és igazgatósági tagja.
Ők az elmúlt évek során dollárszázezreket kaptak azoktól a nagyvállalatoktól, ahol mellékesen dolgoztak. Ugyanakkor ezek a szakértők rendszerint nagyvonalúan elfelejtették a nemzetgazdaság helyzetét elemző publikációik során megemlíteni kötődéseiket az üzleti világhoz, és csak szerényen egyetemi és kutatóintézeti címeiket tüntették fel.
...ahogy Lambert írja a "közgazdászok igazán tudják, hogy nincsen ingyenebéd", vagyis a professzorok és a kutatók meg is szolgálják a közvéleményhez szóló megszólalásaikban és elemzéseikben a nagyvállalatoknak ezt a pénzt.
...Természetesen az önmagában nem baj, hogy a nagyvállalatok is kíváncsiak a nemzetgazdasági szakértők véleményére, és meg is fizetik azok munkáját. A baj ott kezdődik, hogy ezek az emberek semleges, elfogulatlan professzorokként jelennek meg a közvélemény előtt, egy szót sem szólva arról, hogy egyébként kitől kapják a fizetésüket.
Árva László
(MN)
Károlyi szobra
Azt mondják, a politikának nem feladata a múlt „helyretétele”, sokkal fontosabb, hogy a jelennel, és főleg a jövővel foglalkozzék. Még ebben is van némi igazság, csak az a baj, hogy ilyen több évtizedes diktatúra után ez csaknem lehetetlen. Amíg akadnak emberek, akik Károlyiban, sőt Kun Bélában találják meg a magyar demokrácia és a „progresszió” csíráját, addig baj van....Mellette (Károlyi Mihály mellett) fognak felszólalni és felvonulni mindazok, akik gyűlölik mindazt és mindazokat, akik Magyarországot naggyá tették, vagy legalább megpróbálták. Károlyi monumentálisan ronda szobra Siófokra kerül, a diadalív árnyékában....Mellette (Károlyi Mihály mellett) fognak felszólalni és felvonulni mindazok, akik gyűlölik mindazt és mindazokat, akik Magyarországot naggyá tették, vagy legalább megpróbálták. Károlyi monumentálisan ronda szobra Siófokra kerül, a diadalív árnyékában.
Szentmihályi Szabó Péter
(MH)
A Kárpát-medence magyar kulturális öröksége nemzeti önazonosságunk alapvető hordozója
A nemzeti örökségről szóló határozati javaslatot nyújtottak be kormánypárti képviselők az Országgyűlésnek szerdán. Az indítvány elfogadásával a törvényhozás egyebek mellett elkötelezné magát az iránt, hogy "Kárpát-medencei nemzeti kulturális örökségünket utódaink, valamint az emberiség számára megőrizze és továbbadja".
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter, a KDNP elnöke és L. Simon László, a parlament kulturális bizottságának fideszes elnöke azt kezdeményezi, hogy az Országgyűlés erősítse meg: Kárpát-medencei kulturális örökségünk nemzetünk múltjának és jelenének pótolhatatlan és egyedi forrása, valamint az európai és az egyetemes kultúra elválaszthatatlan összetevője.
A Ház a javaslat elfogadásával rögzítené, "határozottan támogatja a magyar-magyar örökségi turizmust annak érdekében, hogy a XX. században a történelem viharai által szétszakított nemzetrészek ismét egymásra találjanak" és elkötelezné magát amellett, hogy a Kárpát-medencei nemzeti kulturális örökséget az utódok, valamint az emberiség számára megőrzi és továbbadja. A Kárpát-medence magyar kulturális öröksége nemzeti önazonosságunk alapvető hordozója, s egyúttal nemzeti közösségünk hozzájárulása Európa és a világ kultúrkincséhez - olvasható az indoklásban, amely kitér arra is, hogy a határozati javaslatot várhatóan 2012 áprilisában, a műemléki világnap hónapjában és a magyar állami örökségvédelem intézményes működésének 140. évfordulóján fogadják el a képviselők.
Az indítvány szövege hivatkozik a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló 2010. évi törvény és a január elseje óta hatályos alaptörvény egyes, nemzetpolitikát érintő passzusaira is, és kifejezi azt a meggyőződést, hogy "a kulturális sokszínűség eszményét az egyesülő Európában több ezer éves közös múltunkra és hagyományaikra alapozva lehet megtölteni konkrét tartalommal".
