Budapest hercegének öröksége
A folyamatos megújulásról és a világgal való együttműködésről ne is beszéljünk, egy eladósodott, lepusztult, koszos és büdös fővárost hagyott ránk „Budapest hercege”, lerobbant utakkal és járművekkel, örök mementóként a 4-es metróval. Modern és biztonságos fővárost szeretne mindenki, de annyira nem szabadna lebecsülni az itt lakókat, hogy ennek megteremtését éppen Horváth Csabáékra bízná megint, mert az lenne az igazi büntetés.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Lábjegyzetek Elie Wiesel és Kövér LászIő levélváltásához : az irodalom visszavág - Heti Válasz
Kattints a rendkívül érdekes összeállításra:
heti válasz - zsidók
Hullámvasúton
A volt szabad demokrata főpolgármester, Demszky Gábor a Medgyessy–Gyurcsány-kormányok idején önleleplező módon utalt is az EU-pénzek mindenáron való megszerzésére: „most kell üstökön ragadnunk a szerencsét.” Miközben a fővárost körülölelő Pest megyében és az ország keleti felében többnyire szocialista kiskirályok által megálmodott kilátók épültek sík terepen, netán kutyaszalonok épültek uniós forrásokból, addig a ma is bizonytalan 4-es metróra Budapesten százmilliárdokat költöttek el évtizedekre előre.
Szabó Zsolt
Magyar Nemzet
Uborkaszezon Hugh Granttal
... a fórumon az Európai polgárok kezdeményezése a médiapluralizmusért nevű szervezet nevében felszólaló Lorenzo Marsili részéről elhangzott egy igen furcsa vád is, miszerint "Magyarországon azért alkották meg a médiapluralizmust, hogy a média és a szólás szabadságát sértsék". Vagyis Grant akár gyanút is foghatott volna, hogy a konferenciát szervező liberális demokraták és a zöldek valami olyan célra akarják őt felhasználni, ami talán nem is állt eredetileg szándékában. Hiszen mégiscsak furcsa, hogy egy médiapluralizmusért küzdő szervezet megállapítja, hogy hazánkban sikerült megvalósítani a kívánt célt, majd arra a következtetésre jut, hogy nekünk éppen ezzel sikerült veszélybe sodornunk a sajtószabadságát!
Torkos Matild
Magyar Nemzet
Árulkodó feltételek
Ha a szép csomagolást eltávolítjuk, az látható, hogy a multinacionális vállalatok terheinek a csökkentését követelik Magyarországtól. Sokallják a bankok fizetnivalóját, kivezetnék a válságadókat, módosítanák a távközlési adót. Elvárják továbbá, hogy a kormány egyeztessen velük szavazás előtt a költségvetésről, és nyíltan kiállnak a privatizálás mellett. Mindezt persze hangzatos és üdvözölhető ajánlásokkal ültetik körbe. Ilyenekkel, hogy javítani kell a középtávú tervezésen, meg kell szüntetni a piactorzító szabályokat, hatékonyabbá kell tenni a szociális juttatásokat, csökkenteni kell a cégek adminisztrációs terhein, nagyobb hangsúlyt kell fektetni a munkahelyteremtésre és a munkaerő képzésére. Nehéz azonban komolyan venni azt, hogy a külföldi szervek – amelyek ajtajainál sorban állnak a hazai intézkedések által megsértett nemzetközi vállalatok vezetői – tényleg a munkaerő képzése miatt aggódnának.
Nagy Vajda Zsuzsa
Magyar Nemzet
Szórványmagyarok
Ahogy ma sem igen. S nemcsak nekünk, akiket erőst (székelyes toldalékolással élve) túlzó szóhasználattal „anyaországiaknak” szoktak arra tájt nevezni, nemcsak nekünk, hanem a Székelyföldnek is tudnia kell, hogy a belső és dél-erdélyi és partiumi meg bánáti szórványmagyarság nélkül az ő „bantusztánjuk” is végzetesen kiszolgáltatott lesz. És akkor mit mondjunk a Nyirő ellen hadakozó helybéli politikai elitről? (És ha csak ez volna a legnagyobb bornírtsága és vétke…) Őrizzünk meg, mi mást tehetnénk, minden magyar emlékeztetőt, köveket és mondatokat, figyeljünk a gyermekekre, talán magyarrá nevelődhetnek ott is, ahol minden a magyarság léte ellen küzd, szól és egyáltalán van.
Alexa Károly
Magyar Hírlap
Egy államférfi a magyarok helyzetéről
"Mi, magyarok jobbak vagyunk annál, többre vagyunk képesek, mint ahogyan teljesítettünk a megelőző években és az a feladat, hogy Magyarország elfoglalja a helyét a nemzetek közötti versenyben azon a polcon, ahol egyébként a képessége, szorgalma és tudása alapján a helye kellene, hogy legyen. Ez egy olyan cél, amely szerintem minden magyarban ott van."
Orbán Viktor
Örömünnep - nem lesz dugódíj
Természetesen nem vitás, hogy a válság kellős közepén, amikor az elviselhetetlen benzinárak és törlesztőrészletek miatt ezrek teszik le végleg vagy átmenetileg az autójukat, nem a legokosabb dolog dugódíjat szedni. Ténykérdés ugyanakkor, hogy ha véget ér a recesszió, kezdeni kell valamit a néhány éve még mindennapos budapesti óriásdugókkal. A belvárosi embereknek ugyanis joguk van az egészséges levegőhöz, a csendesebb környezethez, egyáltalán az élethez, s ha nem is látja be azonnal, de a külvárosi és a vidéki ember is jobban szeretne egy kedves, élhető és tiszta fővárost, ahol nem foglalnak el minden négyzetmétert az autók. Nem is beszélve magukról az autósokról, akik közül a bűzös aszfalton való tétlenkedés helyett sokan nyilván szívesen utaznának a gyors, tiszta és (ne adj isten) légkondicionált buszokon, villamosokon. Vagy éppen a 4-es metró hófehér szerelvényein.
