Régi magyar filmcsillagok - Mály Gerő (1884, Székelyudvarhely – 1952, New York)

Őshonos háziállataink - Magyar parlagi pulyka

                          Eredetileg a Duna-Tisza közén terjedt el a magyar pulyka. Elsősorban fekete és fehér színben tenyésztették. Idővel a fekete színváltozat száma nagyon lecsökkent és a 19–20. század fordulójára a fehér színváltozat került túlsúlyba. A fehér magyar pulykát később a mexikói fehér pulykával nemesítették a testsúly növelése érdekében. A fehér magyar pulyka tolla igen értékes árucikknek számított, különösen a hónalj alatti, ún. “marabutollak”.  A Kárpát-medence egyes területein – elsősorban a Délvidéken és Erdélyben – a fekete és a fehér magyar pulyka mellett különböző parlagi színváltozatok (fehér-tarka, szürkésbarna, világosbarna) is előfordulnak.

Az USA mint szuperhatalom, mindent megtehet - meg is tesz - a demokrácia jegyében

                                      Lovas István példák sorával bizonyítja, hogy az Egyesült Államok kettős mércét használ Magyarország rovására. Budapesti nagykövetségének internetes honlapja az új évet ezzel a hírrel vezette be: az Egyesült Államok a leghatározottabban ítéli el azokat a megjegyzéseket, amelyek az Országgyűlés padsoraiból hangzottak el a Jobbik parlamenti képviselőjétől.   Ezzel szemben nyoma sincs a helsinki amerikai nagykövetség a tiltakozásának, amikor Pertti Salolainen, a finn parlament külügyi bizottságának alelnöke, a kormányzó Nemzeti Koalíciós Párt tagja kijelentette: „Az amerikai zsidóknak megvan a pénzük, és a médiát jelentős mértékben a markukban tartják, és ez megakadályozza az amerikai kormányt, hogy semleges legyen a palesztinok irányában.”. Görögországban az Arany Hajnal nevű párt képviselője, Iliasz Kaszidarisz a Cion bölcseinek jegyzőkönyvéből olvasott fel részleteket a görög törvényhozásban. Tettét a görög politikai élet részéről tökéletes csönd követte. A francia amerikai követség honlapja – ismét a budapestivel szöges ellentétben - az antiszemitizmus kifejezésre egyetlen dokumentumot sem dobott ki. Holott tavaly március 19-én négy embert gyilkoltak le a toulouse-i Ozar Hatorah zsidó iskola előtt. Szeptember 19-én egy franciaországi kóser élelmiszerboltban robbantottak. Októberben röplapokat terjesztettek azzal a szöveggel, hogy űzzék ki a televíziót, rádiót és a filmeket beszennyező zsidókat az országból. Olaszországban több fasiszta párt működik. De az Egyesült Államok római nagykövetségét ez nem izgatja. A State Department hágai nagykövetségét sem irritálja Geert Wilders és rasszista Szabadság Pártjának tevékenysége, illetőleg az, hogy az kívülről támogatta a tavaly megbukott liberális holland kormányt. Egy német neonáci csoport tíz gyilkosságot is elkövetett éveken át. Mindennek semmi nyoma a berlini amerikai nagykövetség honlapján. Magyar Nemzet

A vörös csillag és az MSZP - VIDEÓ!

                  kattints a rövid VIDEÓRA: http://www.youtube.com/watch?v=lkOoz77bx8g

Izrael miniszterelnöke manipulálja a hazai és a nemzetközi közvéleményt - állítja egy korábbi miniszterelnökük

                          Netanjahu izraeli miniszterelnök mindent megtett az elmúlt két évben, hogy a hazai és nemzetközi figyelmet elterelje a társadalmi problémákról. Ennek egyik eszköze volt az Irán atomlétesítményei elleni megelőző csapás állandó lebegtetése. Az iráni atomfenyegetést fiktívnek mondta egy hétvégi nyilatkozatában Ehud Olmert volt kormányfő. Szerinte Netanjahu feleslegesen költött erre dollármilliárdokat. Népszabadság

Olajozott werberi gépezet

                Az MSZP elnöke által beígért werberi háztól házig való zaklatással a munkásmozgalmi agressziót melegítik fel. Egy no name elnökségi tag szerint óriásplakátokat helyeznek el, s a közterületeken fogják győzködni a gyanútlan lakosságot az Orbán-kormány ellen. Hogy egy neve senkit tuszkoltak ki a sajtó elé, jelzi: ők is érzik, mennyire ciki az emberek inzultálása. Ha majd nem válik be az ávós-werberi tömeguszítás, ne a legfelsőbb pártvezetéshez kötődjön a fiaskó. Megyeri Dávid  Magyar Nemzet

Kárpátaljai magyar értékek

                        Popovics Béla munkácsi helytörténész megtalálta azt a földrajzi pontot, ahol Feszty Árpát a híres Körképet mintázta. A kárpátaljai magyar közösség hamarosan emlékhelyet állít ezen a Munkácshoz közeli hegyen.   Ungvár, Munkács, Nagyszőlős, Ilosva, Huszt, Beregszász –magyar helységnevek, amelyek államhatáron túli településeket neveznek. kilencvenhárom éve a trianoni diktátummal szakították el ezeket a városokat is Magyarországtól, így az itt lakó magyarok úgy lettek határon kívüliek, egy egy tapodtat sem tettek otthonukból. A Kárpátalján élő magyarok két, már nem létező országban is éltek: Csehszlovákiában és a Szovjetunióban. Miközben ki sem tették a lábukat szülőföldjükről... Mindamellett ez a föld is a magyar történelem és művelődés értékeit rejti, s itt keresi jövőjét egy ma is létező magyar nemzetrész. KárpátaljaMa, Patrióta Európa Mozgalom   A kárpátaljai magyar értékekről Popovics Béla munkácsi helytörténésszel Molnár Pál beszélgetett a Magyar Rádióban. Hallgassa meg a felvételt! másolja be a linket, és hallgassa meg a rádióriportot: http://www.mr1-kossuth.hu/mrplayer.php?d=00687e5c_5559961.mp3    

