Viszony a hazához

                                Visszás, hogy azok és jogutódjaik kárhoztatják az úgynevezett röghöz kötést, akik annyira ide akartak kötözni mindenkit a Rákosi-Kádár-rendszerben, hogy útlevelet sem kaphatott halandó emberfia. Hogy lehetett egyeseknek Nyugaton tanulni? Igen, kevés kivételtől eltekintve a kádergyerekeknek, akik a mai utódnómenklatúra színe-, helyesebben színtelen javát adják. Megyeri Dávid  Magyar Nemzet

A postás hibája

                              Az biztos, hogy a számvevők alaposan felbolygatták Simor András utolsó napjait a jegybanknál. Érthető is, hogy ez dühíti őt, aki mandátumának idején mindvégig kínosan ügyelt feddhetetlenségének látszatára, a függetlenségre hivatkozva pedig minden kísérletet visszavert, amelynek célja az MNB elszámoltatása lett volna. Most pedig távozása előtt kénytelen volt beismerni, hogy mulasztott. Azt, hogy olyan gyorsan igyekeztek megfelelni, hogy elfelejtkeztek a jogi kötelezettségekről. A központi bank vezére a képviselők előtt próbálta elbagatellizálni az ügyet, de ő is tudta, hogy ennél lényegesen nagyobb súlya van a történteknek. Hiszen nemcsak néhány aláírás hiányáról, hanem az általa vezetett jegybank egész szellemiségéről van szó. Amellyel pénzben mérhető károkat lehet okozni egy országnak. Nagy Vajda Zsuzsa  Magyar Nemzet

Mi nem akarjuk az embereket adóztatni! - Orbán Viktor a Hír tévében

                          Mi egyszer sem fogadtuk meg Brüsszelnek azokat a javaslatait, amelyek megszorításokról szóltak volna. Ha kell több bevétel, akkor a bankokat adóztatjuk, vagy az energiacégeket, vagy a nagy cégeket - mondta Orbán Viktor a Hír tévében. Mi nem akarjuk az embereket adóztatni! - folytatta.   Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2013-ban 3 százalék feletti GDP-arányos államháztartási hiány várható Magyarországon: ez semmilyen feladatot nem ró a kormányra, mert az országnak van egy elfogadott költségvetése, azt fogjuk végrehajtani, ráadásul az ilyen típusú viták Brüsszel és Magyarország között eddig mindig a magyar fél sikerével zárultak. A büdzsé áll a lábán, a kabinetnek nincs ok a változtatásra. Alig telt el az évből két hónap, nem jó dolog ugrabugrálni költségvetési ügyekben. Akinek szike van a kezében - márpedig a pénzügyminiszter kezében szike van -, az ne hadonásszon vele. Ha valamiért mégis hozzá kell nyúlni a büdzséhez, az nem negatív, hanem pozitív, a gazdaságélénkítés irányába mutató hír lesz. Péntek délután hallgatja meg a jegybankelnökjelöltet az Országgyűlés költségvetési és gazdasági kérdésekkel foglalkozó bizottsága. Az új jegybankelnök nagy eséllyel jobban fog teljesíteni, mint az előző. Van egy elgondolásunk arról, hogyan tudna jobban teljesíteni a jegybank és a magyar gazdaság megfelelő személyi döntések esetében. Jó esély van a pedagógus életpálya-modell eredetileg idénre ígért bevezetésére is, az ehhez szükséges forrást meg kell termelnie a magyar gazdaságnak. Ezért arra kérjük a pedagógus-szakszervezeteket, ha azt szeretnénk, hogy ez sikerüljön, akkor ne sztrájkoljanak, hanem dolgozzanak. Beütött az eurózóna második válsága, így Magyarország nem tudja eladni az EU-ban az itt megtermelt árukat olyan mennyiségben és olyan áron, mint korábban. Ugyanakkor, az ország ma már más elvek alapján működik, mint korábban, ami jó alapot ad ahhoz, hogy idén érzékelhetően növekedjen a gazdaság. Az államadósság-csökkentés is jól halad, és ebben az évben szintén jelentős ütemben mérsékeljük majd. Az év közepén szeretnénk szélesíteni a munkahelyvédelmi akciótervet. A bérből és fizetésből élők, a viszonylag alacsony keresetűek esetében pedig teljes egészében lehetővé akarjuk tenni a gyermekek után járó adókedvezmény leírását. Jó esély lesz arra, hogy egy gazdasági szempontból sikeres hat hónap zárása képpen újabb olyan programokat indítsunk, amelyek munkához segítik a bérből és fizetésből élőket, és emelik a jövedelmüket. Patrióta Európa Mozgalom    

