Teleki Téka - Marosvásárhely
A Teleki–Bolyai Könyvtár vagy közismert nevén Teleki Téka Marosvásárhely egyik legjelentősebb kulturális öröksége. A könyvtárat 1802-ben létesítette gróf Teleki Sámuel, Erdély kancellárja, aki nemcsak gazdag, hanem rendkívül művelt ember is volt, több európai egyetemen tanult.
Vagyona nagy részét a több mint 40 000 kötet megvásárlására fordította, amellyel létrehozta a ma nevét viselő közkönyvtárat. A könyvtár több ősnyomtatványt, sok régi könyvet, kéziratot és könyvritkaságot őriz. Érdekesség, hogy Pesten később, az év november 25-én alapította gróf Széchényi Ferenc is a magáét (Országos Széchényi Könyvtár), amely a Magyar Nemzeti Múzeum őse is lett.)
Selmeci-hegység - Az aranygyík földje - VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=lwa5lmAWDYk
Erkel Ferenc - Bánk bán - Hazám, hazám - énekel: Simándy József - rövidke VIDEÓ!
Énekel: Simándy József
kattints a VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=66Y3QJocYiE
Mészáros László: Örökségül – Levél utódaimnak nemzetről, hazáról, a turulmadárról…
ÖSSZETARTOZUNK - Örökségül - 4. rész Kedves Barátaink! A múlt héten új sorozatot indítottunk Mészáros László, mozgalmunk alapítójának, Összetartozunk című, 2010-ben megjelent kötetének írásaiból, azok részleteiből. Nagyon sokan kérték ezt tőlünk, valószínűleg azért mert a Patrióta Európa Mozgalom által is felvállalt és hirdetett értékekről szól maga a könyv is. Fogadják szeretettel a negyedik írásrészletet! Kérjük, osszák meg! – szerkesztőség – kála Piros-fehér-zöld a szívem Amikor gyerekek voltunk, s megláttuk a magyar trikolort, ugyanúgy skandáltuk a rímet, ahogyan ti is kicsi korotokban: piros-fehér-zöld, ez a magyar föld. A családok - régebben - korán elvetették a fiatalabb generációk szívében a hazaszeretet magvát. A legkisebbeknél például ezzel a versikével kezdték. Így volt ez nemcsak a csonka országban, hanem a határokon túl is. Kalotaszentkirályon járva hallottuk a csöppségektől: piros-fehér-zöld, édes magyar föld, míg Székelyföldön így mondták: piros-fehér-zöld, drága magyar föld… Mennyivel személyesebb, mélyebb érzelmet kifejező formák ezek! Tudjátok, ők már majd egy évszázada közvetlenül érzik, hogy mit jelent a veszély: a hazát el lehet veszejteni, el lehet veszíteni. Emlékezhettek, hogy 2002-ben, a Kossuth-centenáriumi év tavaszán én voltam a kiötlője és kivitelezője a nemzetiszalag-mozgalomnak. Nagy politikai megosztottság jellemezte már akkor is hazánkat, amelyet a választási kampány is mélyített. Szándékom szerint mindenki a szíve fölé tűzte volna a nemzeti szalagot, hiszen ha sok mindenben – vagy végletes esetben semmiben – nem értünk is egyet másokkal, az biztos: mindannyian magyarok vagyunk, tehát ha kitűzzük a szalagot, akkor a legfontosabbat, nemzeti együvé tartozásunkat azért ily módon kifejezhetjük. Sajnos, nagyon felemás lett a terv megvalósítása, mert egyesek tudatos hadjáratot folytattak a mozgalom ellen. Mint a történelmünk során már oly sokszor, némelyek nem az összefogásban, hanem a széthúzásban teljesítették ki tehetségüket. Azt is elmondhatom viszont, hogy életem és sokak életének egyik legnagyobb közösségi élménye volt, amikor a két választási forduló között, április 13-án milliónyi honfitársunk nemzeti szalagot, kokárdát tűzve mellére vett részt a Kossuth téri nagygyűlésen – rácáfolva a fanyalgókra, akik szerint a nemzeti