Kövér: Mire esküdjön? A Harry Potter harmadik kötetére?
Botrányosnak tartja Kövér László, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatandó hiteltárgyalásokat politikai követelésekkel kötik össze. „Ha az IMF tud kölcsönt adni Nigériának vagy Csádnak, Magyarországnak is hitelt kell nyújtania” – mondta Kövér még az Országgyűlés elnökeként a Le Monde című vezető liberális francia napilapnak adott, kedden közölt nyilatkozatában. Kijelentette, „az igazságügyi kérdések nem érintik közvetlenül a gazdaságot”.
Joelle Stolz, az újság tudósítója emlékeztetett: a Valutaalap hivatalosan csak egy előfeltételt szab a tárgyalások megkezdéséhez, mégpedig a jegybank függetlenségét, amelyet illetően Magyarország most késznek mutatkozik lényegi engedményeket tenni. Az előzetes tárgyalások azonban még nem kezdődtek meg, s mindkét fél a másikat gyanúsítja időhúzással – tette hozzá Stolz.
„Nem mi vagyunk azok, akik időhúzásra játszanak. Más játszik velünk, egyrészt azért, hogy megalázzon, és talán azért, mert egy újabb mély pénzügyi válságra számítanak, amely rugalmasabbá tenné a magyar kormányt” – mondta Kövér László.
A házelnök csodálkozott azokon, akiket felháborít, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnökének esküt kell tennie az új magyar alkotmányra – amely Stolz megfogalmazása szerint „nacionalista ideológiával van átitatva”. „Mit akarnak, mire tegye le az esküt, a Harry Potter harmadik kötetére?” – kérdezett vissza.
A házelnök szerint Magyarország számára a legközvetlenebb veszélyt nem a szegények helyzetének romlása jelenti, hanem a középosztály alsó rétegének lecsúszása. „Ez élet vagy halál kérdése” – fogalmazott Kövér László.
polusonline.blogspot.com
Osztie Zoltán helyzetértékelése a Schmitt-ügyről
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) elnökeként fölszólalok az égbekiáltó igazságtalanságok, valamint gyűlöletkeltő manipuláció láttán, amely napjainkra kicsúcsosodott.
Minden gondolkodó honfitársam előtt nyilvánvalóvá vált, hogy az elmúlt napok történései nem a köztársasági elnök úr disszertációjáról szólnak. Bántó − az értelmiség állapotát is jellemzi −, hogy a megszólalók is csak a következményekről beszélnek, de az okokról nem. A doktori értekezés csak előrángatott ürügy, amellyel jól ismert körök folytatják Magyarország és nemzetünk elleni hajtóvadászatukat.
Kikből állnak ezek a körök? Azokból, akiket reprezentálnak például az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért Mozgalom aktivistái, akiket külföldről pénzelnek, hogy anarchista akcióikkal belülről bomlasszák országunkat. Minősítésüket a saját maguk által választott jelképes alak (Dopeman) meghatározza.
Politikai indíttatású anarchista csoport irányítja a SOTE doktorok szenátusa és az egyetem rektora viselkedését, döntését. Valóban válságba jutott a magyar tudományosság? Szó sincs róla! Kik azok, akiknek érdekében áll, hogy ilyen túldimenzionált ügyet csináljanak a kérdésből? Ki az, aki ezt a doktori értekezést előszedte és megtámadta?
Vajon kiknek állt érdekében, hogy ahelyett, hogy államférfiaink mellett a külső támadások pergőtüzében kiálljanak, újabb dühödt, összehangolt támadásokat intézzenek ellenük. Milyen jogon mernek még megszólalni azok a közszereplők, akik kirabolták egyéni haszonszerzés és külső megbízás érdekében az országot, emberek élete szárad a lelkükön, családok sokasága ment tönkre miattuk? Ezen tetteik elfedése érdekében erkölcsi relativizmust támasztanak. Hiteltelen minden szavuk, ki kellene tiltani őket minden közszereplésből! Ha valami szégyennel kell, hogy eltöltsön bennünket az éppen az, hogy még mindig részt vehetnek a politikai életben.