Ellopták Mátyás király nagyméretű köztéri mellszobrát a délvidéki Kishegyesen

                          Vasárnap az esti órákban eddig ismeretlen tettesek ellopták Mátyás király mellszobrát a kishegyesi iskola és a római katolikus templom közötti szoborparkból. A szobrot Simor Márton magyarországi szobrászművész adományozta Kishegyesnek 2009-ben. Nem hivatalos információk szerint a rendőrség már vasárnap este 22 óra körül elvégezte a helyszínelést.   Az eset érdekessége - ami lehet akár véletlen egybeesés is - hogy a viszonylag nagyméretű bronzszobrot Mátyás király neve napján, és amennyiben pontosak a történelmi feljegyzések, egy nappal a születésnapját követően lopták el. A szoborparkban Mátyás király szobrán, pontosabban már csak annak talapzatán kívül Guyon Richárd honvédtábornok mellszobra található még. A faluban egyébként az utóbbi időben megszaporodtak a lopások, egy héttel ezelőtt pedig rablótámadás is történt, amikor egy idős asszonyt éjszaka kiraboltak. VajdaságMa, Patrióta Európa Mozgalom

Ezt nevezik szabadrablásnak - rövid lapszemle

                        Bogár László szerint a devizahitelnek nevezett konstrukció a szó eredeti értelmében nem is hitel, hanem egy olyan spekulatív ügylet, amelyben a spekulációból adódó hátrányok – a jelek szerint – kivétel nélkül mindig a hitelfelvevőt, az előnyök viszont mindig a hitelező pénzhatalmi rendszert illetik.   Normális esetben ugyanis, ha az adós számára egyre nehezebbé válik a törlesztés és a kamatfizetés, akkor a hitelező igyekszik mindent megtenni azért, hogy a helyzeten javítva elősegítse a zavartalan adósságszolgálatot. Korunkban azonban minden másképp van. Ha az adós nehéz helyzetbe kerül, akkor ezt a hitelező a kockázat növekedéseként értelmezi, és elkezdi rohamosan emelni a „kockázati felárat”, aminek nyomán, ha addig esetleg nem lett volna, ezután már biztosan kialakul az adósságválság. Magyar Hírlap, Patrióta Európa Mozgalom

Nem a magyar államnak van jegybankja, hanem a külföldi tulajdonú bankoknak

                          Szabó Anna szerint úgy tűnik, nem a magyar államnak van jegybankja, hanem az itt működő külföldi tulajdonú kereskedelmi bankoknak. Miközben a hozzánk hasonló gazdasági és inflációs gondokkal küszködő Románia jegybankja 1,2 százalékos kamatot ad a kereskedelmi bankoknak, addig nálunk ez a kamat 4,25 százalék.   A jegybankba hordott ezermilliárdok nem a gazdasági vérkeringésbe kerültek be, hanem biztos és magas profitot hoznak a pénzintézeteknek, amelyeknek így végképp nem éri meg hitelezni a magyar vállalatoknak vagy a lakosságnak. Az MNB-ben fialtatott pénzek nemcsak hogy kikerültek a magyar gazdaságból, hanem a magyarországi leányvállalatok haza is utalták az itt megszerzett hasznot. Ma már azzal az abszurd helyzettel kell számolnunk, hogy a magyar betétesek pénzéből hiteleznek az anyabankok külföldön. Magyar Nemzet

