Nemzetközi kiállás Kassai Gyula lelkipásztor mellett
A Református Egyházak Világközösségének (WCRC) főtitkára levélben fordult Fazekas László püspökhöz, amelyben a világszervezet szolidaritását fejezte ki a módosított állampolgársági törvény jogi következményei miatt.
Dr. Setri Nyomi a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház (SZRKE) püspökéhez írt levelében azt írta, különös figyelemmel és aggodalommal követik Kassai Gyula lelkipásztor esetét. A Református Egyházak Világközösségének főtitkára együttérzéséről és segítségéről biztosította Kassai Gyulát.
A főtitkár egyben felajánlotta segítségét és közbenjárását, hogy a szlovákiai hatóságok visszavonják döntésüket, amellyel a lévai református lelkipásztort önakarata ellenére megfosztották állampolgárságától. A levél kitér a szlovákiai alkotmánybíróság vizsgálatára, melytől pozitív eredményt vár. Nyomi bátorította a SZRKE vezetését, hogy egyértelműen hangoztassa véleményét és kritikáját a hatóságok előtt, amelyhez a szervezet segítségét is felajánlja.
Az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) vezetője szintén reagált az ügyre, Fazekas Lászlónak küldött levelében. „Megráztak a hírek, igen nagy szomorúsággal fogadtam azokat. Lényegtelen, hogy milyen a két szomszédos ország kapcsolata, ilyen módon nem fosztható meg senki sem az állampolgárságától“ – fogalmazott Rüdiger Noll.
Levelében kifejezte azt a reményét, hogy a szlovák alkotmánybíróság megerősíti azt az alkotmányos rendelkezést, miszerint senki sem fosztható meg szlovák állampolgárságától akaratán kívül. Továbbá biztosította a református püspököt arról, hogy személy szerint mindent meg fog tenni, közbenjár az alapvető emberi jog érvényesítése érdekében.
Rüdiger Noll reméli, hogy a testvéregyházak az ügyet ökumenikus közösségként fogják megvitatni a Szlovákiai Egyházak Ökumenikus Tanácsának ülésén.
Reformata, Felvidék.ma
Lesz-e Petőfi Sándor iskola Segesváron?
Bár két éve szeretne létrehozni önálló magyar iskolát Segesváron az ottani magyar közösség, a Maros Megyei Tanfelügyelőség azonban rendre figyelmen kívül hagyja kérésüket. Tavaly azzal az indokkal utasították vissza őket, hogy az iskolahálózat elfogadása után nyújtották be igényüket, idén pedig egyszerűen válasz nélkül hagyták beadványukat.
A 26 ezres lélekszámú Segesváron a lakosság valamivel több, mint 17 százaléka magyar. 400 gyerek tanul anyanyelvén a város különböző iskolájában. A tagozatok egyesítésével szeretnék létrehozni a magyar iskolát, amelyet a közelben elesett költőről, Petőfi Sándorról neveznének el.
Az új román oktatási törvény lehetővé teszi, hogy önálló magyar iskolát hozzanak létre olyan településeken, ahol több intézményben is oktatnak magyar nyelven. A jogszabály egyértelmű, ezt azonban eddig sem Segesváron, sem Dicsőszentmártonban nem sikerült érvényesíteni.
A segesvári román önkormányzati képviselők a tanfelügyelőség támogatása híján nem szavazták meg a magyar tagozatok összevonását és egy önálló iskola létrehozását.
Duna TV
Hoffmann Rózsa: Kopp Mária nagyon nagy feladatra volt hivatott
Olyan feladatra, amely annak a közösségnek a javát szolgálta, ahová született - hangsúlyozta az oktatási államtitkár. Hoffmann Rózsa a megemlékezésében úgy fogalmazott: Kopp Mária olyan ember, aki nem pozíció, nem funkció, nem kinevezés, nem előléptetés révén szolgált, hanem mert arra született.
