Hullámvasúton
A volt szabad demokrata főpolgármester, Demszky Gábor a Medgyessy–Gyurcsány-kormányok idején önleleplező módon utalt is az EU-pénzek mindenáron való megszerzésére: „most kell üstökön ragadnunk a szerencsét.” Miközben a fővárost körülölelő Pest megyében és az ország keleti felében többnyire szocialista kiskirályok által megálmodott kilátók épültek sík terepen, netán kutyaszalonok épültek uniós forrásokból, addig a ma is bizonytalan 4-es metróra Budapesten százmilliárdokat költöttek el évtizedekre előre.
Szabó Zsolt
Magyar Nemzet
Uborkaszezon Hugh Granttal
... a fórumon az Európai polgárok kezdeményezése a médiapluralizmusért nevű szervezet nevében felszólaló Lorenzo Marsili részéről elhangzott egy igen furcsa vád is, miszerint "Magyarországon azért alkották meg a médiapluralizmust, hogy a média és a szólás szabadságát sértsék". Vagyis Grant akár gyanút is foghatott volna, hogy a konferenciát szervező liberális demokraták és a zöldek valami olyan célra akarják őt felhasználni, ami talán nem is állt eredetileg szándékában. Hiszen mégiscsak furcsa, hogy egy médiapluralizmusért küzdő szervezet megállapítja, hogy hazánkban sikerült megvalósítani a kívánt célt, majd arra a következtetésre jut, hogy nekünk éppen ezzel sikerült veszélybe sodornunk a sajtószabadságát!
Torkos Matild
Magyar Nemzet
Árulkodó feltételek
Ha a szép csomagolást eltávolítjuk, az látható, hogy a multinacionális vállalatok terheinek a csökkentését követelik Magyarországtól. Sokallják a bankok fizetnivalóját, kivezetnék a válságadókat, módosítanák a távközlési adót. Elvárják továbbá, hogy a kormány egyeztessen velük szavazás előtt a költségvetésről, és nyíltan kiállnak a privatizálás mellett. Mindezt persze hangzatos és üdvözölhető ajánlásokkal ültetik körbe. Ilyenekkel, hogy javítani kell a középtávú tervezésen, meg kell szüntetni a piactorzító szabályokat, hatékonyabbá kell tenni a szociális juttatásokat, csökkenteni kell a cégek adminisztrációs terhein, nagyobb hangsúlyt kell fektetni a munkahelyteremtésre és a munkaerő képzésére. Nehéz azonban komolyan venni azt, hogy a külföldi szervek – amelyek ajtajainál sorban állnak a hazai intézkedések által megsértett nemzetközi vállalatok vezetői – tényleg a munkaerő képzése miatt aggódnának.
Nagy Vajda Zsuzsa
Magyar Nemzet
Szórványmagyarok
Ahogy ma sem igen. S nemcsak nekünk, akiket erőst (székelyes toldalékolással élve) túlzó szóhasználattal „anyaországiaknak” szoktak arra tájt nevezni, nemcsak nekünk, hanem a Székelyföldnek is tudnia kell, hogy a belső és dél-erdélyi és partiumi meg bánáti szórványmagyarság nélkül az ő „bantusztánjuk” is végzetesen kiszolgáltatott lesz. És akkor mit mondjunk a Nyirő ellen hadakozó helybéli politikai elitről? (És ha csak ez volna a legnagyobb bornírtsága és vétke…) Őrizzünk meg, mi mást tehetnénk, minden magyar emlékeztetőt, köveket és mondatokat, figyeljünk a gyermekekre, talán magyarrá nevelődhetnek ott is, ahol minden a magyarság léte ellen küzd, szól és egyáltalán van.
Alexa Károly
Magyar Hírlap
Egy államférfi a magyarok helyzetéről
"Mi, magyarok jobbak vagyunk annál, többre vagyunk képesek, mint ahogyan teljesítettünk a megelőző években és az a feladat, hogy Magyarország elfoglalja a helyét a nemzetek közötti versenyben azon a polcon, ahol egyébként a képessége, szorgalma és tudása alapján a helye kellene, hogy legyen. Ez egy olyan cél, amely szerintem minden magyarban ott van."
Orbán Viktor
Örömünnep - nem lesz dugódíj
Természetesen nem vitás, hogy a válság kellős közepén, amikor az elviselhetetlen benzinárak és törlesztőrészletek miatt ezrek teszik le végleg vagy átmenetileg az autójukat, nem a legokosabb dolog dugódíjat szedni. Ténykérdés ugyanakkor, hogy ha véget ér a recesszió, kezdeni kell valamit a néhány éve még mindennapos budapesti óriásdugókkal. A belvárosi embereknek ugyanis joguk van az egészséges levegőhöz, a csendesebb környezethez, egyáltalán az élethez, s ha nem is látja be azonnal, de a külvárosi és a vidéki ember is jobban szeretne egy kedves, élhető és tiszta fővárost, ahol nem foglalnak el minden négyzetmétert az autók. Nem is beszélve magukról az autósokról, akik közül a bűzös aszfalton való tétlenkedés helyett sokan nyilván szívesen utaznának a gyors, tiszta és (ne adj isten) légkondicionált buszokon, villamosokon. Vagy éppen a 4-es metró hófehér szerelvényein.
