Ismét bírálja a román Adevarul a Székelység története című kézikönyvet

                        Újabb cikkben bírálta a román Adevarul című román lap a Székelység története című iskolai kézikönyvet, amelyet szeptember óta használnak segédeszközként az azonos nevű választható tantárgy oktatásához a székelyföldi általános iskolák felső tagozatán.   A Ciprian Stoleru és Oana Craciun által jegyzett cikk címe szerint „a Székelység története tankönyvet Budapestről írták". Magyarázatképpen a szerzők hozzáteszik: a könyv egyik szerzője, Pál-Antal Sándor történész a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagja. Az írás meg is szólaltatja a kutatót, de nem árulja el az olvasóknak, hogy – a címben szereplő állítással ellentétben – Pál-Antal Sándor Marosvásárhelyen él és dolgozik, fél évszázados szakmai tevékenységét a marosvásárhelyi levéltárban fejtette ki, és ennek elismeréseképpen választották 2010-ben az MTA külső tagjává. Az Adevarul már korábban is több cikket közölt arról, hogy a kiadvány állítólag úgy mutatja be a székelyföldi románokat, mint a székelyek szolgáit. A lap román történészeket idézve azt is történelemhamisításnak nevezte, hogy a román hadsereg az első világháború idején, erdélyi bevonulásakor kirabolta és megrongálta volna a székelyek házait. Az Adevarulban a csíki születésű Pál-Antal Sándor kifejti, a székelyföldi plébániákon fellelhető dokumentumok igazolják a könyv állításait; dédnagyapját is falutársaival együtt civilként hurcolták kényszermunkára a román csapatok. A levéltáros-történész – akit a budapesti akadémia képviselőjeként emlegetnek a szerzők – leszögezte, hogy a Székelység története nem tankönyv, hanem választható tantárgyak oktatására és szakkörökben használható kézikönyv, így kiadásához nem volt szükség a bukaresti oktatási tárca jóváhagyására. erdely.ma, Patrióta Európa Mozgalom  

Sarkosan fogalmazva

                          „Az ellenzéké lesz az ünnepi főváros” – harsogta az egyik napilap címe, de végül az időjárás döntött, és Magyarország (Magyar Köztársaság) a hó foglya lett. Tekinthetjük ezt nyugalomra és alázatra intő isteni jelnek is, komoly figyelmeztetésnek. Az ellenzék amúgy sem ünnepelni, hanem tüntetni akart Szentmihályi Szabó Péter  Magyar Hírlap

Ezüstpápa

                            A szegények barátja, Jorge Mario Bergoglio alázattal került a római katolikus egyház legfőbb vezetői székébe, ami számára már szinte minden külsőség nélkül a legnagyobb szolgálatot jelenti. XII. Piuszt még trónján körbehordozták megválasztásakor, 1939-ben. Ferenc pápa viszont már be se ült a trónba, hanem az őt köszöntő bíborosokat állva fogadta, az aranyfeszület helyett régi keresztjét viseli. Azzal ugyanis, hogy Szent Péter utóda lett a korábbi Buenos Aires-i érsek, nem változott meg, ő egyszerű ember marad a régi feladatokkal, a régi barátokkal, a régi, nyitott és felelősségteljes munkavégzéssel. Krisztus keresztjét viszi tovább, ami nehéz, talán egyre nehezebb, és semmit sem segít, ha arannyal bevonják. Sitkei Levente  Magyar Nemzet

Katasztrófahelyzetben

                          Az MSZP elnöke cinikusan azt kérdezte: mit csinált ezalatt a kormányfő? Kit akar becsapni ezzel a kérdéssel? Ó ne tudná, hogy a miniszterelnöknek Brüsszelben kellett helytállnia és elhárítania azokat a támadásokat, amelyeket éppen az utódpártiak indítottak útjukra saját hazájuk ellen? Most megmutatta: olyan pártvezér ő, aki az országot még annyira sem becsüli, hogy a róla szóló hírekről tájékozódjon a médiából. Az ország polgárai azonban talán semmit sem éreztek ebből az intermezzóból, hisz más, fontosabb dolgokkal vannak elfoglalva. Életeket mentenek. Megyeri Dávid  Magyar Nemzet

