Alkotmánybíróság ismét szembe ment az alkotmányozó legfőbb hatalom szándékaival
Gulyás Gergely szerint az Alkotmánybíróság határozata, a Sólyom-korszak legaktivistább döntéseit is előzi. Az AB-határozat szembemegy az alaptörvény azon rendelkezésével, amely alkotmányos státuszt biztosított az átmeneti rendelkezéseknek. Az AB értelmezésében az egységes alkotmány azt jelenti, hogy egyetlen jogszabályszövegben kell az összes alkotmányos rendelkezésnek szerepelni.
A határozat az alkotmányozó nyilvánvaló szándékával szemben egy alaptörvényi rendelkezés végtelenül szűkítő értelmezésével, gyakorlatilag annullálásával született. Az AB még soha olyan erős hatalmi ellensúlyként nem lépett fel a megelőző két évtizedben, mint ahogyan azt éppen a jelenlegi törvényhozással szemben teszi.
Népszabadság
Az Alkotmánybíróság fellebbviteli fóruma lett az Országgyűlésnek úgy, hogy senkinek sem tartoznak elszámolással
Hogy hanyatlik-e az alkotmányos kultúra vagy sem, és ha igen, ennek mi az oka, azt Kövér László differenciáltabban látja, mint Sólyom László, és szerinte helyes lenne, ha mindenki önkritikusan számolna el az elmúlt 20 évvel. A házelnök szerint Sólyom úgy honosította meg az Alkotmánybíróság működését, hogy a parlamentarizmus alapelveit felrúgva, afféle fellebbviteli fóruma lett az Országgyűlésnek, úgy, hogy az alkotmánybírók a képviselőkkel és a kormány tagjaival ellentétben senkinek sem tartoznak elszámolással.
És ezzel a helyzettel nemegyszer visszaéltek, a láthatatlan alkotmány nevű istenség papjainak teokratikus hatalmát hozva létre, a népszuverenitás felett. Annak idején Európa egyik legszélesebb hatáskörével rendelkező Alkotmánybíróságát hozták létre.
Sokatmondó, hogy a háromoldalú tárgyalások során a kommunisták jobban ragaszkodtak az alkotmánybíróság felállításához, mint ahhoz, hogy mi legyen a módja a köztársasági elnök választásának. Ez volt a legfontosabb hatalmi eszköz, amelynek segítségével úgy gondolták, hogy biztonsággal menthetik át a hatalmukat, és nem csalódtak.
Népszabadság
Dante gondolata sajnos nagyon aktuális a mai Magyarországon - ugyanis még mindig az a maffiabaloldal "osztja az igazságot", amelyiknek bűnbánatot kellene tanúsítania
"Hol nincs bűnbánat, ott nincs feloldozás sem."
Dante Alighieri (1265-1321)
Cato Uticensis mondta
"Gyanakvással tele, kinek rossz a lelkiismerete."
Cato Uticensis ( Kr. e. 95 – Kr. e. 46) - római politikus, író, szónok
Segítség nehéz sorsú gyerekeknek
Minden nagy hajó mellett kell egy kis mentőhajó is - mondta Böjte Csaba.
Ezért nyitottak meg több mint ötven napközi otthont Erdélyben és három iskolaházat Magyarországon: Csobánkán, Polgárdiban és Székesfehérváron. Böjte Csaba, ez utóbbi városban nyílt intézményről azt mondta: jelenleg tíz bajban lévő gyereknek adnak menedéket, de a ház 25-30 fiatal befogadására is alkalmas. "Nem akarunk az állami intézetek ellenében dolgozni, őket szeretnénk kiegészíteni, segíteni. (...) Jó lenne, ha minden városban lennének hasonló házak, ahol a gyerekek segítő szót, útmutatást kaphatnak, mert sokukat meg lehetne menteni az elkallódástól" - hangsúlyozta a ferences rendi szerzetes.
Magyar Nemzet
Balliberális remények és csalódások
A türelmetlenség azonban most az átlagosnál is erőteljesebb, hiszen a liberális, baloldali körök nyolc éven át irányították egyfolytában az országot. Képviselőik, híveik töltötték be az összes hatalmi pozíciót, s nehezen viselik el, hogy most ez nem így van. Az egyik koalíciós partner nemcsak a parlamentből tűnt el, hanem a pártok soraiból is.
