A magyar föld védelmében
Az állattartást vállaló helybeli gazdálkodók nyerték el a Bükki Nemzeti Park igazgatósága által kiírt földhaszonbérleti pályázatokat. A nyertes pályázóknak maradéktalanul be kell tartaniuk a természetvédelmi előírásokat, és lakhelyük illetve székhelyük nem lehet az érintett termőföld 20 kilométeres körzeténél távolabb. Hadat üzent a kormány a spekulánsoknak és a zsebszerződéseknek. Fazekas Sándor hangsúlyozta: a jogi környezet átalakítása és több jogszabály módosítása is elengedhetetlen a hatékony fellépéshez. Szükséges, hogy a büntető törvénykönyv is nevesítse ezt a csalási formát. A miniszter fel fogja kérni a legfőbb ügyészt, hogy intézkedjen a zsebszerződések semmisségének megállapításáról.
MH 12. 03. 30.
Visszatérés a nagyhéten
Nem is olyan régen még Erdélyben is bűn volt birtokolni a könyveit annak az írónak, akinek műveiben először jelent meg a székely ember a maga különleges lelkiségével, babonákkal átszőtt hitével, nehéz, de az anyatermészettel szorosan összefonódott életével. Talán kevesen tudják, ezért nem árt elmondani azt sem, hogy az ő első novelláskötete szolgált alapul az 1939-ben (!) készült magyar film, az Emberek a havason című alkotáshoz is. (…)Az alvó utókor néha felébred: tegnap este megérkezett a budapesti Liszt Ferenc repülőtérre a Nyirő József földi maradványait tartalmazó hófehér koporsó. A székelyíró lányának - és sok százezer olvasójának - kívánsága a szellemi végrendelet beteljesítésére valóra válik május huszonhetedikén Székelyudvarhelyen. Ha a Jóisten is úgy akarja, pünkösd vasárnapján a székely apostol örök nyugalomra hazatér.
Lukács Csaba
MN
Mi a baj Balogh Andrással?
Úgy látszik, két évvel a legutóbbi parlamenti választások után sem sikerült még mindenkinek felfognia, hogy mit jelent, milyen következményekkel járt a magyar választók döntése. Például azzal, hogy az egyharmados képviselethez sem jutó ellenzék demokratikus úton lett megfosztva attól a lehetőségtől, hogy nemcsak az egyszerű, hanem az alkotmányozó többséget igénylő kérdések eldöntését is befolyásolni tudja.
Szerető Szabolcs
MN
Magyarok és lengyelek
A magyar és lengyel nemzet történelmében voltak fordulópontok, amikor megkérdőjezhetetlenül ki kellett nyilvánítani, és habozás nélkül ki is nyilvánította a két nemzet az egymás iránt érzett barátságát - mondta Navracsics Tibor.
A gyermek nem puszta magánügy – közügy is
Botos Katalin szerint a középosztály alsó harmadában lévők nem vállalnak gyermeket, mert nem szeretnének lejjebb csúszni. Két átlagkeresetű, teljes munkaidőben foglalkoztatott szülő egy főre jutó jövedelme két gyermek vállalása esetén alig haladja meg a létminimumot. A családok ötven százaléka ráadásul az átlagkeresetnél kevesebből gazdálkodik. Rá kell döbbenteni a társadalmat, hogy gyermek nem puszta magánügy – közügy is. A tudatosan gyermeket nem vállalók arra alapoznak, hogy elég lesz, ha ők csak fizetik a járulékot, s majd időskorukban más gyermekei megtermelik a nekik szükséges javakat. Nem számolnak azzal, hogy a tőkefelhalmozás semmiképpen nem lesz elég, mert a humántőkét is létre kell hozni. Nem igazságos, ha ennek költségeit kizárólag a gyermekesekre terheljük, s még a nyugdíj szempontjából is hátrányos helyzetbe hozzuk őket. Ezért kell olyan nyugdíjrendszert kiépíteni, amely a demográfiára pozitívan hat vissza. MN 12. 03. 30.
