Neelie Kroes médiaügyi EU-biztosnak nem mindig olyan fontos a sajtó szabadsága

                          Uniós országok sora tiltotta le iráni adók, közöttük a legnézettebb, angol nyelvű iráni televíziós adó, a Press TV műholdas adásait a múlt évben, de sem az EU külügyi képviselője, sem a médiaügyi biztosa nem tiltakozott a sajtószabadság megsértése miatt. Magyar Nemzet    

Napjaink magyar kultúrája

                        Jó, hogy a nemzet emlékezetét igyekszünk ébren tartani. Lesznek műsorok, beszédek és szónoklatok, köztük talán olyanok is, amelyek nemcsak ünnepi gesztusok, szavak, hanem valóban féltik, óvják kultúránkat és benne azt, ami még magyar. Minderre szükség van, de még inkább arra, hogy számot vessünk kultúránk állapotával és a teendőkkel. Igen a teendőkkel, mert kultúránk romlása egyenes arányban van azzal a liberálisok sulykolta szabadságfelfogással és jogtudattal, amely szerint az ember életének egyetlen célja van: az önmegvalósítás. Ebben pedig semmi sem korlátozhatja. A felnőttnek volt alkalma tapasztalni, hogy az élet bizony sokféleképpen korlátozza ezt a szabadságot, és jó a szabadság, de még az a szerencse, hogy vannak korlátai is, mert különben nem létezne társadalom s nem lenne kultúra. ... a kultúra nemcsak művészet, nemcsak tudomány, hanem a mindennapi élet, a nemzet mentális kultúrája is, pontosabban: életünk minősége. Bíró Zoltán  Magyar Hírlap

Napi betevő évértékelőnk

                      1999. február 4-én tartotta meg Orbán Viktor az ország első évértékelő beszédét. Szokatlan volt ez akkor, hiszen a rendszerváltozás utáni kormányok egyike sem élt ilyen lehetőséggel, a szocializmus évtizedeiben meg aztán végképp nem volt szokás az ígéretet a megvalósulással szembesíteni.   A Horn–Kuncze-kormánynak pedig, különösen a Bokros-csomag után, nemcsak hogy nem állt érdekében előállni egy számvetéssel, de vezető politikusaik lényétől merőben idegen szerep lett volna bármilyen szembenézés önnön teljesítményükkel. Amiből nem tudunk jól kijönni, oda be sem megyünk, nagyjából ez volt a kormányfilozófiájuk, úgyhogy senki ne mondja, hogy olyan nekik sosem volt. A szabad demokratáknak pedig végképp nem állt érdekükben számba venni az ígéretek és teljesítések arányát (lásd: négyes metró), hiszen ők mindent tökéletesen csináltak, míg csak kámforrá nem változtatta őket a különös Kárpát-medencei atmoszféra. (Ha időben melegebb éghajlatra kerülhettek volna, sok minden másként alakul.) Medgyessy Péter volt a szocialisták közül az első, aki megsejdítette, nem rossz ez az évértékelés, hatalmas a sajtója. Kőbe vésendő mondandója színterét áttette a Parlamentbe. A lámpalázas miniszterelnök érezte, hogy döntésével útelágazáshoz ért, háromszor is rányomta a gázt gyémántos szavaira, még szerencse, hogy nem kocsival volt. Körmendy Zsuzsanna Magyar Nemzet

A politikában az önkorrekció siker

                      A belátás, az önkorrekció képessége óriási erény, amelyet több mint húsz év után végre el kell kezdenünk gyakorolni Magyarországon. Személyes viszonyainkban ugyanúgy, mint politikusként, pártként, kormányként - s különösképpen  ellenzékként, olyan ellenzékként, amelyik tönkretette az országot, s még ezek után sem képes szánalmassá és nevetségessé vált nagy arcáról lemondani. Fricz Tamás  Magyar Nemzet