Halálos gázolás: Navracsics keményen nekiment Redingnek

                          Levelet írt Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Viviane Redingnek, a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős európai biztosnak, amelyben éles hangon bírálja, hogy az európai biztos egy lapinterjúban párhuzamot vont a Tobin-ügy és a magyar igazságszolgáltatás függetlensége között.   Viviane Reding a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott, március 9-én megjelent interjúban hozta fel Magyarországot, amikor arról szólt, hogy még nem bízhatnak egymás igazságszolgáltatási rendszereiben az uniós tagállamok, illetve azok polgárai. Reding az interjúban példaként említette, hogy a magyar igazságügy-miniszter az elmúlt évben többször is panaszkodott nála, amiért Írországban a legfelsőbb bíróság vonakodik kiadni egy halálos gázolással elítélt ír állampolgárt. Úgy fogalmazott: „személyesen nem lepett meg”, addig a pontig ugyanis Magyarország számos olyan döntést hozott, amely kérdéseket vet fel a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét illetően. Navracsics a vasárnap nyilvánosságra hozott, március 15-én elküldött levelében – amelyben egyúttal kifogásolja, hogy az európai biztos „válaszra sem méltatja” hivatalos leveleit – úgy fogalmazott: „nem tűnik helyénvalónak az, hogy egy olyan ügyben, ahol az elkövető gondatlan járművezetéssel két kisgyermek halálát okozta, az alapvető jogok védelméért felelős biztos összemosson egy 2002-ben hozott bírósági ítélet végrehajtása iránti igényt a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét érintő jelenlegi politikai vitákkal; sőt odáig merészkedjen, hogy valójában érthetőnek tartsa, hogy az ír hatóságok nem hajlandók az elkövetőt Magyarországnak kiszolgáltatni, elkerülhetővé téve számára a büntetést”.   Navracsics: Felháborító és elfogadhatatlan   Az igazságügy-miniszter a biztostól „éppen ellenkezőleg” azt várná, hogy elősegítse a tagállamok közötti igazságügyi együttműködést, ideértve a bírósági ítéletek kölcsönös elismerését és végrehajtását. Navracsics levelében „felháborítónak és teljes mértékben elfogadhatatlannak” nevezte, hogy „bárki párhuzamot vonjon egy egyedi esetben hozott ítélet végrehajtása és az igazságszolgáltatás függetlenségének megítélése között”. Továbbá, – fogalmazott – az a közvetlen összefüggés, amit a biztos megteremteni igyekszik a Magyarország által az igazságszolgáltatás átalakítása irányában tett – és egyben kifogásolt – lépések és az ír bíróság döntése között, „aláássák a kölcsönös bizalmat és mindazon értékeket, melyeket a bizottságnak képviselnie és védelmeznie kellene”. Navracsics szerint az elmúlt időszak „összetett vitái” közepette, amelyek „olykor mindkét fél részéről fokozott rugalmasságot követeltek”, Magyarországnak mindeddig sikerült konstruktív párbeszédet fenntartania a bizottsággal. A magyar tárcavezető egyben arra kérte az európai biztost, hogy a „jövőben ennek megfelelő hozzáállást tanúsítson és szíveskedjen tartózkodni az olyan nyilvános kijelentésektől, melyek nemcsak a megfelelő megalapozottságot, de a minimális jóindulatot is nélkülözik.” mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom   A Tobin-ügy háttere Az ír állampolgárságú