Martin Luther King mondta
Állítom nektek,ha egy ember semmit sem talál, amiért meg tudna halni, akkor élnie sem érdemes.
Martin Luther King
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Harsányi János (1920-2000)
A híres Fasori Evangélikus Gimnáziumban diákja volt, ahol 1937-ben megnyerte az országos középiskolai matematikai versenyt. Gyógyszerész apja kívánságára 1942-ben ő is ilyen végzettséget szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen, majd a botanikai tanszéken lett doktorandusz.
1951-ben Ausztráliába emigrált. Sydneyben három évig gyári munkásként dolgozott, ugyanis nem ismerték el magyarországi diplomáját. Így munka mellett végezte el a közgazdasági egyetemet.
1961-ben a Detroiti Egyetemen helyezkedett el. 1964-ben a berkeleyi Kalifornia Egyetem professzora lett, ahol 1990-es nyugdíjba vonulásáig tanított, kutatott.
A tudóst a Magyar Tudományos Akadémia 1995-ben tiszteleti tagjává választotta. Az ekkor adott nyilatkozatában a következőket mondta:
"Ha az ember egy magyar mérnökkel vagy orvossal beszél, nem meglepő a zenei vagy filozófiai érdeklődése. Amerikában az ilyen nem fordul elő. Az általános műveltség Magyarországon sokkal magasabb. Szerencsém volt, hogy pesti gimnáziumba jártam.”
1994-ben közgazdasági Nobel-díjat kapott, a játékelmélet - azon belül pedig főként "a nem teljes információs játékok" tudomány területén elért kimagasló kutatási eredményeiért.
Régi magyar filmcsillagok - Vízvári Mariska (1877-1954) - (a képen, középen)
Választás két Magyarország között - Lenni vagy nem lenni?
A 2014-es parlamenti választások hosszú évekre eldöntik azt, hogy Magyarország merre indul el vagy tovább a következő évtizedekben. Mi tehát a tétje a jövő évi választásoknak? Mik között választhatunk?
A nemzeti-globális törésvonal mentén két világszemlélet, két értékrend, s mondjuk ki bátran:
...Az egyik világszemlélet abból indul ki, hogy a világ egyre inkább nemzetközivé lesz, a nemzetállamoknak, a nemzeti öntudatnak és szuverenitásnak az ideje lejárt; alkalmazkodnunk kell a globális pénzügyi, gazdasági és politikai erők akaratához, s minél jobban alkalmazkodunk, annál nagyobb esélyünk van a túlélésre.
... Mindezzel szemben a másik világszemlélet és értékrend abból indul ki, hogy a közösségben, hagyományban és a keresztényi erkölcsök szerint élő állampolgárok által alkotott nemzetek olyan értékek, amelyeket minden eszközzel meg kell védeni. Meg kell védeni az embereket a a kiszolgáltatottságtól, az egzisztenciális kifosztottságtól, s feje tetejéről a talpára kell állítani a világot, ahol nem a multicégek és bankok, hanem az emberek jóléte és a közjó a cél.
... A tét tehát óriási: vagy a gyurcsányi, mesterházyi, bajnaii kozmopolitizmus, szervilizmus és önfeladás, vagy az Orbán Viktor által vezetett kormány nemzeti büszkesége, szuverenitása, önbecsülése és civil tudata.
... E két út, e két Magyarország között kell jövőre választanunk.
Fricz Tamás
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
A szavak önkényuralma
Amióta Medgyessy Péter bejelentette az árokbetemetés politikáját, egyre több - olykor teljesen jelentéktelen ügy - osztja meg a társadalmat. Az utóbbi napokat az önkényuralmi jelképek körüli parttalan és mindkét fél számára kilátástalan vita uralta, mintha az elmúlt hetvenegynéhány évben két különböző országban élt volna a helybéli lakosság.
S nemcsak azon megy a huzakodás, hogy az önkényuralmi jelképeket hordják avagy nem, kitűzzék, kiragasszák, kiszögezzék, netán levegyék, bevonják, rejtegessék, hanem azon is, hogy mi tekinthető önkényuralmi jelképnek, szűkítsék-e törvényben meghatározott körét vagy kibővítsék, esetleg mindenki felejtse el az egészet, s keressen jobb elfoglaltságot magának.
Pedig - mint említettem volt - törvényben írták elő, mi számít tiltott szimbólumnak, mégis évek óta perlekednek egymással a polgárok, hogy az Árpád-sávot vagy a haza szolgálatáért plecsnit helyénvaló-e nyilvánosan mutogatni, de akárcsak emlegetni is.
Ezek látványa is súlyos lelki traumát okozhat, nem csak a szvasztika vagy a vörös pentagram, ám ha a tiltásnak a fájdalom-, esetleg a rémületkeltés a kritériuma, akkor nemcsak a vizuális szimbólumokra kell figyelnünk, hanem gondoljunk arra, hogy egy-egy szó használatával, verbálisan is fájdalmat gerjeszthetünk.
