„Izzó gyűlölet”: magyar iskolásokra támadtak Ungváron

                              Szombaton dél körül helyi ukránok magyar diákokat támadtak meg Ungváron, az Ung folyó hídjánál. Ugyanezen a napon egy másik súlyos magyarellenes incidensre is sor került a városban. Varju Zoltán, a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum kollégiumi igazgatója az esetről az MNO-nak elmondta, hogy egyre több a magyarellenes megnyilvánulás Kárpátalján.   A miskolci Selyemréti Általános Iskola tanulói, és a Határtalanul program keretében látogattak Kárpátaljára. A 7-8. osztályos iskolások március 15-e alkalmából kirándultak Kárpátaljára, így mindenki kokárdát viselt. A közelben tartózkodó, megvadult ukrán nacionalisták, akik aznap a mindössze egy napig fennálló Kárpát-Ukrajna nevű bábállam megalakulásának 74. évfordulóját „méltatták”, valamennyiükről letépték a kokárdákat. Egy másik súlyos incidensre is sor került ugyanaznap, ugyanott, szintén magyarországi iskolások sérelmére. Varju Zoltán, a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum kollégiumi igazgatója az esetről elmondta, hogy a Győri és a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumból érkeztek a vendégeik. Pedagógus családokról van szó, akik nemzeti ünnepünk alkalmából Kárpátalja nevezetességeit tekintették meg – tette hozzá. A csoportban 7 felnőtt és 5 kiskorú gyermek (9-től 16 éves korig) volt. Egy 16 éves lány sírva fakadt „Úgy találtuk legbölcsebbnek, mivel gyermekek is voltak velünk, hogy megpróbálunk a bazilikába menekülni. Ekkor már, látva a felfokozott hangulatunkat, nem állták utunkat. A bazilika lépcsőjéről visszatekintve a kanyarból még egy darabig figyeltek, majd eliszkoltak” – ismertette az eseményeket a kollégium vezetője. A támadást követően mindenki döbbenten meg volt dermedve, egy 16 éves lány sírva is fakadt. Ezt követően Varju felhívta Tóth István beregszászi főkonzult, s bejelentést téve elpanaszolta a történteket. „Ő rögvest értesítette az ungvári magyar konzulátust, ahonnan néhány perc elteltével személyesen felkerestek bennünket, felajánlották a konzuli védelmet, mellyel nem kívántunk élni” – közölte az igazgató. Varju az MNO-nak azt is elmondta, hogy a konzulátuson rögvest cselekedtek és minden segítséget megadtak, amit külön megköszönt nekik. Szólt arról is, hogy szombat este a Szvoboda nevezetű ukrán szélsőséges soviniszta párt egy százfős tüntetést tartott a beregszászi Petőfi-szobornál, ahol összetűzésbe keveredtek a rendőrséggel is. Reméli, hogy a jövőben nem kerül sor hasonló eseményre, „mivel jól tudjuk, hogy az ukránok többsége nem azonosul ezekkel a nézetekkel”. Varju elmondta, hogy hamarosan közleményt adnak ki az eseményekkel kapcsolatban, amiben arra kérik az ukrán közvéleményt, ítélje el ezeket a cselekményeket. A kollégium igazgatója beszámolt arról is, hogy a Szvoboda egyáltalán nem leplezi magyarellenes politikáját, és minden nagyobb kárpátaljai akciójuk után a helyi magyarság felháborodik. Ezek az akciók nagyrészt a Vereckei-hágónál lévő emlékmű ellen irányulnak. A Szvoboda akciói és viselkedése a Szovjetunió legsötétebb múltját juttatja a kárpátaljai magyarság eszébe – zárta szavait Varju. mno.hu, Patrióta Európa Mozgalom

Tavasz virágai - Fekete kökörcsin

Máté T. Gyula: Rozsdás bringák - Egy ráadás - Ady: Muszáj Herkules c. verse - VIDEÓ!