Hozzátette, sokan kényelmetlennek érezték, amit mond, szavai gyakran süket fülekre találtak, mások úgy érezhették, semmi közük ahhoz, amiről szól. Pedig ő pontos szavakkal, egyszerűen, érthetően beszélt. "Arról, hogy a népünk lelke és így a teste is a romlás szélére került, az idegeink ziláltak, a gondok alatt összeroskadunk. Gyerekeink elpuhultak, nincs állóképességük, és hiába szeretnének nagy családot, mire eljön az ideje, kihátrálnak a sorsdöntő feladatok elől. Sürgősen, nagyon sürgősen cselekedni kell: senki más nem fogja helyettünk megmenteni a jövőnket" - írta az oktatási államtitkár.
demokrata.hu, MTI
Orbán Viktor a Magyar Európai Üzleti Tanács vezetőivel tárgyalt
Orbán Viktor szerint a kormány célja, hogy Magyarország Európa legversenyképesebb termelési központjává váljon, amihez elengedhetetlen a foglalkoztatás növelése.
A Magyar Európai Üzleti Tanács vezetőivel folytatott tárgyaláson megállapodás született arról, hogy létrejön egy konzultációs iroda - a Miniszterelnökség és az üzleti tanács munkatársaiból -, amely szervezeti keretet biztosít majd a folyamatos egyeztetéshez a Magyarországon működő nagy multinacionális cégekkel.
A jelenlegi gazdasági folyamatokból látható, hogy a délnémet ipar és a közép-európai országok gazdasága összenőtt.
A foglalkoztatásnövelés céljával kapcsolatban a kormány jó jelnek tekinti, hogy egy év alatt 50 ezerrel sikerült bővíteni a foglalkoztatottak számát, és további előrelépésre számítunk amiatt, hogy idén több mint 200 ezer embernek biztosítunk új munkahelyet közmunka keretében.
A kormány elkötelezett annak érdekében, hogy a kamatterhek csökkentése érdekében az államadósságot folyamatosan csökkentse, tehát erről az útról sem fogunk letérni.
"Számomra a legkedvesebb nyelv a magyar"
Marosvásárhelyi bolyais diáklány nyerte az Európai Bizottság által szervezett fordító versenyt. Kiss Anna romántudásának köszönhetően emelkedett ki a mezőnyből. Brüsszelben is elmondhatta, mit gondol a nyelvtudásról, ugyanis a többi 26 tagállam nyertesével együtt ott vette át a díjat. Több rekord is megdőlt idén a fiatal fordítók versenyén – közölte a többnyelvűségért felelős brüsszeli biztos. Több mint háromezren vettek részt a megmérettetésen. Az eddiginél több, 148 nyelvkombinációban fordították az egyoldalas szöveget, melyet az Európai Bizottság fordítói főigazgatósága választott ki. A versenyt 2007. óta évente rendezik meg. 17 éves középiskolások indulhatnak rajta. A díjátadón három diák személyesen el is mondhatta, hogy szerinte miért fontos az idegen nyelvek ismerete. A brit Theodora Bradbury különbözni szeretett volna társaitól, akik nem tanultak nyelvet A marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum diákja, Kiss Anna örül, hogy iskolájában románul is magyarul is tanulhat, mert szerinte minden idegen nyelv új ajtót nyit a világra, de előbb mindenkinek az anyanyelvét kell a legjobban megtanulnia. „Minden ember számára létezik egy legkedvesebb nyelv, ez számomra a magyar" – mondta a pulpitusról a diáklány, majd Nagy Lászlót idézte: „Nem elég magyar anyanyelvűnek születnünk, tanulnunk kell magyarul a sírig". Duna Televízió
Máért: meghirdették az erdélyi nemzeti jelentőségű programokat
Meghirdették az erdélyi nemzeti jelentőségű programokat a Máért szórvány szakbizottsága idei első ülésén kedden Budapesten. A tanácskozáson szó volt a külhoni magyar óvodák éve programról, és a csángó oktatási program körül kialakult vitás kérdésekről is, Lélfai Koppány a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezetője pedig beszámolt az elmúlt időszak főbb változásairól.
