Mindenki hat mindenkire
Az ortodox gazdasági gondolkodás szerint ésszerűnek tűnt alacsony kamatra svájci frankban és euróban hitelt felvenni, az államadósság zömét külföld felé felhalmozni, bőséges hitel idején eladósítani mindenkit, az uniós forrásokat nem a vállalatoknak adni, mert azok vegyenek fel olcsó hitelt, erősen tartani a forintot, mert az fékezi az inflációt, 3 százalék feletti költségvetési deficitet megengedni. Ezek a döntések katasztrófálisnak bizonyultak a válság utáni új korban, amikor megszűnt az olcsó és bőséges hitel, büntetik a magas államadósságot és államháztartási deficitet, majd az unió számon kéri a korábbi évek tékozló politikáját. Tényleg csak utólag lehetett tudni, hogy hibás a gazdaságpolitika?
Matolcsy György
Heti Válasz
Bayer Zsolt védelmében - (teljes cikk)
Elgondolkodtató, hogy a rendszerváltozás utáni több, mint két évtized legtöbb embert megmozdító eseménye egy (majd még egy) az általános szeretet nevében életre hívott békemenet volt Magyarországon. Az Őszödi beszéd aljassága, majd az azt követő zavargások, a rendőrterror tizedannyi embert sem vitt ki az utcára. Úgy tetszik, a magyarságból kiveszett az agresszivitás. Tömegeket mozgósítani nálunk csak a szeretet és az összefogás felhívásával lehet. Pedig az agresszivitás egy normális határig fontos és szükséges képesség.
Ha például idegenek törnek be a lakásomba és már nincs hová hátrálnom előlük, az utolsó lehetőségem a védekezésre a támadás; még a sarokba szorított nyúl is ezt teszi. Mi, magyarok azonban képtelenek vagyunk a védekezésre, és ha véletlenül valamelyikünk feljajdul hangosan, mert elviselhetetlennek érzi már a beszorítottságot, összerezzenünk és rémülten kérdezgetjük egymástól: „Nem kiáltott ez túl veszélyes dolgokat? Szabad ilyen szélsőségesen jajgatni? Szabad jajgatni egyáltalán?”
Pedig fél évszázada még bátrak voltunk. Mi voltunk Európa legbátrabb, legigazabb nemzete. S talán ez volt a baj. Az 1956-os hősies áldozatot a világ semmire sem értékelte. Nem köszönte és nem is becsülte meg. Úgy tett, talán a lelkiismerete megnyugtatására, mintha észre vette volna, de valójában nem vette észre, vagyis nem akarta észrevenni. Akkor más forgatókönyv volt aktuális, és abban a forgatókönyvben bennünket éppen rabszolgának adtak el...
Talán ez törte meg a lelkünket, hogy elhittük, az igazság elbukott, Isten halott, nincs remény és nincsen jövő. Sérült nemzedékek nőttek így fel, akikből egy-egy csak „szem volt a láncban”, az elnyomás rabszolgaláncában, s akik nemhogy nem mertek, de nem is tudtak hinni a szabadságban, még akkor sem, amikor felsőbb utasításra valakik hirtelen, egyik napról a másikra könnyed mozdulattal leoldották lábukról a láncot, mintha sosem lett volna, s intettek: „Mehettek, Ausztriába, vásárolni...”
A belső pribékek, a kápók azonban velünk maradtak, mert nekik az volt a dolguk, hogy kontroll alatt tartsanak minket, nehogy eszünkbe jusson hősnek lenni, nehogy felébredjen bennünk a természetes agresszivitás, az életösztön egyik legfontosabb összetevője. Sok eszközt találtak erre. Először nácikra vadásztak közöttünk. Náci az volt, aki szerette volna egy kicsit szebbnek, otthonosabbnak érezni az otthonát. Azt rögtön megvádolták azzal, hogy náci.