Kulcsár Anna
Magyar Nemzet
Súlyos kihívás az ellenzék számára
Első ránézésre valóban nehéz belekötni az intézkedésbe: kevesebbet költ rezsire a lakosság, a kedvezmény egységes, és mindenkire vonatkozik, pusztán az energiaszolgáltatók eddigi profitja lesz kevesebb, értük pedig édeskevesen hullatnának könnyeket. Komoly kihívás, miként lehet a rezsicsökkentést úgy kommunikálni, hogy valójában káros intézkedésnek tűnjön, és a lehető legkevesebben örüljenek neki.
Szabó Anna
Magyar Nemzet
Bayer Zsolt: Tényleg, mi legyen? - (teljes cikk)
Most, hogy itt van az aktuális botrány, lássuk a dolgok lényegét. Először is, tényleg azt gondoljátok, hogy nem tudnék olyan cikket írni a magyarországi cigánykérdésről, amibe semmiképpen sem tudnátok belekötni? Ne legyetek már ennyire kishitűek. Tudnék. Másodszor: Akkor miért írok olyat, amiből garantáltan balhé lesz? Hogy történjen valami, azért. Hogy ne lehessen tovább hajókázni a politikai korrektség és a semmittevés langyos és büdös tavacskáján. Azért, hogy ne a Jobbik tematizálja ezt az egész kérdéskört a maga bornírtságával.
Hát ezért írok úgy, ahogy írok.
De a baj nem ez. A baj az, hogy ti mindig szándékosan félreértitek a dolgokat, és mindenáron belemagyaráztok mindenbe mindent, amit amúgy alig-alig lehet belemagyarázni. És ha kell, hát hazudtok is, minden fenntartás nélkül. Seres kolléga például az olaszliszkai lincselés után írt cikkemre utal vissza, és ezt idézi:
„Bárki, aki ebben az országban elgázol egy cigány gyereket, akkor cselekszik helyesen, ha eszébe sem jut megállni. Cigány gyerek elgázolása esetén tapossunk bele a gázba.” Ezt idézi tehát Seres. De a szöveg folytatódik, imigyen: (…) „tudom én, ez a helyzet nem fordulhat elő. Ha az ember elüt valakit, különösen, ha az illető gyerek, muszáj megállnia. Tehát meg fogunk állni ezután is. Valamit mégis tenni kell. Jó, ha indulás előtt beszerzünk egy lőfegyvert. Ha elütünk egy gyereket, álljunk meg. S ha gyülekezni kezdenek körülöttünk az állatok, használjuk bátran fegyverünket.”
A szöveg ez. Így egész, így teljes. És az Olaszliszkán történtek fényében tökéletesen indokolt volt a probléma ilyetén felvetése. Az pedig, hogy Seres mindössze egy mondatot idéz, imigyen megváltoztatva a szöveg teljes értelmét és a szerző szándékát, aljas és ocsmány hazugság. Manipuláció, amely hangulati alátámasztásaként szolgál Bayer Zsolt nyilvános szellemi likvidálásának.
Mert erről van szó, semmi másról. A nyilvánosság tereiben likvidálni kell engem, mert – és ez az igazi bűnöm! – egy viszonylag széles közönség számára fontos, amit írok és mondok. Ráadásul húsz évvel ezelőtt úgy hihették sokan a mostani hóhérok közül, hogy az ő kutyájuk kölyke vagyok, és az is maradok. Ezt nem képesek megbocsátani leginkább. A „mi sokkal jobban gyűlölünk titeket, mi ti bennünket”-féle népség. (Tessék csak utánanézni, ki mondta ezt és mikor.)
A nyilvánosság tereiben történő likvidálásnak pontos és fontos szabályai vannak. S mind közül a legfontosabb, hogy a likvidálandó személy saját közösségét, barátait, munkatársait, olvasóit (pártját) szólítsuk fel az elhatárolódásra, megtagadásra, likvidálásra. Mert úgy az igazi, ha a sajátjai ölik meg a kiszemelt személyt. Ez egyben fenyegetés minden további elhajlónak, hogy lám-lám, nincs menekvés, ha a bosszú népe úgy dönt, a sajátjaid fognak kicsinálni. (A „bosszú népe” kifejezés Ákostól való, megjelenése óta a zsidókkal azonosítja ezt a szóösszetételt a bosszú népe, számomra teljesen érthetetlen okokból, és állandóan elhatárolódásra szólítják fel Ákost – saját magától vagy mit tudom én, mitől.) A mostani botrány alapmotívuma ez a mondat: „Az állatok meg ne legyenek. Sehogyan se. Ezt kell megoldani azonnal és bárhogyan!”