A nemzetpolitikai államtitkárság keddi, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Kántor Zoltán a nemzetpolitikai kutatóintézet igazgatója bemutatta a 2012 - A külhoni magyar óvodák éve program szakmai hátterét, Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár pedig beszámolt a csángó oktatási program körüli vitás kérdésekről.
A résztvevők tájékoztatást kaptak továbbá a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. által kedden meghirdetett erdélyi meghívásos pályázatokról is. A meghívásos pályázati felhívások célja azon kiemelt nemzeti jelentőségű szervezetek, intézmények, illetve programok támogatása, amelyek különösen nagy hangsúlyt fektetnek az erdélyi magyarság önazonosságának megőrzésére - olvasható a kommünikében.
A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. erdélyi nemzeti jelentőségű programok keretében felsőoktatási háttérintézmények támogatására (25,2 millió forint keretösszegben), szakmai és kulturális szervezetek támogatására (64,5 millió forint keretösszegben); médiatámogatási program keretében kiadványok, folyóiratok, szaklapok megjelentetésére (15 millió Ft keretösszegben) írt ki pályázatot. Felhívást tettek közzé színházak, bábszínházak, táncegyüttesek támogatására (51,5 millió forint keretösszegben) szórványkollégiumok működtetésének és/vagy programjainak, illetve iskolabusz program támogatására (38,6 millió forint keretösszegben). A pályázatokat postai úton lehet az alapkezelőhöz, illetve az erdélyi kirendeltséghez eljuttatni 2012. április 2. és 2012. május 7. között.
MTI
Mérföldkő a hungarikumtörvény elfogadása
A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény megszavazásával, amellyel gondoskodni kíván az értékek védelméről, mérföldkőhöz érkezett a magyar jogalkotás - hangsúlyozza a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) annak kapcsán, hogy az Országgyűlés hétfőn négypárti egyetértéssel - 304 igen, 5 LMP-s tartózkodó szavazat mellett, ellenszavazat nélkül - megszavazta a hungarikumtörvényt.
A szaktárcat közleményében emlékeztet arra, hogy a törvényt széleskörű egyeztetés mellett dolgozták ki. A társadalmi szervezetektől, a civilektől, a tudományos és a néprajzos műhelyektől érkezett több száz észrevétel közül a törvényjavaslatot előkészítő vidékfejlesztési tárca számosat beépített a javaslat szövegébe. A közlemény ismerteti: jogszabály meghatározása szerint a hungarikum olyan kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye. A hungarikumokat a jövőben védjegy jelöli. Nemzeti értékeinket a Hungarikum Bizottság által működtetett Nemzeti Értéktár tartja nyilván. A magyar nemzeti értékek körébe sorolhatók a magyarsághoz kapcsolódó tárgyak, a szellemi és kulturális javak, a szokások, a jelképek, a nemzettudatot megtestesítő alkotások. Az alulról felfelé épülő rendszer, az úgynevezett "Magyar Nemzeti Örökség Piramis" alapján gyűjtik és választják majd ki az arra hivatott bizottságok nemzeti értékeket és a hungarikumokat.
A Hungarikum Bizottság feladata lesz a helyi és ágazati értéktárak összesítésével a Magyar Értéktár működtetése. A grémiumban elismert közéleti szereplők döntenek a Magyar Értéktárban nyilvántartandó nemzeti értékekről és a hungarikumokká nyilvánításról. A Magyar Értéktár legjavából választják ki azokat a jellegzetes magyar értékeket, amelyek hungarikum-tanúsító védjegyet kaphatnak.
A magyarságtudat erősítése, a határon belüli és a külhoni magyar közösségek összefogása érdekében, valamint a szellemi, tudományos, kulturális és művészeti értékek számbavételének törvényi szabályozásával régi adósságát törlesztette a törvényhozás - jegyzi meg a közlemény.