Orbán Viktor sajtótájékoztatója Vásárosnaményban

                      Az eltelt két esztendő nagy átalakítása nem volt hiábavaló, 2013-ban már jönnek az eredmények: csökken a rezsi, nőnek a bérek, a nyugdíjasoknak is több jut, mint a pénzromlás üteme, javulni fog a foglalkoztatási helyzet, az államnak pedig van pénze arra, hogy segély helyett egyre több közfoglalkoztatottat állítson munkába. A változások közé sorolható a járási rendszer január 1-i létrehozása, amely csak kisebb zökkenőkkel járt, valamint az oktatási rendszer átalakítása. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ irányítása alatt működő oktatási szisztéma elindulását is csak apróbb döccenések kísérték, tehát az élet fennakadás nélkül folytatódik az iskolákban - mondta Orbán Viktor Vásárosnaményi sajtótájékoztatóján.   Majd folytatta: a tíz év alatt létrejövő egymillió új munkahely tervét akkor is meg kell valósítani, ha cigány gyerekek potyognak az égből, vagy ha Brüsszelben válság van. Méréseink alapján az emberek döntő többsége egyetért a segély helyett munka elvével, vagyis azt várják, a kormány teremtsen lehetőséget arra, hogy segély helyett munkából lehessen megélni, és segélyből ne lehessen több pénzhez jutni, mint munkából. Ez egy elementáris állampolgári igény Magyarországon. Ha az ország GDP-je zsugorodik, akkor az állami szektorban nem jár jutalom, márpedig 2012-ben az európai válság következtében nem volt gazdasági növekedés Magyarországon. Veszteséges vállalatoknál, veszteséges országban nem lehet jutalmat fizetni, mert ha ezt tesszük, tönkretesszük a jövőnket. Az egyébként nagyon jó munkát végző miniszterek sem kaptak jutalmat, az önkormányzati vezetők is az ország vezetői közé tartoznak, ezért a tavalyi gazdasági helyzet miatt esetükben sem indokolt, hogy plusz pénzt vegyenek fel. Ez erkölcsi kérdés. Mivel nem a mi beosztottainkról van szó, ezért parancsot nem tudunk nekik adni, de erőteljes kérést tudunk hozzájuk intézni, ezt meg is tettük. Majd ha lesz gazdasági növekedés, ha lesz eredmény, akkor az állami szektorban fogunk fizetni jutalmat. Az állam saját hatáskörében valósítja meg az elektronikus útdíjszedési rendszert. Miután visszalépett az elektronikusútdíj-tendertől a nyertes Getronics, a kabinet két lehetőséget mérlegelt: új pályázat kiírását és az állami, tehát közbeszerzés nélküli megvalósítást. Végül az utóbbi mellett döntöttünk. Köszönjük szépen, nagyon jót szórakoztunk, jó mulatság volt, kiírtuk a pályázatot, beadták a cégek, elbíráltuk, szerződni akartunk, aztán nem írták alá. Még egyszer ezt a kabarét nem adjuk elő. Az államnak igenis rendelkeznie kell azzal a képességgel, hogy ha be akar vezetni egy használatarányos útdíjat, akkor azt mindenfajta külső segítség nélkül meg tudja oldani. A költségvetésben rendelkezésre fog állni az a bevétel, amelynek az e-útdíjból kell befolynia. Ugyanez igaz a pénztárgépeknek az adóhatósághoz történő bekötésére is. Mindenki tudja, hogy Magyarországon divatos jövedelemforrás az áfacsalás, a kormány azonban lépésről lépésre gátat akar szabni ennek. Az új rendszer bevezetésében nem lehetséges olyan csúszás, amely a tervezettnél nagyságrendileg kevesebb bevételt hozna ebből a forrásból a költségvetésnek. Mindegyik költségvetést, amelyet mi terjesztettünk be a parlament elé, a kormány képes volt végrehajtani. Most is ez a helyzet. Mindenki nyugodjon meg, ez a költségvetés - éppúgy, mint a 2012-es, a 2011-es - meg fog állni a lábán, és meg fogja hozni a biztonságot, a kiszámíthatóságot és a kívánt pénzügyi eredményeket. Mind a bevételeket, mind a kiadásokat illetően az ország biztonságban érezheti az idei központi büdzsét. A rezsicsökkentéssel kapcsolatban a kormány szerdai ülésén megvitatta a bonyolult számlák kérdését. Olyan számlaképet kell előállítaniuk a szolgáltatóknak, hogy megértsék az emberek, mi a fészkes fenét tartanak a kezükben. A Fónagy János államtitkár vezette kormányzati bizottság és a Németh Szilárd irányította fideszes munkacsoport február elején tesz jelentést a kabinetnek, és reméljük, ezekből kiderül, hogy megvalósult-e a január 1-jétől hatályos tízszázalékos gáz-, villany- és távhőárcsökkentés, továbbá hogyan fog kinézni az új számla. Akkor tudunk dönteni további csökkentésekről, ha látjuk az első lépés eredményeit. A rezsicsökkentéshez komoly nagyipari és nemzetközi vitákat kell sikeresen megvívni - mert valakik ezt a pénzt eddig zsebre tették, de Magyarország olyannyira megerősödött az elmúlt két évben, hogy a kabinet érvényt tud szerezni a magyarok érdekét szolgáló döntéseknek.  Patrióta Európa Mozgalom

Régi magyar filmcsillagok - Ráday Imre (1905-1983)

Orbán Viktor a jövőnkről

                              A magyarok elmúlt kétéves erőfeszítése nem volt hiábavaló; arra az ösvényre állította Magyarországot, amelyen ha végigmegyünk, akkor sikeres és erős országgá válhatunk. Orbán Viktor sajtótájékoztatója Vásárosnaményban - 2013. január 23.

