Az MNB új elnök-jelöltjét pénteken hallgatja meg az Országgyűlés illetékes bizottsága

                            Orbán Viktor kormányfő megismételte, hogy nem tervez kormányátalakítást. Elmondta: kellő időben ki fog derülni, hogy kit tervez a jegybankelnöki posztra, hozzátéve: a döntését kellő súllyal átgondolta, és úgy látja, hogy a nemzeti bank új elnöke nagy eséllyel jobban fog teljesíteni, mint az előző. Hozzátette: péntek délután hallgatja meg a jelöltet az Országgyűlés költségvetési és gazdasági kérdésekkel foglalkozó bizottsága. „A Magyar Nemzeti Bank az ország gazdaságának fontos intézménye, és nem a miniszterelnök magánügye, hogy ki lesz a jegybankelnök” mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom

Emléknapra

                        Elképesztő és érthetetlen, bár egy strasbourgi ítélet korábban már kimondta: helytelen az a magyar bírói gyakorlat, amely nem engedélyezi a vörös csillag viselését. (Kártérítésre is kötelezték a magyar államot. Örülhettek az új kommunisták.) Kérdezném a művelt Nyugatot: találkoztak-e már arrafelé élőben a kommunizmussal? Vagy csupán hallomásból, kozmetikázott történetekből ismerik a vörös világ valódi arcát? Talán ha fényképen láttak orosz tankot a Corvin közben, államvédelmis vallatótisztet az Andrássy úti pincében. Mi itt élőben találkoztunk a kommunizmussal. Mit tudnak erről a Lajtán túl? Szinte semmit. Mert odáig sosem jutottak el az elvtársak. (Ausztriából meg viszonylag hamar kivonultak.) Pilhál György  Magyar Nemzet

Óvatosabbak lettek hazánk kritikusai

                        Hazánk az elmúlt két évben igen sok, jól beazonosítható gazdasági érdekkel ment szembe, elég csak a különadókra gondolnunk. Bár ezek korábban sok negatív reakciót váltottak ki, ma már az eredmények ismeretében sokkal árnyaltabb a kép. Kumin Ferenc Magyar Hírlap

Vörös csillag és a horogkereszt

                        Az önkényuralmi jelképek léte nem egy nemzet identitástudatáról szól, hanem a hatalom, a diktatúra mindenkori, lehengerlő üzenetéről. Ilyen volt például a vörös csillag és a horogkereszt. Ezek alatt és nevében ártatlan százmilliókat pusztítottak el a 20. században. Akik ezeket a vörös csillagos, horogkeresztes korszakot átélték, azok számára mindkét jelkép gyűlöletes és félelmetes. Stefka István  Magyar Hírlap

Szabálytalanságokat követtek el Simorék

                            A parlament költségvetési bizottsága hétfőn a kormánypárti képviselők támogató szavazataival olyan bizottsági határozatot fogadott el, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szabálytalanságokat követett el a működése során. Az elfogadott határozat indoklása alapján az MNB megsértette a hitelintézeti törvény 49. szakaszának előírásait, amikor a hét legnagyobb bank finanszírozási helyzetéről, nettó devizapozíciójáról naponta, ugyanezen bankok devizacsere-ügyleteiről hetente jelentett adatokat az IMF-nek. Mint arról korábban beszámoltunk két szempontból sem volt törvényes az MNB korábbi működése Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint.   Több törvényt is sérthettek Nemcsak a hitelintézeti, de a jegybankról szóló törvényt is megsértette a Magyar Nemzeti Bank, amikor hatáskörét túllépve adott ki üzleti titoknak számító adatokat 2008 és 2010 között a Nemzetközi Valutaalapnak. Ráadásul – az Állami Számvevőszék jelentése szerint – mindezt a Magyarországon tevékenykedő hét legnagyobb pénzintézet előzetes hozzájárulása nélkül, azok finanszírozási és devizahelyzetéről, heti szinten pedig devizacsere-ügyleteikről. A számvevők szerint ezzel az MNB, „amely a jegybanktörvény értelmében felelős a pénzügyi stabilitásért, valójában a saját hatáskörébe tartozó feladatellátást veszélyeztette”. mno.hu    