Elég volt az idegenszívű hazaárulókból, akik gátlástalanul folytatják − egy erőszakos kisebbség tagjaiként − gyűlöletkeltő kampányukat. A gyűlöletbeszéd törvényét éppen ők hozták, amely ellen ők vétenek a leggátlástalanabbul. Mindezekből felismerhetjük őket és szándékukat.
Felhívom elsősorban a magyar értelmiséget, a nemzet sorsáért felelős közszereplőket, hogy értékeljék a folyamatok mögötti összefüggéseket!
Budapest, 2012. április 2.
Dr. Osztie Zoltán
KÉSZ elnöke
Egy szakértői vélemény - Csókay András Ph.D idegsebésztől
Mai napig a PH. D.-k nak nem kötelező új eredeti gondolattal előállni. A 92-es kisdoktori bőven alatta van a mai Ph. D. –nak de az akkori kandidátusi értekezések követelményrendszerének is. Jómagam is Ph. D. témavezető vagyok az egyik SOTE Ph. D. iskolában. A jelöltnek azt kell bizonyítania, hogy alkalmas önálló tudományos munka végzésére - írja a szabályzat.
Több akadémiai nagydoktorral is beszéltem. Még a megjelent tankönyvet is, nemhogy megjelent cikket is idézhetek, ha megjelölöm az eredetét a mű végén. A magyar tudományos életben, aki újat mond, annak valóságos Canossát kell járnia (ez személyes megtapasztalás is) ezért a tudományos művek 90-98%-ban semmiféle új tudományos ötlet, felfedezés nincs.
Ezek un. összegző művek, melynek igenis van tudományos értéke, a társadalom számára közreadja az addigi eredményeket, ahogy az Elnök úr is megfogalmazta, helyesen. Meg is bolondulna a tudományos világ, ha annyi felfedezés lenne ahány kisdoktori, Ph. D. vagy éppen nagy doktori. Tehát a plágium vád abban a pillanatban nem áll meg, ha van bármiféle utalás arra, hogy honnan vannak az idézetek. Ez pedig fellelhető a Köztársasági Elnök úr munkájában, úgy tudom a dolgozata végén. Hogy mennyi az a szöveg mennyiség, amit idézni lehet, arra nincsen szabály. Azt nyugodtan állíthatjuk, hogy a teljes szövegek is lehetnek, akár különböző cikkekből, ill. tankönyvekből, ha azt feltüntetjük a dolgozat végén egy rövid összefoglaló értékeléssel, ami jelen esetben is megtörtént.
Mindezek figyelembe vételével érthetetlenek az elítélő reakciók a balliberális, illetve a jobb oldali ellenzék részéről. A SOTE szenátusának valamiféle „kihagyása” lehetett, ami azzal magyarázható, hogy ott csupa akadémiai nagy doktor ül így nem tudtak elvonatkoztatni attól, hogy a nagydoktorihoz valóban kell újszerű elem beépítése. Ezt lehet korrigálni, kell a Rektor úrnak ezért nem kell lemondania.
Dr. Csókay András Ph. D. idegsebész
oszt. vez. főo. Miskolc.
Orbán Viktor a Kúria ünnepi ülésén
A kormány elkötelezett abban, hogy a Kúria a régi fényében ragyoghasson, ezért készen áll megtalálni annak módját, hogy a Kúria minél hamarabb ismét a régi épületét használhassa- monda Orbán Viktor az ünnepi ülésen. Ha a Kúria visszaköltözik régi épületébe, a Kossuth Lajos téri Igazságügyi Palotába - amely jelenleg a Néprajzi Múzeumnak ad otthont -, helyreállhat a Kossuth téren az az alkotmányos háromszög, amelyet a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom alkot.
A bírák nyugdíjazásának új szabályaival kapcsolatban tisztában vagyunk a változás okozta sérelmekkel, de a parlament és a kormány a módosítást nem az igazságszolgáltatási reform, hanem az új általános nyugdíjrendszer részének tekinti. Ugyanakkor minden érintett bíró esetében méltányos elbánásra törekedünk, és tisztelettel tekintünk a munkájukra.