(MTI.)
Az államadóságról
Csaba László szerint a görögök megmentésével nagyot fordult a nemzetközi hangulat, a dél-európai államok csődveszélye is kisebb, ezért, ha a kormány elég ügyes, elkerülhetjük az EU-IMF hitelfelvételt. Véleményét egy szűkebb körű megbeszélésen Orbán Viktorral is közölte.
Csaba szerint tíz százalékkal erősebb lenne a forint, ha a kabinet nem megy neki a Magyar Nemzeti Banknak. (MH, 12. 03. 20) Német Dávid, az ING szenior elemzője szerint egyik fél sem törekszik arra, hogy létrejöjjön a megállapodás. A nemzetközi környezet és Európa megítélése annyit javult, hogy egyelőre Magyarország nem jelentene fertőzésveszélyt az eurózóna országaira. (NG. 12. 03. 20) Róna Péter szerint a deficit érdemi csökkentéséhez Orbánéknak uniós kényszerre kell hivatkoznia. A pénzügyminiszterek tanácsa megszavazza a felfüggesztést, Orbán pedig elmondhatja, milyen buták és igaztalanok. De hát mit lehet tenni? Megszorítunk. (168 óra)
„Mocskos lejárató kampány indult hazánk ellen”
Mocskos lejárató kampány folyik Magyarországgal szemben, amelynek egyik eleme, hogy vélelmezett dolgok alapján hoznak ítéletet – hangsúlyozta Mohi Csaba egy fővárosi beszélgetésen. A jogász szerint az európai nemzeteknek meg kell őrizniük a szuverenitásukat.
Reméljük, hogy Európa egy svájci mintára fölépülő állam lesz, amelyben a helyi hatalmak megtartják a szuverenitásukat – mondta el Mohi Csaba, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára a Pesthidegkúti Polgári Körök Szövetségének és a Dombok Budai Polgári Egyesületnek közös, Pesthidegkúton megtartott háttérbeszélgetésén, ahol az esemény házigazdája Makra Krisztina, a II. kerület 13. számú egyéni választókörzetében, április 22-én tartandó időközi önkormányzatiképviselő-választás Fidesz–KDNP-s jelöltje volt.
Mohi úgy látja, az 1957-es római szerződés aláírása nagyrészt az 1956-os magyar szabadságharcnak köszönhető, mivel a szovjet lerohanás komoly félelmet váltott ki az európai nemzetekben. Tudomásul kell venni, hogy Schengennel fölszámolódtak a trianoni határok – tette hozzá. Az uniós tagsággal nem egy országot, hanem egy szétszakított nemzetet kell integrálnunk, ami sokkal komolyabb feladat, mint Görögország vagy Spanyolország esetében – vélekedett a szakértő.
Mocskos kampány
Mohi szerint mocskos lejárató kampány folyik Magyarországgal szemben. A jogász rámutatott: a lisszaboni szerződés is előírja, hogy az államháztartási hiány ne legyen magasabb 3 százaléknál, de azon országok esetében kedvezményeket kell érvényesíteni, akik rövid idő alatt nagyot csökkentettek. „Az már a középkor, amikor vélelmezett dolgok alapján hoznak ítéletet.”
„Mi történne, ha valaki július 14-én a francia nemzetet Párizsban gyalázná?” – tette föl a kérdést Mohi annak kapcsán, hogy francia szocialisták tüntettek március 15-én Budapesten, és hazánkat gyalázták. „Vajon az Egyesült Államok ügyészsége előtt egy színpadról lehetne-e szidalmazni a független intézményeket?”
Csak egy lehetőség van
A jogász rámutatott arra, hogy Európa három alapra épül, ezek: a Golgota, a Parnasszus és a Capitolium, „ezzel vagyunk többek, mint bármelyik más földrész”. Amerika rendkívül nagyban hozzájárult az uniós integrációhoz, egészen a brit bővítésig – hangsúlyozta a szakértő. 1973-at követően a brit–amerikai együttműködés különutassá vált, ami rendkívül nagy károkat okoz, és többek között akadályozza a közös európai külpolitika megvalósítását – tette hozzá.
