Bayer Zsolt: Vak Csiha furulyája

                        Móra Ferenc egyik legszebb írása az 1848–49-es forradalom és szabadságharc korába vezet el bennünket. Az írás helyszíne Tápiószele, egy kicsike Pest megyei falu, ahová Bicske felé menet bevonulnak Damjanich János vörös sapkás honvédjei. Élükön maga Damjanich tábornok, a hatalmas termetű, szakállú hős. A templomtéren álltak meg a magyar honvédek. A falubeliek pedig leterítettek a földre egy köpönyeget, és arra hordták minden értéküket. Ékszert, pénzt, élelmet. „A hazának adjuk, fegyverre, katonára!” - mondták.   Végül egy öreg, vak koldus botorkált Damjanich elé. Ő is akart adni valamit a hazának. Előbb a kutyáját ajánlotta fel, mert az volt a legnagyobb kincse. A tábornok szelíden visszautasította. Ezután a szépen faragott botját akarta odaadni a jó öreg, de Damjanich azt sem fogadta el. S amikor a sereg indulóban volt, harmadszor is előkerült a vak koldus, és odaadta a tábornoknak csontnyakú furulyáját. Damjanich köszönte, s dolmánya alá rejtette a hangszert. Mi az eddigiekben az elgondolni való? Először is az, hogy ma háborúzunk-e a szabadságunkért? Másodszor az, hogy van-e valami, amiért odaadnánk minden kincsünket? Harmadszor pedig, hogy ha semmink sincsen, vajon akad-e legalább egy csontnyakú furulyánk? Az első kérdésre az a válasz, hogy igen, sajnos háborúban állunk. Nem csak mi, mindenki. Világháború van most, csak ezt a háborút nem fegyverekkel vívják egyelőre, hanem pénzzel. S e pénzzel vívott háborúnak tétje a szabadságunk és a jövőnk. A második kérdésre nem tudom a választ. Nem tudom, van-e ma valami, amiben az egész magyar társadalom egyetért, s amiért képes áldozatot hozni. Csak remélem, hogy talán van ilyen. Azt viszont tudom, hogy a társadalom egyik fele képes áldozatot hozni a szabadságért és a jövőért. S azt is hiszem, hogy a társadalom másik fele is képes erre, csak még nem tudja, még nem hiszi el, hogy ez a tét. Felebarátaink egy jelentős része azt gondolja, mindössze az a baj, hogy nem a baloldal van hatalmon. S ha a baloldal lenne hatalmon, minden gondunk-bajunk megoldódna egy pillanat alatt. Ne haragudjunk rájuk, ne vessük meg őket ezért. Legyünk türelemmel. Mindig annak kell türelmesebbnek lennie, aki tudja és ismeri az igazságot. S mert mi tudjuk az igazságot, és tudjuk, hogy mi a tét, ezért van válaszunk a harmadik kérdésre is. A mi csontnyakú furulyánk, amit odaadhatunk a hazának, ha már semmink sincsen, a hit és a megértés. Hit abban, hogy a jövő záloga a jelen megnyerése és a kitartás. Hit abban, hogy ezer helyről támadva, gyalázva, kitaszítva és kigúnyolva is mennünk kell tovább a megkezdett úton, mert nincsen más út. Mert minden más út visszafelé vezet, az elmúlt nem nyolc, de hatvan év felé. Hinnünk kell abban, amiben hittek a magyar honvédek: hogy bármekkora is a túlerő, az igazság velünk van. Az igazság és a jövő pedig a szabadság és a béke. Az igazság a Haza. S meg kell értenünk azt is, miért fenekednek ránk olyan sokan és olyan sok helyről. Azért, mert megsértettük érdekeiket, mert a Hazát előbbre helyeztük, mint az ő anyagi jólétüket, azért, mert elvettük a biztos és eddig soha, senkitől sem fenyegetett pénzüket. Mások pedig azért fenekednek ellenünk, mert félrevezették és becsapták őket azok, akik a Hazát soha nem féltik, csak azt, amit a Hazából kisajtolhattak mindeddig. Ha ezt megértjük, mindjárt tudjuk harag nélkül szemlélni az ellenünk fenekedő, gyűlölködő arcokat. Tehát a mi csontnyakú furulyánk a hit és a megértés. S hogy miért van erre szükség ebben a háborúban? Móra Ferenc ezt is elmeséli: „A bicskei csatában az ellenség első golyója Damjanich tábornokot találta. A csaták hőse hátra zökkent a nyeregben. A másik percben már kirántott karddal vágtatott előre. - Nincs baj, fiúk! - nyugtatta meg elsápadt tisztjeit. - Csak megütött az ostoba golyó, de egyéb kárt nem csinálhatott. Megakadt valamiben. Egy óra múlva vége volt a bicskei csatának. Az osztrák fűbe harapott, vagy elinalt, mint a nyúl. A pirossapkások kergették őket a tábori tüzek világánál egy darabon. Maga Damjanich fáradtan telepedett a tűz mellé. Ahogy ott könyököl, érzi, hogy valami töri az oldalát. -Ugyan mi lehet az? - gombolta ki nagy kíváncsian a dolmányát. Vak Csiha furulyája volt. Csontnyaka széttörve, benne a megakadt golyó. Az mentette meg aznap a hadak oroszlánjának életét.” Hát ezért. A hit fog megmenti bennünket. Mindannyiunkat. Azokat is, akik nem képesek hinni, csak gyűlölni. Bayer Zsolt Magyar Hírlap

