Kattins a VIDEÓRA - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=ZonGn4Bd4T0
A lszik a hóban
a hegy, a völgy;
hallgat az erdő,
hallgat a föld.
Mikor legutóbb
jártam itt,
nyár nyitogatta
pipacsait,
a nyár nyitogatta,
temette az ősz;
és volt, aki vesztett,
és nincs, aki győz.
Lombnak, virágnak
nyoma sehol,
fekete csontváz
a fa, a bokor,
s halotti csipke
a díszük is,
az a törékeny
tündéri dísz,
mit rájuk aggat
éjszaka
fehér kezével
a zuzmara.
Alszik a hóban
a hegy, a völgy,
hallgat az erdő,
hallgat a föld.
Egyszerre mégis
rezzen a táj:
hármat fütyül
egy kis madár.
Háromszor hármat
lüktet a dala,
vígan, szaporán,
mint éles fuvola.
Az a fuvolás
a Nyitnikék!
Már kezdi is újra
az énekét:
kék füttyre mindig
'kvart' lefelé:
nem sok, de örülni
ez is elég.
Nyitni kék, fütyüli,
nyitni kék,
szívnek és tavasznak
nyílni kék!
Nyitni, de - nyitni,
de - nyitni kék!
Fütyülöm én is
énekét.
Nyitni kék, fütyüli,
nyitni kék,
a telet bírni
illenék!
Bírni és bízni
illenék!
Fütyül és elszáll
a Nyitnikék.
Nyitni kék! –
fütyülök utána
s nézek az eltűnő
madárra.
Nyitni kék, fütyülöm,
nyitni kék,
hinni és bízni
kellenék,
mint az a fázó
kis madár,
aki sírja, de bírja,
ami fáj,
akinek tele rosszabb,
mint az enyém,
és aki mégis
csupa remény.
Nyitni kék, indulok,
nyitni kék,
fog az én szívem is
nyitni még.
Nyitni kék! Ébred
a hegy, a völgy,
tudom, mire gondol
a néma föld.
Ő volt a szája,
a Nyitnikék,
elmondta a holnap
üzenetét:
a hitet, a vágyat
fütyülte szét,
kinyitotta a föld
örök szivét:
fütty-fütty-fütty, nyitni kék,
nyitni kék –
Nyisd ki, te, versem,
az emberekét!
"Csak a meglepett ember s az elejtett szó mutat igazat."
Jókai Mór (1825-1904) - író
Bernáth 1912-ben költözött Kaposvárra, ahol Rippl-Rónai Ödön műgyűjtő hatására rajzolni és festeni kezdett. Réti István és Thorma János vezetésével 1915–1916-ban a nagybányai szabadiskolában dolgozott. 1918-ban Keszthelyen megismerkedett Egry Józseffel, majd egy évvel később Budapesten Kassák Lajossal.
Az absztrakt és a szimbolikus tartalmakban gazdag expresszionizmus lehetőségei ekkortájt kezdték komolyan foglalkoztatni. E kísérleteinek talán legismertebb eredményét, a Bécsben sokszorosított és kiadott Graphik-mappa lapjait 1920–1921-ben készítette el.
1923 és 1926 között kisebb megszakításokkal Berlinben élt, megélhetését többek között újságárusítással és a berlini Sport Múzeum diorámáinak kivitelezésével biztosította. 1923-ban két alkalommal is kiállított a berlini Der Sturm Galériában.
1926–1927 telén féléves nász- és tanulmányúton Olaszországban és Párizsban járt, majd Pöstyénbe költözött.1929-ben elnyerte a Szinyei Társaság nagydíját.
Az 1930-as évek elejétől számos hazai és külföldi kiállításon szerepelt, és több gyűjteményes tárlatot is rendezett. 1945-ben a Képzőművészeti Főiskola tanárává nevezték ki, majd 1948-ban újraindította – és két évig szerkesztette is – a Magyar Művészet című folyóiratot.
1947 és 1978 között kilenc kötetben adta ki önéletrajzi és művészetelméleti írásait.