Az IMF-hitel kapcsán kijelentette: azokban az országokban, amelyek eladósodtak a valutaalappal szemben, később jelentős zavargások törtek ki. Mohi szerint egy politikai támadás ellen nem tud hatékonyan védekezni a hozzánk hasonló méretű ország, csak egy lehetőség van: a diszkrimináció szigorú tilalma.
(MN)
Billegünk a vékony pallón
Három főbűn terheli a nyolc év szocialista kormányosait. Az egyik az, hogy felrúgták azt a rendszerváltáskor kialakult hallgatólagos megállapodást a politikai erők között, amely úgy szólt: soha többé nem finanszírozunk jóléti kiadásokat külföldi hitelekből, mint a Kádár-rendszer utolsó évtizedében, és nem kergetjük újabb adósságcsapdába ezzel az országot. Ha egy ország nyolchavi nyugdíjat termel meg, akkor nem lehet 13 havit kifizetni! (Mint ahogy nyilvánvalóan fenntarthatatlan az a felsőoktatási rendszer is, amelyben százezres nagyságrendű diákhiány van, vagyis csaknem 25 százalékkal nagyobb a kapacitása a tényleges igényeknél.) Ennek a pazarló költekezésnek és a befolyó pénzek leplezetlen lenyúlásának lett a következménye az adósságszint 25 százalékos növekedése a hazai össztermékhez (GDP) viszonyítva. Pedig a szocialisták padsoraiban nem hülyék ültek, akik nem tudták, milyen következményei is lesznek tetteiknek. Medgyessy Péter az utóbbi húsz év egyik legtapasztaltabb és legképzettebb bankárai közé tartozott, aki a rendszerváltás utáni transzfer rubel- átállástól a kormányprogramok kidolgozásáig, sok mindent levezényelt, vagyis folyamatában ismerte a gazdaság belső mozgásainak törvényszerűségeit. Tisztában kellett lennie azzal tehát, hogy a gazdasági válságok menetrendszerűen ismétlődnek, mivel a hetvenes évek óta gyakorlatilag minden évtized meghozta a maga krízisét. Az új évezred első évtizedének derekán, amikor hirtelen óriási pénzbőség mutatkozott a piacon, ki lehetett találni, hogy ez az állapot aligha tarthat örökké, és tartalékokat lehetett volna képezni a nehezebb időkre. Erről azonban az osztogatás-fosztogatás eufóriájában éppen úgy elfeledkeztek, mint a reformokról, amelyeknek az elmaradása a második fő bűnük. A nemzetközi piacok boldogan kifizették volna a szerkezetváltás, valamint az új elosztórendszerek első évei alatt a lakossági terhek kompenzációjának költségeit. Fájdalom nélkül át lehetett volna állítani tehát az országot egy fenntartható növekedési pályára.
Szalontay Mihály
(MH, 12. 03. 27.)
Viszonyunk a nyugattal – történelmi távlatban
Bogár László szerint István király volt az első azoknak a sorában, akik megpróbáltak hosszú távú, egyenrangúságon nyugvó egyezséget kötni a Nyugattal. Az ezt követő évszázadokban azonban drámai jeleit láthattuk annak, hogy a Nyugat a maga részéről soha sem gondolta komolyan ezt az egyezséget, és befolyásának növelésével a mi létszerveződési módunk gyökeres átalakítására törekedett. A Hunyadiak fellépése volt az utolsó átfogó kísérlet arra, hogy a Nyugattal való folyamatos súrlódásunkat egy új egyezséggel próbáljuk tompítani. Még mindig azzal áltatjuk magunkat, hogy a Nyugat a haladás, a felemelkedés, a méltó emberi élet egyetlen letéteményese. Ám ez már 907-ben sem volt igaz. Csakhogy ma már igen nehéz a szabadulás ebből a saját magunk által épített történelmi csapdából, mert a magyarság egy része elemi szinten sem képes felfogni e csapda természetét. Legalábbis erre utal az a tragikomikus tény, hogy egyelőre a szabadságnak és rabságnak még a meghatározásában sincs semmiféle egyezség. (MH, 12. 03. 20.)
