A Sapientia EMTE Scientia Kiadójánál jelent meg a Bolyai-kutató, Oláh-Gál Róbert matematikus, egyetemi adjunktus Bolyai-breviárium című könyve. „A kötet mindenkinek szól. Tulajdonképpen a breviárium egy összefoglaló gyűjteményt jelent, így a két Bolyai különböző helyen megjelent vallomásait gyűjtöttem össze és rendeztem olvasmányossá (Bolyai János képzeletbeli számvetése életéről, hiteles feljegyzések alapján címmel). További két fejezetben e két fontos személyiség levelezéseire térek ki, amelyet az akkori erdélyi értelmiség képviselőivel folytattak (akik ugye többnyire az arisztokrácia soraiból kerültek ki)” – vázolta röviden a kötet tartalmát portálunknak a csíkszeredai szerző.
A kötetet a Sapientia EMTE csíkszeredai székhelyén Makó Zoltán dékán, illetve Kása Zoltán egyetemi tanár, a kiadó igazgatója mutatta be a szerző jelenlétében.
Könyvét nem kizárólag a matematikai érdeklődésű emberek figyelmébe ajánlja, természetesen erről az egzakt tudományról is jelennek meg adalékok, de a kötet jelentősebb hányadát a művelődéstörténet, tudománytörténet, sőt néha történelem kategóriába sorolható részek teszik ki. A levelezésekből a 18. század végén és a 19. század elején tevékenykedő erdélyi értelmiségről kaphatunk képet.
Mint a szerző elmondta, amióta a világháló megjelent, kiderült, hogy nemzetközi szinten egyre nagyobb megbecsülésnek örvendenek a Bolyaiak, egyre több nyelven jelennek meg könyvek róluk. Őt személyesen egy japán, illetve egy indiai kutató is felkereste ilyen ügyben.
Egyik legfontosabb kutatási eredményének tartja, hogy kiderült, Bolyai Gábor fiát, Bolyai Farkast a Fehér vármegyében, Nagyenyed környékén található Alsógáldra küldte, idős báró Kemény Zsigmond kastélyába, aki a nevelőapja és támogatója lett.
Egy vagyont áldozott arra, hogy fogadott fia Göttingenben tanulhasson. Ez azért számít érdekességnek, mert egyfelől nagyon sokan úgy tartják, hogy a matematika tudományának egyik legfontosabb megújítója a marosvécsi kastélyban nevelkedett. Másfelől itt érte a Horea-féle felkelés is, sőt, az egész lázadás egyik célpontja éppen nevelőapja, a vármegye főispánja volt.
A kötetben Bolyai Farkasnak a Kemény Zsigmonddal folytatott levelezéséből meg tudjuk, hogy miként látta ezt a lázadást a leendő tudós, aki jól tudott románul, éppen ezért ennek a népnek a problémáit is megértette. Ugyanakkor báró Kemény Zsigmond szigorú megtorlását is megértjük, hiszen fény derül az elsősorban magyarok ellen irányuló tömeggyilkosságok szörnyűségeire.
szekelyhon.ro, Patrióta Európa.hu
Amszterdam külterületeiben hamarosan olyan „falvakat” hoznak létre, amelyek a társadalom íratlan szabályait megszegő amszeterdami lakosoknak, illemtelenül viselkedő szomszédoknak, durva vandáloknak szolgál majd lakóhelyéül. Már most léteznek Hollandia-szerte – kísérleti jelleggel – olyan konténertelepek, ahol állandó rendőri felügyelet alatt élnek a folyamatos visszaesők.
A terv lényege az, hogy a rosszul viselkedő embereket ne ötszobás otthonnak, déli fekvésű kerttel jutalmazzuk meg – nyilatkozta Bartho Boer, a polgármester szóvivője.
A javaslat kísértetiesen hasonlít Geert Wilders, a bevándorló- és iszlámellenes holland Szabadságpárt vezetőjének korábbi ötletéhez. A többszörös elkövetőket erővel kell eltávolítani lakóhelyükről, és egy söpredékek számára létesített faluba kell küldeni. „Rakjuk egybe az összes szemetet” - mondta tavaly Wilders.