                                Orbán Viktor a föld, a víz és a szél ura! A magyarok miniszterelnöke ezenkívül még közeli rokonságban van Poszeidónnal és Aiolosszal, és minden bizonnyal Szent Péter is személyes ismerőse. Legalábbis a magyarok demokratái szerint. Mesterházy, Bajnai és Gyurcsány főtribunok ugyanis azt követelték tegnap, hogy Orbán cselekedjen, állítsa le a szelet, és személyesen mentse ki az embereket a hóviharból. Ezenkívül meg természetesen mondjon le, mert milyen kormányfő az, aki nem látja előre és nem akadályozza meg a természeti katasztrófákat – speciel ilyenkor eszébe jut az embernek egy bizonyos budapesti augusztus 20., amikor öten vesztették életüket, de hát a politika nem a memória művészete. A frappáns közlemények megfogalmazására tegnap bőven jutott idő, hiszen a pártmítingeket elmosta a természet. Ilyenkor az egyszeri demokrata egyik szeme sír, a másik nevet. Hiszen egyfelől ugyan elmarad a menetrendszerű március 15-i tünti, ugyanakkor a melegből, előre hozott vasárnapi rántott hús mellől mégiscsak jobb a kormányt szidni. Pedig a demokraták most nagyon készültek, ütősebbnél ütősebb jelszavakkal. Hiszen ki az a megfáradt hazafi, aki nem rozsdamentesíti LMP-s zászlaja rúdját az „ide veled, régi bringánk!” lózungra? Fővárosi forradalmár lenne az, aki nem felel Bajnai hívó szavára, amikor a nép ludas milliárdosa az „Orbán–Simicska-ház” megdöntésére hív? S ki az az elvetemült, aki nem rántja elő ifjúságát, ha megpillantja a „Szabadság, szerelem, MSZP” transzparenst? Ezt fújta el a fránya hóvihar… A Milla persze erre is talált megoldást, Juhász Péterék egy technokolfüggő pragmatizmusával közölték: ha március 15-én rossz az idő, akkor március 17-én ünnepelnek majd március 15-ét. Nem hagyják kárba veszni a nagyszerű tünticímet: Azért a víz az úr! Na most, kedves olvasó, ne gondolja azt, hogy a leírt betű ugyanazt jelenti önnek, egyszerű polgárnak és a demokratikus ellenzékinek. Nem. Ön Petőfi sorairól a forradalomra, a néphatalomra asszociál. A magyarországi demokrata ennél cizelláltabb elme: először is erről is, mint mindenről, az jut eszébe, hogy „vesszen Orbán”. A kötelező ellenzéki mantra után jön a mondat tényleges értelmezése: mivel tényleg a víz az úr, meg kell védeni a szolgáltatókat, a multinacionálisan vezérelt piacgazdaságot. A harmadik gondolat pedig az, hogy fel kell tárcsázni a brüsszeli ismerőst, mert veszélyben vannak a demokraták. Összefoglalva: takarodjon Orbán, mert akkor megőrizhető a baráti multik haszonkulcsa, s ehhez vegyünk igénybe minden létező külföldi segítséget. Ennyi a patrióta demokratikus ellenzék politikai krédója. Orbán Viktor most Brüsszelben ismét megtapasztalhatta az ellenzéki hitvallás harmadik elemét. A „magyar demokrácia barátai” újra harcba lendültek, néha úgy tűnhetett, hogy a pár pontos pesti alkotmánymódosításnál nincs is nagyobb baj az uniós családban. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke már szankciókat is vizionált. A német szociáldemokrata politikusnak a „magyarországi önkény” egyébként is kedvenc témája, ennél nagyobb hévvel csak a melegek házasságáról és afrikai országok demokratává bombázásáról tud szónokolni. Csatlakozott hozzá még vagy fél tucat uniós képviselő, és kétségeit fejezte ki a magyar alkotmányozással kapcsolatban az Európai Parlament büféjének kurd segédtakarítója is. Tényszerű állásfoglalásukban egy a közös: mikroszkópnyi büdös tény sincs benne. Martonyi János külügyminiszter a minap találóan jegyezte meg Brüsszelben: kérem, legalább egyszer olvassák el, mi van a magyar alaptörvényben, s utána beszéljenek róla. Azonban az olvasás macerás, ráadásul az alkotmányokban rendszerint sok az összetett szó, ami megerőlteti az agyat. Meg hát nem is ez a lényeg. A brüsszeli demokráciaféltés rendre akkor erősödik fel, amikor a kormány idehaza a multikhoz nyúl. Gyurcsány letiportathatta fél Budapestet, az unióban elnéző mosolyt kapott, hiszen nem sértett gazdasági érdeket. Orbán március 15-i kokárdája a magyar nacionalizmus rikító példájává válik abban a pillanatban, amikor szóba kerül a rezsicsökkentés. Kimondani ezt persze nyíltan nem lehet, hiszen ott a fránya nép a kényelmetlen igazságérzetével. Ezért kell az alkotmányos duma, az uniós szakértői tiltakozás, a hazai profi civil spontánra kiképzett tüntetése. S igen, ehhez kell Petőfi szavainak bajnais privatizációja is. Az ellenzék közleményháborújának tanulságát amúgy egy órákat a viharban töltő autós fogalmazta meg a legjobban tegnap az interneten: sok a demokrata, kevés a hólapát. Máté T. Gyula Magyar Hírlap FIGYELEM!   Kattints Ady: Muszáj Herkules c. versére! - VIDEÓ: Előadó: Latinovics Zoltán http://www.youtube.com/watch?v=Tnyl9kVelAY  