A „magyar modell” orvosság az IMF áfium ellen - rövid lapszemle

                              Boros Imre szerint sokkal nagyobb árat fizetne az ország, ha nem a piacról, hanem az IMF hitelével finanszírozná magát. Ha a jelenlegi kabinet is beadta volna a derekát a valutaalapnak, akkor évente 1100 milliárd forinttól esne el a költségvetés.   Nem lehetne ugyanis alkalmazni a „magyar modellt”, amely bevonja a közteherviselésbe a bankszektort és más ágazatokat. Érdemes megnézni Romániát, ahol a valutaalap diktál. Egymást érik a megszorítások, többek között az egészségügyben és az oktatásban olyan szolgáltatási díjakat kell bevezetniük, amellyel a Gyurcsány-kormány is megpróbálkozott. Hazánkban nemhogy csökkenteni, de még befagyasztani sem lehetett volna a rezsiköltségeket. Magyar Hírlap   Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke szerint a dollárkötvény-kibocsátás nagyszerű dolog hosszú távon, és mérföldkő abban a tekintetben, hogy a hitelminősítői véleményekkel szemben Magyarország forrást tudott szerezni. Magyarországon az eurót akkor szabad bevezetni, ha az ország megközelíti az Európai Unió egy főre jutó GDP-jének 90 százalékát. Ha Magyarország bevezette volna az eurót, akkor még inkább visszaesett volna a magyar gazdaság hvg.hu

Tavasz virágai - Gólyahír

Új gyarmatosítás Európában: a gazdag országok nemzeti jövedelmük egy százalékát "áldozzák" a szegények felzárkóztatására - majd ennek a többszörösét kiszivattyúzzák azokból - rövid lapszemle

                          Demján Sándor szerint elkerülhetetlen konfliktust okoz az Európai Unió keleti és nyugati része között, hogy a források nem elegendőek a keleti régió felzárkózásához, a térségben nincs tőke, nem tud fejlődni. hvg.hu   Boros Imre szerint az uniós szolidaritási elv fő céljának, a felzárkóztatásnak az elmúlt két évben a közösség lemaradt országai a közelébe sem kerültek.   A kitűzött céltól való távolodás azt követelte volna, hogy a következő hétéves periódusban növekedjenek a források legalább a szabályok adta minimumig. Ehelyett a nettó befizető országok tovább szűkítették a forrásokat. A költségvetési feltételek úgy értendők, hogy az unió fenntartja a nemzeti korlátozásoktól mentes piaci közösséget, sőt annak intenzitását fokozni is óhajtja a szorosabb pénzügyi integrációval, ugyanakkor valójában lemondott a valós felzárkóztatásról. Annak ugyanis már évtizedes bizonyítéka van, hogy egy százalékból az nem megy, ennél magasabb szintű költségvetési hozzájárulásról pedig a nettó befizető csoport hallani sem akar. Ilyen körülmények között a periféria-országokból a támogatásnál sokkal magasabb összegű a jövedelemkiáramlás, a legfejlettebb országokba. Népszabadság

Németországban is dúl a liberális orwelli őrület - rövid lapszemle

                              Kristina Schröder kereszténydemokrata családügyi miniszter szerint újra át kéne nézni az egész német gyerekirodalmat – kezdve a „szexista” és „rasszista” kiszólásokat tartalmazó Grimm-meséktől. Hiába áll a könyvben „néger” vagy „cigány” szó, ő azt másképp olvassa másfél éves kislányának.   Schröder még Isten nemét is kifogásolja a szövegekben. Szerinte a hímnemű „der Gott” helyett a semleges „das Gott” lenne a megfelelőbb a gyerekek számára. A svéd Lindgren által a negyvenes években írt és a német gyerekek számára alapvető olvasmányélményt jelentő Pippi Langstrumf történeteit politikailag korrektté akarja fazonírozni a német Oettinger kiadócsoport. A balliberális Zeit olyan orwelli világ képét festette fel, ahol mindent, ami a múltból származik, a jelen igényei szerint írnak, értelmeznek újra, visszamenőleg is törölve a jelennek nem tetsző szavakat. Otto Brunken kölni egyetemi tanár, akinek a német gyerekirodalom a kutatási területe, úgy véli, hogy a kiadók nem fognak megállni egy szónál: (nemsokára kiderül, hogy irodalmi művek komplett történelmi részei nem illenek a modern korunkba, és szépen kiretusálják őket. Magyar Nemzet