Bajnai és a minimálbér
Puskás Imre komoly támadásnak tartja a Bajnai Gordon által jegyzett Haza és Haladás alapítvány anyagát – ha úgy tetszik választási programját -, mely szerint a minimálbér mértékét a mindenkori átlagjövedelem 30 százalékában kellene megállapítani. Óriási különbség van a 98 ezer forintos, és a 66 ezer forintos minimálbér között – hívta fel a figyelmet a a számvevőszéki bizottság fideszes alelnöke szombati sajtótájékoztatóján.
Puskás Imre emlékeztetett, 2013-ban, megállapodás keretében a vállalkozói szféra képviselői is igent mondtak a 98.000 ezer forintos minimálbérre. Ez a bér kigazdálkodható, elviselhető, tartható mértékű – fűzte hozzá.
A fideszes politikus aláhúzta, egy ilyen 66.000 ezer forintos minimálbér teljes mértékben ellehetetlenítené a családok többségét. A jelenlegi 98.000 ezer forintos minimálbér még lehetővé teszi a családok számára, hogy a rezsidíjat, az élelmiszer és ruházati költségeket, a hétköznapi élet mindenfajta költségét teljesíteni tudják, de ez egy 32 ezer forintos csökkentéssel már nem volna elképzelhető – fejtette ki.
Puskás Imre felhívta a figyelmet arra, ha Bajnai Gordon lehetőséget kapna a kormányzásra, és arra hogy többek között ezt a törekvését is megvalósítsa, az újra komoly szociális válságot eredményezne. Ismét olyan helyzet alakulna ki, amely a 2002 és 2010 között volt, amely elsősorban a nagyvállalkozók, milliárdosok, multik, és a bankok érdekeit szolgálta, az emberekkel szemben. Ez számunkra megengedhetetlen – szögezte le a fideszes képvisel
Puskás Imre bízik abban, hogy nem lesz Magyarországnak újra olyan kormánya, amely nem az emberek, a családok érdekeit szolgálja, hanem a milliárdosokét, a multinacionális vállalkozásokét.
fidesz.hu
A vesztes az, akiből csak az ész nélküli ellendrukkerségre futja
A kormány Balog Zoltán útján megegyezett a HÖOK képviselőivel. Nem mindenkinek és nem százszázalékos megelégedésére, de a tárgyalások természete már csak ilyen. Valamit adok, másban engedek. Intelligens tárgyaló felek közt, demokráciában ez így szokás. Az oktatási irányítás – egyeztetve a kormányfővel – képes volt saját korábbi álláspontját mérlegre tenni. Nagyon nagy bűn ez? Nem erről szól a demokrácia? (...) A vesztes az, akiből csak az ész nélküli ellendrukkerségre futja.
Körmendy Zsuzsanna
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
Régi magyar filmcsillagok - Muráti Lili (Nagyvárad, 1912 – Madrid, 2003)
Igazi nagy színésznő és bálvány volt, és nemcsak az 1930-as, 40-es évek Magyarországán, hanem Spanyolországban is, ahová közvetlenül a második világháború után, nagy nehézségek árán menekült.
Sejtelmes hangjával, egyedi humorával elbűvölte a nézőket. Általában a határozott, kissé kacér, de nagyon is tudatos nő típusát alakította a filmvásznon, aki minden helyzetben feltalálja magát és mindent önállóan megold.
Rákosi Szidi színésziskolájában tanult, mielőtt Bárdos Artúr felfedezte tehetségét.
1932-ben a Művész Színházban, 1932–34 között a Belvárosi Színházban, 1934-ben a Magyar Színházban, 1934–41 között párhuzamosan a Vígszínházban és a Pesti Színházban, 1943–1944 között az Andrássy Színházban (mai Új Színház) szerepelt.
Mivel a háború után a kommunisták koncepciós vádakkal illették, férjével és egyben menedzserével, Vaszary Jánossal külföldre menekült, mezítláb, végig koldulva Ausztriát.
1947-ben Madridban telepedtek le. Előbb a Madridi Rádió magyar adásában olvasott fel kommentárokat. Fél év alatt megtanult spanyolul, majd rövidesen férjével saját társulatuk lett.
1950–1963 között velük járta a spanyol színpadokat.
Először 1975-ben látogatott haza, majd a rendszerváltás után visszakapta magyar állampolgárságát, valamint életművéért megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje állami kitüntetést.
