A hallgatói szerződések ügyében nem enged a kormány
Balog Zoltán miniszter elmondta, a hallgatói szerződések ügyében nem fog engedni a kormány. Ugyanis erkölcsi kérdés, hogy akibe a magyar állam befektet, annak a megszerzett tudása ne csak saját magának, hanem a közösségnek is hasznára váljon, ezt a kettőt egyensúlyba kell hozni.
mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom
Szent Erzsébet székesegyház -Kassai Jakab (? - 1463) - Faragott szárnyasoltár - Kassa - Felvidék
A középkori plasztika legelterjedtebb műfaja a faragott szárnyas oltár, ami a festészet és szobrászat együttélésének a gótikában megnyilvánuló sajátos formája. A kor fontos alkotásai a "Madonna szobrok". A gótikus művészet legszebb faragott emlékei: Kassai Jakab magyar mester műve a kassai dóm főoltára és a bártfai templom Veronika oltára.
A nap verse - Füzesi Magda: Ráolvasó
Ráolvasó
Januári virágeső,
hósárkányt űző, kergető,
Egy intésemre jöjj elő!
Maréknyi fényt vihar helyett,
legyen kívül-belül meleg.
De aki hóban-fagyban jár,
szálljon szemére napsugár!
Oda, hol jószándék virít,
ne küldje rontás nyilait!
Elfásult tölgyön, hársakon
rügyezzen ki a bizalom!
Ki ember, mind legyen szabad!
Sárkányölő virágeső,
terítsd ránk
bíbor szárnyadat!
Füzesi Magda
Forrás: Füzesi Magda: Bíztató című kötete, Intemix kiadó, Ungvár-Budapest, 1992
Új hét, új nap, új élet, új küldetés: vidd a hírt!
Varga Botond, Szatmár-Németiből írta:
A hétnek első napján pedig kora reggel…Lk 24,1
A húsvéti beszámoló ezzel az időmeghatározással kezdődik: a hétnek első napján. Lukácsnak mindig fontos az idői behatárolás. Ő még nem siet. Mindent pontosan és szépen elrendez. Mindennek helye van az életében.
A mi életünk rohan. Szaladunk, sietünk az autóval, nem veszünk észre semmit sem. Sem a hét első napját, a vasárnapot, sem a munkás hét első napját, a hétfőt nem szenteljük meg. Egybefolyik minden. Ma reggel Németiből az István-tér felé indultam, és a reggeli csúcsforgalomba, a zajba, a sietésbe belecsendült a toronyóra. Nyolcat ütött. És mindenki sietett, mert mindenki késésben volt. Mit teszünk mi a hét első – és második – napján: sietünk.
A galileai asszonyok, a Jézust követők egészen máshová siettek a hét első napja reggelén: a sírhoz. Ők még nem tudták, de Jézushoz siettek. Fájdalmukkal, gyászukkal, megválaszolatlan kérdéseikkel ballagtak.
Ám ezzel a reggellel az életükben teljesen más időszámítás kezdődik: ez nem csak a hét első napja, de új életük első lépéseit is most teszik meg. Találkoznak az új élet örömhírével, és viszik is az evangéliumot: feltámadott az Úr!
Új hét, új nap, új élet, új küldetés: vidd a hírt!
refszatmar.hu
Áldott hetet mindenkinek!
Töhötöm
Tiszaújlak – Szabadság emlékmű - Kárpátalja
Tiszaújlak és a szomszédos Tiszabökény határában egy mesterséges halom tetején áll az emlékmű, mely a kuruc csapatok 1703. július 14-én, a Tiszaújlak-Tiszabecsi révnél vívott első győztes csatájának állít emléket. Tiszaújlak nagyközség a Tisza partján, Kárpátalján, a Nagyszőlősi járásban található,
Izsó Miklós (1831-1875)
A romanticizmust képviseli. Remekművén, a fél-életnagyságú Búsuló juhászon a magyaros elemek klasszicizáló formában keverednek, de új és merész kezdeményezése a népies elem bevitele művészetünkbe.
Hét szűk esztendő jön a balliberális oldalnak
Kerényi Imre szerint a nemzeti kultúra jobboldali képviselői nyolc évig nem jutottak lehetőséghez, ezért a balliberális oldalnak meg kell barátkoznia azzal, hogy hét szűk esztendő következik számukra a kultúrpolitikában. Minderről pénteken az ATV Csatt! című műsorában beszélt a miniszterelnöki megbízott. Hozzátette: meg kell tapasztalniuk a baloldalon is, milyen az, amikor nem állnak rendelkezésre források.