Francis Ciarán Tobin 2000. április 9-én Leányfalun halálra gázolt két gyereket. A magyar bíróság 2002-ben távollétében három év fogházra ítélte. Az ügy eddig kétszer került az ír bíróságok elé, Tobin átadását ugyanis 2007-ben a dublini felsőbíróság egyszer már elvetette, és azt a döntést egy évre rá az ír legfelsőbb bíróság megerősítette. Az akkori per első fokon eljáró bírája annak idején elfogadta azt az érvelést, hogy Tobin kiküldetése lejártával nem „elmenekült” Magyarországról a rá kirótt büntetés megkezdése elől. Az indoklás úgy hangzott, hogy a menekülés akkor valósulhat meg, ha már megszületett az ítélet, Tobin azonban még a magyarországi bírósági eljárás kezdete előtt távozott. Az európai elfogatóparancs írországi érvényesítéséhez az akkori ír törvények alapján annak bebizonyítására volt szükség az eljáró ír bíróság előtt, hogy a körözött személy elmenekült az elfogatóparancsot kiadó országból az ott letöltendő büntetés elől. Ezt a cikkelyt később törölték a jogszabályból, és az átadási ügyben 2009-ben – Tobin időleges őrizetbe vételével – ismét bírósági eljárás kezdődött Írországban, ám ez idén nyáron az ír legfelsőbb bíróság újabb jogerős elutasító döntésével ért véget.A magyar hatóságok kiadatási kérelmét az ír legfelsőbb bíróság 2012. júniusban végleg elutasította. A magyar igazságügyi miniszter a Tobin-ügy kapcsán háromoldalú dialógust vár el az Európai Bizottságtól és személyesen Reding alelnöktől azt várja, hogy teljes politikai súlyát vesse latba annak érdekében, hogy az EU értékeit minden egyes tagállam tiszteletben tartsa, beleértve Írországot is. Az mno.hu birtokába került Reding Navracsicsnak írt levele, amely alapján úgy tűnik, az Európai Bizottság alelnöke kikényszerítené az ír gázolóra kiszabott letöltendő fogházbüntetést. Később a biztos szóvivője úgy fogalmazott: az Európai Bizottság közvetítő szerepet játszhat. „Az ír hatóságok eljárása felháborító. Jogászként és magyar állampolgárként is lekezelőnek, sértőnek érzem. Érthetetlen, hogy két európai uniós jogállam között miként fordulhat elő, hogy egy jogerős bírósági döntésnek egy évtizeden keresztül nem lehet érvényt szerezni. Ez alkalmas lehet az igazságszolgáltatásba és az unióba vetett bizalom megingatására, hiszen sérti a tisztességes eljárás és a tagállamok közti egyenjogúság elvét” – szögezte le Tóth István ügyvéd, a leányfalui család jogi képviselője. Navracsics szerint ha Írország visszavonja a 2008-as uniós kiadatási kerethatározat elfogadásakor tett nyilatkozatát, Írországban is letöltheti a büntetését Francis Ciarán Tobin, akit távollétében Magyarországon jogerősen börtönbüntetésre ítéltek. 2012. november 30-án perújrafelvételt kért az ír legfelsőbb bíróságtól annak a két kisgyermeknek az édesapja, akiket egy ír állampolgár több mint egy évtizede halálra gázolt Magyarországon. Az üggyel foglalkozó ügyvédi iroda honlapja által ismertetett angol nyelvű levél szerint az átadási eljárás során felmerült alapvető jogi kérdés az volt, hogy Tobin elmenekült-e a magyar igazságszolgáltatás elől, vagy sem. Zoltai Bence és jogi képviselője közli az ír legfelsőbb bíróság tagjaival: szeretnék és tudják is bizonyítani, hogy Tobin elmenekült a magyar igazságszolgáltatás elől.  

