Radnóti Miklós

                                „Ember vigyázz, figyeld meg jól világod: ez volt a múlt, emez a vad jelen, - hordozd szívedben. Éld e rossz világot és mindig tudd, hogy mit kell tenned érte, hogy más legyen.” Radnóti Miklós (1909-1944) - költő

Eötvös Károly (1842-1916) - politikus, ügyvéd, író, publicista

                              "S a nemzet gazdagságát nemcsak vagyonának ezermilliói, erejét nemcsak katonáinak százezrei teszik. Gazdagságának hatalmasabb és fenségesebb része múltjának dicsősége, hőseinek sokasága.És az az önérzet, amelyet ezek fénye költ ki s növel magasra és terebélyessé. Rengeteg erdő a nemzeti önbizalom, de a világosság nélkül, melyet az ősök dicső példáinak napfénye gerjeszt, elsárgul és elhervad az." Eötvös Károly (1842-1916) -  politikus, ügyvéd, író, publicista

Székely szabadság napja: a törökök példát mutattak - Isztambulban székely, török és magyar zászlóval tüntettek szombaton Székelyföld autonómiájáért

                            Március 7-én délután 3 órakor török barátaink tüntetést szerveztek Isztambulban Székelyföld autonómiájáért. A demonstráció a Galatasaray Gimnázium előtt zajlott.  

Magyar emlékek a a nagyvilágban - Bercsényi-huszárezred – Tarbes - Franciaország

Szabó Lőrinc: Nyitnikék - Kaláka együttes megzenésített változat - VIDEÓ!

                            Kattins a VIDEÓRA - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=ZonGn4Bd4T0 A lszik a hóban a hegy, a völgy; hallgat az erdő, hallgat a föld.   Mikor legutóbb jártam itt, nyár nyitogatta pipacsait,   a nyár nyitogatta, temette az ősz; és volt, aki vesztett, és nincs, aki győz.   Lombnak, virágnak nyoma sehol, fekete csontváz a fa, a bokor,   s halotti csipke a díszük is, az a törékeny tündéri dísz,   mit rájuk aggat éjszaka fehér kezével a zuzmara.   Alszik a hóban a hegy, a völgy, hallgat az erdő, hallgat a föld.   Egyszerre mégis rezzen a táj: hármat fütyül egy kis madár.   Háromszor hármat lüktet a dala, vígan, szaporán, mint éles fuvola.   Az a fuvolás a Nyitnikék! Már kezdi is újra az énekét:   kék füttyre mindig 'kvart' lefelé: nem sok, de örülni ez is elég.   Nyitni kék, fütyüli, nyitni kék, szívnek és tavasznak nyílni kék!   Nyitni, de - nyitni, de - nyitni kék! Fütyülöm én is énekét.   Nyitni kék, fütyüli, nyitni kék, a telet bírni illenék!   Bírni és bízni illenék! Fütyül és elszáll a Nyitnikék.   Nyitni kék! – fütyülök utána s nézek az eltűnő madárra.   Nyitni kék, fütyülöm, nyitni kék, hinni és bízni kellenék,   mint az a fázó kis madár, aki sírja, de bírja, ami fáj,   akinek tele rosszabb, mint az enyém, és aki mégis csupa remény.   Nyitni kék, indulok, nyitni kék, fog az én szívem is nyitni még.   Nyitni kék! Ébred a hegy, a völgy, tudom, mire gondol a néma föld.   Ő volt a szája, a Nyitnikék, elmondta a holnap üzenetét:   a hitet, a vágyat fütyülte szét, kinyitotta a föld örök szivét:   fütty-fütty-fütty, nyitni kék, nyitni kék – Nyisd ki, te, versem, az emberekét!    