A Hvg.hu beszámolója szerint Vári György, az ÉS és a Magyar Narancs kritikusa a vitában közölte: zajlik a kulturális intézmények feltöltése megbízható káderekkel. Úgy véli: erről szól L. Simon László kultúráért felelős államtitkár javaslata is, hogy a kiemelt kulturális intézmények esetében pályáztatás helyett, bizonyos esetekben kinevezésre kerüljön sor. Kerényi Imre méltatta L. Simon László javaslatát, és Kulka Jánoshoz fordulva, a Nemzeti-pályázat kapcsán úgy fogalmazott: „valamennyien tudjuk, hogy az egész pályáztatás egy fölösleges színházi cirkusz (...)”.
Kerényi Imre álláspontja szerint kétfajta kultúra létezik, és a nemzeti kultúra megerősödőben van, hozzátéve: 1949 óta a kulturális élet balliberális felségterület, ezért is tartja méltatlannak, hogy Fekete Györgyöt annyian bántják.
„Nekünk fontos a nemzeti értékrend. Vannak művészek, akiknek ez az értékrend fontos, és vannak, akiknek ez kevésbé fontos” – jelentette ki a miniszteri megbízott, akit a műsorvezető arról is kérdezett, igaz-e a szóbeszéd, hogy Eszenyi Enikő mandátumának lejártával a Vígszínházra aspirál. Kerényi leszögezte: nem ő lesz a teátrum direktora, ő már túl van a színházon. Mindehhez hozzátette: "Ide a bökőt, hogy Alföldi Róbert kap egy színházat!"
Jordán egyetért L. Simonnal
Ahány ember, annyiféle Nemzeti Színház-koncepció létezik, ezek között nagyon nehéz megtalálni a helyeset, hiszen senki nem tud olyan meghatározást mondani, amit mindenki elfogad – nyilatkozta korábban a Magyar Nemzetnek Jordán Tamás, a Nemzeti Színház egykori vezetője.
Azzal kapcsolatban, hogy Vidnyánszky Attila lett a Nemzeti igazgatója, úgy fogalmazott: az idő dönti el, hogy mennyire lesz életképes, a magyar társadalom szövetébe illeszkedő az ő Nemzeti Színháza.
Beszélt arról is, hogy egyetért L. Simon László kulturális államtitkár felvetésével, miszerint olyan fajsúlyos intézmények esetében, mint a Nemzeti Színház, nem kell pályáztatás.
mno.hu
Orbán Viktor monta a Mercedes kecskeméti gyárában
Köszönöm a befektetőknek, a Magyarország iránt bizalmukat kifejező németeknek, de mindenekelőtt a magyar munkásoknak azt, hogy a teljesítményükkel újra és újra bizonyítékát adják a világnak: érdemes Magyarországra jönni, érdemes együttműködni.
Részlet Orbán Viktor 2013. január 25-én Kecskeméten mondott beszédéből
Patrióta Európa Mozgalom
Szaván fogni a nagyhatalmat - Tűrhetetlen és tarthatatlan Szlovákia és Csehország rasszista álláspontja
... Persze Churchill is, Sztálin is mondott szép elveket, tele lenne a padlás velük. A valóság nem igazodott a nagy emberek nagy szavaihoz, hanem a nagy emberek igazodnak azóta is folyamatosan ahhoz a valósághoz, hogy a győztesé minden, a zsákmány is meg a jog is, meg az igazság is.
Az Európa elleni két világháború megrengette a földet, az egész emberi világot eltérítette addigi pályájáról, új világhatalmi konstelláció jött létre, aminek létrehozó bűncselekményei örökre nem elszámoltathatók. Európa színterén – azon felül, hogy Európa egésze, összes államaival együtt szomorú hanyatlás állapotába jutott –, országok és népek két osztályba soroltattak: győztesekre és vesztesekre.
Szlovákia az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének 1993-as döntése ellenére is becsempészte az unióba a Benes-dektérumokat.