Régi magyar filmcsillagok - Benkő Gyula

A nap verse - Füzesi Magda: Gondban

                                  Gondban   Napsugárral hímzik a sorsom: reggel madár, délben kötél, este hétsingnyi szemfedél, ha árnyék lép rá, elszakad.   Behintem hajnallal magam: nem bujdokolhat szüntelen a lelke rejtelmeiben kinek hazányi gondja van.   Füzesi Magda   Forrás: Füzesi Magda: Táj gesztenyékkel című kötete, Hatodik Síp Alapítvány-Mandátum kiadó, Budapest-Beregszász, 1998  

Laurent Louis: Nyugaton nincs demokrácia - Lovas István interjúja

                            Társaival ismételten szembe menve a belga törvényhozó Magyarországot védte, amikor hazánkat elítélő határozatot hoztak Laurent Louis a belga törvényhozás független tagja. Talán nem túlzás állítani, hogy ő Belgium legszókimondóbb országgyűlési képviselője. - Képviselő úr, tudja azt, hogy a Youtube-on magyar feliratozással is olvasható februárban az afrikai Mali-ban történt francia katonai beavatkozásról elmondott beszéde, amit a belga parlamentben tartott?    - A nemzetközi manipulációról szóló beszédemhez szinte naponta töltenek fel újabb és újabb feliratozásokat. Ma lettül jelent meg. Tegnap japánul. Nemrégiben görögül. Ami fontos: ezek civil kezdeményezések és önkéntes hozzájárulások, nem pedig közpénzből történő hivatalos fordítások. Ez mutatja az internet erejét. - Frissítő élmény egyszer olyan politikussal beszélni, akit nem köt a pártfegyelem és kellőképpen bátor az őszinteséghez. Mit gondol a belga királyságról? Hiszen nem demokratikus, feudális „konzervről” van szó? Nem lenne korszerűbb egy köztársasági forma? - A polgároknak kellene dönteniük arról, hogy milyen rendszerben szeretnének élni. A politikusok manapság ahhoz szoktak hozzá, hogy mindent rá tudnak kényszeríteni az emberek nyakára. Ami a monarchia kontra köztársaság ellentétet illeti, én az utóbbit részesítem előnyben. A múltból örökölt királyság „nehéz” dolog, ami nyomasztja a modern társadalmat és nem igazán demokratikus. De ha lépni kell bármilyen irányban, akkor ahhoz ki kell kérni a nép véleményét. Mindig is egy olyan népszavazás kiírását szorgalmaztam, amelyben az urnához járulók dönthetnek a kérdésben. - Politikusok kínos kérdéseket sokszor azzal hárítanak el, hogy hipotetikus kérdésekre nem válaszolnak. Ha akar, ezzel védekezhet. Ha holnap népszavazással Orbán Viktort, a jelenlegi miniszterelnököt, vagy bárki mást királlyá választanának Magyarországon , lenne tiltakozás az Európai Unióban? - (Nevet) Azt már láttuk jó néhány hónappal ezelőtt, hogy a magyar kormány egyes lépései ellen mekkora felzúdulás volt Európában. Beleértve a belga országgyűlést, amelyben a pártok határozatot fogadtak el Magyarországgal szemben. Én pedig ez ellen tiltakoztam és kijelentettem, hogy Belgium nem avatkozhat be Magyarország belügyeibe. Orbán Viktort igen jelentős támogatással és többséggel választották meg. Teljesen normális, hogy úgy kormányoz, ahogyan jónak látja és ehhez Belgiumnak az égadta világon semmi köze nincs. Ez jelenti a nemzeti szuverenitást. - Ön az említett beszédében elítélte a francia katonai beavatkozást Maliban. De menjünk tovább. A nyugati hatalmak katonasága miért van más országok területén? Irak, Afganisztán, Afrika, és