S hogy a vádnak súlya legyen, valahonnan valamelyik vándortársulatból előrántottak egy dísznácit, aki hol fogaskerekes karszalaggal, hol karlendítéssel pózolt a fotósok hada előtt, bizonyítván a közöttünk osonó kápók és pribékek vádjait: „íme, a magyarok között nácik vannak”... De aztán elkopott ez az eszköz, mert már olyan sok lett a náci, hogy a világ megúnta.
És akkor jöttek a cigányok. Európa legnyomorultabb, legjobban megalázott, legmélyebbre taszított, mindenhonnan kirekesztett, megvetett, öntudatát elveszített, magának hamis tudatok szilánkjaiból mítoszt gyártani próbáló nemzete. És a kápók és pribékek pénzt osztottak szét közöttük; nem sokat, csak annyit, amennyi borra, pálinkára, egy fél vekni kenyérre elég, és azt mondták nekik, „a fasiszta magyarok elnyomnak benneteket, de ti csak kiáltsatok, történjen bármi, legyen hibás bárki, csak kiáltsatok, és mi máris jövünk, megvédünk titeket, és hozzuk a svéd televíziót meg a világsajtót.”
A kápók és a pribékek pontosan tudták, hogy a cigánygyerekek nagy hányada a szeretet teljes hiányában nő fel: aki nagyobb, félrerúgja őket, aki hangosabb, felordítja álmukból, ezért úgy cseperednek fel, mint a vadállatok; ha rúgnak feléjük, elugranak, ha nem figyelnek rájuk, viszik, ami vihető, mert csak egyszeri a pillanat, és nincs sem igazság, sem jóvátétel.
Felnőve vadállatok lesznek belőlük, akik nem ismerik a megértést, a feltétel nélküli szeretetet, akikbe annyiszor mart bele a valóság, ahányszor kiléptek a putri ajtaján, ezért aztán a legerősebbek hordába verődnek, mint az ősemberek az idők hajnalán, mert a folyamatos veszély ellen a hordalét az első hatásos védekezés.
A többit tudjuk. A kápók és pribékek jó munkát végeztek. Amikor a zámolyi cigányok hordája agyonvert egy magyar fiút, a gyilkosok a kápók és pribékek közvetítésével Franciaországba menekültek és ott menedékjogot is kaptak, mert Franciaország elhitte, hogy a magyarok nácik és kirekesztők. Amikor Bándy Katát bestiálisan megkínozta és megölte egy cigány, a svéd televízió otthon maradt, nem jött el Olaszliszkára sem, de itt volt, amikor a cigányokra lövöldöző magyarokat elkapta a rendőrség. Marian Cozma meghalt. Sávoly Gergő túlélte a késelést... A katasztrófa árnyéka egyre sötétebb, mert egy rettenetes népesség rettenetes életet él, s abból a rettenetből, mint Mordorból a gonoszság, újabb és újabb borzalmak támadnak, ha nem teszünk ellene valamit.
Most egy közülünk, Bayer Zsolt egy hatalmasat ordított: „A kurva életbe, elég volt!” Nem szép dolog ordítani. De ne ezen háborogjunk, mert olyan volt ez az ordítás, mint a félrevert harang: akinek a füle mellett kondítják meg, az majd’ belesüketül, de nem ez számít, hanem az ok, amiért a vészharangnak meg kellett szólalnia. Ha nem történik semmi, és minden megy tovább, akkor itt előbb-utóbb háború lesz. Cigányok gyilkolnak majd egyre több magyart és magyarok ölnek majd cigányokat, mert idővel azért egyre több olyan magyar lesz, aki a sarokból kitámad.
Most és itt azonban nem félkatonai osztagokra, de nem is széplelkű idiótákra van szükség, hanem a valóság könyörtelenül higgadt feltárására, annak tudományos megismerésére, hogy miért vannak falvak Magyarországon, ahová magyar ember már nem meri a lábát betenni, hogy miért vannak települések, ahol az autós – Olaszliszka óta – lelassít és nagyon óvatosan vezet, egyúttal azonban fohászkodik istenéhez, hogy el ne romoljon a motor, mert ha meg kell állnia véletlenül, akkor jaj neki... hogy miért van az, hogy ha öt cigány felszáll a buszra, a villamosra, vagy a vonatra, akkor az emberek összehúzódnak és rettegve várják az elkerülhetetlenül bekövetkező támadást.