Közel fél évszázad kihagyás után, 1994-ben a Karinthy Színház A nagymama című darabjában tért vissza újra magyar színpadra.
18 magyar és számos spanyol filmben játszott.
Stróbl Alajos: Anyánk
Stróbl Alajos (Liptóújvár, 1856- – Budapest, 1926)
Régi magyar filmcsillagok - Ágay Irén (1912-1950)
Az iskolapadból került az Országos Színészegyesület iskolájába. Diplomáját 1931-ben kapta meg. 1931 és 1935 között a Vígszínház művésze volt. Főként modern tárgyú színművekben, filmvígjátékok főszereplőjeként aratott sikert, többek között Jávor Pál, Ráday Imre és Kabos Gyula partnereként.
A harmincas évek derűs, könnyed filmjeinek kedvelt fiatal hősnője volt. Igényesebb feladatot a Két fogoly-ban kapott, ahol Bajor Gizi mellett ő személyesítette meg Zilahy Lajos világháborús történetének másik vezető nőalakját.
1933-ban feleségül ment Székely Istvánhoz, aki legtöbb filmjének a rendezője volt. A házaspár 1938-ban az USA-ba emigrált. 1950-ben, egy filmforgatáson Ágay Irén rosszul lett és meghalt. Csak 38 éves volt.
Emlékezetes filmjei:
Iza néni (1933)
Mindent a nőért! (1934)
Ida regénye (1934)
Lila akác (1934)
Búzavirág (1934)
Emmy (1934)
Őfelsége keringőt táncol (1934 osztrák)
Címzett ismeretlen (1935)
Szenzáció (1936)
Nászút féláron (1936)
Segítség, örököltem! (1937)
Maga lesz a férjem (1937)
Két fogoly (1937)
A jogvédőktől is védik a romákat
A magyar sajtónak múlhatatlan felelőssége van abban, hogy milyen képet mutat a hazai cigányságról – mondta a lapunknak adott interjúban Kocsis Fülöp. A nyíregyházi Huszár-telepen lévő iskola ügye kapcsán a görög katolikus püspök szólt arról is, csak korlátolt gondolkodású ember gyanakodhat arra, az egyház azért hoz létre hátrányos helyzetű településen oktatási intézményt, hogy így szegregálja az ott tanuló roma származású gyermekeket.
Úgy fogalmazott, az integráció arról szól, hogy a cigány és magyar gyermekek együtt nevelkednek, mert jó hatással vannak egymásra, ám ez csak akkor működik, ha a megfelelő környezetet is kialakították hozzá. Kocsis Fülöp szerint a mégoly szépnek tűnő eszmények emberek nélküli, embereket figyelmen kívül hagyó, mechanikus megvalósítása mérhetetlen károkat tud okozni. Ezt láthattuk az elmúlt rendszerekben – közölte.
Magyar Hírlap
Stefka István: Hiteltelenek - (teljes cikk)
A baloldal, a szocialisták nem tagadják meg magukat. A múlt kísért, legalábbis náluk. A jövő évi választásra készülve utcabizalmikat telepítenek, képeznek ki a választókerületekben, akiknek a feladatuk az lesz, hogy a körzetükben „ajtótól ajtóig” győzzék meg a választókat a szocialisták megkerülhetetlenségéről, a baloldali alternatíváról. Az utcafelelősök Ron Werber szocialista kampányguru útmutatásai szerint adatbázisokat készítenek, kimutatást az emberek érzelmeiről, gondolatairól, hovatartozásáról – netán szokásairól, ügyeiről, álmai-ról.
Egyszóval az MSZP nem egyszerűen gondolatrendőrséget épít ki magának, hanem a valóságban klasszikus gyűlöletfelelősöket telepít a lakóhelyekre, ahol majd egymást figyelik, egymásról jelentenek az emberek.
Most még a választásokig következmények nélkül tehetik. De gondoljunk csak bele, mi történne, ha a választók akaratából hatalmat kapnának. Jaj lenne azoknak, akik nem támogatták a baloldalt.