Eddig az idézet. S ebből az idézetből vezetik le, hogy én likvidálni akarom a cigányságot, legalábbis egy részét.
Nem, nem akarom likvidálni a cigányságot, sem egy részét, sem egyetlen cigányt. Miképpen nem akartam elütni cigány gyerekeket sem, és nem akartam a gázolás után megállás nélkül továbbhajtani. Mindez hazugság. S azért különösen arcpirító hazugság ez, mert gyengeelméjűnek néz engem.
Ugyanis ma bárki(k) likvidálásáról kizárólag elmebetegek értekeznek, ugyanezt ráadásul nyilvánosan súlyos idióták teszik. Én pedig nem vagyok idióta. Megnyugtatom az összes mostani aktuális műfelháborodót és fene nagy emberjogi aktivistát, ha cigányokat óhajtanék likvidálni, arról soha nem beszélnék nyilvánosan.
Én rendet akarok. Azt akarom, hogy minden tisztességes cigány ember boldoguljon ebben az országban, és minden, társadalmi együttélésre képtelen és alkalmatlan cigány pedig legyen kirekesztve a társadalomból. Azt akarom, hogy ők ne legyenek, igen. Ne legyenek velünk, ne legyenek közöttünk. A zérónál is zéróbb tolerancia sújtsa őket.
Legyenek kirekesztve mindenhonnan, ahol emberi tevékenységek zajlanak. Maradjanak végleg börtönben, vagy ha bármilyen esély mutatkozik a megnevelésükre, akkor ez történjen meg a megfelelő intézményekben. De ne legyenek eltűrve, ne legyenek megmagyarázva, ne legyenek „megélhetési bűnözők”, ne értse meg senki a cselekedeteiket, és ne magyarázza azzal, hogy szerencsétlenek a körülmények áldozatai.
Mert ha egyetlen pillanatra is elfogadjuk ezt a szemforgató marhaságot, akkor a Mad Max világa köszönt ránk. És bizonyos értelemben már ránk is köszöntött. Mert ma Magyarországon egy szülő, ha egyáltalán el meri engedni tizenéves gyermekét valami szórakozóhelyre, akkor azért a lelkére köti: ha bemegy egy cigány, légy résen! Ha egynél több megy be, azonnal menekülj! Hogy ez rettenetes?
Az! De arra adjon már valaki választ, hogy ki tehet minderről? A rettegő szülők, a rettegő falusi öregek, a megalázottak és megnyomorítottak – vagy azok a cigányok, akik elkövették mindazt, amit elkövettek?
És mennyiben felelősek mindazok, akik rosszul értelmezett emberjogi érzékenységüktől vagy csupán egyszerű érvényesülési szándékaiktól vezérelve adják alájuk a lovat, és bármit tesznek is, mindig előállnak valami magyarázattal, és mindig a többségi társadalmon akarják elverni a port?
Néztem ma reggel a közszolgálati televízióban egy beszélgetést egy bűnügyi szakértővel. Azt mondta: Magyarországon ötféle cigány nemzetiség él, és csak az oláh cigányokkal van baj. Hallgattam, és azon gondolkoztam, micsoda parazsat gyűjt szegény a fejére, pedig nyilván az igazat mondja.
Az a helyzet, hogy a valóság nevű nagybátyánk ismét felülírta a könyvekben megénekelt emberi jogi lózungokat. És a jogállamot, a jogállam biztonságát és a demokráciát nem a regisztráció fenyegeti, hanem az, ha a gyilkosok családja fenyegeti az áldozatok családjait, hogy ne merészeljenek vallomást tenni, mert akkor vér fog folyni.
Ez a demokrácia és az igazságszolgáltatás csődje, és az, ha ezt minden következmény nélkül megtehetik. Erdős Virágnak pedig csak egy szót: az ön verse nyilvánosságra került. Amit idéztem belőle, ellentétéül szolgált a Balogh Gábor-féle idézetnek. Vagyis pontosan azt az álláspontot jelenítette meg, amely szerint a cigány csak áldozat lehet, a többségi társadalom áldozata. Nem forgattam ki, nem változtattam meg eredeti értelmét. Aki ezt nem érti, az hülye.