Figyelem! - Aláírás gyűjtés Székelyföld autonómiájáért!

                        A linkre kattintva elolvashatjuk a szöveget Székelyföld autonómiájáért,  és egyetértésünk esetén aláírhatjuk mi magunk is az ívet! Célunk elérésének ily módon mindannyian tevékeny részesei lehetünk ! Kattints a linkre: http://www.change.org/petitions/government-of-romania-recognize-the-autonomy-of-sz%C3%A9kely-land?share_id=rrJNbaFKQR&utm_campaign=friend_inviter_chat&utm_medium=facebook&utm_source=share_petition&utm_term=permissions_dialog_false&v=chat&x=%7Efacebook_chat_experiment  

Mária-kegyhely - Doroszló - Délvidék

Franciaországban bizonyos kerületekbe már nem megy be a rendőrség - rövid lapszemle

                          Bayer Zsolt szerint a szemünk előtt omlik össze a ’68-as generáció egész életműve. A szemünk előtt omlik össze a globális piacgazdaság, a multikulturalizmus, a liberális demokrácia elviselhetetlen „szabadsága”. A külvárosokban és a falvakban gyűlik a bűn, a kín, gennyednek a sebek, a többségi társadalom segítségért üvölt.   Franciaországban bizonyos kerületekbe már nem megy be a rendőrség. Ha mégis, állig felfegyverkezve teszik és még így is rájuk támadnak a bevándorlók. A Nyugat külvárosaiban bevándorlók milliói rúgják fel a törvényt és elmebetegek hiénafalkái mentegetik őket. „Még nem is sejtitek, micsoda szörnyeteget élesztgettek. Azt pedig végképp nem sejtitek, hogy értetek csak mi fogunk szót ejteni. Csak mi fogunk elbújtatni titeket”. Magyar Hírlap

"Tetézi, ki elfödi a bajt" - rövid lapszemle a németországi cigány helyzetről

                            Egy berlini kávézó-trafik török tulajdonosnője szerint „a cigányok nehéz téma”. „Valahogy meg kellene állítani őket. A gyerekek pucéran rohangálnak az utcán, ott fürdenek a csapnál, és a parkban könnyítenek magukon, a szemünk láttára. Aztán kéregetnek, és hát, lopnak”.   A környékbeli lakások rohamosan veszítenek az értékükből. Senki nem tesz semmit, a hivatal elfordítja a fejét. Csakhogy ez fals dolog – hívja fel a figyelmet Reinhard Veser, a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerzője: az elhallgatás veszélyesebb. Egyrészt ez adja a szélsőjobb alá a lovat, másrészt a probléma megoldását is gátolja. Dortmundnak az idén hétmillió eurót kell félretennie csak arra, hogy a roma bevándorlók szálláshelyén biztosítani tudják az alapvető higiéniai követelményeket. Népszabadság

Öt éve tart a válság, és az európai politikai elit nem tanult semmit - rövid lapszemle