Ezt már ismerjük, legalábbis az idősebbek. Emlékszünk a Rákosi-, majd a Kádár-korszak házmestereire, ház- és tömbbizalmiaira. Ők voltak az ÁVO, a belügy szeme, ők voltak azok, akik szorgosan körmölték be megjegyzéseiket a lakó-nyilvántartási könyvbe: megbízható, megbízhatatlan. Ők jelentettek, feljelentettek rendületlenül, névtelenül, s a hazugságokat, hamis vádakat rendre követték a házkutatások, zaklatások, kihallgatások, fenyegetések, megfélemlítések.
Így éltünk mi. Ezt akarja az egyharmad? Ez jöjjön vissza? Horn Gyula nem véletlenül mondta a parlamentben a rendszerváltás hajnalán, hogy Magyarország a feljelentők országa volt. A jobboldalon ülők ugyan felháborodtak ezen – többen a tisztességükben érezték magukat sértve –, sajnos mégis ez volt az igazság.
Soha annyi embert nem jelentettek fel érdekből, számításból, rosszindulatból, karriervágyból 1945 után, az ötvenes és a hatvanas években, mint akkor. Ártatlanok tízezreit hallgatták ki, sok ezer embert vetettek börtönbe vagy végeztek ki. Ez volt a kommunizmus, ez volt a bolsevizmus, a proletárdiktatúra, ez volt és ez ma is a baloldal igazi arca.
A kommunista nem vész el, csak átalakul. A baloldal ma is a hazugságra, a megtévesztésre és a felejtésre épít. Ennek eklatáns példája volt nemrégiben Mesterházy Attila botrányos kolozsvári kiruccanása. Szegény ember, a határon túli magyaroktól pártja, az MSZP nevében bocsánatot kért a 2004. december 5-i népszavazás kudarcáért, s mit tesz isten, az erdélyiek nem felejtettek. Kifütyülték, „beszóltak” neki. S ez a valóság.
Nem lesz könnyű Ron Werber gyűlöletfelelős úrnak újabb hazugságkampánnyal, tömbbizalmikkal győzelemre vezetnie a baloldalt, mert még túl frissek az emlékek a szocialisták és liberálisok négy- plusz nyolcéves országlásáról, áldásos tevékenységéről is.
Ennek az országrontó baloldali politizálásnak az érzelmi alapjait Márai Sándor írta meg 1948-ban, a Napló ötödik kötetében: „Károlyi Mihály, a párizsi magyar követ nemrégiben izgatottan kijavított egy nyilatkozatot, amelyet Judit leánya adott egy újságírónak. Károlyi ezt írta a nyilatkozatba: »Én gyűlölöm a magyar népet…« – majd kijavította, imígyen: »Én gyűlölöm a magyar nép volt vezetőit.«”
Nos, most melyik mondatát higgyük el a balliberális oldalon nagyra becsült úrnak? Amely szívből jött vagy amelyet az esze diktált? Az most már világos, hogy az MSZP a következő választásokig a gyűlöletpolitikára épít. Ezt jelzi a Magyarország ma elnevezésű új kampányuk. Gyűlöletplakátjaikra – Winkfein Csaba szocialista elnökségi tag szerint – először Matolcsy Györgyöt és Hoffmann Rózsát teszik fel. Milyen szánalmas erőlködés.
Célpontjukba ismét egy nyilvánvaló hazugságot tesznek, amiről éppen az ellenkezőjét gondolja a többség. A hazugság, amit az MSZP állít: „Az Orbán-kormány csaknem három éve az elszegényedésről, a rombolásról, a kapkodásról, »az esztelen ötletelésről» és a jövő feléléséről szólt, s ezt mindenki tapasztalja, mert Magyarországon ma rosszabb a helyzet, nehezebb boldogulni, mint három évvel ezelőtt.”
Az utolsó két mondat igaz. De az emberek vissza fognak kérdezni: kik juttatták ide Magyarországot, melyik kormány védte meg igazán hazánkat a külföldi pénzoligarcháktól, kik tudták a költségvetést az EU-normáknak megfelelően ilyen alacsony szintre levinni, és melyik kormány az, amelyik ilyen gazdasági helyzetben is tud rezsit csökkenteni, nyugdíjat és minimálbért emelni, munkanélküliséget felszámolni, még ha lassan is? Melyik?
