Az RMDSZ megtagadta a székely zászlót - most is cserben hagyta a saját népe érdekeit
Az RMDSZ nem csupán megtagadta a székely zászlót, de a demokratikus tüntetés létjogosultságát is kétségbe vonta, és a „kis lépések politikája” nevében ismét visszavonulót fújt.
Jelzésértékű, hogy az RMDSZ csak akkor tartja fontosnak a székely zászlót, ha Kelemen Hunor elnök kizárólag a szövetség fényezéseként, olcsó PR-fogásként átadhatja a lobogót Crin Antonescunak, hogy a „magyarbarát” liberális pártelnök aztán megalázó reakcióval válaszoljon. Az RMDSZ ismét a kettős kommunikációt alkalmazta: kifelé saját eltökéltségét, vélt erejét próbálta mutatni, befelé, saját választóinak pedig ismét az arrogáns mindentudó pózolása jutott.
Felhívjuk a március 10-re Marosvásárhelyre tervezett békés autonómiatüntetés ellen ágáló Markó Béla, az RMDSZ árnyékelnökének figyelmét, hogy az utcai demonstráció a közösségi igény kifejezési eszközeként a demokratikus jogállamiság egyik alapköve, amelynek az érdekérvényesítésben játszott szerepét és jogosultságát csak a legvadabb diktatúrákban kérdőjelezik meg.
Markó Bélának és az RMDSZ vezetőinek tudomásul kell venniük, hogy a „hagyjuk az RMDSZ-re, hogy apránként dolgozzon az autonómiáért” doktrína nevében munkálkodásuk az elmúlt két évtizedben semmivel nem vitt minket közelebb sem a Székelyföld területi autonómiájához, sem az erdélyi magyar közösség kulturális autonómiájához, ahhoz viszont elég volt, hogy elterelje a nemzetközi közvélemény figyelmét helyzetünk megoldatlanságáról.
Arra is emlékeztetnénk őket – köztük Verestóy Attila szenátort, aki provokációnak minősítette a tervezett demonstrációt –, hogy a hatalom a világon sehol sem nyújtott át ezüsttálcán semmiféle önrendelkezést az azt igénylő közösségnek, és egyetlen nemzeti közösség sem kapott alanyi jogon autonómiát, amelynek kivívása mindenütt hosszú és néha kilátástalannak tűnő vitákkal járt.
Az RMDSZ kettős mércéjét jelzi, hogy a tüntetést nem tekinti az autonómiaharc elemének, viszont amikor saját képviselőinek tisztségből való elmozdításáról, esetleg bebörtönzésének lehetőségéről van szó, akkor a párt(ön)érdeket a közösségi jogok védelmének ürügyén nem habozik az utcára vinni az embereket, ahogyan történt ez 2009-ben Csíkszeredában.
Sokat elárul az RMDSZ általában csak a választási kampányokban fellángoló autonómiapártiságáról az, hogy vezetőik szerint a demokratikus érdekérvényesítés és a közösségi igény kifejezésének természetes módja, a békés tüntetés ellehetetleníti a politikai érdekérvényesítést.
Ez a magatartás inkább tűnik egy örökkévalónak és megkérdőjelezhetetlennek vélt hegemóniájához foggal-körömmel ragaszkodó szűk érdekcsoport változásokkal szembeni ellenállásának.
Megerősíti azt az egyre inkább terjedő benyomást, hogy egy húsz év alatt választói bázisának kétharmadát elveszítő alakulat kizárólag a bizonytalan állapotok fenntartásában, a zavarosban való halászatban érdekelt, elvakultságában és saját hatalmi érdekeinek előtérbe tolásával pedig alapvető demokratikus gyakorlatok létjogosultságát is megkérdőjelezi.
Leszögezzük, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt társszervezőként teljes mellszélességgel támogatja a március 10-re Marosvásárhelyre tervezett tüntetést, és arra buzdítja az embereket, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a rendezvényen.
Toró T. Tibor
Erdélyi Magyar Néppárt elnöke
ErdélyMa, MTI, Patrióta Európa Mozgalom
"Az RMDSZ megtagadta a székely zászlót"
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megtagadta a székely zászlót – jelentette ki Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke az MTI-hez vasárnap eljuttatott állásfoglalásában. Tetszik a cikk? Ossza meg ismerőseivel is! 0 Az EMNP vezetője arra reagált, hogy Kelemen Hunor szövetségi elnök szombaton bejelentette: az RMDSZ nem vesz részt a Székelyföldnek területi autonómiát követelő március 10-ei marosvásárhelyi tüntetésen, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az EMNP kezdeményezett a Székely Szabadság Napja elnevezéssel. „Az RMDSZ nem lesz az SZNT vagy az EMNP utánfutója.” Ezt a tüntetést nem ők szervezték, ezért nem vesznek részt rajta – mondta az RMDSZ elnöke. Hozzátette, hogy egy ilyen megmozdulás nem segíti, hanem rontja Székelyföld autonómiájának esélyeit. Toró T. Tibor úgy vélekedett, hogy az RMDSZ nem csupán megtagadta a székely zászlót, hanem a demokratikus tüntetés létjogosultságát is kétségbe vonta, és a „kis lépések politikája” nevében „ismét visszavonulót fújt”. Kifejtette: az utcai demonstráció a demokratikus jogállamiság egyik alapköve, amelynek az érdekérvényesítésben játszott szerepét és jogosultságát „csak a legvadabb diktatúrákban kérdőjelezik meg”. Az EMNP elnöke szerint a kis lépések politikája két évtized alatt nem vitte közelebb a magyar közösséget sem a Székelyföld területi autonómiájához, sem a kulturális autonómiájához. „Sokat elárul az RMDSZ-nek általában csak a választási kampányokban fellángoló autonómiapártiságáról az, hogy vezetői szerint a demokratikus érdekérvényesítés és a közösségi igény kifejezésének természetes módja, a békés tüntetés ellehetetleníti a politikai érdekérvényesítést” – fogalmazott állásfoglalásában Toró T. Tibor. Úgy vélekedett: az RMDSZ ezzel saját hatalmi érdekeit helyezi előtérbe, hiszen az autonómiatüntetést ellenző szövetség nem habozott utcára vinni az embereket, amikor saját tisztségviselőinek elmozdításáról volt szó. Az Erdélyi Magyar Néppárt mint társszervező arra buzdítja az embereket, hogy minél többen vegyenek részt a rendezvényen – írta az EMNP elnöke.