sorolhatnám. Az új feltörekvő nagyhatalomnak, Kínának hol vannak a csapatai? Magyarországon például egy darabot nem látni belőlük. De máshol sem. - Fel kell tenni a kérdést, hogy mit keresnek még Európa földjén az amerikai csapatok, amelyek a II. világháború után érkeztek ide. Akkor segítették a szabadságunkat visszanyerni, de azóta már hét évtized telt el. Ezért úgy gondolom, hogy az amerikai támaszpontoknak – amelyek stratégiai szerepet töltenek be - el kellene tűnniük Európából. A hatvanas években tanúi voltunk a gyarmatok felszámolásának. Most egy médiatizált újragyarmatosítás folyik azzal, hogy „felszabadítjuk” ezeket az országokat. Mitől? Valójában pozícióinkat akarjuk erősíteni Oroszországgal és Kínával szemben. Az Egyesült Államok egyre kevésbé tudja betölteni a „világ ura” szerepet. Vessünk egy pillantást Afrikára, ahol a természeti erőforrásokért folyik a küzdelem. Ott nincsenek kínai csapatok. De bizony vannak terjeszkedő kínai vállalatok. Afrikában a Nyugat most újra hatalmába akarja keríteni egykori gyarmatait és fékezni Kína afrikai terjeszkedését. De nemcsak Afrikában, hanem – mint említette – Afganisztánban és Irakban is. Vagy mint tegnap Líbiában, ma Szíriában. - Parlamenti beszédében azt jósolta, hogy a francia csapatok nyomán a francia Areva nagyvállalat három hónapon belül megjelenik a Mali fővárosától, Bamakótól 350 km-re fekvő Faleában, hogy az uránkincset kiaknázza. Tartja még a jóslatát? - Már meg is érkeztek. Vagyis egy nemzeti katonaság egy magánvállalat érdekében avatkozott be egy országban. Afrika egyik felén az olyan francia nagyvállalatok, mint az Areva vagy a GDF Suez érdekében. Azok az emberek, akiket túszul ejtettek Kamerunban, Nigerben vagy Maliban, minden esetben az Areva vagy a GDF Suez alkalmazottai voltak. Talán nem véletlen. - Most jelent meg a globális terjesztésű Le monde diplomatique című francia havilap márciusi száma, amelynek címoldalról kezdődő hatalmas cikkét Régis Debray írta ezzel a címmel: Franciaországnak ki kell lépnie a NATO-ból. Egyetért? - Minden nemzetek fölötti szervezetből ki kell lépni. Beleértve az Európai Uniót. Ezekben a szervezetekben demokratikus deficit van. Ezekben nem a polgárok döntenek, hanem a pénzügyi érdekek – a globális manipuláció. Mint ahogyan ma is ez történik Szíria esetében, ahol a puccsista lázadókat finanszírozzák. A Nyugat most ott a dzsihadista muzulmánokat támogatja. Cinikus, de pontosan az ellenkező oldalt, mint amelyet segített Líbiában, Tunéziában vagy Egyiptomban. Olyan játékot játszanak a tűzzel, ami egy világháborút is kirobbanthat. Miközben bombatámadással fenyegetik Iránt annak az Izraelnek az érdekében, amely ma mindent megtehet. - Mekkora veszélyt jelent az atombombát nélkülöző Irán a világbékére? - Ezt már átéltük egyszer Irak lerohanása előtt. Amikor azt állították, hogy Iraknak tömegpusztító fegyverei vannak. Melyek bemutatására még ma is várunk. Irak semmiféle veszélyt nem jelentett. Soha nem láttam, hogy Irán bármilyen terjeszkedési akaratot valósított volna meg. Ellenkezőleg: Irak támadta meg. Egyértelmű, hogy Iránnak nem olyan a rendszere, amely kedvemre való lenne. De az irániaknak kell erről dönteniük. Nem pedig nekünk. És nem nekünk kell