Stefka István
Magyar Hírlap
A kormány üzenete világos: a bankok vagy lemondanak profitjuk egy részéről, vagy kiszorítjuk őket az országból
Bogár László szerint Orbán Viktor második kormányzása elején arra kérte az unió vezetőit, hogy próbálják megérteni Magyarország helyzetét. Ez a kivéreztetett, fáradt társadalmat nem kellene a költségvetési hiány három százalék alá szorításával tovább gyötörni.
Ám hiába, és akkor választotta azt a megoldást, hogy visszaveszi a nemzetközi tőkétől innen kivont erőforrások egy részét, például a bankadóval. A kormány üzenete világos: a bankok vagy lemondanak profitjuk egy részéről, vagy az állam megpróbálja kiszorítani őket az országból.
Az itt működő külföldi bankoknak a megegyezéshez fűződik érdekük, hiszen egy működő Magyarország évtizede távlatban számukra igazi aranybánya lehetne. A kormányfő azt próbálta megértetni Európával, hogy hosszú távon több hasznot húzhatnának belőlünk, ha rövidtávon mérséklik a terheinket.
Nem álltak szóba vele, és ez nem sok jót ígér nekünk az egységesülő Európában. Az adja a fizetési mérleg régen nem tapasztalt aktívumát, hogy lényegileg leállt az importból beszerezhető javakra irányuló fogyasztás.
Ennek a magyar társadalom tömeges elszegényedése az ára. A társadalom annyira megégette magát a devizahitelezéssel, hogy spontán megszorítja önmagát.
Heti Válasz
Kecsketánc – Az élet gyermekszemmel a Csíki-havasokban
Csinódi Nagy Gergő alig 12 éves, de nemrég megjelent első könyve, a Kecsketánc. A kötetben a Csíki havasokban fekvő, alig 326 lelket számláló csángó kisfalu, az Úz-menti Csinód mindennapjait, a Nagy-család ottani életét mutatja be a kis írópalánta saját élményei alapján.
A Kecsketánc 33 történetből áll, az illusztrátor nem más, mint Gergő nyolcéves húga, Ilka Uzonka.
– Városról a havasra költözve tapasztalhatta meg a létfenntartásért folytatott küzdelem mindennapi szépségeit, nehézségeit a fiam. Megismerhette az erdei emberek életét, gondolkodásmódját, egy gyarapodó csángó magyar közösség tagjává vált. Havasi élményeit a Román Televízió magyar adásának pályázati felhívására kezdte leírni. A falu kategóriában első helyezett lett, mi, látva tehetségét, írásra buzdítottuk.
Ezekből a fogalmazásokból kerekedett ki ez a 33 történetet tartalmazó könyvecske, amelyik Uz Bence ma is létező világába kalauzolja az olvasót – magyarázza az előzményeket az édesapa, Nagy Balázs.
A Nagy-család néhány évvel ezelőtt döntött úgy, hogy Sepsiszentgyörgyöt maga mögött hagyva Csinódra költözik. Hamar beilleszkedtek, átvették az ottani szokásokat, a nyelvjárást, ma már állatokat tartanak, és otthon készül el a mindennapi betevő is. Nincs internet, televízió, így az estéket írással, rajzolással, barkácsolással, egyszóval alkotással tölti a két gyermek és a szülők, a néprajzkutató édesapa és a tanítónő édesanya.
Gergőt azonnal rabul ejtette a természet szépsége. A Csíki-havasokban élve egymás után fedezte fel az állat- és növényvilág megannyi csodáját, azon a tájon, ahol jó pár évtizede Uz Bence is lakott, ahol Nyirő József is örömmel tartózkodott.
– Ez a csodálatos környezet késztetett az írásra. Nekem már első osztálytól kezdve jó az íráskészségem, a magyartanárnénim is el volt csodálkozva, milyen szépen fogalmazok, milyen bő a szókincsem. Könnyen megy az írás, kevesebb mint egy év alatt írtam meg ezt a könyvet. A történeteket a való életből merítettem, ezek mind megestek velem és a családommal – mondta Csinódi Nagy Gergő.
A kedvenc története az, amikor édesapjával és egy pásztor segítségével 13 kecskét tuszkolnak be egy gépkocsiba, és szállítják fel a hegyre.
– A címek adásában anyukám is segített. Kezdetben voltak gondok a helyesírásommal, de aztán nagyon belejöttem, és oda is figyeltem arra, mit és hogyan írok. Minden nap próbáltam egy-egy fogalmazást megírni, így állt össze a 33 történetet tartalmazó kötet. Nagyon rejtélyes ez a hegyi világ, sok a patak, a madár, csodaszépek az erdők, gazdag a növény- és állatvilág. Ezeket le kellett írjam, hogy másokkal is megoszthassam – magyarázza az írópalánta.