Magyar Nemzet
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint a német védelmi miniszter éves biztonságpolitikai konferencián olyan állításokat fogalmazott meg, amelyek néhány éve még szentségtörésnek tűntek volna, a legismertebb vezető politikusok szájából. Nyíltan beszélnek arról, hogy az Egyesült Államokban ötven éven belül a keleti partvidéket leszámítva kisebbségbe kerül a fehér lakosság. Cameron, Sarkozy és Merkel egymástól függetlenül kijelentette, hogy a multikulturális modell megbukott. Ha ezt öt éve mondták volna, megkövezik őket, de ma már mindenki tudja, hogy ez az igazság.
Magyar Nemzet
Orbán Viktor szerint Brüsszelben ma úgy gondolják, nem azért vagyok európai, mert magyar vagyok, hanem akkor leszek európai, ha nem leszek magyar. A család, amely hagyományosan egy férfi és egy nő közössége, szerintük idejétmúlt, és inkább az individualizmus és a színesebb együttélési formák felé kell menniük.
Ez a vélemény nagy erővel képes magát megjeleníti a médián keresztül és az európai politikában is. Ehhez képest itt van Magyarország, ahol kétharmadot szerzett egy olyan politikai szövetség, amelyik azt mondja, hogy mi más jövőt akarunk.
Szerintünk a teremtés törvényei továbbra is érvényesek, a család továbbra is a legfontosabb kötelék, és a nemzet, a nyelv, a közös történelem és közös kultúra nélkül el sem tudjuk képzelni az életünket. Az alkotmányozás folyamata megnyitotta az ideológiai vitát, aminek egyszer csak a kellős közepén találtuk magunkat. „Egyébként, amit itt tapasztalok, az visszataszítóbb számomra, mint ami a gazdasági érdekküzdelmek világában történik”. Úgy gondolják a magyar nemzetközi szocialisták és liberálisok, közösen kell harcolniuk azért, hogy a magyarok végre megváltozzanak, és ők is a progresszió útjára lépjenek, és végre igazán szabadok lehessenek nemzeti, családi, vallási kötelékek nélkül úgy, mint ők.
Magyar Nemzet
Több tucat helyszínen, több mint 150 kulturális eseménnyel várja a látogatókat a Kassa - Európa Kulturális Fővárosa 2013 (EKF) projekt két napon át tartó megnyitója január 19-én és 20-án. A nyitóünnepség széles spektrumot lefedő kulturális eseményekből állt össze, és a rendezők szerint "inspiráló" összeállítást ígér: hazai és külföldi fellépők részvételével koncertek, kiállítások, zenei és táncos rendezvények, előadások, valamint színházi és filmbemutatók tucatjait kínálja. Vladimír Beskid, az EKF 2013 projekt művészeti igazgatója szerint a megnyitó programjában a hagyományos zenei, irodalmi és színházi produkciók mellett kortárs művészeti irányzatok, az ipari formatervezés, a divat, természetvédelmi témák, városfejlesztési tervek és gyerekprogramok is helyet kaptak. "A megnyitó nemcsak művészeti programok nagy seregszemléje lesz, hanem szimbolikus felhívás is arra, hogy a jövőbe nézzünk, és egy modern, kreatív város víziója lebegjen előttünk" - fogalmazott a művészeti igazgató. Az ünnepélyes megnyitó rendezvényfolyama néhány programmal valójában már január 18-án, pénteken este megkezdődik, ám a rendezvények igazi tömege szombattól várja a látogatókat. Többek között szombaton nyitja meg kapuit a Miskolc-ház is a Magyar udvarban, ahol a kelet-magyarországi város kulturális, gasztronómiai és turisztikai értékeit mutatják be. Itt az első napon a népi kultúra, vasárnap pedig a szórakoztató zene lesz az előtérben olyan fellépőkkel, mint a Szinvavölgyi tánccsoport, az Agyagbanda, a Ködmön vagy a Miskolc Dixieland Band. Az EKF 2013 hivatalos megnyitóját vasárnap délután a Kassai Állami Színházban tartják, s bár a rendezvény zártkörű, annak történéseit az érdeklődők a színház melletti téren kivetítőkön kísérhetik figyelemmel. Az ezt követően kezdődő show-műsor a Fő utcán, a tudományos könyvtár mellett felállított színpadon zajlik majd közel egy tucat hazai és külföldi fellépő részvételével. A nyitórendezvényeket a Jamiroquai zenekar