az ottani rendszert megdöntenünk. Sőt, tovább menve: Iránnak joga van atomprogramjának végrehajtására. És arra is, hogy atombombája legyen, ha akarja. Talán csak az Egyesült Államoknak, Franciaországnak és Izraelnek lehet joga az atombomba birtoklására? Vagy netán vannak egyenlőbb országok, nemcsak egyenlők? Amelyek bombázhatják Hirosimát és Nagaszakit? A kettős mérce elfogadhatatlan. - Önt szétszedi a belga sajtó? - Belgiumban nincs szólásszabadság és nincs sajtószabadság. A médiában a hatalomnak adnak megszólalási lehetőséget. Azoknak nem, akik a rendszer ellen szólalnak meg. A médiát a politikai pártok finanszírozzák. A közszolgálati televízióban is a politikai pártok döntenek arról, hogy ki szólalhat meg és ki nem. Engem a sajtó mindig támad. Egyfajta esküdtszékként lépnek fel, hogy elítéljenek. A vádak ellen pedig nem adnak szót, hogy védekezhessek. Kialakítanak rólam egy képet, de azt nem engedik, hogy a néphez eljusson a szavam. Megválasztásom óta, azaz az elmúlt három évben a televízió vagy a rádió soha nem kérdezett meg. Félnek, hogy eljut a szavam értő fülekbe. Az újságíróik pedig azt írják rólam, amit akarnak anélkül, hogy idéznének. Ez az a Belgium, amelyik sajtószabadság ügyében más országoknak akar leckét adni. - Most egy olyan kérdést teszek fel, amelytől – és ezt nyolc éves itteni tapasztalatom alapján jelentem ki – Belgiumban rettegnek. Belgiumnak gyarmatai voltak. Kongóban a 19-ik-20-ik század fordulóján 10 millió ottani embert öltek meg. Erről totális a hallgatás Belgiumban - is. A holokausztról pedig naponta hallunk. Mi ennek az oka? - A történelem előtt mindenki egyenlő. A holokauszt katasztrófa volt, amelyet mélységesen el kell ítélni. És naponta el is ítéljük. Ezzel szemben a gyarmatosítás áldozatairól soha nincs szó. Ezt egyszerűen nem tartom normális jelenségnek. Nekem egy kongói halála pontosan olyan fontos, mint egy zsidó halála. - Ezek szerint ön nem rasszista… - Egyáltalán nem. Ma valaki cionistának mondhatja magát anélkül, hogy rasszistának kiáltanák ki. Pedig ennek az ideológiának nevében foglalták el a palesztin területeket és nyomják el az ott élőket. Belgiumban nem szabad a gyarmatosításról beszélni. A belga parlamentben nagyjából egy évvel ezelőtt javasoltam, hogy hozzanak egy olyan határozatot, amely elismerné, hogy Belgium II. Lipót király idején népirtást követett el Kongóban a gyarmatosítás során, valamint elítélné az akkor ott alkalmazott rabszolgamunkát. Képviselőtársaim azzal utasították el javaslatomat, hogy a politika nem a történelemről szól. De más esetben persze a politika naponta szól a történelemről. Egy hónappal ezelőtt a belga szenátus elismerte Belgium felelősségét a zsidók belgiumi deportálásáért. Minden olyan monumentális emlékmű épületet, amelyet ma Belgiumban lát, Kongó nélkül nem épült volna fel! A királyi palotától a Cinquantanaire-ig. A királyi család vagyonáig. Belgium Kongó miatt lett nagyhatalom a kilencszázas évek elején. Amely országot elpusztítottunk, mielőtt 1960-ban elhagytuk. És ma könnyű azt mondani, hogy Kongó nem működik, noha mi vagyunk ezért a felelősek. Miközben mindent megteszünk, hogy ebből az állapotából ne is tudjon kikeveredni. Kongó rendkívül gazdag ország. Mérhetetlen, páratlan