Bujáki népviselet - Északi-középhegység

Elkergették a telet a kárpátaljai Makkosjánosiban

                            Nagyböjt első vasárnapja előtti szombaton tartotta IV. Farsangi Hagyományőrző Találkozóját a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Beregszászi Középszintű Szervezete. A makkosjánosi Találka vendéglőben nagyon sokan összegyűltek a Beregszászi járás falvaiból és Beregszászból.   Dr. Póka Ferenc beregszászi magyar konzul köszöntő-beszédében elmondta: „Mindnyájan nagyon jól tudjuk, hogy értéket a szorgos munka teremt, ezt ebben a közösségben nem kell hangsúlyoznom. Az a szorgos munka, amely Istennek, embernek tetszik. De ideje van a szórakozásnak, ideje van a pihenésnek, a tradíció ápolásának, az ilyen összejöveteleknek, amelyek tágabb, szűkebb közösségünkben erősítik a kapcsolatokat, barátságokat…” Az ünnepi műsor fellépői között a nagyvőfélyként ismert, Makkosjánosiban élő Fazekas Attila viccekkel, alkalmi rigmusokkal, anekdotákkal „dobta fel” a hangulatot. A hagyományos farsangi lakodalmas szokásokat ügyesen mutatta be a zápszonyi kultúrház Dávid Lívia művészeti vezető által felkészített folklórcsoportja. Igazi meglepetés volt a badalói Szoboszlay Csilla énekművész fellépése, aki népszerű sanzonokat és operettrészleteket énekelt. A guti Peres Dóra népdalokat adott elő, majd következett a hamisítatlan magyar népzenét játszó Kokas Banda, amely a farsangra való tekintettel ezúttal kissé elkalandozott a könnyű műfajok irányába is. A Kokas Banda által muzsikált táncház és a vacsora után a kaszonyi Szatmáry család húzta a talpalávalót, a hangulat pedig olyan fergetegesre sikeredett, hogy a társaság majdhogynem kirúgta a Találka csárda oldalát. karpatalja.ma

A szoclib kötődésű és a hozzájuk csatlakozó kollaboráns haszonélvezők mindent elkövetnek a Magyar Művészeti Akadémia térnyerésének a megakadályozásáért - rövid lapszemle

                              Fekete György ki akarja tölteni a jövő novemberig szóló mandátumát. Érvelése szerint a támadások hátterében azok állnak, akik a kultúrafinanszírozással évtizedek óta jól járnak. Az MMA új tagjainak jelölésében a tagozatoknak teljes autonómiájuk van, az pedig az ő magánvéleménye csupán, hogy a nemzeti elkötelezettség szükséges a taggá válásához. Népszava   Az ellenzék a hazai kulturális élet botrányos letarolását emlegeti, az MMA viszont értékmentésre, a magyar kultúra értékeinek megőrzésére s felvirágoztatására készül.   Lelkes Péter szerint a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia már a szerveződés folyamán zárt körré változott, a jelentős alkotók nagy része, sok-sok Kossuth-díjas is kirekedt belőle. Ez ellenérzést váltott ki ezekben az emberekben, akik úgy gondolták, ha ez így nem megy, akkor létrehozzák az Magyar Művészeti Akadémia (MMA) nevű egyesületet. Haris László szerint az MMA – a Széchenyivel szemben - minden művészeti ágat felkarolt. Nincs olyan tagja, aki ne kapott volna már valamilyen művészeti díjat. Az MMA-nak az a célja, hogy köztestületi tagjává fogadjon legalább minden magyarországi Kossuth-díjas alkotót. Több mint hatszáz rendezvényük volt, ideértve több nemzetközi konferenciát is. A Széchenyinél viszont a közgyűléseken kívül csak néhány székfoglaló előadás hangzott el. Lelkes Péter szerint vannak MMA-tagok, akik roppant nehéz helyzetbe kerültek. Mert továbbra is erősek a régi reflexek, a liberális kirekesztés és hegemónia a hazai szellemi életben. Vegyünk például egy színészt, akiről, ha kitudódik az MMA-tagsága, lehet, hogy nem kap szerepeket a színházában. Magyar Hírlap  