Bizony, vannak önkényuralmi kifejezések is.
... A szavak félelmet keltő volta döntően az életkortól függ, kisebb részben a kultúrától és a környezettől.
Ugró Miklós
Magyar Nemzet
Országértékelés - barátok közt - a bolsevik a demokráciában is bolsevik marad
Alig burkolt fenyegetés van az MSZP komisszáros, propagandistás terveiben. (...) Most volt Sztálin halálának hatvanadik évfordulója. De vele halt-e a sztálinizmus? Ha ezeket a gyűlölködő kirohanásokat nézzük, élőbb, mint húsz évvel ezelőtt. A politikai ellenfél ellenségnek tekintése, a vélt fenyegetésekre, a népi demokrácia veszélyeztetésére való hivatkozással forradalmi terror alkalmazása, a sötétben bújkáló reakció elleni mozgósítás mind-mind a marxista-leninista-sztálinista eszmevilág hagyatéka.
Megyeri Dávid
Magyar Nemzet
M. S. mester ismert festményei - Selmecbánya - Felvidék (készült: 1500-1510)
Szenzációs középkori magyar képek
M S mester, (M. S. mester) a késő középkori magyarországi festészet legkiválóbb mestere. Személyéről a monogramon kívül szinte semmit sem tudunk.
Egy újabban felfedezett 1507-es selmecbányai oklevél alapján M. S. egy Sebestyén nevű, magyar festő volt, akinek művészete Schongauer, Dürer és főként Grünewald stílusával rokon.
Csupán hét képe ismert. Ezek 1500-1510 közt készültek, és egykor a selmecbányai Szent Katalin katolikus templom főoltárát díszítették.
Az oltár képeiből ma egy kép, a Vizitáció című, a Nemzeti Galériában, a Jézus születése című kép a hontszentantali plébániatemplomban, négy kép pedig, az Krisztus az Olajfák hegyén, a Keresztvitel, a Kálvária és a Feltámadás című az esztergomi Keresztény Múzeumban található. A Királyok imádása című táblakép a 19. század végén egy lille-i múzeumba került.
Fennmaradt művein a táj részletes ábrázolása, természet és ember harmóniája jellemző, emiatt a dunai iskola stílusirányzatába sorolható.
Patrióta Európa Mozgalom
Versec, Fejértelep, Székelykeve, Szendrő - Délvidék - VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=-mfkGkhvd5U
Juhász Gyula: Érezzük, hogy hitünknek szárnya van
Lehet, hogy gyenge még a hangunk Lehet, hogy léptünk még bizonytalan, De indulunk a szépet, jót akarjuk, Érezzük, hogy hitünknek szárnya van. Juhász Gyula
Áder János köztársasági elnök Berlinbe látogatott
A köztársasági elnök szerint német partnerei nem kaptak kellően pontos tájékoztatást az alaptörvény módosításáról. „Ezt a hiátust igyekeztem pótolni” – mondta Áder János a Guido Westerwelle német külügyminiszterrel, majd Angela Merkellel folytatott megbeszélése után. Hangsúlyozta: a felmerült kérdésekkel kapcsolatban igyekezett „pontos, kimerítő, jogi választ adni”.
Az államfő ezenkívül elmondta: a német kancellár nagyon fontos eredménynek tartja a német–magyar gazdasági kapcsolatok kedvező alakulását, ugyanakkor felkérte őt, hogy közvetítse álláspontját, miszerint „nagyobb figyelmet kellene fordítani a jövőben a jogszabályok biztonságára, a jogbiztonságra, a kiszámítható gazdasági környezetre, mert a jogszabályok viszonylag gyakori változtatása” nem teszi „minden körülmények között kiszámíthatóvá a magyar gazdaságot”.
A német külügyminisztérium szóvivője a találkozóról beszámolva közölte: a tárcavezető és a magyar államfő az „alkotmányvitáról” is tárgyalt. A felek erről „nyílt párbeszédet” folytattak, és az eszmecsere során „egymásnak meglehetősen ellentmondó” véleményeket fogalmaztak meg.
Áder János a külügyminisztériumi közleményre vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta: politikai tárgyaláson „teljesen természetes”, hogy nem mindenben értenek egyet a felek. Románia és Bulgária schengeni csatlakozását például Németország nem támogatja, Magyarország viszont igen. „Azért beszélgetünk egymással, hogy az érvek, ha nem is azonnal, és nem közvetlenül a tárgyalások során, de folyamatosan beépülve a politikai kommunikációba hassanak a másik fél gondolkodására” – mondta az államfő.
A köztársasági elnök elmondta: az alkotmányozási viták „általában nem egy-két nap alatt csengenek le”, és ez valószínűleg ezúttal is így lesz. Előző napi nyilatkozatát megerősítve hozzátette: „a még nyitott kérdésre nem innen, Berlinből kívánok válaszolni”, hanem majd Magyarországon.
MTI, mno, Patrióta Európa Mozgalom