Rangos elismerésben részesült két magyar tudós

                        Szemerédi Endre tudós, Ábel-díjas matematikus, az MTA rendes tagja és Pócs Éva néprajztudós, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára az Európai Kutatási Tanács (EKT) tapasztalt kutatók számára kiírt rangos, Advanced Grants elnevezésű pályázatán nyert támogatást.   Mint az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének közleményében kiemeli, „az Advanced Grants nagytekintélyű, vezető kutatóknak ítélhető oda, függetlenül állampolgárságuktól vagy életkoruktól. Előírás viszont, hogy tudományos szempontból függetlenül dolgozzanak, és kutatási teljesítményük alapján az adott szakterület(ek)en vezető tudósoknak számítsanak”. A legújabb Advanced Grants-pályázatra 2300 pályamű érkezett, 4,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az ösztöndíjasokat 25 elismert nemzetközi tudósokból álló grémium választotta ki, a rendelkezésre álló 680 millió eurót 302 tapasztalt kutató között osztották meg, akik 24 európai ország 160 intézetében kívánnak kutatásokat végezni. A kiválasztott kutatók átlagéletkora 51 év, több mint 15 százalékuk nő, ami a tavalyi 12 százalékos arányszámhoz képest emelkedő tendenciát mutat. A projektek 45 százaléka a „természettan és műszaki tudományok”, 37 százaléka az élettudományok, 18 százaléka pedig a „társadalomtudományi és humán kutatás-fejlesztés” területéhez köthető. A nyertes projekteket egyenként 2,5 millió euróig terjedő összeggel támogatják. A közlemény szerint a finanszírozás lehetővé teszi a kutatók számára, hogy csapatukkal együtt megvalósítsák úttörő elképzeléseiket. A kutatásait az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben végző Szemerédi Endre akadémikus pályázatának címe Regularitás és irregularitás a kombinatorikában és a számelméletben. Pócs Éva a Pécsi Tudományegyetemen folytatja kutatásait, ő a keleti és nyugati kereszténység határán élő népek hitéletével foglalkozik. Magyar Nemzet  

A hazugsággyár és a gyűlöletkampány zavartalanul folytatódik

                          Nem vagyok kampányszakértő, a reklámokat, plakátokat szívből utálom, de azt hiszem, alapvetően elhibázott az MSZP kormányellenes óriásplakát-akciója. Nem jó ötlet a gyűlölt ellenfél képmásának népszerűsítése bármilyen negatív tartalmú felirattal, mert az emberek többsége az ilyesmit nem szereti. Szentmihályi Szabó Péter  Magyar Hírlap, Patrióta Európa Mozgalom

Liberálisok a hallgatói tiltakozások mögött

            Az utóbbi egy-két évben sorra alakultak a különböző „hálózatok”. A felületes szemlélőnek e csoportosulások tevékenységét, mondandóját figyelve olyan érzése lehet, hogy 2010-ig az oktatás területén minden rendben zajlott, majd a kormányváltás után elkezdődött az ágazat „szétverése”. A korábbi évek liberális oktatáspolitikája melletti kiállás „állampolgári jog” – csakhogy e hálózatok ezt az egykori SZDSZ-es holdudvarral és a párt korábbi prominens politikusaival a so­raik között teszik: „civilként”.   Az Oktatói Hálózat (Ohá) tagjai akár egy „tiltakozó levél” aláírói is lehetnének. A csoportosuláshoz tartozik (a teljesség igénye nélkül) az immár MSZP-s Braun Róbert, továbbá Ferge Zsuzsa, Fleck Zoltán, György Péter, Heller Ágnes, Kis János, Radnóti Sándor és Vásárhelyi Mária. Ráadásul LMP-s platformjával az Együtt 2014 felé kacsingató Jávor Benedek is csatlakozott a hálózathoz. Máté András, az ELTE Filozófiai Intézetének tanszékvezetője – alapító tagként – a HVG múlt heti számában arról beszélt, „csak szakpolitika, egy centivel sem azon túl”. Ehhez képest az Ohá múlt szerdai sajtótájékoztatóján Máté András hajtókáján Kossuth-címerrel állt a nyilvánosság elé, amelynek viselésére Mesterházy Attila MSZP-elnök szólította fel „a demokratákat”. Máté András ráadásul olyan „szakpolitikai tüntetéseken” is részt vett, mint a lapunk elleni, mintegy húszfős flashmob. A Hálózat a Tanszabadságért (Hát) nevű csoportosulásról már írtunk, tagjai között Tamás Gáspár Miklós „filozófus, tud. kutatóval” vagy Magyar Bálint „szociológussal”, az 1996–98 és 2002–2006 közötti oktatási miniszterrel. Hát-alapítóként talán nem véletlen, hogy a PDSZ maradt az egyetlen pedagógus-szakszervezet, amely továbbra is sztrájkkal fenyegetőzik. A legnagyobb diáktüntetések élére álló Hallgatói Hálózat (Hahá) fiatal tagjai még nem futhattak be ilyen „pályát”, de – mint azt több lap megírta – soraik között számos LMP-s és DK-s aktivista található. Politikai indíttatásukról sokat elárul, hogy előszeretettel emlegetik az 1968-as párizsi diáklázadást, amely köztudottan kommunista jelszavakat tűzött zászlajára. „Hálózat vagyunk, nincs szervezetünk, nincsenek tisztségvise­lőink” – mondta Máté András. Éppen ezért abszurdnak tekinthető a bármiféle felhatalmazás nélkül álló „hálózatok” határozott követelése, hogy „érintett szervezetekként” a szakminiszter tárgyaljon velük. Magyar Hírlap