Aki nem érti, mi készül a magyar falvakban, a magyar kocsmák mélyén, a magyar vasútállomásokon, nyilvános vécékben, a cigánysorok sarában – az mind hülye. Soha még ennyire nem voltak húsba vágóak Babits szavai: „Növeli, ki elfödi a bajt.” És mindenki elfödi, aki ma nem a lényegről beszél, vagyis a cigányság egy részének büszkén és önként vállalt társadalmon kívüliségéről.
Még egyszer és utoljára mondom: nem akar itt senki likvidálni sem cigányt, sem zsidót, sem feketét, sem arabot, sem senkit. S ha valaki likvidálni akarna, jómagam és a pártom állna elsőként ennek útjába, tetszik ez nektek vagy sem, nem érdekel.
De jó, ha tudjátok: ami van, fenntarthatatlan és robbanás előtt forrong. „Ami van: széthull darabokra” – ezt tartsátok szem előtt.
És nem a nem létező likvidálástól kell rettegni, nem engem kell likvidálni – hanem a problémát kell megoldani, bármi áron. Hogy ne legyenek késelő, lincselő, erőszaktevő cigányok közöttünk. És nem cigányokból se legyen ilyen, egy sem. Vagy szerintetek legyen? Na ugye.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
A kormány új döntése a magyar gazdákat hozhatja kivételes helyzetbe a multikkal szemben
Az agrártárca szövetkezetbe tömörítené a hazai kis- és közepes gabona-, valamint olajos magtermelőket. Így a kétmillió tonna terményt egy kézben tudó szervezet az értékesítés megszervezésével képes lenne hatékony módon fellépni a gazdák érdekében. Az állami Concordia Közraktárak Zrt.-t a szövetkezet egyik alapegységeként vinnék be a szervezetbe, másrészt az unió adta keretek kihasználásával kedvezményes hitelt nyújtanának az integrációba belépni szándékozó gazdálkodóknak.
Ezen a piacon a multinacionális cégek szinte egyeduralkodóvá váltak. A Bunge vagy a Cargill nemcsak a kereskedelemben vesznek részt, hanem a termelésben, a takarmány- és étolajgyártásban- és a forgalmazásban is érdekeltek. Mára az igazi jövedelemtermelő tevékenység – a nagy és kiskereskedelem, a takarmánygyártás, a malomipar és a bioüzemanyag-gyártás – is ehhez az igen szűk gazdasági réteghez került. Így a termények 60-70 százaléka a gazdák szempontjából komoly értékvesztéssel kerülhet piacra, miután a termelők többsége saját tárolókapacitással és a gazdálkodáshoz szükséges tőkével sem rendelkezik, igen nagy kiszolgáltatottság mellett végzik tevékenységüket.
Magyar Nemzet
Rövid lapszemle - Izrael kitart provokatív viselkedése mellett
Izrael vezetői szüntelenül azt mondják, hogy támogatják a két állami megoldást, mégis, akcióik egyre nagyobb veszélybe sodorják ezt a célt – ezzel a mondattal az amerikai külügyi szóvivő példátlan módon megkérdőjelezte, hogy egyáltalán békét akar-e Izrael.
Victoria Nuland szerint „nagyon csalódottak” a jelentősebb mértékű telepbővítés miatt, s amiatt, hogy Izrael kitart provokatív viselkedése mellett.
Magyar Nemzet
Mahmud Abbasz az általa vezetett Palesztin Hatóság felszámolásával fenyegette meg Izraelt, ha a januári izraeli választások után sem indítják újra a folyamatot, és Izrael nem állítja le a ciszjordániai építkezéseket. Visszaadja a felelősséget a palesztin területekért az izraeli kormánynak.
Népszabadság
Miklós Gábor szerint a mai izraeli jobboldal nyilván nem gondolja komolyan, amit a két állam, két nép együttéléséről hirdet. A mai helyzet fenntartása a megszállt területeken növeli a kétségbeesést, tért ad a fanatikusoknak, melyek népük pusztulásával játszanak.
Népszabadság