MTI
Horn, Medgyessy, Gyurcsány a negatív példa
Példa nélküli a rendszerváltás óta, ami hétfőn a parlamentben történt – mondta a 180 percben Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezető-helyettese arról, hogy Schmitt Pál lemondott köztársasági elnöki posztjáról. A kormánypárti országgyűlési képviselő szerint eddig nem fordult elő, hogy az a politikus akinek arra nem volt jogi kötelezettsége, megváljon tisztségétől. Hangsúlyozta: az államfő morális és nem jogi kényszer alapján döntött.
„Semmifajta alkotmányos, alaptörvényi vagy a köztársasági elnök jogállásáról szóló törvényben lefektetett kötelezettsége ugyan nem volt a lemondásra, mégis úgy gondolta, hogy ebben a helyzetben politikai és morális okokból a lemondást választja. Ezt tehette volna sok mindenki sokkal súlyosabb, élesebb, egyértelműbb ügyek kapcsán az elmúlt húsz évben” – mondta Rétvári Bence. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára Horn Gyula, Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc volt MSZP-s kormányfők eseteit hozta fel negatív példaként, akikről szerinte sokkal jelentősebb dolgok derültek ki annak idején. Horn Gyula az 1956-os forradalom után karhatalmista volt, Medgyessy Péterről 2002-ben, hivatalba lépése után néhány héttel derült ki, hogy a rendszerváltás előtt szigorúan titkos tisztként, ügynökként is dolgozott, Gyurcsány Ferenc pedig az őszödi beszéd kapcsán került a támadások kereszttüzébe.
Rétvári Bence hangsúlyozta, Schmitt Pál esete abban is különbözik a szocialista miniszterelnökökétől, hogy az ő ügye még folyamatban van. A plagizálással vádolt lemondott államfő jogorvoslattal él 1992-ben megszerzett kisdoktori címe visszavonása miatt, hogy bebizonyíthassa az igazát. „Mi úgy gondoljuk, hogy valószínűleg a bíróság is neki fog igazat adni” – tette hozzá államtitkár.
A KDNP-s politikus hozzátette, Schmitt Pál lemondása után reményei szerint a politika erkölcsi szintje magasabb szintre emelkedett. „Azt amit sokszor mondtunk Magyarországra, hogy következmények nélküli ország vagy Abszurdisztán, Schmitt Pál megdöntötte.”
Arra a riporteri kérdésre, hogy a kormányzatnak, illetve Rétvári Bencének az igazságügyi tárca államtitkáraként van-e szándéka a vonatkozó időszak doktori címeinek felülvizsgálatára, a politikus azt mondta, a tudomány képviselőinek kell eldönteniük, hogy mit és hogyan akarnak tisztázni. „Ezt úgy kell előkészíteni, hogy a tudományos élet szereplőit is belevonjuk. …Ezt nem máról holnapra kell hogy eldöntsük, ez egy sokkal összetettebb, hosszabb távú kérdés” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy a kormánypártoknak van-e már jelöltjük az államfői posztra, Rétvári Bence a 180 percben azt válaszolta, az ügyben április 16-án döntenek, álláspontjukat akkor közlik a nyilvánossággal.
hirado.hu
Skrabski Fruzsina: Ahányan így együtt vagyunk, mind elmegyünk
Szégyellem, hogy írok, mert senkire nem tartozik a fájdalom, de mégis úgy érzem, hogy ez segít, mert anyukám, Kopp Mária ennek a közösségnek fontos tüneménye volt; és tartozom neki annyival, hogy én írjam meg az első nekrológját.
Mind elmegyünk, a ringatózó fák alól mind elmegyünk,
a párás ég alatt mind indulunk a pusztaságon át
a száraz ég alá, ahányan így együtt vagyunk,
olyik még visszanéz, a holdsugár a lábnyomunkba lép,
végül mind elmegyünk, a napsütés is elmarad
és lépdelünk a csillagok mögött a menny abroncsain,
tornyok fölé, olyik még visszanéz és látni vágy,
hullott almát a kertben, vagy egy bölcsőt talán
ajtó mellett, piros ernyő alatt, de késő már, gyerünk,
ahogyan a harangok konganak, mind ballagunk
mindig másként a csillagok mögött, a puszta körfalán,
ahányan végre így együtt vagyunk, mind elmegyünk.