Stefka István: Vörös csillag

                      A szimbólumoknak óriási jelentőségük van. Nem szabad őket lebecsülni. Nem véletlen, hogy Románia és Magyarország között kitört zászlóháború az önazonosság-tudat ébren- és megtartásáért folyó küzdelem része. A székely zászló, a székely jelkép hívó szó, a több száz éves függetlenségi küzdelem, együvé tartozás egyik fontos záloga.   Ennek a zászlónak a használatáért megharcoltak a székelyek, a magyarok. Európa nyugati felén a demokrácia fontos tartozéka, hogy a kisebbségek, nemzetiségek használhassák saját jelképeiket. Nálunk, éppen a volt kommunista országokban – ahol annyira büszkék voltak a lenini nemzetiségi politikára – elnyomták, üldözték a kisebbségeket, egyes népcsoportokat, volt, ahol egyenesen ki akartak irtani őket, mint például a Szovjetunióban a krími tatárokat. Ebből az internacionalizmusból elegük lett huszonkét évvel ezelőtt a keleten élő népeknek. A nemzeti szimbólumokat tehát a fennmaradás érdekében igenis meg kell őrizni, ki kell harcolni használatukat, viselésüket. Az önkényuralmi jelképek léte nem egy nemzet identitástudatáról szól, hanem a hatalom, a diktatúra mindenároni, lehengerlő üzenetéről. Ilyen volt például a vörös csillag és a horogkereszt. Ezek alatt és nevében ártatlan százmilliókat pusztítottak el a 20. században. Akik ezeket a vörös csillagos, horogkeresztes korszakokat átélték, azok számára mindkét jelkép gyűlöletes és félelmetes. A mi korosztályunk tudja, hogy mit jelent a vörös csillag és a vörös zászló. Ezek voltak az idegen hatalom és elnyomás jelképei. Ahol ezek feltűntek, a rendőrök, az ÁVH-sok vérvörös ötágú csillaggal ellenzős sapkájukon, akkor ott jobb esetben verés, gumibotozás, ordibálás, rekvirálás, padláslesöprés következett. Rosszabb esetben kihallgatás, agyonverés és akasztás. Voltaképpen ez kísérte végig, a vér és a könny 1945-től 1989-ig a magyar kommunizmust. Erre az eszmére, erre az ideológiára a követőinek nincs miért büszkének lenniük. A kommunizmus áldozatainak emléknapján éppen ezért rossz az üzenete annak, hogy az Alkotmánybíróság a napokban olyan döntést hozott, miszerint május 1-jétől ismét mindenféle szankció nélkül lehet majd horogkereszttel, SS-jelvénnyel vagy éppen vörös csillaggal mászkálni az utcán. Milyen cinizmus ez, hogy éppen május 1-jétől lehet újra flangálni vörös zászlóval és vörös csillaggal az utakon. Hányni kell ettől. Nem volt elég a negyvenöt éves szovjet megszállás, tankokkal, taposó aknákkal, elektromos határzárakkal, nem volt elég ez a vérvörös embertelen diktatúra a nyakunkon? Újra szabad utat kell adni neki? Az elmúlt huszonkét évben semmiféle törvény, semmiféle igazságtétel nem büntette meg még jelképesen sem azokat, akik Magyarországon a kommunizmus nevében, a vörös csillag árnyékában milliókat terrorizáltak, tartottak félelemben, akik parancsot adtak, vagy maguk hajtották végre a gyilkosságokat - több ezer ártatlan ember halt meg. Nem marasztalták el azokat, akik a sortüzeket elrendelték, végrehajtották, akik tízezreket hurcoltak börtönökbe, lágerekbe, és nem vonták felelősségre azokat sem, akik kiépítették Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb besúgó-ügynökhálózatát. Ezek az emberek ma is büntetlenül, bántatlanul élik nyugdíjas éveiket. A kommunisták által elkövetett bűnöket itthon és Nyugaton is a baloldal, a liberális elit rendre kisebbíteni akarja. Ne higgyünk a szirénhangoknak, azoknak a hangjainak, akik apáról fiúra a különböző diktatúrák ruháit a barna, a fekete, a vörös hatalom változásainak megfelelően úgy váltogatták, mint mások a fehérneműt. Ezért kell a valóságos, átélt, megtapasztalt, dokumentált történelmet újra és újra felidézni. Ne feledjük: a kommunizmus áldozatai voltak a Szovjetunió Gulag-telepeire elhurcolt magyar százezrek, a Katonapolitikai Osztály, az ÁVO, az ÁVH ezer és ezer megkínzott, agyonvert, kivégzett ártatlan magyar érintettjei. A kommunizmus bűnei közé tartozik a magyar arisztokrácia, a magyar középosztály felszámolása, a keresztény egyházak papjainak, szerzeteseinek üldözése, a hit meggyalázása, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése, és az azt követő véres megtorlás. Nem kevésbé a bűnök közé sorolandó az ország  jóvátehetetlen eladósítása. Akkor minek ide vörös csillag?! Stefka István Magyar Hírlap

A szocializmus bűnben fogant

                        Áder János köztársasági elnök szerint a szocializmus rendszere erkölcsi és közjogi értelemben is bűnben fogant, hiszen a kommunista párt zsarolással, kényszerítéssel ragadta magához a hatalmat, miközben saját alkotmányos szabályaira sem volt tekintettel.   A kommunizmus áldozatai előtti tisztelgés során nemcsak azokra kell visszagondolnunk, akiket kivégeztek, internáltak vagy koncepciós perbe fogtak, hanem azokra a százezrekre is, akiktől elvették a tisztes megélhetés, a boldogulás lehetőségét. Áder János emlékeztetett: Nagy Ferenc lemondatása politikai krimibe illő módon történt. Mint mondta, a történészek által ismert, ám eddig elveszettnek hitt dokumentumból kiderül, hogy a kommunista párt hataloméhségében még a hivatalban lévő miniszterelnök lemondását sem tudta megvárni, a Dinnyés-kormányt ugyanis Nagy Ferenc 1947. június 1-jén tett lemondása előtt beiktatták. Áder János úgy fogalmazott, éppen ezért akár ez a dátum is alkalmas lehetne a kommunizmus áldozataira történő emlékezésre, de rövid gondolkodás után belátható az is, az év bármely napját kijelölhették volna a megemlékezésre. mno.hu