természeti kincsei vannak. Miközben az ország fejlettség tekintetében a világ utolsó előtti helyét foglalja el. Ahelyett, hogy gazdagságában úszna. Mert mi nem az ottani emberek érdekét védjük, hanem a nyugati pénzérdekeket. Ami ma ott történik, az álarc mögé rejtett újgyarmatosítás. - A Belgiumban élő kongói közösség nem követel jóvátételt a népirtásért? - De. Csakhogy a kongói közösség olyan, mint egy ellenzéki politikai párt. Egy évvel ezelőtt Brüsszel afrikai negyedében, a Matongében tüntettek, de az hamarosan elfajult. Egyrészt a rendőrség magatartása miatt, de a beszivárgott provokátorok miatt is, akik kirakatüvegeket törtek be, és hasonló vandál tetteket hajtottak végre. A kongóiak nagyon békés emberek. Kerülik az erőszakot. A kongói demonstrációk mindig kellemesek. Énekelnek, táncolnak – ellentétesen azzal, ahogyan a nyugati országokban zajlanak le ezek a tiltakozó megmozdulások. A tüntetők Étienne Tcishekedi mellett és Joseph Cabila ellen tiltakoztak, mert az utóbbi – a Nyugat embere – nyerte csalással a választásokat. Akit Louis Michel korábbi belga külügyminiszter tett a kongóiak nyakába. A sajtó azután igen csúnya képet festett a kongóiakról, akik törnek-zúznak. Ami után egy csapásra a közvéleményt ellenük fordította. A média tehát ugyanazt teszi, mint ellenem: ellenfeleiről a sátán képét rajzolja. - Milyen világban élünk, ami a demokráciát illeti? - Egy olyan világban, ahol nincs demokrácia. Nemzetek fölötti manipuláció korában. A valóságot eltorzítják úgy, hogy azok, akik itt élnek, ne vegyék észre, valójában diktatúra uralkodik fölöttük. A nyugati világ vezetői teremtenek itt diktatúrát. Az európai vezetők, akik elfogadják, hogy nincs demokrácia; akik megakadályozzák, hogy a polgárok a saját fejükkel gondolkodjanak. Az eurokraták, akik az adófizetőktől kisajtolt mesés pénzekért manipulálják a sajtótól a szociális hálózatokig mindent, csakhogy elnyomják az euroszkepticizmust is. Mi a különbség akkor a mai vezetők és a múlt század harmincas évek vezetői, azaz Hitler és Mussolini korszakának vezetői vagy a kommunista vezetők között? Amikor ma Olaszországban Beppe Grillo nulláról indulva fantasztikus eredményt ér el, miként jelenik meg a médiában? Populistaként. Vagyis negatív figuraként. Amint megjelenik egy újfajta hatalom a színpadon, azt el akarják pusztítani. Márpedig az eddigi út, a költségvetési szigor, a megszorítások útja nem járható. Amely állítólag kivezet bennünket a válságból. Milyen válságból? Ki teremtette a válságot? Vezetőink! Akik ma folyamatosan a válságot hibáztatják. De hogy kik okozták a válságot, arról hallgatnak. Ez a „válság utáni helyzet” nagyon kényelmes nekik. A válság, amelyből soha nem fogunk kilábalni. Dolgozzunk többet, hogy keressünk kevesebbet! Hátrafelé megyünk, mégpedig példa nélkül állóan. Azt akarják, hogy egyre jobban meghúzzuk derekunk körül a nadrágszíjat és mindebből kik a nyertesek? A multinacionális cégek, a pénzügyi érdekkörök, az őket támogató lobbik és a politikai vezetők. Miközben feltartják a kezüket, hogy mindezért nem ők, hanem a válság a felelős. Holott nem a válság, hanem vezetőink a felelősek, akik a saját és a pénzügyi érdekeket védelmezik. Lovas Iatván Magyar Nemzet