Huth Gergely
Magyar Hírlap
Orbán Viktor a Hír Televízióban
A kormány az IMF feltételeinek azt a részét tudja elfogadni, amelyről hisszük mi, magyarok, hogy ha azt megtesszük, akkor az jobbá teszi Magyarországot - mondta a miniszterelnök a Hír Televízióban. A vagyonadó és az ingatlanadó - mint a valutaalapnak a sajtó szerint lehetséges feltételei - kapcsán a kérdést úgy kell feltenni, hogy az ingatlanadó szolgálná-e az ország érdekét, hozzásegítené-e ahhoz, hogy kihozza magából azt, ami egyébként tehetségben és képességben benne van. Nem segítene hozzá, ahogyan a vagyonadó sem - folytatta.Az IMF most jön, körülnéz, és valamikor majd inkább a nyár végén, mint a közepén lesznek tárgyalások is. Európa néha egy múzeumra emlékeztet, ugyanis a mostani válsághelyzetet azokkal az eszközökkel próbálja kezelni, amelyeket a múltban használt, ám ezek már nem működnek. Magyarország viszont nem szerénykedett olyan megoldásokat kitalálni, amelyek nem a múlthoz tartoznak, hanem a jövőt építik: ilyen volt a bankadó, a multiadó, most pedig bevezeti a kormány a pénzügyi tranzakciós illetéket. Utóbbi sokkal jelentősebb, mint azt gondolják. A következő egy-két év érdekes kérdése, hogy ez az új teherforma mennyire képes válságkezelő eszközként, illetve a jövő egyik legfontosabb államháztartási bevételeként szolgálni.
A tranzakciós illetéknek a Nemzeti Bankra való kiterjesztése logikus, szükséges és elkerülhetetlen. Magyarországot a magyarok kormányozzák, ha egyszer a magyar Országgyűlés úgy döntött, hogy tranzakciós illeték lesz, meghatározta annak a körét, akkor az úgy lesz. A magyar parlament döntéseit senki sem tudja megvétózni. Az EKB-nak véleménynyilvánítási joga van, az álláspontját meg kell hallgatni, de a döntésben való részvételre semmilyen lehetősége nincs. Kizárt, hogy a pénzintézetek teljesen áthárítsák az illetéket az emberekre.
Bűntény, Magyarország elleni merénylet, hogy 2002 és 2010 között jelentősen nőtt az államadósság mértéke. Jelenleg már alacsonyabb, - árfolyamtól függően - a GDP 76-78 százaléka közötti sávban van az államadósság. Folyamatosan meg kell újítani az adósságot, aminek négy lehetséges forrása van. A belső megtakarítás (néhány hónap alatt több mint százmilliárd forint értékben vettek magyar állampolgárok magyar állampapírt, erre továbbra is buzdítjuk őket!), a nyugati pénzpiacokhoz, valamint a nemzetközi pénzügyi szervezetekhez fordulás és a keleti pénzpiacokra való visszatérés. Mi mind a négy hangszeren játszunk.
Nekünk nem személyes ellenségeink vannak, de például a bankadó "fáj valahol", s azoknak a nagyrészt külföldi nagytőkéscsoportoknak, amelyeknek ez fáj, minden pénzt megér, hogy a magyarországi kurzust megváltoztassák, hasonlóan nagy telekommunikációs vállalatoknak, energiacégeknek. Erre vezetjük vissza leginkább azokat a kísérleteket, amelyek rendszeresen a kormány politikájának befolyásolására irányulnak.
Ugyanakkor azokat a csatákat, amelyeket mi magunk robbantottunk ki a saját, szokásostól eltérő, innovatív intézkedéseinkkel, megnyertük. A januári Békemenet jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a kormány most is stabilan áll a lábán. A mostani romániai helyzet kapcsán: Az EP-ben az európai baloldal van többségben, vagyis ha akarnak, kikiálthatnak valakit bűnbaknak, de a legnyilvánvalóbb nemzetközi botrány esetén is eltakarhatják az ügyeket.
Eddig több mint 500 ezer kérdőív érkezett vissza az Új Nemzeti Konzultáció keretében. A napokban egyeztetünk választási szövetségeseinkkel, ugyanis a kormányzati ciklusból eltelt két év, ezért meg kell nézni, mi teljesült eddig, és érdemes a megállapodásokat megújítani.