A kétharmados szabályok fenntartása egy folyamatos konszenzuskényszert épít a rendszerbe, amelynek a jövőben az igazságszolgáltatás az előnyét fogja érezni. Az igazságszolgáltatás átalakításának határozott és megalapozott értékeléséhez hosszabb időre lesz szükség, ugyanakkor a mostani változtatásokhoz új pénzügyi lehetőségeket is kötöttünk, hogy a sok esetben valóban méltatlan körülmények közül az igazságszolgáltatást ki tudjuk szabadítani.
A parlament megalakulásakor választ kellett adnunk arra a kérdésre, hogy parlamentáris vagy prezidenciális rendszerre van-e szükség. Végül történeti és jogtiszteleti okokból amellett döntöttünk - bár több érv is szólt a prezidenciális rendszer felé való elmozdulás mellett -, hogy a magyar közjogi rendszer továbbra is a parlamentarizmus keretei között működjön. Ehhez értünk, ezt ismerjük.
Az ügyészséget nem rendeltük a kormány alá, hanem továbbra is a parlament alatt marad, sőt az igazságszolgáltatás általános reformját sem úgy képzeltük, hogy a kormány felé állapítjuk meg az igazságszolgáltatás felelősségét, hanem azt is inkább a parlament kezében hagytuk.
Az igazságszolgáltatási reform, a hamarosan elfogadandó új polgári és büntető törvénykönyv, valamint az új közigazgatási rendszer elismerésre méltó munka.
Bár az igazságszolgáltatás alapvetően demokráciakérdés, de van egy másik fontos nézőpont is, mégpedig az, hogy a jogát kereső polgár bízhat-e abban, hogy az igazságszolgáltatás pártatlanul, igazságosan és gyorsan ítélkezik az ügyében. Az igazság csak azt védi meg, aki elég erős ahhoz, hogy megvédje az igazságot.
Egy ellenzéki értelmiségi a magyar demokrácia állapotáról
Kéri László nem szereti a balliberális média sipítását, amikor túl könnyen diktatúrát kiabál. Diktatúra ott van, ahol attól kell félned, hogy éjjel elvisznek, ahol munkatáborok vannak. A demokrácia nagyon fontos intézményei igenis működnek még. Működik a parlamentizmus, 2014-ben is működni fog a választás és a választhatóság rendszere, szólásszabadság van. Kéri szerint a Fidesz-hatalom lehetséges konszolidációjának hajtóereje nem a párton belül van. Olyan folyamatos nyomás alatt tartják majd a külföldi befektetők, a nyugati média, a politikusok, integrációs intézmények, hogy kénytelen lesz belátni: így nem megy tovább. Nem a fideszes választók, nem a hazai média és végképp nem a szétesett itthoni ellenzék fogja rákényszeríteni a kormányzó elitet a váltásra. Ha a Fidesz mégis képtelennek bizonyul a konszolidációra, akkor lehetséges, hogy a mai széttagolt ellenzék megalkot egy olyan szervezeti egyeztetési szintet, amely alternatívát kínálhat. Mégis úgy gondolja, hogy a korrekciós kényszer előtt Orbán és környezete meghajol majd, s 2014-ben jöhet egy újabb Fidesz kormány.
168 óra
Markovits Rodion: Aranyvonat – Könyvbemutató Budapesten
Markovits Rodion író, újságíró, Kisgércén született 1884. július 15-én Markovits Jakab néven, meghalt 1948. augusztus 27-én, Temesváron. A Rodion nevet Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regénye főhősének neve nyomán vette fel.
Marosvásárhelyen és Budapesten jogot tanult. Az I. világháborúban orosz hadifogságba került. Belépett a Vörös Hadseregbe, és harcolt az orosz polgárháborúban.
Egy másik világhírű íróval, Jaroslav Hasekkal [1] együtt az I. Nemzetközi Brigád tagjaként rajta volt az úgynevezett „aranyvonat”-on, ami a cári kincseket szállította el bolsevik utasításra. A két utas nem ismerte egymást, de mindkettő megírta világháborús nagyregényét: Hasek a Svejket, Markovits a Szibériai garnizont, (1928). A regény – Hatvany Lajosnak köszönhetően is – világsikert aratott.