színek, a kokárda március 15-ei „kellékek”, s máskori viselésük történelmietlen. Felemelő volt az a felszabadult öröm, az a méltóság, az a büszkeség, mellyel a polgárok tömegei kifedjezték, hogy ők magyarok. Úgy döntöttek, történelmet csinálnak, mert soha a magyar történelem során annyi ember büszke magyar mellén nem díszelgett még nemzetiszínű szalag, kokárda, mint azon a nap ragyogta tavaszi délutánon. Senki meg nem fogalmazta, de érezni lehetett a tekintetekből, az egységes akaratból, hogy míg másoknak – amint azt számtalan újságcikkben leírták – csupán egy textildarab, ami egyébként háromszínű, nekünk, a résztvevőknek a kokárda és a nemzetiszalag jelkép: a haza, a nemzet szimbóluma, nemzeti összefogásunk tárgyiasult mivolta, összetartozásunk szent kifejezése. És jól jegyezzétek meg: minden nemzet életében, így a miénkben is vannak jelképek, melyek örök tiszteletet érdemelnek, mert történelmünk során olyan tartalmak, közös érzelmek kötődtek hozzájuk, amelyek kiemelik azokat a közönséges tárgyak s fogalmak sorából, és szakrális tartalmat nyertek. Nemzeti és történelmi zászlóink, a Szent Korona, a Himnusz, a Szózat, állami címerünk, a kettős kereszt s a turulmadár. Ne engedjétek bántani őket, mert aki nemzeti jelképeinket fenyegeti – s ne legyenek kétségeink, ilyenek mindig lesznek –, a múltunkat, hagyományainkat, őseinket, a történelmünket, nemzetünket gyalázza. Részlet, Mészáros László: Összetartozunk című kötetének, Örökségül című írásából Folytatjuk!
Kósa: Tudjuk, hol van a baj gyökere
Aláírásgyűjtésbe kezdett a kormány a rezsicsökkentés támogatására. "Szeretnénk világossá tenni, hogy a magyar választók többsége támogatja-e a rezsicsökkentés politikáját. Látszik, hogy a szolgáltatók az első felvonást megnyerték, mikor megtámadták a rezsicsökkentéssel kapcsolatos kormányrendeletet, és a bíróság első fokon nekik adott igazat. Családonként azonban átlagosan 4400 forintot kellene visszafizetni a szolgáltatóknak január elsejétől" – mondta a Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában.
Mint hangsúlyozta, fellebbeznek a döntés ellen, de majdnem biztosak benne, hogy az európai fórumokra is elmennek a szolgáltatók, ebben az esetben pedig fontos lesz, hogy a fogyasztók döntő többsége milyen állásponton van. „A bírók is emberek, tévedhetnek is” – mondta Kósa Lajos, példaként említve a móri bankrablás ügyét, mikor egy ártatlan embert jogerősen elítéltek.
Kiemelte: szerintük ez a bírói ítélet nem megalapozott. „Ebben az esetben is feltételezhető, hogy vitathatjuk a bírói ítéletet …. A jogbiztonságot biztosan nem ingatja meg, ha valaki az igazát másodfokon is védi” – fejtette ki.
Kósa Lajos azt mondta: az egész európai uniót tekintve vásárlóerő-paritás alapján Magyarországon a legdrágább a rezsiköltség. "Valami nem stimmel, és tudjuk, hol van a baj gyökere" – mondta Kósa Lajos. Az alelnök úgy fogalmazott: a szocialisták úgy privatizálták az energiaszolgáltatókat, hogy eszközarányos, 8 százalékos eredményt számolhattak el. Ez időközben beépült az árba, ráadásul, ha a nyolc százalékos eredmény nem jött létre, a magyar költségvetés kiegészítette ezt. Itt jelentős tartalék van – húzta alá.
Azzal kapcsolatban, hogy a Magyar Energia Hivatal Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallá alakul, amely rendeletalkotási joggal is fog rendelkezni, melyet nem lehet bírósági úton megtámadni.