Kövér: Az alaptörvény módosítása csak ürügy a támadásokra

                              Kövér László szerint az alaptörvény negyedik módosítása újabb ürügyet adott az Orbán-kormány elleni nemzetközi puccskísérletre, az ingerültséget azonban nem ez a „korábbiakhoz képest jelentéktelen változásokat hozó” alkotmánymódosítás, hanem a rezsicsökkentés váltotta ki.   „Ha mi befognánk a szánkat, aztán csinálnánk ugyanazt, mint amit a Bajnaiék csináltak, akkor mi mintademokrácia lehetnénk, a kutya nem ugatná meg a kétharmados törvényeinket és az alaptörvényünket” – fogalmazott a házelnök az M1 A Lényeg című műsorában nyilatkozva. Kiemelte, a magyar kormány inkább vállalja a bukás kockázatát úgy, hogy az emberek javát szolgálva vállal „olyan konfliktusokat, amelyek fölébünk nőnek”, mintsem hogy ne hajtsa végre korábbi ígéreteit. A siker egyetlen útja, ha Magyarországot és gazdaságát kiszabadítjuk abból az adósrabszolgaságból, amelybe „Bajnai Gordon, Gyurcsány Ferenc, meg a többiek” döntötték – emelte ki Kövér László. Aláhúzta emellett, hogy a kabinet befektető- és tőkebarát, ha az munkahelyteremtéssel jár együtt. A Horn-kormánnyal kötött szerződések alapján Nyugat-Európában nem látott mértékű profitra szert tevő gáz- és áramszolgáltatóknak azonban szerinte be kell látniuk: érdemes beszélgetni arról, hogy ne a magyar emberek fizessék a legmagasabb rezsit az unióban.   Több okból támadják a kormányt A kormánypárti politikus úgy látja, most is lehet tapasztalni ugyanazokat a jeleket, mint a Magyarország és kormánya elleni korábbi puccskísérlet alatt, amelyről Orbán Viktor miniszterelnök is beszámolt. Kövér László szerint sokan, sokféle okból támadják a magyar kabinetet: az érdekeiben sértett tőke és a külföldi vállalatok mellett pártpolitikai elfogultságból, vagy gyűlöletből is. A házelnök hangsúlyozta, Európában „szabályos antikeresztes háború” folyik a keresztény értékekkel szemben. „Itt aki nem akarja föladni hitbéli meggyőződését, nem akarja föladni nemzeti kultúráját, nem lelkesedik eléggé a multikulti, meg a minden normát félresöprő új világrend iránt, az előbb utóbb valamilyen bélyeget kap a homlokára” – mondta. Kövér László otromba gesztusként értékelte, hogy európai párttársa, a bajor parlament elnöke lemondta előre egyeztetett németországi találkozójukat. Szerinte a magyar alkotmánymódosítást külföldről bíráló jobboldali politikusok nem a tényekből indulnak ki, pedig ha akarnák, szóban vagy írásban is kérhetnének a valóságnak megfelelő tájékoztatást akár tőle, akár a kormányfőtől. „Nagyon kedélyesen elbeszélgetünk, megveregetik a lapockánkat, és elmondják, hogy mennyire jól csináljuk, mennyire kiváló a mi alaptörvényünk, olvasták, és hát milyen jó lenne ha az ő országukban is egy ilyen lenne. Csak amikor egy ülésteremben, együtt vannak a csaholó baloldaliakkal, akkor őket arról lehet megismerni, hogy hallgatnak bölcsen és mélyenszántóan a mi érdekünkben” – fogalmazott a házelnök.   Megint az a bizonyos kettős mérce   Az európai baloldalról szólva érthetetlennek nevezte, hogy az Európai Parlament szocialista elnökéhez hasonlóan egyszerre vádolják demokráciadeficittel az Európai Uniót és az Orbán-kormányt. Miközben baloldali politikusok európai értékekről „papolnak”, addig nagyvonalúan átsiklanak az olyan román történéseken, amelyek a magyar közösség jogai mellett a román alkotmánybíróságot és köztársasági elnököt támadták – mutatott rá Kövér László. Hozzátette: ez az „unalomig ismételt kettős mérce”, amelynek jegyében Románia nem kap olyan negatív megítélést az EU-ban, mint Magyarország, pedig ott „lenne mit keresni és találni”. Kövér László megfogalmazása szerint utóbbira azért nem kerül sor, mert a román politikusok pártállástól függetlenül vezényszóra nyúzzák le saját állampolgáraik bőrét a multik és külföldi pénzügyi csoportok érdekében.   Az Országgyűlés elnöke a székely autonómiatörekvésre vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta, Basescu román államfőnek figyelmesebben kellene végigolvasnia országa történelmi dokumentumait, mert az 1920 körüli években születtek olyan passzusok, amelyek megteremtik az elszakított nemzetrészek önrendelkezésének lehetőségét.   Kövér nem felejt A Fidesz-székház előtti tüntetésről szólva Kövér László úgy fogalmazott, az ott elhangzott kritikákkal szemben nem felejtette el fiatalkori önmagát, amikor – mondta – a most tüntető fiatal baloldaliak „apukái” ellen követelt demokráciát, azzal az igen nagy különbséggel, hogy akkor kommunista diktatúra volt, most pedig demokrácia van. Kövér László emlékeztetett: abban az időben sokuknak jogosan kellett félniük a rendőrségtől, míg a mostani tüntetők ellen akkor sem léptek fel, amikor törvénysértő módon betörték a Fidesz-székház ablakát. Megjegyezte, hogy a tüntetők feljelentéséről nem kérték ki a véleményét, de maga is ezt követelte volna, ha nem teszik meg. „Azt a precedenst nem szabad megengedni senkinek, hogy úgy érezze, büntetlenül megsértheti a törvényt” – mutatott rá az Országgyűlés elnöke. mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom

Tavasz virágai - Kakasmandikó

Bencsik András: Dolgoznak a Lenin-fiúk

                          Ha most áprilisban lennének a választások, az agresszív ellenzéki kampánystratégia láttán lehetne aggódni, de nem most lesznek, hanem egy évvel később. A szélsőbal és a szélsőjobb túl korán kezdett. Ha így folytatják, akcióikkal gyakorlatilag azt az eredményt érik el, mint egy jó sportvezető, kiképzik a nemzeti tábort. Akcióiknak olyan a hatásuk, mint egy kemény erőnléti edzésé: a jobboldalt felkészítik a nagy ütközetre.     Persze nem ez az akciók célja, melyek szemlátomást egy stratégiát követnek: a liberális kereskedelmi média jelenlétében provokálni a fennálló rendet, kierőltetni néhány ideges és dühös reagálást, néhány túl heves polgári szót, kemény rendőri fellépést s azokról felvételeket készíteni, majd világgá röpíteni a hírt, hogy Magyarországon tombol a diktatúra, mielőbb meg kell buktatni a kormányt. Ha másként nem megy, tönkre kell tenni a forintot, össze kell roppantani a gazdaságot, mert vesszen el akár egész Magyarország, de a fasizmusnak meg kell buknia… Ismerős, ugye? Mintha Kun Bélát hallanánk. A Fidesz-székház elleni ostrom célja ugyanaz volt, mint az MSZP-gyűlés előtti jobbikos tüntetésé, kiprovokálni a rendőrökből az agresszív fellépést. Mindent megtettek ennek érdekében, de egyik sem jött össze. Mellesleg az is közös nevező, hogy sem a szélsőbal, sem a szélsőjobb nem képes tömegeket mozgósítani. Csupán pár száz, szerencsés esetben pár ezer embert képesek az utcára vinni, de olyan médiafigyelem közepette, mintha millióan lennének. Eközben a magyar bírói kar szégyenére egy bírói tanács a rezsicsökkentésről hozott kormánydöntést megsemmisítette és a multinacionális cégeknek adott igazat… A neobolsevizmus hadat üzent Magyarországnak. A bolsevikok sosem voltak sokan, de szervezettek voltak, és mindig jó volt a médiájuk. És mindig vérben, gyűlöletben, hazaárulásban gondolkodtak. Idézzünk csak fel két jellegzetes arcot közülük, s ne lepődjünk meg, ha lelki rokonaikat ma is látjuk. Linder Béla: „…ezer és ezer halál kellett, hogy egy új győzelmes élet támadjon fel… Ez az új győzelmes élet a pacifizmus jegyében születik meg… Nem kell hadsereg többé! Soha többé katonát nem akarok látni!” Szamuely Tibor: „A hatalom a kezünkben van. Aki azt akarja, hogy visszatérjen a régi uralom, azt kíméletlenül fel kell akasztani. Az ilyennek bele kell harapni a torkába… Most szükség lesz arra, hogy vér ömöljön. A vértől nem kell félni. A vér – acél: erősíti a szívet, erősíti a proletár öklöt. Hatalmassá fog tenni bennünket a vér… Ki fogjuk irtani, ha kell, az egész burzsoáziát!” A technika azóta finomodott, a cél azonban változatlan, a mindenfajta értéket és mértéket elutasító csőcseléket rázúdítani a polgárságra. Száz éve patakokban folyt a vér, és miattuk veszett oda az ország kétharmada. Most sincs más cél, csak más módszer, mert időközben föltalálták a nemzetközi balliberális médiahálózatot, mely összefonódott a nemzetközi pénzvilággal. A forintunk árfolyama hipp-hopp, a mélybe zuhant, mert a nemzeti bank éléről távozott egy alkalmatlan ember és más lépett a helyére. Még semmi más nem történt. Mégis beszakadt a forint? Milyen érdekes összefüggés! Most ezért higgadtnak kell lennünk, erősnek és egységesnek. És barátokat kell találnunk, akik mellénk állnak az újbolsevikok elleni küzdelemben: lengyeleket, horvátokat, németeket, olaszokat, oroszokat és mindazokat, akiket egyszer már megkínozott a bolsevizmus vírusa. Bencsik András Demokrata