Kolozsváron 1929-től egy évig a Keleti Újság munkatársa volt. Itteni hirdetményére több száz volt hadifogoly jelentkezett, akik megosztották vele orosz láger-élményeiket. Ezeket is felhasználva született meg a Szibériai garnizon, és a könyvet ezért nevezte „kollektív riportregénynek”.
Jelentős műve még: az Aranyvonat, (1929), a Sánta farsang, (1933); s még novellái.
Az Aranyvonat című kötet már megjelenésének pillanatában vihart kavart, támadták és védték egyszerre, sőt, önmaga másolásával vádolták, pedig a kötet fogságtematikájában azonos a Szibériai garnizonnal. A könyv aztán évtizedekig az ideológia fogságába rekedt, ám most a Romániai Magyar Írók sorozat szerkesztői az elfeledett és újraértelmezett szerzők sorába emelték Markovitsot.
Wikipédia / Kossuth Rádió
Határtalanul: Békés megye átlépi a határokat
Tisztában kell lennünk magyarságunkkal, és lehetőséget kell teremtenünk diákjainknak arra, hogy megéljék a nemzeti összetartozás érzését, megismerhessék az országhatárokon túl élő magyar testvéreinket. Ez volt az üzenete a Békés Megyei Önkormányzat és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. közös szervezésű pályázati tájékoztatójának, melyre ismét megtelt a megyei önkormányzat tárgyalóterme.
A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. „Határtalanul” program pályázati kiírása a külhoni iskolai kirándulás programja. Összesen 435 millió forint idén az a pályázati alap mellyel három felhívás keretében általános iskolás, gimnazista és szakképző iskolás diákok juthatnak el Erdély, Felvidék, Délvidék, Kárpátalja valamint Horvátország és Szlovénia magyarlakta területeire. Minderről a megyei önkormányzatnál tartottak tájékoztatót a térség iskoláinak vezetői számára.
Csete Örs programigazgató kiemelte, a Békés Megyei Önkormányzat az elsők között élt a lehetőséggel, és hívta meg őket, hogy segítsék a munkát, a sikeres pályázatok elkészítését. Mint a tájékoztatást követő sajtótájékoztatón elmondta, a program sikere, egyben a nemzeti összetartozás erősítése alapvetően két tényezőn múlik. Az egyik a helyi közösség hozzáállása, a másik pedig a pedagógusok elkötelezettsége.
Farkas Zoltán elnök hangsúlyozta, hogy a Békés Megyei Önkormányzat korábbi, intézményfenntartó szerepkörében is erőteljesen építette határon túli kapcsolatrendszerét, területfejlesztő megyeként pedig segíteni szeretné a megyei közoktatási intézmények pályázati aktivitását, hogy mind több sikeres pályázat szülessen a jövőben ezen a területen is. A megyében csak a megyei önkormányzat szervezett e körben pályázati tájékoztatót. A résztvevők felől is kiemelkedően aktív tájékoztatónak köszönhetően remélhetőleg sokak számára lesz igaz a program szlogenje: „Ne csak lájkold Erdélyt, lépd át valóban a határokat!”
(MTI)
Kormányhatározat a zsebszerződések felszámolására
A kormány felhívta a vidékfejlesztési, a közigazgatási és igazságügyi, a belügy-, valamint a nemzetgazdasági minisztert, hogy hozzanak létre tárcaközi operatív bizottságot a termőföld tulajdonjogának megszerzését korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló szerződések - zsebszerződések - feltárására és felszámolására - az erről szóló határozat a legújabb Magyar Közlönyben jelent meg.
A tárcaközi operatív bizottság feladata a zsebszerződések feltárásához szükséges jogi, közgazdasági és adminisztratív eszközök kidolgozása, valamint a jogi tájékoztatás és a jogsegélyszolgálat igénybevételének a kialakítása.
Az operatív bizottságot létrehozó miniszterek által felügyelt államigazgatási szerveknek ellenőrzéseket kell lefolytatniuk a jogellenes szerződések feltárására.