Rehabilitálta a Legfőbb Ügyészség Mindszenty Józsefet
A rehabilitálási eljárás Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek kérésére a napokban a Legfőbb Ügyészség határozatával zárult le hivatalosan.
A budapesti népbíróság IX. 254/1949 szám alatt folytatott ügyében a Legfőbb Ügyészség már 1989 végén perújítási nyomozást rendelt el. Az 1990. évi XXVI. törvény a törvénysértő elítélések orvoslásáról szólt, a mostani határozat pedig a korábbi perújítási nyomozás hivatalos lezárását jelenti.
Erdő Péter úgy nyilatkozott, "ez az esemény egy szenvedéssekkel teli, hosszú történet összefoglalása", amely reménye szerint "hozzájárul múltunk igazságának megismeréséhez, népünk lelki gyógyulásához és felemelkedéséhez".
A bíboros hozzátette: a rehabilitáció "egyértelmű jele annak, hogy hazai igazságszolgáltatásunk szakított a koncepciós perek nehéz örökségével, és komolyan törekszik az igazságosság alapvető emberi követelményeinek érvényesítésre".
Mindszenty József 1892-ben Csehimindszenten született Pehm József néven. 1915-ben szentelték pappá, káplán és hitoktató volt Felsőpatyon, majd 1917-től a zalaegerszegi állami fiúgimnázium hittanáraként tevékenykedett. 1919. február 9. és május 15. között letartóztatásban volt Szombathelyen, a direktórium kiutasította Zala vármegyéből, szülőfalujába internálták.
1919-től Zalaegerszeg adminisztrátora, 1921-től plébánosa volt, 1927-től a szombathelyi egyházmegye zalai részének püspöki biztosaként 19 új templomot, 7 plébániaépületet, 9 misézőhelyet, 12 iskolát építtetett. Igyekezett a katolikus szellemiséget érvényesíteni a zalaegerszegi és vármegyei újságokban. 1937-ben pápai prelátus lett. XII. Pius pápa 1944-ben veszprémi püspökké nevezte ki.
Mindszenty Józsefnek meghatározó része volt annak a püspökkari körlevélnek a megalkotásában, amely 1944. júniusban a zsidó emberek elhurcolása ellen tiltakozott. Október végén, amikor a katonai hadműveletek elérték a Dunántúlt, emlékiratot írt Shvoy Lajos székesfehérvári, Apor Vilmos győri püspök és Kelemen Krizosztom bencés főapát együttműködésével, amelyben követelték a kormányzattól, hogy szüntesse meg a harcot a Dunántúlon.
1944 november 27-én letartóztatták és előbb Veszprémben, majd Sopronkőhidán, végül Sopronban raboskodott, innen térhetett vissza Veszprémbe. XII. Pius pápa 1945. augusztus 16-án kinevezte esztergomi érsekké, 1946. február 21-én pedig a pápa bíborossá kreálta a római Szent Péter-bazilikában.
Vezetése alatt a magyar püspöki kar közös körleveleiben szóvá tette, ha a proletárdiktatúra felé haladó államvezetés megsértette a vallás- vagy lelkiismereti szabadságot, az iskolázás, a művelődés szabadságát; következetesen kiállt az alapvető szabadságjogok érvényesítéséért. Megszólalt a felvidéki magyarság deportálása, a délvidéki magyarok tömeges lemészárlása, a német kitelepítés embertelensége miatt, az ítélet nélkül bebörtönzöttek és internáltak érdekében.
Mindszenty Józsefet 1948. december 26-án törvény- és jogellenesen letartóztatták, majd koholt vádak alapján 1949. február 8-án első fokon, július 6-9-én másodfokon életfogytiglani fegyházra ítélték, ami a keresztény világban nagy felháborodást váltott ki. XII. Pius pápa megdöbbenéssel tiltakozott az igazságtalan és jogtipró ítélet ellen, az ENSZ közgyűlése megbélyegezte a kormány eljárását és nemzetközi sérelemnek nyilvánította a bíboros bebörtönzését.
Hat év budapesti börtön után megromlott egészsége miatt 1955. augusztus 17-től Püspökszentlászlón, november 2-tól Felsőpetényben tartották fogva. Az 1956-os forradalom kitörése után október 30-án szabadították ki fogságából. Nagy Imre miniszterelnök kérésére november 3-án este 15 perces beszédet mondott a Szabad Magyar Rádióban, kiállt a nemzeti szabadságharc céljai mellett, s a polgári demokrácia jövőképét vázolta fel. November 4-én hajnalban a szovjet csapatok támadása után az Egyesült Államok nagykövetségén kért és kapott menedéket.