Kemény válasz a felháborodásokra - Szaniszló Ferenc díjazásáról az Echo Tv-ben

                        A kommunista rendszer egykori derék kiszolgálóinak semmiféle erkölcsi alapjuk nincsen kritizálni azt, hogy a Szaniszló Ferenc szerkesztő-műsorvezető Táncsics-díjban részesült– szögezte le Tóth Gy. László politológus az Echo Tv Korrektúra című műsorában.   A héten Táncsics Mihály-díjban részesült Szaniszló Ferenc újságíró, az Echo Tv Világ-panoráma című műsorának szerkesztője. A döntés miatt több újságíró úgy döntött, hogy visszaadja Táncsics-díját, az MSZP sajtótagozata pedig egyenesen felháborodását fejezte ki. Az ügyben nyilatkozatot adott ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is, aki azt közölte, hogy nem volt tudomása az egyik Táncsics-díjazott sértő megnyilvánulásairól. A tárca vezetője közölte: 2013. március 15-e alkalmából egy újságírói szervezet javaslatára Táncsics Mihály-díjat adományoztam Szaniszló Ferenc újságírónak. Ezt a döntést úgy hoztam meg, hogy nem volt tudomásom a korábban komoly szakmai színvonalon dolgozó külpolitikai szerkesztő és újságíró elmúlt időszakban tett, az emberi méltóságot sértő nyilatkozatairól. Ezek mind személyes hitvallásommal, mind a kormány értékrendjével összeegyeztethetetlenek. Balog Zoltán miniszter nyilatkozatára reagálva Tóth Gy. László politológus az Echo Tv Korrektúra című műsorában kijelentette: valószínűleg a tanácsadók véleményét tükrözi a miniszteri nyilatkozat, amely tipikusan balliberális álláspont. „Egy plurális demokráciában a vélemények sokszínűségének helye van. Ahol véleményszabadság van, ott minden elhangozhat, ami nem alkotmánysértő” – szögezte le Tóth Gy. László, akinek szavai szerint Szaniszló Ferenc egy nagyon érdekes jelenség a jobboldali médiakultúrában, aki sajátos nézőpontból tárgyalja az eseményeket, amit ő képvisel az világszerte elfogadott. „Amerikában napi gyakorlat a hasonló vélemények megfogalmazása” – tette hozzá. A politológus nevetségesnek nevezte, hogy – mint fogalmazott – olyanok tiltakoznak a Táncsics-díj odaítélése ellen, és olyanok követelik a díj visszaadását, akiknek erre semmiféle erkölcsi alapjuk nincs. Többek között visszaadta 1995-ben kapott Táncsics-díját, Németh Péter a Népszava főszerkesztője is. A Klubrádió két munkatársa, Rangos Katalin és Bolgár György, valamint Vince Mátyás az MTI volt elnöke is úgy döntött, hogy visszaadják a saját Táncsics-díjukat. „Ezek az emberek a posztkommunista rendszer és a kommunista rendszer egykori derék kiszolgálói, emellett egy sajátos belvárosi értelmiségi szubkultúrához tartoznak mindannyian. Ennek meglehetősen militáns képviselői” – jelentette ki Tóth Gy. László. A publicista legfőképpen azt kifogásolja, hogy annak idején többek között pont Németh Péter kaphatott Táncsics-díjat. A politológus hozzátette: Németh Péternek, aki a Kádár-rendszerben párttitkár volt, besúgó volt, kommunista párttag volt, semmilyen erkölcsi alapja nincs arra, hogy ő kifogásolja mások Táncsics-díját. „Az a tragédia, hogy 1995-ben, amikor az országnak egy pufajkás kommunista miniszterelnöke volt, az ilyen emberek, mint Németh Péter ahelyett, hogy átnevelő táborba kerültek volna, Táncsics-díjat kaptak” – hangoztatta Tóth Gy. László, aki azt is hozzátette, hogy vállalja radikális kijelentéseit. Zárug Péter Farkas politológus a Korrektúra című műsorunkban úgy fogalmazott, hogy a ’90-es években gyomorforgató kitüntetési rendszer alakult ki. MHO/Echotv.hu    