Isten nem hagy el minket, sőt a kísértéssel egyetemben a kimenekedést is megadja

                                    Erdei Árva István ítra Szamoskóródról - Partiumból: Nem egyéb, hanem csak emberi kísértés esett rajtatok: de hű az Isten, a ki nem hagy titeket feljebb kísértetni, mint elszenvedhetitek; sőt a kísértéssel egyetemben a kimenekedést is megadja majd, hogy elszenvedhessétek 1 Kor 10,13 Pál apostol intő példaként sorolja fel az Egyiptomból kiszabadult zsidók bűneit, azzal a céllal, hogy rámutasson a korintusi keresztyének elbizakodottságára.   Összesen öt bűnt sorol fel, amelytől óvva inti a gyülekezetet: gonosz kívánság, bálványimádás, paráznaság, istenkísértés, zúgolódás. A pusztai vándorlás során a választott nép közül sokan meghaltak, mert elfordultak Istentől, ugyanez a veszély pedig fenyegeti a mindenkori keresztyéneket is.   Pál a 13. versben elmondja, hogy mindez csupán emberi kísértés, amely bárkivel megesik és pontosan az elbizakodottságuk miatt buktak el némelyek a korintusiak közül. Velünk is gyakran megtörténik, hogy túlzott magabiztosságtól fűtve eltávolodunk Istentől. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ha jól alakulnak a dolgaink, gazdagabbak esetleg tanultabbak vagyunk másoknál, akkor reánk nézve sok igei figyelmeztetés nem érvényes. Istentől elhajlott állapotunkban áldássá lehet az, ha felismerjük és elfogadjuk az Úr megszégyenítését: csak emberi kísértés esett rajtatok, tegyük hozzá: mégis elbuktatok. Az áldás abban mutatkozik meg, hogy Isten nem hagy el minket a kísértések idején sem, sőt a kísértéssel egyetemben a kimenekedést is megadja. Imádkozzunk, hogy utunk során észrevegyük a mennyei figyelmeztetést és alázattal tudjunk engedelmeskedni. Ámen! refszatmar.hu   Áldott hetet mindenkinek! Töhötöm      

Miért is fáj az az MSZP-nek, hogy az emberek sorsán könnyít a kormány? - A Fidesz-frakció közleménye

                                Az MSZP naponta elmondja, miért nem jó a rezsicsökkentés a magyar embereknek Érthetetlen, ahogy az MSZP nap mint nap azt próbálja elmagyarázni, miért nem jó a rezsicsökkentés.   A magyar emberek többségével együtt mi úgy gondoljuk, hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormányok rezsiemelő politikájával szemben a rezsicsökkentés segíti a lakosságot. A szocialistákkal ellentétben, akik kormányzásuk alatt háromszorosára emelték a gáz árát, megduplázták a villany árát, és családok százezreinek megélhetését sodorták veszélybe, a Fidesz-kormány kontroll alá vonta a rezsiárakat, és elkötelezett abban is, hogy érvényesítse a rezsicsökkentést az önkormányzati energiaszolgáltatásoknál is. A Fidesz kitart a rezsicsökkentés mellett, és minden eszközzel megvédi azt a baloldaltól és a Magyarországot támadó külföldi nyomástól. Törvények garantálják a rezsicsökkentés teljesülését, Magyarország visszaszerezte a földgázellátás feletti kontrollt, és ezt további intézkedések fogják követni. Minden állampolgár támogató aláírására számítunk, aki a Gyurcsány-Bajnai-szövetséggel ellentétben úgy gondolja, hogy a rezsicsökkentés segíti a mindennapi megélhetését, és nem kér többet azoknak a pofátlan tanácsaiból, akik szerint a háromszoros gázár jó az embereknek. MTI, Patrióta Európa Mozgalom  

A baloldal még az emberek, az ország szorult helyzetében is a saját pecsenyéjét próbálja sütögetni - Fidesz: a baloldal fejezze be a politikai haszonlesést!