A könyvet Gergő húga, a második osztályos Ilka Uzonka szénrajzai díszítik.
– Örömömre szolgál, hogy a testvérem által megírt történetekhez én készíthettem el a rajzokat, nem ceruzával, hanem szénnel. Kenyérsütés előtt édesapa belehelyezte egy fémdobozba a kihegyezett mogyoróágakat, betette a tűzbe, megmelegedtek, megégtek, és ezekkel rajzoltam. Édesanyámmal közösen elolvastuk a történeteket, és ezek alapján naponta négy-öt rajzot készítettem, a legsikeresebbek kerültek be a könyvbe. Nagyon szeretek rajzolni, a Mikulástól festőpalettát és festékeket, az Angyaltól festőállványt kaptam – meséli lelkesen Ilka.
A gyerekek szabadidejük nagy részét a természetben töltik, lovagolnak, játszanak a kutyáikkal, de a házi munkába is besegítenek, az állatok körül tevékenykednek, Gergő kaszálni is megtanult. Szeret olvasni, a kedvenc könyve a Daniel Defoe által írt Robinson Crusoe, hobbija a repülő- és vasútmodellezés.
– Ez a könyv bizonyíték arra, hogy létezik alternatíva a rohanó, városi életre. Ez olyan közeg, ahol a gyermekek is jól érzik magukat, igazi otthonra találtak – teszi hozzá a büszke édesapa.
Gergő tovább írja a történeteit, és abban bízik, hogy ezekből újabb könyv jelenik meg. Bár az írás számára az önkifejezés eszköze, mégsem írói pályára készül, vasúti mérnök szeretne lenni.
Némethi Katalin
Székely Hírmondó
Közreadjuk az írópalánta egyik első fogalmazását:
(A 11 esztendős, IV. osztályos szerző alábbi dolgozatával első helyezést ért el a Román Televízió Magyar Adásának tanulók számára kiírt fogalmazási pályázatán.)
Nagy Gergő: Az én falum
Az én falum a rejtelmes Úz-völgyében, a Csíki-havasokban található. Én Nagy Gergő vagyok és itt élek a családommal. Sepsiszentgyörgyről költöztünk fel a hegyekbe. Édesapám néprajzi gyűjtést végzett Székelyföldön és tizenhárom évvel ezelőtt ide is eljutott. Azt is elmesélte nekem, hogy az én falumba, Csinódba csak 2001-ban vezették ki a villanyt. Édesapám azt is mesélte, hogy akkor még az asszonyok télen a hideg vízben mosták és tisztálták a ruhát. Hideg téli napokon pedig az asszonyok összegyűltek és szőttek meg beszélgettek. Gyönyörű szőnyegeket készítettek és néhányan még ma is szőnek. A férfiak erdőkitermeléssel foglalkoztak és sokan ma is abból élnek. Az asszonyok minden reggel hordták a csarnokba tejet. Abban az időben még rengeteg tehenet tartottak, de a rossz út miatt bezárt a csarnok és a tehenek száma megcsappant.
A jó hír az, hogy nálunk több a születés, mint az elhalálozás és a legutóbbi népszámlálás óta is kis jövevények gyarapították falunkat. Édesapám ezért úgy döntött, hogy ezen a vadregényes helyen vesz egy házat és ebbe édesanyám is beleegyezett, mert neki is nagyon megtetszett ez a vidék. Végül egy hét hektáros kertet vásároltak itt és egy elhagyatott házat, amit mára gyönyörűen felújítottunk. Kezdetben hétvégi házként használtuk, de az ott töltött hétvégékkel nem teltünk be, ezért a táj egyre közelebb hívogatott magához és azt az érzést keltette fel bennünk, hogy ide kell költözzünk. Rengeteget gondolkodtunk rajta. Otthon arról beszélgettünk, hogy a város kezd egyre függőbbé válni az energiahordozóktól és hogy minden egyre drágább. Meghirdettük a 4 szobás lakásunkat és nagy nehezen el is tudtuk adni. Végre valóra vált a nagy álmunk, és 2011 júniusában felköltöztünk Csinódba. Vígan rendezkedtünk be a zsindelytetős faházba. Azt is elmondhatom, hogy télen a tömbházlakásban soha sem volt 20 foknál melegebb, itt viszont sokszor + 30 fokban fűtőzhetünk.