Csapó Endre
Magyar Hírlap, Patrióta Európa Mozgalom
A Kárpáti Harsonnában megjelent teljes írást a link bemásolásával elolvashatja:
Másolja be az alábbi linket:
http://karpatiharsona.info/index.php?option=com_content&view=article&id=12378:az-aldozatnak-soha-nem-lehet-igaza&catid=118:csapo-endre&Itemid=72
Pozsonyi Ádám: Az a másik Európa
Ha az ember olvassa a lapokat, nézi a híreket – bár ez rám nem vonatkozik, mivel én televíziót nem nézek, mai filmeket se, s kizárólag 30–40-es évekbeli fekete-fehér magyar alkotásokat vagyok hajlandó beengedni aurámba – azt hiheti, az univerzum teljes mértékben megbolondult.
Svédországi óvodákban azokat a gyerekeket diszkriminálják és küldik nevelési tanácsadóhoz, akik nemüknek megfelelő viselkedési jegyeket mutatnak fel. Budapesten, ha valakit egy idegen brutálisan meggyilkol, nem a gyilkosság miatt háborog a közélet, hanem amiatt van a hiszti, hogy valaki a gyilkost nevén nevezte.
London egyes kerületeiben, az idegen bevándorlók lakta részeken pedig az iszlám már átvette a hatalmat, és a saját országában, saját városában sétáló fehér angolnak a muszlim járőr – így nevezik tudniillik – megmondja, hogy miként viselkedhet. (A Youtube videomegosztón világosan megfigyelhető, hogy a londoni utcán sétafikáló fehér őslakos angolt megfenyegetik, amennyiben nem önti ki a sörét, vagy nem a saria által megszabott ruházatban közlekedik.)
Persze, akár lehetne azt is mondani, megérdemeltük, s ez is csak azt bizonyítja, hogy a normalitás utat tör minden utópisztikus elmebajon, s ha a fehér európai ember nem akarja betartani az isteni törvényeket, akkor majd kipusztul, s jön az erősebb, ami betartatja a maradékkal).
A kedvencem azonban a következő fénykép, amit valamelyik oldalon találtam. Egy londoni iskola képe, ahol a fehér nebulók egymáshoz láncolva, nyakukban kis fa nyakszorítóval sétálnak, s egy fekete bőrű ember vezényelgeti őket. Gondolom, a szertartás nevelő célzatú: a fekete ember érezteti a fehér nebulókkal, milyen érzés volt rabszolgának lenni.
Etnomazochizmus. Azt hiszem, így nevezik ezt a jelenséget. Azt meg nem tudom hogy nevezik, amikor a nyugati egyetemeken a feministák abból csinálnak hisztit, hogy a zeneirodalom mindegyik képviselője fehér férfi, és erőszakkal próbálják mindezt kompenzálni (kiegyenlíteni), s bizonygatják, hogy Bach vagy Muszorgszkij igazából fekete homoszexuális nő.
Pillanatképek egy önfeladó és pusztulásra ítélt Európából. Épp ezért volt számomra élmény a This is Europa névre hallgató oldal a Facebookon. „Wonderful photos and information about our great European Civilization. We love Europe!” Ez a leírás, de a lényeg nem a szöveg, hanem az élmény.
Hogy Európa nem csak a buszon való rettegés Európája a járművet elözönlő szotyolázó, kötözködő etnikumoktól. Nem csak a melegfelvonulások Európája. Nem csak a gyorséttermek, plázák, és félig letolt gatyával sétáló nem- és identitásnélküli véglények Európája. Nem csak a tanárt és szülőt verő diákok, nem csak az üresen kongó keresztény templomok és gombamód épülő minaretek Európája.
Nem. Európában még van igény a katedrálisok Európájára. A mórokat karddal elzavaró büszke spanyol harcosok lovas szobrainak Európájára. A szegedi fogadalmi templom Európájára. Platón, Szókratész és Chesterton Európájára. Sherlock Holmes, D’ Artagnan és Esti Kornél Európájára. Caesar, Hunyadi és Sobieski Európájára. A bajor kisvárosok, prágai sörözők és orosz könyvtárak Európájára.
Az ember óhatatlanul ezt érzi, Európa talán végre ébredez. S még azt is: nincs egyedül. Hogy a szófiai közgazdász, a spanyol diáklány és a magyar író ugyanazt gondolja.
Na, ez a nemzetköziség, nem a multikulti.
Pozsonyi Ádám
Magyar Hírlap