/Weöres Sándor: Bolero/
Ezt a verset a szüleim kiírták a konyhában a falra. Ezt néztem óvodás koromtól, és ezzel éltem, hogy mind elmegyünk. Otthon sohase volt tabu a halál, számtalanszor beszéltünk róla és mondták, mind a ketten mondták, anyukám és apukám is, hogy meg fognak halni. Meghaltak.
Szégyellem, hogy írok, mert senkire nem tartozik a fájdalom, de mégis úgy érzem, hogy ez segít, mert anyukám, Kopp Mária ennek a közösségnek fontos tüneménye volt; és tartozom neki annyival, hogy én írjam meg az első nekrológját.
Anyukám Kopp Jenő művészettörténész, a Fővárosi Képtár igazgatója és Waigand Ilona művészettörténész első lánya volt. Ő volt az első gyermek, még hét testvére született. Ő volt a legidősebb, az első, és ezzel megkapta azt a felelősséget is, hogy példát kell mutatnia. Azt mondják, hogy már kiskorában tudósos volt: nagyon okos.
Az ötvenes években édesapja nem írta alá az egyházi iskolák bezárását követelő nyilatkozatot, ezért kirúgták az állásából. Majd egy ismerősük szólt, hogy rajta vannak a kitelepítési listán, ezért elmenekültek Surányba, az egyszobás nyaralójukba. Anyukám itt nőtt fel, a Duna mellett, kecskéket legeltetett, verseket írt, matematikaversenyeket nyert. Közben édesanyja franciára és művészettörténetre tanította, ahogy az összes többi gyerekét is.
Édesapja belerokkant abba, hogy elveszítette a munkahelyét, hiszen egy ostyakészítő anyuka fiaként nagyon nagy szó volt, hogy művészettörténeti diplomát szerzett, aztán Rómában ösztöndíjat kapott. Amikor pedig kinevezték a Fővárosi Képtár igazgatójának, elérte mindazt, amiről álmodott. Ekkor nézte ki magának a bálkirálynő – Budapest legszebb lánya – nagymamámat, aki 18 évvel fiatalabb volt ugyan, de mégis sikerült meghódítani a szívét. A nagypapa nem bírta elviselni a surányi száműzetést, depressziós lett és megvakult. Anyukám ekkor határozta el, hogy pszichiáter lesz: eldöntötte, hogy kikutatja, hogyan alakulhat ki lelki okokból testi megbetegedés. Nem ismertem a nagyszüleimet, mert még akkor meghaltak, amikor kicsi voltam, de annyit mesélt róluk anyukám, hogy olyan, mintha ismertem volna őket. Meséléssel életre lehet kelteni valakit. Remélem.
Anyukám egyébként a világ legcsodálatosabb anyukája volt. Mindenki azt hiszi, hogy a munka mellett nem jutott ideje ránk, de ez nem igaz. Mindig ott volt mellettem, ha szükségem volt rá. Nagyon okosan tudott szeretni, igaziból. Amikor kicsi voltam, esténként olvasott, és én odabújtam hozzá. Ha rossz jegyeket hoztam, mindig biztatott, hogy nem ez számít, nagyapám is rossz volt matekból. Ha hazacipeltem a legfurcsább barátaimat, ő mindenkit komolyan vett. És dicsért, dicsért, dicsért. Apukámat, nővéremet, engem.