Az alkotmánymódosítással kapcsolatban Kósa Lajos azt mondta: ha most ellenzékben lennének, és így módosítanák az alaptörvényt, ahogy a jelenlegi kormány teszi, támogatnák. Kósa Lajos kiemelte: a módosításban nincsen röghöz kötés, hiszen - mint mondta - nem azt jelenti, hogy valamit megtiltanak. A kormány azonban azt szeretné, hogy ha a magyar állam valakinek finanszírozza a felsőfokú tanulmányát, akkor az illetőtől kér is valamit.
Németh Szilárd, a rezsicsökkentés ellenőrzéséért felelős fideszes munkacsoport vezetője az M1 Az Este című műsorában azt mondta: a szolgáltatók, az ellenzéki pártok és egy bírósági döntés közösen akarta megakadályozni azt a rezsicsökkentést, amit a megválasztott magyar parlament és a kormány elhatározott.
Hangsúlyozta: kedden elfogadták a gázszolgáltatásról és a villamosenergiáról szóló törvényt, melyben rögzítették, hogy semmilyen terhet nem terhelhetnek át a szolgáltatók, ezt alkalmazni kell a folyamatban lévő bírósági ügyekben.
Mint kifejtette, az energiahivatal jogszabályt alkot, jogszabályt pedig közigazgatási bíróságon nem lehet megtámadni, csak alkotmánybíróságon.
Az aláírásgyűjtéssel kapcsolatban kiemelte: először a teljes frakció aláírja az ívet, melyen az a kérdés szerepel, hogy támogatja-e a lakosság a már megvalósult rezsicsökkentést, illetve a jövőbeli rezsicsökkentéseket? „Minden épeszű embernek érdekében áll a rezsicsökkentés” – fogalmazott Németh Szilárd.
Elmondta: 1995-ben a Horn-kormány „hihetetlen feltételek mellett” privatizálta az energiaszolgáltatókat, biztosította a mindenkori hasznot, azóta „óriási pénzt zsebeltek be”. A lakossági gáz-és villamosenergia szolgáltatás a piac kis szelete, nem igaz tehát, hogy tönkremennek ezek a cégek, csupán ebben a szegmensben nem lesz meg az az extra luxus profit, amit eddig a családoktól vettek el.
A Fidesz érdekelt abban, hogy profitot termeljenek, de a magyar családok mellé be kell állni – emelte ki hozzátéve, a szocialista kormányzás 8 éve alatt 15-ször emeltek árat, kétszeresére nőtt a villamosenergia, háromszorosára a gáz ára.
Jelenleg az E.ON gáztározók visszavásárlása történt meg; eddig a németek és az oroszok határozták meg a gáz árát, most pedig a magyarok és az oroszok fogják meghatározni a magyarországi árakat - fejtette ki Németh Szilárd.
hirado.hu
Elszántság - avagy az MSZP legalább egy dologban következetes: nem az emberek oldalán áll
Elértük az évek óta hajszolt inflációs célt, újabb kritériumot teljesíthetünk az euró bevezetéséhez, de ennél sokkal fontosabb, hogy a lakosság tíz százalékkal fizetett kevesebbet az energiáért.
Magyarországon, ahol a megélhetési költségek aránytalanul nagy részét az energia teszi ki, jóval felülmúlva az európai átlagot.
Ezek a tények. A parlament hétfői ülésén a szocialistának mondott párt – sajátos időzítéssel és logikával – önkényuralomnak bélyegezte, hogy kisebb számlát fizet a lakosság az áramért, a gázért és a távfűtésért, és hogy a kormány nem hagyja, hogy a szolgáltatók közvetve vagy közvetlenül áthárítsák a fogyasztókra a csökkentés és a különadók terheit
Szabó Anna
Magyar Nemzet
Kampány és hisztéria
A mostani módosítás sem csak úri hóbort, hiszen a változtatásokat az Alkotmánybíróság korábbi, az átmeneti rendelkezések egy részét megsemmisítő döntése tette szükségessé. Nem állja meg a helyét az a kritika sem, hogy a kormánytöbbség olyan rendelkezéseket emel be az Alaptörvénybe, amelyeket az Ab korábban alkotmányellenesnek talált.
Bándy Péter
Demokrata