Huth Gergely
Magyar Hírlap
Orbán Viktor a Hír Televízióban
A kormány az IMF feltételeinek azt a részét tudja elfogadni, amelyről hisszük mi, magyarok, hogy ha azt megtesszük, akkor az jobbá teszi Magyarországot - mondta a miniszterelnök a Hír Televízióban. A vagyonadó és az ingatlanadó - mint a valutaalapnak a sajtó szerint lehetséges feltételei - kapcsán a kérdést úgy kell feltenni, hogy az ingatlanadó szolgálná-e az ország érdekét, hozzásegítené-e ahhoz, hogy kihozza magából azt, ami egyébként tehetségben és képességben benne van. Nem segítene hozzá, ahogyan a vagyonadó sem - folytatta.Az IMF most jön, körülnéz, és valamikor majd inkább a nyár végén, mint a közepén lesznek tárgyalások is. Európa néha egy múzeumra emlékeztet, ugyanis a mostani válsághelyzetet azokkal az eszközökkel próbálja kezelni, amelyeket a múltban használt, ám ezek már nem működnek. Magyarország viszont nem szerénykedett olyan megoldásokat kitalálni, amelyek nem a múlthoz tartoznak, hanem a jövőt építik: ilyen volt a bankadó, a multiadó, most pedig bevezeti a kormány a pénzügyi tranzakciós illetéket. Utóbbi sokkal jelentősebb, mint azt gondolják. A következő egy-két év érdekes kérdése, hogy ez az új teherforma mennyire képes válságkezelő eszközként, illetve a jövő egyik legfontosabb államháztartási bevételeként szolgálni.
A tranzakciós illetéknek a Nemzeti Bankra való kiterjesztése logikus, szükséges és elkerülhetetlen. Magyarországot a magyarok kormányozzák, ha egyszer a magyar Országgyűlés úgy döntött, hogy tranzakciós illeték lesz, meghatározta annak a körét, akkor az úgy lesz. A magyar parlament döntéseit senki sem tudja megvétózni. Az EKB-nak véleménynyilvánítási joga van, az álláspontját meg kell hallgatni, de a döntésben való részvételre semmilyen lehetősége nincs. Kizárt, hogy a pénzintézetek teljesen áthárítsák az illetéket az emberekre.
Bűntény, Magyarország elleni merénylet, hogy 2002 és 2010 között jelentősen nőtt az államadósság mértéke. Jelenleg már alacsonyabb, - árfolyamtól függően - a GDP 76-78 százaléka közötti sávban van az államadósság. Folyamatosan meg kell újítani az adósságot, aminek négy lehetséges forrása van. A belső megtakarítás (néhány hónap alatt több mint százmilliárd forint értékben vettek magyar állampolgárok magyar állampapírt, erre továbbra is buzdítjuk őket!), a nyugati pénzpiacokhoz, valamint a nemzetközi pénzügyi szervezetekhez fordulás és a keleti pénzpiacokra való visszatérés. Mi mind a négy hangszeren játszunk.
Nekünk nem személyes ellenségeink vannak, de például a bankadó "fáj valahol", s azoknak a nagyrészt külföldi nagytőkéscsoportoknak, amelyeknek ez fáj, minden pénzt megér, hogy a magyarországi kurzust megváltoztassák, hasonlóan nagy telekommunikációs vállalatoknak, energiacégeknek. Erre vezetjük vissza leginkább azokat a kísérleteket, amelyek rendszeresen a kormány politikájának befolyásolására irányulnak.
Ugyanakkor azokat a csatákat, amelyeket mi magunk robbantottunk ki a saját, szokásostól eltérő, innovatív intézkedéseinkkel, megnyertük. A januári Békemenet jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a kormány most is stabilan áll a lábán. A mostani romániai helyzet kapcsán: Az EP-ben az európai baloldal van többségben, vagyis ha akarnak, kikiálthatnak valakit bűnbaknak, de a legnyilvánvalóbb nemzetközi botrány esetén is eltakarhatják az ügyeket.
Eddig több mint 500 ezer kérdőív érkezett vissza az Új Nemzeti Konzultáció keretében. A napokban egyeztetünk választási szövetségeseinkkel, ugyanis a kormányzati ciklusból eltelt két év, ezért meg kell nézni, mi teljesült eddig, és érdemes a megállapodásokat megújítani.
Korózs Lajos és Mengele
Korozs Lajos nyilatkozatával vérig sértette a holokauszt áldozatait – mert az otromba nyilatkozat szerint ők csak a magyar felülvizsgálatokhoz hasonló eljárás részesei voltak. De ugyanúgy vérig sértette a felülvizsgálatokat végző magyar orvosokat, mert párhuzamot vont köztük és a náci orvosok között. Amúgy pedig az MSZP politikusainak hosszú sora tett már teljes tudatlanságot igazoló, mélyen sértő nyilatkozatokat (Horn Gyula, Zuschlag, Gyurcsány stb.), de kijelentésével most Korózs Lajos is az élcsoport tagjává vált. Kérdés, hogy mikrofonközelbe, azaz a nyilvánosság elé állíthat-e egy ilyen embert egy állítólag szakemberekből álló, kormányzásra készülő párt.
Jobbágyi Gábor
Magyar Hírlap