A Kádár-kormányzat a törvénytelenségeket folytonossá tette, s Mindszentyt nem engedte visszatérni érseki székébe. Több alkalommal döntött Mindszenty a nagykövetség elhagyásáról, de ezt külső tényezők megakadályozták. Végül, teljesítve VI. Pál pápa kérését, 1971. szeptember 28-án elhagyta a követséget és Rómába, majd Bécsbe ment.
Haláláig Bécsben, a Pázmáneum épületében lakott. Lelkiismereti kötelességének érezte, hogy a világban szétszóródott magyarokat hitükben és magyarságukban erősítse, ezért intenzív lelkipásztori munkába kezdett, nyugat-európai városokban és búcsújáróhelyen felkereste a magyarokat, s hosszabb lelkipásztori útra indult Kanadába, az USA-ba, Dél-Amerikába, Dél-Afrikába, Ausztráliába és Új-Zélandba. 1974-től, a pápa utasításának megfelelően, nem használta érseki címét.
Mindszenty József 1975–ben halt meg, Mariazellben temették el, ahol 1991-ig magyarok sokasága rótta le tiszteletét sírjánál. 1990. május 18-án a magyar Legfelső Bíróság kinyilvánította, hogy Mindszenty József teljesen ártatlan. Holttestét 1991. május 4-én ünnepélyesen hazahozták és újratemették az esztergomi bazilika kriptájába. A mártír sorsú bíboros boldoggá avatási eljárása jelenleg folyamatban van a Vatikánban.
(MTI)
A legfőbb ügyész vizsgálódhat a cukorgyárak privatizációjáról
Az Országgyűlés hétfőn úgy döntött, felkéri a legfőbb ügyészt, hogy vizsgálja meg, történt-e bűncselekmény a cukorgyárak privatizációjakor, valamint az európai uniós cukorreform hazai végrehajtásával összefüggésben. A parlament 303 igen szavazattal, 47 ellenében fogadta el a cukorgyárak privatizációját és a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, annak következményeit feltáró vizsgálóbizottság jelentését. Az erről szóló határozati javaslatba a jobbikos Magyar Zoltán kezdeményezésére került bele, hogy a legfőbb ügyész vizsgálja meg a büntetőjogi felelősséget az említett döntések miatt.
Bizonyítási és megfelelési kényszer
"Mert őbenne élünk, mozgunk és vagyunk." (ApCsel.17:28)
lsten éppen annyira szeret téged a rossz napjaidon, mint a jókon. Valóban így van?
Hogyan lehetséges ez? Mert Ő a (Krisztusban elfoglalt) helyzeted alapján fogad el téged, és nem a (testi) állapotod szerint. Hallgasd meg: "Mert azt, aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi lsten igazsága legyünk őbenne." (2Kor.5:21).
A kereszten lsten fogta minden bűnödet, amit valaha is elkövethetsz, és Fiára helyezte azokat. Mikor bűnösként a kereszthez járulsz, Ő beburkol téged Krisztus igazságába, és ettől fogva csak egyféleképpen tekint rád - Krisztusban! Milyen felszabadító! Felszabadító - igen! Mivel most már látjuk, hogy nem attól vagyunk értékesek, amit teszünk, hanem attól, hogy kik vagyunk Krisztusban.
Valójában lsten azáltal tett téged értékessé, hogy engedte Jézust meghalni érted. "De én nem tudom elhinni, hogy lsten nem törődik azzal, amit cselekszem!" Igazad van! lsten azt akarja, hogy jó dolgokat tegyél, de nem akarja, hogy ezektől a tetteidtől függj; Ő azt akarja, hogy az iránta érzett szeretetből cselekedjél. Mihelyt megérted, hogy ki vagy Krisztusban, ki tudsz szállni a bizonyítási és megfelelési kényszer taposómalmából, és elkezdhetsz helyes indítékból helyesen cselekedni.
(agapesolymar.hu)
áldott napot mindenkinek!
Töhötöm