koncertje zárja vasárnap este a Steel Arénában. Az EKF programja a megnyitó után több kassai helyszínen többé-kevésbé folyamatosan zajlik csaknem az év végéig. A legjelentősebb rendezvényeket a Kultúrparkban és a Kunsthalléban rendezik. A rendezvényfolyam évközben csaknem 300 kulturális eseményből áll, ezek öt prioritásra, négy személyiségre, valamint a másik idei európai kulturális fővárossal, Marseille-jel való együttműködésre épülnek. A legnagyobb érdeklődésre számot tartó rendezvények közé tartozik a Febio Fest film- és televíziós szemle márciusban kezdődő 20. kiadása, a Tokiói Szimfonikusok májusi fellépése Kazuhiro Koizumi vezényletével, valamint a helyi televíziók nemzetközi fesztiválja, a júniusi Arany Koldus (Zlaty zobrák). Júliusban rendezik meg a zsidó kultúra egy héten át tartó fesztiválját, a Mazel tov-ot, amelyet szervezői krakkói és budapesti együttműködéssel hoznak létre. Szeptemberben várhatóan a közép-európai színházak fesztiválja csalogatja a legtöbb látogatót Kassára, alig egy hónappal később pedig a Kassai Nemzetközi Jazzfesztivál, a régió legrégebbi ilyen jellegű rendezvénye várja a közönséget. (MTI)
Két oka lehet annak, hogy még mindig Török Zsolt az MSZP szóvivője. Az egyik, hogy Ron Werber izraeli kampányguru még nem kezdte meg munkáját a Jókai utcai székházban, így nem tudhat arról sem, hogy a kétségbeejtő embernek már a puszta szerepeltetése mekkora károkat okoz a pártnak. A másik lehetséges ok: tud a piros fejű szpíkerről, ám úgy okoskodik, épp az általa okozott folyamatos derültség segítheti ki a tolószékből a lepukkant MSZP-t.
Pilhál György
Magyar Nemzet
A nagy dérrel-dúrral beharangozott egyeztetési tárgyalások nem véletlenül rekedtek meg. Az MSZP az alkotmányozás után már gazdasági témákat tárgyalna, az Együtt 2014 még maradna a közjognál, a DK mindenről egyeztetne, de velük még a régi elvtársaik sem ülnek le szívesen. Az LMP úgy szeretne közös programot kidolgozni, hogy egyik ellenzéki párttal sem kíván megbeszéléseket folytatni, amely alapállás morális szempontból érthető és tiszteletre méltó, de a hitelessége felettébb kétséges.
Ugró Miklós
Magyar Nemzet
„Azok egyezkednek ma újra egy asztalnál, akik együtt tették tönkre az országot” – reagált a Fidesz-frakció az MSZP által életre hívott szakpolitikai egyeztetésen elhangzottakra. A szocialisták ötletelésétől egyébként távol maradt Bajnai és az LMP.
Gazdaságpolitikai tanácsokat hallgatni az MSZP-től olyan, mintha egy tömegkarambol okozójától hallgatna vezetési tanácsokat az ember – reagált közleményében a Fidesz-frakció a szocialisták ötletelésére. A nagyobbik kormánypárt a keddi ellenzéki egyeztetésen elhangzottakra reagálva azt írta: azok egyezkednek ma újra egy asztalnál, akik együtt tették tönkre az országot. 2010-ben a magyar emberek határozottan kifejezték azt a szándékukat, hogy elég volt a veszélyes szélsőbaloldali gazdaságpolitikából és az alkalmatlanságukból.
A 2002–2010 közötti szocialista és liberális gazdaságpolitikai kormányzás zárómérlege: nyolc év alatt megduplázódott a munkanélküliség, megduplázódott az államadósság, a magyar otthonok nagy részét betemette a devizahitel, 2,5-szeresére nőtt a rezsi – írja a nagyobbik kormánypárt. Alkalmatlanságuk, tehetetlenségük minden hézagát külföldi hitellel tömködték be. Devizaadósságot szabadítottak az országra, ezzel hazánkat a világ egyik legsérülékenyebb országává téve – teszik hozzá.
A Gyurcsány-Bajnai-kormányok minden egyes hivatalban eltöltött munkanapja 6 milliárd forinttal, azaz minden egyes munkaórája 700 millió forinttal növelte az ország adósságát. Nyolc év alatt összesen 12 ezer milliárd forintos adósságot zúdítottak az országra. A szocialisták gazdaságpolitikájának árát a mai napig nyögi az ország; ahová csak nézünk, szegénység, kiürített kasszák, kifosztott közszolgáltatások maradtak utánuk – olvasható a frakció közleményében.