                                Lóránt Károly szerint a választásokon nyilvánvalóan vesztes Mario Montit a választások után Brüsszelben a győzteseknek kijáró ovációval fogadták. A Guardian szerint ez azt üzente az olaszoknak, hogy a „politikusaitokat leválthatjátok ugyan, de a politikánkat nem”.   Csakhogy ez az út nem vezet sehova. A válság kitörése óta már öt év telt el, és Európa semmi jelét nem mutatja, hogy túljutott volna rajta. Beppe Grillo gyakorlatilag interneten szervezte meg kampányfellépéseit. Az egész médiát elátkozta, mert szerinte legalább akkora felelősséget viselnek az ország kiszolgáltatottságáért, megtévesztéséért, mint maga a politikus elit. Ezért ő maga sem lép fel semmilyen politikai tévés vitaműsorban, és pártja képviselőjelöltjeit is kizárás terhe alatt tiltotta el attól. Berlusconi országában először ért el egy politikus kimutatható eredményt a tévé mellőzésével. Új korszakhoz érkeztünk. Először használták a rendszer ellen választáson sikerrel az internetet. Magyar Nemzet

Romániának engedélyeznie kell a székely zászló használatát

Romániának engedélyeznie kell a székelyek számára a zászlójuk használatát a hivatalos épületeken is. hangsúlyozta az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója.   Martha Stocker, a szervezet dél-tiroli elnöke úgy véli az Európai Uniónak kötelessége volna közbelépni, támogatni a kisebbségek álláspontját. Borbély László az RMDSZ politikai elnöke felhívta Dumitru Merinescu Kovászna megyei prefektus figyelmét, hogy a törvény nem tiltja a helyi szimbólumok használatát. A politikus a magyar nyelvhasználatot illetően felmerült vitákról azt mondta: tisztázni kell, hogy az ügyfelekkel kapcsolatban kerülő közalkalmazottaktól természetes elvárás, hogy beszéljenek magyarul. Magyar Hírlap

Nem mindegyik szervezet lehet egyház, ami annak hirdeti magát - rövid lapszemle

                      Ausztriában húszéves létezés és tizenhatezer hívő, Romániában tizenkét éves működés és húszezer hívő, Szlovákiában pedig húszezer hívő kell ahhoz, hogy a vallási közösség államilag elismert egyházként működhessen. Az Alkotmánybíróság elég egyértelműen kiemelte, hogy nem alkotmányos elvárás az egyházak azonos jogosultsága. Tehát az állam nem kötelezhető arra, hogy minden egyháznak (vagy ekként nevezett vállalkozásnak) egyforma mértékben juttasson támogatást. Magyar Nemzet

Zavargások egy rasszista izraeli intézkedés miatt - ellenzéki rövid lapszemle

                            Zavargások törtek ki az Izraeliek által megszállt Nyugati parton, miután a hatóságok külön buszjáratokat vezettek be a palesztinok és a zsidó telepesek számára. Húszezernél több palesztin arab ingázik lakóhelye és az izraeli munkahelye között. Eddig az izraeli busztársaság szállította őket. Most két arabok által üzemeltetett vonal buszaival kellet utazniuk az átkelőpontig. A rendelkezést azzal indokolták, hogy a telepesek szerint a palesztinok biztonsági kockázatot jelentenek számukra, és egyébként is túlzsúfoltak a reggeli buszok. Izraeli jogvédők az intézkedést rasszizmusnak minősítették, s apartheidbuszoknak nevezte a járatokat. Népszabadság

Izrael kelet-jeruzsálemi és ciszjordániai telepes politikája elfogadhatatlan - rövid lapszemle

                        Izrael kelet-jeruzsálemi és ciszjordániai telepes politikája jelenti a legnagyobb veszélyt a palesztin-izraeli konfliktus kétállami megoldására – véli egy belső jelentésében az Európai Unió jeruzsálemi és rámallahi képviselete.   A jelentés „módszeresnek, szándékosnak és provokatívnak” nevezeti az Izrael által folytatott építkezéseket, és azzal vádolja a zsidó államot, hogy tudatos politikai döntésekkel aláássa a felek közti bizalmat. Az Európai Unió azt javasolja 27 tagállamának, hogy ne hagyjanak jóvá semmilyen pénzügyi tranzakciót, amely a Jordán folyó nyugati partján fekvő települések bővítését segíti elő, és hívják fel a figyelmet ezek veszélyeire. A szöveg tíz szankciót helyez kilátásba a telepbővítéseket végző szervezetek ellen. Követeli továbbá településekről származó termékek megkülönböztetését és azokra a kereskedelmi kedvezmények megvonását. Magyar Nemzet   A berlini kancellári hivatal a telepítésére hivatkozva állította le a holokauszt túlélőinek megítélt kárpótlásról esedékes megbeszéléseket. Népszabadság