                        A Fidesz arra szólítja fel a baloldalt, fejezze be az ízléstelen politikai haszonlesést a rendkívüli időjárás okozta problémákkal kapcsolatban.   Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese szombati sajtótájékoztatóján azt mondta, felelős kormánynak nyoma sem volt, a katasztrófavédelem új szervezete és vezetője pedig megbukott az elmúlt 36 órában. A Demokratikus Koalíció politikusa, Vadai Ágnes pedig arról beszélt, hogy míg a polgárok és a hivatásos állományok tagjai jelesre vizsgáztak, addig a kabinet megbukott a rendkívüli hóhelyzet kezelésében. Mindkét ellenzéki politikus parlamenti vizsgálatot sürgetett. Erre reagálva a Fidesz-frakció az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: miközben ma is tízezrek dolgoznak azon, hogy a rendkívüli időjárás miatti helyzetben keletkezett károkat elhárítsák, és segítsenek a bajbajutottakon, "a magyar emberek többségével együtt elképedve tapasztaljuk azt, hogy a baloldalt továbbra is csak a gátlástalan politikai haszonlesés érdekli". A kormánypárti képviselőcsoport álláspontja az, hogy a kialakult katasztrófahelyzet a felelősen gondolkodó politikai és kormányzati erők összefogását követeli meg. A Fidesz közleményében megköszönte a kormányzati szervek, a rendőrök, a tűzoltók, a katasztrófavédők, a mentők és a civilek munkáját, amelyet a csütörtökön kezdődő rendkívüli időjárás nyomán kialakult helyzet rendezése érdekében végeztek. MTI, Patrióta Európa Mozgalom  

Az MSZP politikai haszonszerzés reményében a hóviharral kapcsolatban is össze-vissza hazudozik

                              A közmédia csütörtökön azonnal reagált az országban kialakult katasztrófahelyzetre - közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) szombaton az MTI-vel, válaszul az MSZP elnökének szavaira. Mesterházy Attila pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta: a kormány későn reagált az ítéletidőre, későn hirdette ki a vészhelyzetet. Felrótta, hogy a közszolgálati rádióban és televízióban nem hangzott el megfelelő tájékoztatás azoknak, akik autójukban rekedtek, és azoknak sem, akik otthon aggódtak hozzátartozóikért.   Az MTVA szerint Mesterházy Attila valótlanságot állított pénteki tájékoztatóján, a szocialista párt pedig a katasztrófahelyzetből is politikát csinál. A valóság az, hogy a közmédia azonnal reagált az országban kialakult katasztrófahelyzetre - írta az MTVA, jelezve, hogy az M1 a korábban tervezett napi híradásait megsokszorozva óránkénti híradásokkal jelentkezett, amelyeket átvett a Duna Televízió és a Duna World is. A híradások időpontjára az éppen futó műsorok alatt feliratokban hívták fel a nézők figyelmét, és egyben ismertették az aktuális híreket, jelentéseket. Élőben kapcsolták továbbá Pintér Sándor belügyminiszter sajtótájékoztatóját, és szombat reggel is extra híradóval jelentkezett az M1 - sorolták. A Kossuth Rádió is folyamatosan beszámolt a kialakult helyzetről, az Ünnep reggelén című műsorban, majd ezt követően műsorváltozással 8 és 9 óra között is egy kizárólag ezzel a helyzettel foglalkozó élő műsort sugároztak. Ezt követte a Napközben és a Krónika, amelyben ugyancsak az aktuális helyzet volt a szinte egyetlen téma. Délután és este a Krónika rendkívüli kiadással jelentkezett. A Kossuth és a Petőfi Rádióban egész éjszaka 30 percenként aktuális híreket sugároztak - írta közleményében az MTVA. A közszolgálati médiaszolgáltatók egységes hírportálján, a hirado.hu-n közel negyedmillió olvasó követte figyelemmel a híreket. A közmédia online felületein összesen 1,6 milliónál is több oldalletöltést mértek - közölte az MTVA. MTI, Patrióta Európa Mozgalom