A Fidesz-kormánynak nemcsak a szocialisták által felhalmozott elképesztő államadósságot kell törlesztenie, hanem annak a kétmillió embernek is segítséget kellett nyújtania, akiknek a házára jelzálog került, és azt a 2000 települést is ki kellett húznia a gödörből, amelynek működtetése veszélyben volt. A Fidesz-kormány gazdaságpolitikájában elkötelezett a nemzeti érdekek, a nemzeti vagyon védelme, a hazai vállalkozások támogatása, a foglalkoztatás bővítése, a kölcsönös teherviselés mellett, még ha ezért konfliktusokat is kell vállalnia. E gazdaságpolitika mögött valódi és széles összefogás áll, mert a magyar emberek ebben a gazdaságpolitikában látják Magyarország jövőjét – tették hozzá.
mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Tíz éve nem látott sikert ért el a magyar gazdaságpolitika azzal, hogy tavaly csupán 2,1 százalék volt az államháztartás hiánya, amivel a brüsszeli várakozásokra is alaposan rácáfoltunk. Az Európai Bizottság 2012-ben végig kétségbe vonta, hogy a kabinet nem hagyományos eszközökkel is képes tartani a hiányt, amire most csattanós válasz érkezett.
Miközben 2012-ben az államháztartási hiányra vonatkozó uniós átlag és az eurózóna átlaga is meghaladja a 3 százalékot, addig a magyar hiány jócskán alatta teljesült. Egyáltalán nem volt zökkenőmentes a hazai számok brüsszeli elfogadása, mivel a jelenlegi EB-n belül döntően baloldali kötődésű emberek foglalnak helyet, akik természetesen semmilyen választói felhatalmazással nem rendelkeznek, és szorosan kötődnek azon gazdasági-pénzügyi érdekcsoportokhoz, akiket a kormány elmúlt két évben hozott intézkedései negatívan érintettek.
Alaposan rácáfoltunk Brüsszelre
A kormány 2012-es gazdaságpolitikai mozgásterét nagyban meghatározta az az év eleje óta folytatott küzdelem az Európai Bizottsággal, amelynek célja az volt, hogy a kabinet bebizonyítsa, a hagyományos eszközök alkalmazása nélkül is tartható a három százalék alatti hiánycél. A mostani számok egyértelműen mutatják, hogy az Orbán-kormány jelentős megszorítások nélkül is képes volt 2002 óta nem látott eredményt elérni.
Brüsszel mindvégig arra próbálta rászorítani az Orbán-kormányt, hogy a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok által alkalmazott receptet folytatva, a költségvetési hiány csökkentése során a terheket a lakosságra hárítsa, ne pedig a bankokra és a multinacionális vállalatokra. Ezt végül nem sikerült elérniük és mostanra a bizottság is elismeri, hogy 2013-ban három százalék alatt lesz a költségvetési hiány, ráadásul az is kiderült, 2012-ben is bőven 3 százalék alatt volt.
Egyébként az EB februárban a januári békemenet óriási sikerét követően 143,5 milliárd forintnyi kohéziós forrás befagyasztásáról döntött. A fő probléma az volt, hogy Magyarország, ha 2012-ben nem is, 2013-ban ismét átlépi a 3 százalékos deficithatárt a bizottság számításai szerint.
Az érvelés mindenképpen furcsa volt, mivel februárban még nem lehetett tudni, hogy a kormány 2013-ra milyen költségvetést tervez. A kormány ezt követően meghirdette a Széll Kálmán-terv 2.0-t, majd José Manuel Barroso bizottsági elnök javaslatot tett a felfüggesztés visszavonására.
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
Gulyás Gergely szerint ha csak az elmúlt hetek diáktüntetéseire gondolunk, akkor joggal mondhatjuk, hogy a szocialista kormányok gyülekezési joggal kapcsolatos diktatórikus gyakorlata után, ma a magyar állam biztosítja a demokratikus véleménynyilvánítás minden formáját. Gondoljuk csak el, hogy például a gyülekezési jogot be nem jelentett, a tervezett útvonaltól eltérő demonstrációk biztonságát milyen módon garantálta a rendőrség. És emlékezzünk arra, hogy a bejelentett és tudomásul is vett tüntetéseket milyen módon verte szét a Gyurcsány-kormány időszakában az akkori hatalom.
Népszabadság