Csíki farsangtemetési kalendárium
Idén korán elkezdődött a nagyböjt időszaka, február 12-ére esett húshagyó kedd. Csíkcsicsóban tartották 12 hagyományőrző csoport részvételével a megyei farsangbúcsúztatót. A találkozó lényege az volt, hogy ösztönözze a szokás fennmaradását, azért szervezték, hogy a részt vevő csoportok otthon is be tudják mutatni a téltemető rítust. Alábbi összeállításunkban azzal foglalkozunk, hogy kik és mikor temetik Csíkban a telet. Csíkcsicsóban 12 hagyományőrző csoport vett részt a télbúcsúztatón. A szentegyházi csapat bemutatta az ördögbetlehemest. A csapatok délben indultak a kijelölt útvonalak bejárására. Alszegen a csíkszentsimoni és gyergyóremetei hagyományőrzők "alakoskodását" láthatták, a Petőfi negyedben pedig a szárhegyiek „temettek”. Újfaluba a csobotfalviakat é s borzsovaiakat osztották, Oltfalván pedig a csíkszentkirályi csapat vonult fel. Középtízen a kászoni, a csíkszentdomokosi és az alsósófalvi farsangtemetők hagyományos játékait láthatták, végül, Felszegen a csíkmenasági és gyergyóditrói téltemető szokásokba nyerhetnek betekintést. A csapatokat a faluvégekre autóbusszal szállították ki, és onnan jöttek vissza a központ felé, ahol a tél és a mulatozás végét jelképező bábukat égették el. A Hajdúságból érkezett vendégekkel közösen búcsúztatták idén a farsangot a csobotfalviak. Csíkborzsovában is eltemették a telet. Csíkmenaságon a Jászapáti testvértelepülésről érkező vendégekkel közösen tartották a télbúcsúztatót. Menaságon a település központjában tartották a szokásos „zsidóvecsernyét”. A menasági kultúrotthonban a gyerekeket várták, számukra minden farsangfarkán szénabált rendeznek. Csíkszentkirályon idén a falurészek nem külön-külön temették a farsangot, hanem közösen. Itt a bábuégetés mellett, ahogy Gál Mária kultúrfelelőstől megtudtuk, kiértékelőt is tartottak. Tréfásan, rímbe szedve dolgozták fel az elmúlt évben történt, közösségüket érintő eseményeket. Csíkszentdomokoson az előző években húshagyó kedden temették a farsangot, de idéntől előhozták vasárnapra, hogy az iskolások is bekapcsolódhassanak. Vasárnap szentmisét követően vonulnak fel a hagyományőrzők, hogy jelképesen „vezessék ki” a telet a falujukból. Kászonaltízen húshagyó kedden szokták „a bikát megütni”. Ezúttal is így történt: a misét követően indultak útjukra a hagyományőrzők. szekelyhon.ro, Patrióta Európa Mozgalom
Aki a pénzét adja, azt megilleti a beleszólás joga is!
Parragh László szerint álságos autonómia felfogás, hogy felsőoktatásunk jelesei ötpercenként kijelentik: mi autonómok vagyunk, add ide a pénzedet és majd én megmondom, mire költöm. Aki a pénzét adja, azt megilleti a beleszólás joga is!
168 óra
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Simonyi Károly (1948)
Számítógép programozó, szoftverfejlesztő. A világ legnagyobb software cégének, a Microsoftnak vezető tervezője az 1980-as évek eleje óta. Simonyi tervezte a Windows, Word for Windows és Excel programokat. A híres és programozók részére hasznos Hungarian notation bevezetése is az ő nevéhez fűződik.
Második magyarként kétszer is járt a világűrben. Ő volt az ISS eddigi ötödik és hetedik űrturista-látogatója. Apja Simonyi Károly fizikus.
"Kommunista kutyából sohasem lesz demokratikus szalonna"
A baliberális oldal elkeseredetten próbálja bebizonyítani a kormány által kezdeményezett rezsicsökkentésről, hogy az voltaképpen káros mindannyiunk számára. Teszi mindezt egy olyan országban, ahol uniós összehasonlításban is rendkívül magasak a háztartások rezsiköltségei.
Sinkovics Ferenc
Magyar Hírlap, Patrióta Európa Mozgalom
Ha nem lett volna rendszerváltás, ma biztosan Gyurcsány Ferencnek hívnák az MSZMP főtitkárát
Soha, soha egyetlen pillanatra ne felejtsük el, hogyha nem lett volna rendszerváltás, ma egészen biztosan Gyurcsány Ferencnek hívnák az MSZMP főtitkárát. Ma úgy gondol önmagára, mint a demokrácia őrére, és alig látható, ám annál elszántabb serege ájultan nézi őt ebben a szerepkörben.
És kétségtelen tény, hogy Gyurcsány politikatörténeti bravúrt vitt végbe: ő az egyetlen a földön, aki már négy éve nincs kormányzati szerepben, és mégis nő az elutasítottsági indexe.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