Visszatérve a falumra: Hamar barátokat szereztem és megtudtam, hogy ők gyimesi csángók és több mint száz esztendeje Gyimesből húzódtak fel ide és mostanában moldvai csángó asszonyokat vesznek feleségül.
Édesanyám tavaly ősz óta a falu tanító nénije és engemet is ő tanít. Sokat játszunk és tanulunk. Rengeteget beszélünk a szeretet törvényéről. Édesanyám összevont osztályt tanít. A negyedik osztálynak sokszor szoktam segíteni betűzgetni. Gyakran vagyok én a matek tanár bácsi, mert ez a kedvenc tantárgyam. Nagyon szeretek másokkal foglalkozni, másoknak segíteni. Az osztálytársaim nagyon szeretnek engem és én i s őket. Sokat beszélgetünk, kergetőzünk vagy hóvárat építünk. Ez a tél nagyon kedvezett a hóvár építésnek. Idén van a legnagyobb hó, amióta élek. A kertünkben elértük az 1 m 30 cm-es hóvastagságot. Ez nagy örömet jelentett nekünk, mert rengeteget szánkózhatunk és hógolyózhatunk.
Itt a nyarak is nagyon szépek. Finom gombafajták élnek itt, mint például a vargánya, a rókagomba, vagy tízféle tinóru. Veszélyes mérges gombák is vannak, mint például a gyilkos galóca. Sokat szoktam gombászni a barátaimmal. A szüleim midig figyelmeztetnek, hogy nagy fűbe sose járjak, mert bármikor felbukkanhat egy kígyó. Sajnos, itt rengeteg a keresztes vipera, a mi kertünkben is szeretnek a napon sütkérezni.
Amit még el kell mondanom, hogy itt van egy gyógyfürdő is. Kénes víz van azon a helyen. Csinód boltosa és legtalálékonyabb embere hozta létre ezt a fürdőt és még vízicsúzdát is épített a gyerekeknek. Régen ennek a boltos bácsinak a nagytatája hordta haza innen a gyógyvizet. Most egy gumislagon keresztül vezetik le a vizet a kis forrástól a patak alatt a fa kádakba. Nyáron sok helybeli ember és gyerek jár ide gyógyulni, lubickolni és csúszdázni. Ennek az embernek a neve, aki a fürdőt építtette: Bara Gerő. Nagyon lelkes ember, mert a falusiaknak ingyen, baráti alapon is engedi a fürdőzést. Mi nagyon jó barátságban vagyunk vele és együtt járunk kirándulni. Idén télen egy hópánkó pályát is kiépített, ami nagyon élvezetes. Neki köszönhető, hogy az út télen járható. Ő húzatja el traktorral és hóekével a havat. Nagyon kedvelik őt az emberek. Az ő boltjában gyűlnek össze a falusiak. Ott beszélik meg a dolgaikat. Egyszóval az ő boltja a falu központja. Még kártyapartikat is rendeznek nála. Ha idegen ember látogat ide, az ő boltjába megy be eligazítást kérni. Nagyon szereti a gyerekeket és a szomszédos faluból, Egerszékról ő szokta a dubájával áthordozni Csinódba és Egerszékre a gyerekeket iskolába. Idén télen Egerszéken az útra a szél úgy befújta a havat, hogy markolós géppel kellett elnyomassa.
Ezen kívül el szeretném mesélni a falu legújabb szokásait is. Idén vezettük be a farsangolást. Édesanyám betanított az osztálynak egy farsangi műsort. Ezzel a mullattató előadással mentünk a faluban házról-házra. A falusiak nagyon élvezték a műsort. A pónilovunkat színes papírvirágokkal díszítettük fel és még piros kalapot is tettünk a fejére. Amikor végigvonultunk a falun, mindenki a lovat nézte. Lehetett látni, hogy a ló is büszke volt magára.. Mi menet közben ezt kiabáltuk:
Vörös hagyma, fokhagyma,
Jöjjenek a farsangba,
Ha nem jönnek, maradnak,
Otthon is jól lakhatnak.