Nagy tudós volt az anyukám, csodálták őt itthon és külföldön. Szerteágazó kutatásai voltak: a boldogsághormonról írt tudományos dolgozatot, kidolgozott egy légzésterápiát a szorongás csökkentésére és felmérte az ország lelkiállapotát apukámmal közösen, és ez alapján javaslatokat tettek az ország testi-lelki egészségének javítására. Együtt alapították újra a rendszerváltás után a lakásunkon a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet. Együtt indították a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalmat a kívánt gyermekek megszületése érdekében. Nem tudom leírni, hogy mennyi mindent szervezett és dolgozott. Lehetetlen. Mostanában azt kutatta, hogy mitől lehetünk boldogok, boldog házasok. Ő nagyon boldog házasságban élt, bár azt mondta, hogy a szerelem betegség és ő barátságból ment hozzá apukámhoz, de az ő kapcsolatuknál szenvedélyesebbet nehezen lehet elképzelni. Nő volt. Titok. Megfejthetetlen. Bár sokat szerepelt, de nagyon zárkózott volt. Apukám örökké meg akarta hódítani, de kicsit mindig meghódíthatatlan maradt. Fájdalmairól, kétségeiről csak nekünk beszélt. Volt egy titkos énje, a mi titkos anyukánk volt.
Fruzsikám! – mondta. Felszólító módban, mert mindig volt arra ötlete, hogy mit kellene csinálni. Most nem mondja és nem tudom. Agyondolgozta magát, mert adni akart és örült, hogy még az utcában dolgozó munkások is megköszönték neki, hogy mennyit segít.
Hétfőn este még beszéltünk, teljesen jól volt, aztán tegnap holtan találtam otthon. Itt lakunk egy házban, itt voltam felette, de nem tudtam, hogy baj van. Délután még a nővérem kislányával sétáltunk és róla beszélgettünk, hogy milyen okos. Anyukám úgy szervezte, hogy mi mind együtt lakunk, ők, a nővéremék és mi. Egy csoda így együtt élni, együtt ebédelni, átfutni egymáshoz tejfölért. Itt maradtunk egymásnak, nélküle.
Januárban lett 70 éves. Születésnapi ajándékból elutaztunk együtt a Szentföldre. Végigmentünk a keresztúton. Boldog volt és nagyon bánatos. Nem tudott apukám nélkül élni. Meg akart halni, mert vágyott apám után. Most együtt lehetnek. Mi meg együtt itt lent.
Ha végiggondolom, hogy mit várna tőlünk, lányaitól, akkor azt, hogy bizonyítsuk be, hogy elég erős a hitünk ahhoz, hogy elviseljük a halálát és, hogy mindig legyünk bátrak és tegyünk apukám, anyukám dicsőségére!
Skrabski Fruzsina
mandiner.hu
Wittner: "Undorított az a hajsza, ami Schmitt Pál ellen folyt"
Wittner Mária a Fidesz országgyűlési képviselője nem fogadta el az államfő lemondását, mert, mint az m1 Ma reggel című műsorában mondta: "Nem vagyok hajlandó beállni az üvöltő falkába. Kijelentette: a fiatal ellenzéki képviselők cinikus megjegyzéseit felháborítónak tartja. Egyetértett Kövér László kemény hangú rendreutasításával, mert, mint mondta, az ellenzék viselkedése nem summa cum laude volt, hanem bukás.
Nem beszéltük meg, hogy miként szavazunk, engem nem lehet rákényszeríteni semmire, én emberként nagyon tiszteltem Schmitt Pált, az emberi közelsége, emberségessége mindennél fontosabb számomra - jelentette ki Wittner Mária. Hangsúlyozta: tegnap már nem a disszertációról volt szó, az ellenzék emberi viszonyulása volt nagyon rossz. "Undorított az a hajsza, ami Schmitt Pál ellen folyt, ismerem ezt a módszert, hogy beledöngölik az embert a földbe, és a becsületébe gázolnak, ezért nem vagyok hajlandó beállni a falkába és velük üvölteni" - adott hangot nézetének.
"Sokkal többet tett le Schmitt Pál a nemzet asztalára, mint a disszertációja. Neki kétszer játszották el a Himnuszt, ez az ország dicsőségét jelzi" - szögezte le Wittner Mária.
(hirado.hu)