A határozatban végül a kormány felkérte a legfőbb ügyészt, hogy tegyen intézkedéseket a szerződések semmisségének megállapítására.
(MTI)
Könyvajánló: Az ugató lány
Horváth Sándor 1957-ben született Beregszászon. Író, újságíró, szerkesztő. Több kötet szerzője. A középiskolát szülővárosában végezte el, majd az Ungvári Állami Egyetem magyar nyelv és irodalom szakán diplomázott. A 80-as években a József Attila Alkotóközösség társelnöke, a Kárpáti Igaz Szó főmunkatársa. Ezt követően a Kárpátalja című közéleti és kulturális lap szerkesztője, közben a Pánsíp című havi lap főmunkatársa, majd a Kárpátalja Alapítvány igazgatója. 2004-től a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztő-helyettese.
Ungváron él. Költőként indult, és újságíróként működik - emellett ír szépprózát. Novelláival a 80-as évektől jelentkezik. Az ugató lány című kötete válogatás eddigi írásaiból.
„Horváth Sándor mestere annak, hogy néhány mondattal megteremtse, végsőkig fokozza és fel is oldja a feszültséget. Mélyre hatóak az észlelései, birtokában van az írói átlényegítés és összefoglalás képességének: a témával szoros egységet alkotó zárt, feszes kompozíció keretei között biztos kézzel ragadja meg a lényeget."
Balla D. Károly
Életműdíjat kapott P. Daczó Árpád-Lukács ferences szerzetes
Életműdíjjal jutalmazta P. Daczó Árpád-Lukács ferences szerzetest a romániai Kriza János Néprajzi Társaság a népi Mária kultusz, a vallásos népszokások és az archaikus népi imádságok kutatása terén elért tudományos eredményeiért.
Kolozsvárott tartott díjátadó ceremónián Tánczos Vilmos néprajzkutató egyetemi docens méltatta a hamarosan 91. életévét betöltő P. Daczó Árpád-Lukácsot, a társaság alapító tagját.
Mint elhangzott, Lukács atya 1973-ban került a gyimesi csángó vidékhez tartozó Kostelekre, itt kezdett tudatosan foglalkozni a vallási néprajzzal, és itt találkozott a népi Mária kultusz egyik sajátos, ősrégi formájával, a Babba Mária tiszteletével. Már az 1980-as években felhívta magára a figyelmet tanulmányaival, amelyekben a népi Mária tisztelet addig ismeretlen vonatkozásaira - például a holdkultusszal összefüggő képzetekre - és a gyimesi hiedelemvilág ősi történeti rétegeire irányította a figyelmet.
A dési kolostor csendjében írta meg Csíksomlyó titka - Mária tisztelet a néphagyományban című könyvét, amelyben a vallásos folklór adatai mellett az élő nyelv emlékeit, a helyneveket, az írott történelmi forrásokat és a művészettörténeti emlékeket is felhasználta. Munkája valódi sikerkönyv lett, több utánnyomást megélt.
A Hosszú utak megszomorodának - Archaikus népi imádságok, ráolvasók, szentes énekek Erdélyből és Moldvából című, 2003-ban megjelent kötete, amelyet Takács György magyarországi néprajzkutató segítségével szerkesztett, szintén jelentős mű. Tánczos Vilmos elmondta, hogy a Székelyföldről és Belső-Erdélyből a szakma az általa gyűjtötteken kívül alig rendelkezik jelentősebb archaikus népi imaszöveggel, és ma már remény sincs arra, hogy e téren számottevő gyűjtés szülessen.
P. Daczó Árpád-Lukács legutóbbi könyve, a Csíksomlyó ragyogása akkor jelent meg, amikor a szerző a 90. életéve felé közeledett. A könyv a csíksomlyói kegyhelyen tapasztalható napkultuszról szól.
Az idős szerzetes köszönetképpen megáldotta a néprajzi társaságot. "Biztatni szeretném néprajzos testvéreimet, hogy ha hallanak valamit, ami a kereszténység előtti hagyományainkra utal, ne dobják ki, hanem elemezzék" - mondta P. Daczó Árpád-Lukács.
Fotó:
pluszportal.ro