Más-más a beszéd a politika színpadán, és a színfalak - mögött rövid sajtószemle

                          Az EU részéről rövid távon nem várható semmilyen konkrét következmény, mert a szervezet működése ezt nem teszi lehetővé. Az alkotmánymódosítás miatt kötelezettségszegési eljárás indulhat ugyan, de ez több évig tartó bírósági procedúrába torkollhat. Rövidebb távon az EU annyit tehet, hogy nem függeszti fel az év első felében a túlzott-deficit eljárást.   A brüsszeli hangulatot azonban érzékeltetheti, hogy a liberális frakció vezetőjének, Guy Verhofstadtnak nem sikerült elérnie, hogy az Európai Parlament eheti ülésének napirendjére felkerüljön a „magyar ügy”. Nem valószínű, hogy Orbánnak kényelmetlen kérdésekkel kellene szembenéznie brüsszeli tárgyalásai során. Kormánytagok rendszeresen azt kommunikálják, hogy négyszemközti tárgyalásokon még olyan uniós vezetők, külföldi miniszterek, miniszterelnökök is Orbán lépései iránti rokonszenvükről biztosítják őket, akik a sajtóban egyébként kritikus hangokat ütnek meg. Egy kormányzati forrás szerint Herman Van Rompuy is azt mondta Budapesten Orbánnak, hogy volt kormányfőként megérti, ha egy a gazdaságpolitikáját támogató jegybankelnököt szeretne magának. Egy független forrás szerint Donald Tusk is mély rokonszenvvel figyeli Orbán gazdaságpolitikai lépéseit, és csak azt sajnálja, hogy kétharmados többség híján neki kisebb a mozgástere. Az energiaszolgáltatók rezignáltan vették tudomásul Orbán „kirohanását”, és a meghirdetett újabb rezsicsökkentő intézkedéseket. Egy iparági szereplő szerint „még perspektivikusan sem vetődött fel, hogy valamelyik nagy cég tulajdonosa esetleg kivonul a piacról”. A magyar piacot még a jelenlegi helyzetben is egy fontos, megtartandó terepnek tartják, ahol lehet profitot elérni. hvg.hu