Így telt el az első farsangi nap. Másnap a csíkszeredai Vörös Kereszt tagjai látogattak el mihozzánk és egy vidám utcai farsangtemetéssel örvendeztették meg a falu népét. A műsor után Egerszéken bábuégetést szerveztek és egy óriási bált. A bálban csinódi zenészek játszodtak csángó nótákat. Mindenki jól mulatott. Sorsot húztunk, táncoltunk és viccelődtünk. Így telt el nálunk az első farsang.
Ezen kívül még megünneplik a karácsonyt, a húsvétot. Aprószentek napján, december 28-án a legények aprószentekelni járnak.
Itt az emberek katolikus vallásúak. Két szép fatemplomunk van: egy Egerszéken és egy nálunk. Havonta egyszer jár fel a pap bácsi prédikálni a 350 embernek. Újévkor házszentelés szokott lenni. Idén a mi házunkat is megszentelték, pedig mi unitáriusok vagyunk. Itt csak mi vagyunk más vallásúak. Ettől függetlenül mi is ugyanúgy járunk a templomba, mint a többi ember.
Nálunk a kenyeret nem az üzletből veszik, hanem mindenki kemencét rakat magának és finom házikenyeret süt benne. Mi is kemencét rakattunk a múlt ősszel és édesanyám azóta minden szombaton kenyeret süt. A kemence rengeteg dologra jó: kenyérsütésre, hússütésre, pizzasütésre, dunsztolásra, aszalásra és fa szárítására is kitűnő. A kemencék itt fa alapra téglából és agyagból rakják. Édesanyám először megdagasztja a kenyérmasszát. Egy órai dagasztás után egy órát hagyja kelni. Dagasztáskor édesapám behevít a kemencébe és kelés után beveti a kenyérmasszát. Két óra múlva friss kenyeret vehetünk ki a kemencéből. Így készül Csinódon a házi kenyér.
Kedves Olvasó! Nagyon köszönöm a figyelmet. Így zajlik az élet az én falumban.
2012. március 9.
Februárban újra együtt a Wass Albert-felolvasók - Felhívás!
2013. február 15-én pénteken este 18.00 órától, másnap este 19 óráig – immár hatodik alkalommal fognak össze a magyar szépirodalom tisztelői, hogy Wass Albert és a többi nagy szellemóriásunk műveiből 25 órás felolvasást tartsanak szerte a világban.
Az éveken át kitartó felolvasások részben elérték az ötlet elindítói által – 2003-ban egy debreceni fiatalember ötletére, az Egyesült Magyar Ifjúság szervezésében – megfogalmazott célt.
Az új alaptantervnek köszönhetően egyre több diákhoz jut el Wass Albert értékközvetítő gondolatai. Ennek tudatában a korábban egyetlen íróra összpontosító országos felolvasást egyre inkább egy szépirodalmi ünnepnek tekintjük.
Nevezzük ki az erdélyi írót az Égi Kávéház házigazdájának, és a nevében hívjunk meg, idézzünk meg minél több írót, költőt és minél több építő üzenetet adó művet, hogy minél több szín és érték jelenhessen meg az együtt töltött órák alatt!
Wass Albert üzenete az ifjúsághoz
Ti vagytok a nemzet jövendője. Veletek él vagy pusztul a magyar.
Ez az örökség a tietek egyedül és senki másé nem lehet ezen a földön. Ha ti eldobjátok magatoktól, örökre elvész. És nem csak önmagatokat fosztjátok meg valamitől, ami pótolhatatlan, de nélküle szegényebb lesz az emberiség is.
Várjuk szeretettel magyar emberek csatlakozását, támogatását és részt vételét felolvasóként vagy hallgatóként a világ minden pontján.
Mivel a mostani felolvasások már nem a világcsúcsdöntés jegyében zajlanak, az összefogás és együtt cselekvés jelentőségét kiemelve, az olyan helyszínek jelentkezését is elfogadjuk, ahol nincsenek meg a kellő adottságok a 25 óra teljesítéséhez, viszont vállalják, hogy velünk egyszerre kezdve egy kisebb műsort szerveznek.
Jelentkezni lehet:
Hegedűs Gergelynél: wafelolvasas@gmail.com címen
06/30/3829444 telefonon
http://www.wassalbertfelolvasas.hu
ErdélyMa, Patrióta Európa Mozgalom