Nyírő József végakarata
Ha testemet nem is, de legalább lelkemet vidd haza a házsongárdi vagy az udvarhelyi temetőbe, vagy terítsd le az áldott földön, hogy attól is nőjön a fű, szebbüljön a világ. Nyírő József
Az otthonról
Sok civilizációban tekintették az épületeket, elsősorban az otthonokat és a fontosabb középületeket a világ közepének, amelyek így e központi helyüknél fogva a biztonság és a jelentőségteljesség érzésével töltötték el lakóikat. Hankiss Elemér
Még beszélni sem lehet az egyik legfontosabb nemzeti ügyünkről
Az Ide tartozunk Facebook-csoport elérte, hogy a Magyar Televízió letiltsa Pesty László Cigány út című dokumentumfilmjének ismétlését. A film alapja Forgács István Hírszerzőn megjelent tanulmánya adta, ami a cigányság helyzetéről szól, és rögtön vihart is kavart. Forgács kijelentette: nem tartozik a cigányok közé, amennyiben szerintük a nyomorba sokat szülni kulturális jog és érték, ha nem akarnak tudni a családon belüli erőszakról a cigánysoron vagy arról, hogy mennyi a cigány elítélt Baracskán. S akkor sem, ha egy társaságban az hangzik el, hogy a többségi társadalomban mindenki rohadt rasszista. A film betiltását a leghangosabban az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért, vagyis a Milla üdvözölte. Pesty László nem gondolta, hogy ekkora erők mozdulnak meg ellenük. Vitát akartak kiváltani. Bizonyos vélemények nem hangozhatnak el hosszú évek óta. Az egyik oldalról még annak a jogát is el akarják venni, hogy elmondhassa a véleményét. A film készítői meghallgatták volna a másik oldal véleményét is, de ők nem beszélnek velük. Felkérték őket szereplésre, s ez továbbra is él.
Seszták Ágnes szerint az MTVA a könnyebbik utat választva meghátrált, nem a tiltakozás hatására, hanem az elől a politikai nyomás elől, ami emberileg tönkretette Dörner Györgyöt, visszaléptette Bozsik Yvettet, és jó úton halad Forgács és Pesty morális kicsinálása felé. Ezt a filmet az emeli a többi cigányokkal foglalkozó alkotás közül, hogy nem a magyarokat teszi felelőssé a feszült magyar-cigány ellentétekért, hanem megpróbál olyan témákat is feszegetni, amelyekről a társadalom évtizedek óta épp az ilyen Milla-féle megmondók miatt hallgat. Egyetlen politikus, szociológus vagy jogvédő sem meri a témává emelni a születésszabályozás problémáját, pedig ez még Indiában is sikeres. Egyfajta kulturális hagyományra hivatkozva nyeletik le a többséggel, hogy a 13-14 éves kislányok szülnek, és meg sem állnak hét-nyolc gyerekig. Lakatos Attila borsodi vajda egy másik időzített bombáról, az egymás közötti házasodás veszélyeiről szólt. A Pesty-Forgács páros filmjének őszintesége a nézőt megrendítette, a Milla véleménymonopóliumát pedig megsértette. Pedig a Társaság a Szabadságjogokért szerint a sarkos megfogalmazás, az éles vagy akár megbotránkoztató nézetek kifejezése, a tényfeltárás pedig különösen része a szólás szabadságának.
Forgács István szerint a film minden szereplője mert és akart tenni azért, hogy történjen valami változás. Nem hibáztatja a leszakadt cigány közösségeket, arról beszél csupán, hogy mindenkinek meg kell értenie: van saját felelőssége is. Azoknak a cigány családoknak is például, amelyek egész falvak életét keserítik meg. Forgácsék képzést szerveznek cigány vállalkozóknak, fiataloknak, tudatosabb közösségeket próbálnak létrehozni, közvetítenek az intézmények és a cigány közösségek között. A rendőrtanoncok a forgatás után szinte sorban álltak, s azt mondták, civilként nagyon szívesen elkísérnék terepre, pár napot töltenének is ott, mert kíváncsiak lettek, át akarják élni a cigányok helyzetét. Ők már nem esetleges előítéleteik, hanem tapasztalataik alapján fognak hozzáállni a kérdéshez. „Ehhez képest minket vádolnak azzal, hogy fasisztákat akarunk faragnia rendőrökből”.
MN 12. 03. 24.
Tordai amatör színházi szemle
Tordán (Vajdaság) kiváló hangulatú gálaműsorral zárult a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozója a Petőfi Sándor Művelődési Egyesületben. A rendezvénnyel igazi ünnep költözött a faluba. A bírálóbizottság nevében Mezei Zoltán, a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának vezetője értékelte a tíz nap során látott produkciókat, aki kifejtette, nagyon sok színvonalas előadást láttak, de mégsem a színvonal az, ami elsődleges, hanem az a színjátszó mozgalom, amelyet a találkozó generál, és amely hozzájárul a nemzet megmaradásához, majd köszönetet mondott a szervezőknek és a tordai közönségnek is.
Csárdás és verbunkos
A beregszászi diákok számára négy előadás keretében mutatja be a magyar táncművészetet és tánckultúrát dr. Diószegi László ismert magyarországi műemlékvédő, közgazdász, néptáncos és koreográfus Az első alkalommal, februárban a középkori táncok történetéről tartott előadást. Mostani előadásának keretében a régi stílusú páros táncainkkal, illetve nemzeti táncaikkal ismertette meg a Rákóczi-főiskola Gross Arnold termének nagyszámú hallgatóságát. Az előadó illusztrációként az 1950–60-as években készült eredeti filmfelvételeken szemléltette a táncokat, majd végül táncházzá alakult az előadás, ahol a jelenlévők somogyi ugróst és széki csárdást is táncolhattak.
karpatalja.ma