Másfelől pedig, hogy miképpen lehetne a most született cigánygyerekeket kimenekíteni e borzalmas végzet súlya alól. Hogy választ kapjunk végre a legfontosabb, a sorsunkat eldöntő kérdésre: a magyar és cigány értelmiségiek erőfeszítéseinek hatására csökken-e már végre, avagy szaporodik az együttélésre képtelen, vadállati szinten élő emberi lények száma. Ha csökken, akkor van remény, ha szaporodik, akkor előbb-utóbb elnyeli országunkat és népünket, magyarostul és cigányostul Mordor sötétje.
Mától új korszak kezdődik.
Bencsik András
Demokrata
Egy focis hasonlat, az ellenzék "válogatottjával" kapcsolatosan
Bár a "demokratáknak" még a tartalékjátékos-állományuk is színes, adódik a kérdés: lesz-e elegendő szurkolójuk? Kíváncsi-e még valaki az unalomig ismert cselekre, a sunyi buktatásokra, a gátlástalan bundákra?
Pilhál György
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
IMF-szakértők az IMF politikája elllen
A világgazdaság helyzetét leggyorsabban a munkanélküliség csökkenése és a társadalom szétszakadásának mérséklődése javítaná. Érdemes ezzel kapcsolatban felidézni a neves közgazdász, Keynes gondolatát a nagy világgazdasági válság (30-as évek) idejéből. Így figyelmeztetett: "Foglalkozz a munkanélküliséggel, és a költségvetés magától rendbe jön".
Csath Magdolna
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
Nagyon áldozat, felesleges emberi nyomorúság után végre kezdenek rájönni a téves EU-s és IMF-es gazdaságpolitika kiötlői, hogy tévedtek. És most ennyivel elintézettnek vegyük a dolgot? (megjegyzés: szerkesztő)
Magyarázom a bizonyítványt... - és most ennyivel el van intézve?
Friss hír, hogy az Európai Unióban egy év alatt kétmillióval emelkedett a munkanélküliek száma, legalább húsz éve nem volt ilyen rossz helyzetben a kontinens. A legkilátástalanabb pedig éppen azoknak a tagállamoknak a jövője, ahol a valutaalap elvárásain alapuló, az ortodoxnál is ortodoxabb gazdaságpolitikát folytatnak a pénzügyi elit helytartói. A fiatalok negyede, Dél-Európában pedig több mint a fele munkanélküli, és a 27 ország túlnyomó többségében rekordszintre emelkedett az állástalanok aránya. Ez lenne az oly áhított ortodox válságkezelés sikere?
...Az ortodoxia központjának számító IMF két vezető közgazdásza a minap hozta nyilvánosságra azt a tanulmányt, miszerint a valutaalap elszámolta az általuk erőltetett megszorító intézkedések negatív hatásait. Igen, elszámolta. Tévedtek, nem úgy történt, ahogy azt a csalhatatlanok előre megjósolták. Az 50 (!) oldalas jelentést teleírták képletekkel, hogy bizonyítsák: senki sem gondolhatta, milyen mélybe taszíthatja a gazdaságokat a fűnyíróelvszerű megszorításokra alapozó ortodox politika.
Szabó Anna
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
A korona helye
Ha van Magyar Regény, akkor a mi koronánk sorsa és élettörténete bizonnyal az – telve titkokkal, talányokkal, borzongató utalásokkal, szépséggel és a magyar tragédiákon mindig felemelkedő méltósággal, ahogy elképesztő erővel sugározza a múltunkat, azt az időt, ami egyszerre történelem és nemzeti mitológia. Amelynek nincs meghatározható kezdete, és amely mindig új meg új jelentésekkel sugározza be a jelent. Amely összefog és védelmet ad.