Egy kiváló máréfalvi asszony újabb kötete

                              Mihálykó Ferencné Győrffi Ilona Régi idők szép napjai című kötetének bemutatóját tartották  a máréfalvi (Erdély) művelődési házban. A szerző, akit különösebben nem kellett bemutatni a jelenlévőknek, hiszen a 71. életévében járó asszony egész életét a falujában, odahaza töltötte.   Hét elemi osztályt végzett, s bár nem tudott továbbtanulni,  írásra adta a fejét, az évek során nemcsak tájszavakat gyűjtött, énekeket és történeteket „mesélt", hanem összeszedte a paraszti élet szokásait karácsonytól adventig. Az általa látottakat és megtapasztaltakat vetette papírra. Ez a sokadik máréfalvi vonatkozású néprajzi gyűjtéseket és kulturális antropológiai írásokat, illetve visszaemlékezéseket tartalmazó kötete,  amely szakemberek örömére is szolgál. A könyvet a szerkesztő, P. Buzogány Árpád szerkesztő mutatta be. Kitért arra, hogy az itt szereplő gyermekjátékokat tartalmazó fejezetet már kölcsön is kérték egy udvarhelyszéki gyűjteményes kötethez, hogy majd Zetelakán, Felsőboldogfalván és Székelyudvarhelyen is  megismerhessék, megtanulhassák a hajdani máréfalvi gyermekjátékokat. „Az évek, évtizedek gyors múlásával úgy hetven év körül az ember elkezd visszapillantani az elmúlt évekre, és úgy érzi akarva-akaratlan, ezek emlékeiből kap erőt a mindennapok gondjaira, az öregségnek átéléséhez. Úgy érzem, a gyermekkor szép emlékei erőt adnak az öregkor méltó elviseléséhez" – fogalmazott a szerző. szekelyhon.ro, Patrióta Európa Mozgalom

Marosvásárhelyen szakadatlanul olvastak

                          Idén második alkalommal is nekivágtak a felolvasók, hogy a magyar kultúra napja alkalmából bizonyítsák, lehet 24 órán át éjt nappá téve olvasni – mégpedig marosvásárhelyi vagy épp erdélyi kortárs szerzőktől. Az olvasnivaló nem fogy ki, s a tervek szerint a felolvasó sem. Pontban éjfélkor nekivágtak a Studium szakkönyvtárban a 24 órás felolvasó maratonnak. Nem rekordot dönteni készülnek a részvevők, éppen csak ezt a módját választották a magyar kultúra napja megünneplésének. Így ezen a napon magyar szerzőtől olvasnak, az biztos, de leginkább marosvásárhelyitől, erdélyi kortárstól vagy épp valamelyik évfordulós szerzőtől. A házigazda Vass Levente kezdte meg a felolvasások sorát, majd az unitárius főjegyző, Nagy László követte őt a sorban, s közben érkeztek a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház színészei is: Bányai Kelemen Barna, Berekméri Katalin, László Csaba, Gecse Ramóna és Varga Andrea is megidézte egy-egy kedves szerzőjét, s felidézte egy-egy kedves történetét, míg Kárp György lányával hajnalig olvasott és hallgatta a felolvasásokat. A színészeken kívül persze mások is betértek a maratonra, hogy Molter Károlyt, Székely Jánost, Wass Albertet olvassanak vagy épp Tündérbogyó történeteit, amelyeket Kádár Annamária Mesepszichológiájából olvastak fel fáradhatatlanul. szekelyhon.ro, Patrióta Európa Mozgalom      

A magyar kultúra napja: A horvátországi magyarság is ünnepel

                      A magyar kultúra napja: A horvátországi magyarság is ünnepel Kiállításokkal, verssel és zenével ünnepli a magyar kultúra napját a horvátországi magyarság.   A zágrábi Ady Endre Kultúrkör korondi kerámiákból, kalotaszegi hímzésekből és a szecesszióval foglalkozó könyvekből rendezett kiállítást a magyar kultúra napjának tiszteletére. "Alkalom ez arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket" - mondta Szelmann Marianna, a kultúrkör elnöke a tárlat nyitóünnepségén. A magyar nemzeti himnusz szövege egy kis faluban, Szatmárcsekén született - emlékeztetett ünnepi beszédében Dezső János zágrábi kulturális attasé, aki szerint ez is azt bizonyítja: "bárhol, többségben, kisebbségben, határon innen és túl, a világ közepén és a végén is lehet nagyot merni és nagyot alkotni". A rendezvényt az egyesület tagjai Kányádi Sándor, Wass Albert, Reményik Sándor gondolataival, Bartók Béla zenéjével, népdalokkal gazdagították, a résztvevők megkóstolhatták a székelyföldi és más erdélyi ételeket. A program társszervezője a zágrábi nagykövetség, Zágráb Város Kisebbségi Tanácsa és a Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság. A kiállítás január 27-ig látogatható a Kultúrkörben. A Horvátországi Magyarok Ifjúsági Közössége (HMIK) szervezésében a drávaszögi Laskón, valamint Pélmonostoron a Magyar Egyesületek Szövetsége (MESZ) rendez ünnepi műsort a magyar kultúra napja alkalmából. VajdaságMa, MTI, Patrióta Európa Mozgalom