Csak a meglepett ember s az elejtett szó mutat igazat

                          "Csak a meglepett ember s az elejtett szó mutat igazat." Jókai Mór (1825-1904) - író

Beráth Aurél (1895-1982) festőművész képeiből

                        Bernáth 1912-ben költözött Kaposvárra, ahol Rippl-Rónai Ödön műgyűjtő hatására rajzolni és festeni kezdett. Réti István és Thorma János vezetésével 1915–1916-ban a nagybányai szabadiskolában dolgozott. 1918-ban Keszthelyen megismerkedett Egry Józseffel, majd egy évvel később Budapesten Kassák Lajossal. Az absztrakt és a szimbolikus tartalmakban gazdag expresszionizmus lehetőségei ekkortájt kezdték komolyan foglalkoztatni. E kísérleteinek talán legismertebb eredményét, a Bécsben sokszorosított és kiadott Graphik-mappa lapjait 1920–1921-ben készítette el. 1923 és 1926 között kisebb megszakításokkal Berlinben élt, megélhetését többek között újságárusítással és a berlini Sport Múzeum diorámáinak kivitelezésével biztosította. 1923-ban két alkalommal is kiállított a berlini Der Sturm Galériában. 1926–1927 telén féléves nász- és tanulmányúton Olaszországban és Párizsban járt, majd Pöstyénbe költözött.1929-ben elnyerte a Szinyei Társaság nagydíját. Az 1930-as évek elejétől számos hazai és külföldi kiállításon szerepelt, és több gyűjteményes tárlatot is rendezett. 1945-ben a Képzőművészeti Főiskola tanárává nevezték ki, majd 1948-ban újraindította – és két évig szerkesztette is – a Magyar Művészet című folyóiratot. 1947 és 1978 között kilenc kötetben adta ki önéletrajzi és művészetelméleti írásait.

Megyeri híd - Budapest

                                      A Megyeri híd  egy híd a Duna felett, mely Újpestet köti össze Budakalásszal a Szentendrei-szigeten keresztül. A híd a magyar fővárost elkerülő M0-s autóút 2. számú főút és 11. számú főút közti szakaszának része, mely áthalad a Szentendrei-sziget és a Szentendrei-Duna-ág felett is. A híd valójában 5 híd (9 hídszerkezet) együttese, melyek közül a legnevezetesebb a Nagy-Duna-ág felett átívelő 591 m hosszú hídszerkezet, amely az ország első igazi ferdekábeles hídja. A híd összesen 1861 méter hosszú, Budakalász és Újpest között húzódik, és áthalad Szigetmonostor közigazgatási területén is. Építési költsége 63 milliárd forint volt. A hídon irányonként 2 forgalmi sáv került kialakításra a szokásosnál szélesebb leállósávokkal, melyek később forgalmi sávvá alakíthatóak. Déli oldalára gyalogutat, északi oldalára kerékpárutat építettek, ami közvetlenül kapcsolódik a nemzetközi EuroVelo6 kerékpárútvonalhoz.

Jezsuiták magyarországi központi temploma - Jézus szíve templom - Budapest

                            Hazánkban számos városban található azonos névvel "Jézus szíve templom". Budapest Józsefváros Lőrinc pap tér, Mária utca 25.sz. alatt található a magyarországi jezsuiták központi temploma. Kauser József tervei alapján kezdték építeni 1808-ban, az építés 1909-ben fejeződött be. A templom teljes főnézetében ma nehezen fényképezhető, ezért néhány részletét tudjuk megmutatni.

Püspökvár - Győr - Kisalföld

                                    A Püspökvár Győr történelmi belvárosában, a Káptalandomb legmagasabb pontján, a Mosoni-Duna és a Rába találkozásánál áll. A Bazilika mellett Győr legjelentősebb és legősibb műemléke. A mindenkori győri püspök lakóhelye. A Püspökvár magja a négyemeletes lakótorony, amely két emelet magasságig hasáb alakú, robusztus építmény, felső része barokk. Délről gótikus kápolna épült hozzá. A várat a 16. században bástyákkal vették körül. A lakótoronyhoz délről csatlakozó püspöki palota egyszerű barokk épülettömbje belül igen értékes részleteket rejt magában. A főbejárat felett klasszicista oszlopokon nyugvó kocsialáhajtó van. A pompás barokk lépcsőház a 18. század második felében készült.