Alexa Károly (1945) - irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár
Magyar Hírlap
Néhány dolgot mindenkinek tudnia kell a Gyurcsány-Bajnai kormányzásról
● 8000 milliárd forint államadósság keletkezett 2004 és 2010 között.
● Kormányzásuk következtében hitelcsapdába kerültek a magyarok: 6 év alatt hatszorosára nőtt a magyar emberek adóssága.
● 2010 és 2014 között Magyarország évente több mint 1000 milliárd forintot költ Gyurcsány és Bajnai adósságának visszafizetésére.
● Elvették a Gyes-t, a Gyed-et, megszüntették a 13. havi nyugdíjat, csökkentették a közalkalmazotti béreket. Ha rajtuk múlik, ma lenne ingatlanadó.Mi nem felejtünk!
Tudjuk, hogy a Gyurcsány-Bajnai páros együtt tette tönkre Magyarországot. Most újra együtt vannak, és újra meg akarják kaparintani a hatalmat.
Összefogunk, és nem engedjük, hogy visszatérjenek!
Osszuk meg ezt az anyagot, hogy mások se felejthessék el, az emberek, a családok, országunk, nemzettünk ellen elkövetett gaztetteiket!
Patrióta Európa Mozgalom
Bajnai és Gyurcsány - VIDEÓ!
Kattints a VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=zkqCuaVvJ-A
A 2012. évi Szép Magyar Könyv Díjat a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet kapta Domonkos István Domi-dalok című könyvéért
A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség 2013. január 8-án, kedden tartotta meg a Vajdasági Szép Magyar Könyv 2012 pályázatára beküldött könyvek, kiadványok értékelő ülését.
A pályázaton a Szerb Köztársaság területén bejegyzett kiadók, kiadói tevékenységet is ellátó szervezetek vehettek részt a Szerb Köztársaság, illetőleg a Kárpát-medence területén működő nyomdákban előállított kiadványaikkal.
A 2012. évi szép magyar könyv díjat a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetnek ítélte oda Domonkos István Domi-dalok című könyvéért. A könyvészeti összképen belül a szakbizottság külön elismerését fejezi ki a kötet műszaki szerkesztőjének, Beszédes Istvánnak innovatív tördelési és grafikai szerkesztési munkájáért.
A legszebb gyermek- és ifjúsági könyv díját az újvidéki Forum Könyvkiadó Intézetnek ítélte oda Németh István Felhőnézők című alkotásáért.
A legszebb művészeti könyv, album díját az újvidéki Forum Könyvkiadó Intézetnek ítélte oda Léphaft Pál Végvári panoptikum II. Kismagyar vajdasági levéltár című könyvéért.
A tudományos és értekező prózai művek, szakkönyvek, felsőoktatási kiadványok kategóriájában a legszebben gondozott kiadvány díját a szabadkai Zsidó Hitközségnek ítélte oda Klein Rudolf A szabadkai zsinagóga (A zsidó közösség, az építés, a város és kultúrtörténeti jelentőség) című könyvéért. A szakbizottság külön kiemelte a kötet műszaki szerkesztését, valamint a fényképek kiváló minőségét, s főként azok kompozícióját.
A legszebb könyvsorozat díjában a zentai Vajdasági Magyar Művelődési Intézet Délvidéki soroló című sorozata részesült
VajdaságMa, Patrióta Európa Mozgalom
A nap verse - Füzesi Magda: Gyermekszáj
Gyermekszáj
Szerencse, hogy szülőhazám
nékem ez az ország,
ahol sorsom énhelyettem
mások kovácsolják.
Úgy nevelnek, úgy oktatnak,
még emberré válok!
Mindenről jól kifaggatnak,
mit hogyan csinálok.
Hazámtól csak egyet kérek,
ha meg tudja adni:
úgy szeretnék önmagammal
magamra maradni!
Forrás: Füzesi Magda: Biztató című kötete, Intermix kiadó, Ungvár-Budapest, 1992