Korózs Lajos és Mengele
Korozs Lajos nyilatkozatával vérig sértette a holokauszt áldozatait – mert az otromba nyilatkozat szerint ők csak a magyar felülvizsgálatokhoz hasonló eljárás részesei voltak. De ugyanúgy vérig sértette a felülvizsgálatokat végző magyar orvosokat, mert párhuzamot vont köztük és a náci orvosok között. Amúgy pedig az MSZP politikusainak hosszú sora tett már teljes tudatlanságot igazoló, mélyen sértő nyilatkozatokat (Horn Gyula, Zuschlag, Gyurcsány stb.), de kijelentésével most Korózs Lajos is az élcsoport tagjává vált. Kérdés, hogy mikrofonközelbe, azaz a nyilvánosság elé állíthat-e egy ilyen embert egy állítólag szakemberekből álló, kormányzásra készülő párt.
Jobbágyi Gábor
Magyar Hírlap
Sarkosan fogalmazva
Kár lenne tagadni, nagy élvezettel olvastam az őszödi rém hűséges táskahordozójának panaszát, amely szerint „akár valódi ünnep is lehetett volna Horn Gyula 80. születésnapja a magyar baloldal számára”, de a mostani MSZP-s vezetés megtiltotta Kósáné Kovács Magdának, hogy felolvassa Gy. F. köszöntő levelét, pedig hát Kósáné „Horn minisztere, az MSZP európai parlamenti képviselője volt”, ráadásul Orbán Viktor levelét Baja Ferenc felolvasta....Hát igen, nehéz az élet, hálátlanok az emberek. Mindez az ismert okok miatt az ünnepeltet nem érdekli, 1994 már jótékony messzeségbe tűnt, bár „eredményei” velünk élnek, csak körül kell nézni az országban és persze az önmagával is meghasonlott baloldalon. Annyira még nincs azonban messze ez a dátum, hogy ne emlékeznénk az akkori garnitúrára, a Horn-kormány minisztereire (Kuncze Gábor, Fodor Gábor, Lotz Károly az SZDSZ-től, Békesi László, Pál László, Lakos László, Kósáné Kovács Magda, Baja Ferenc, Keleti György, Kovács László, Vastagh Pál, Kovács Pál, Katona Béla a szocialistáktól). Bizonyára vannak, akiket ez a névsor nosztalgiával tölt el, engem borzadállyal, de hát ilyen a velünk élő történelem, és akkor még nem is említettük az egy év múlva színre lépő Bokros Lajost és Suchman Tamás privatizációs minisztert. Akkor már egészen világos volt minden józan ember számára, hogy a bénán indult, felemás „rendszerváltásból” semmi sem lesz, a restauráció a Nyugat hathatós segítségével zökkenőmentesen sikerült. Sok hűhó semmiért, pontosabban azért, hogy a Magyar Népköztársaságból Magyar Köztársaság legyen. És ma még mindig a kommunista utcanevek gyomlálásánál tartunk. A fenti névsorból mindez érthető.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
A győzelem a fontos
Mi, akik a lelátón vagy a tévé előtt szorítunk, úgy érezzük, reméljük, hogy 159 legkülönb honfitársunk képvisel bennünket az olimpián, több mint kétszáz ország nemes – olykor nemtelen – küzdelmében. Mi velük és bennük, az ő sikereik által szeretnénk többek lenni, legalábbis többnek, szebbnek látni, láttatni magunkat. Ezt minden olimpikonunknak tudnia kell. Ha ehhez külső segítség szükséges, akkor úgy, hogy vezetői, edzői tudatosítják benne. Már csak azért is, mert egy élsportolót semmi más nem ösztönözhet oly hatékonyan, mint a felismerés: emberek ezreinek, tízezreinek szerezhet örömet. Aki szerint e gondolat esetleg poros és dagályos, az bizonyára nem látta női kézilabda-válogatottunkat vert seregként levonulni, levánszorogni az utolsó pekingi csoportmérkőzés után, majd egy szemvillanás alatt újjáéledni és tűzbe jönni attól, hogy a magyar közönség pocskondiázás vagy gúnyolódás helyett kórusban azt kezdi skandálni: Szeretünk benneteket! „Most már csak miattuk is győznünk kell!” – fogadkoztak a lányok, és két napra rá tönkreverték a jóval esélyesebb románokat.
Ezért mi mást üzenhetnénk két és fél héttel a rajt előtt 159 londoni olimpikonunknak, mint azt: Szeretünk benneteket, már csak miattunk is győznötök kell! Ám ha az nem is sikerülne, legalább az utolsó másodpercig, centiméterig, leheletig törekedjetek rá.
Ballai Attila
Magyar Nemzet