A Megyeri híd egy híd a Duna felett, mely Újpestet köti össze Budakalásszal a Szentendrei-szigeten keresztül. A híd a magyar fővárost elkerülő M0-s autóút 2. számú főút és 11. számú főút közti szakaszának része, mely áthalad a Szentendrei-sziget és a Szentendrei-Duna-ág felett is. A híd valójában 5 híd (9 hídszerkezet) együttese, melyek közül a legnevezetesebb a Nagy-Duna-ág felett átívelő 591 m hosszú hídszerkezet, amely az ország első igazi ferdekábeles hídja.
A híd összesen 1861 méter hosszú, Budakalász és Újpest között húzódik, és áthalad Szigetmonostor közigazgatási területén is. Építési költsége 63 milliárd forint volt.
A hídon irányonként 2 forgalmi sáv került kialakításra a szokásosnál szélesebb leállósávokkal, melyek később forgalmi sávvá alakíthatóak. Déli oldalára gyalogutat, északi oldalára kerékpárutat építettek, ami közvetlenül kapcsolódik a nemzetközi EuroVelo6 kerékpárútvonalhoz.
Hazánkban számos városban található azonos névvel "Jézus szíve templom". Budapest Józsefváros Lőrinc pap tér, Mária utca 25.sz. alatt található a magyarországi jezsuiták központi temploma.
Kauser József tervei alapján kezdték építeni 1808-ban, az építés 1909-ben fejeződött be. A templom teljes főnézetében ma nehezen fényképezhető, ezért néhány részletét tudjuk megmutatni.
A Püspökvár Győr történelmi belvárosában, a Káptalandomb legmagasabb pontján, a Mosoni-Duna és a Rába találkozásánál áll. A Bazilika mellett Győr legjelentősebb és legősibb műemléke. A mindenkori győri püspök lakóhelye.
A Püspökvár magja a négyemeletes lakótorony, amely két emelet magasságig hasáb alakú, robusztus építmény, felső része barokk. Délről gótikus kápolna épült hozzá. A várat a 16. században bástyákkal vették körül.
A lakótoronyhoz délről csatlakozó püspöki palota egyszerű barokk épülettömbje belül igen értékes részleteket rejt magában. A főbejárat felett klasszicista oszlopokon nyugvó kocsialáhajtó van. A pompás barokk lépcsőház a 18. század második felében készült.
"Ha egyszer eszébe jutna az embereknek, hogy világtörténelmet az összetartozandóság és nem az ellentétek alapján írjanak, ha ezt tanítanák az iskolákban, ha ezt éreznék az államférfiak és nem a pillanatnyi múlót, akkor könnyű feladat volna az embereket összehozni."
Teleki Pál - (1879-1941) - geográfus, egyetemi tanár, politikus, miniszterelnök
A Debreceni Református Kollégium Debrecen egyik fő oktatási intézménye, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a Debrecenbe menekült kormány forradalmi országgyűléseinek és az 1944. december 21-én tartott Ideiglenes Nemzetgyűlés színhelye.
Az évszázadok során hazánk számos nagy alakja töltötte diákéveit az ország legnevesebb iskolái között számon tartott, 1538-ban alapított Debreceni Kollégiumban.
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2013-ban a debreceni Református Nagytemplomot és a Református Kollégiumot az ország 11. nemzeti emlékhelyének nyilvánította és április 12-én emlékoszlopot állíttatott a Nagytemplom és a Kollégium között elterülő Emlékkertben. Balog Zoltán, Kósa Lajos és Bölcskei Gusztáv leplezték le az emlékoszlopot, amit megáldott a református püspök.
Bayer Zsolt szerint aki egy kicsit is figyelte az eseményeket, nagyon hamar rádöbbent, hogy a Majdanon nem csak ukránok harcolnak ukránok ellen, hanem jelen van egy másik erő is: az Egyesült Államok. Az igazi cél az, hogy Ukrajnából amerikai támaszpontot csináljanak az Oroszország ellen irányuló rakéták számára, valamint az, hogy az Oroszország és az EU közötti közeledést, gazdasági együttműködést megakadályozzák
A Berlin-Moszkva tengely mindig is réme volt az Egyesült Államoknak, ezért a zavarkeltés és Ukrajna „felégetése” igazán nem nagy ár ezen együttműködés megakadályozásáért. Különösen figyelemre méltó a Jobb Szektor fellépése, ugyanis esetükben egy valódi náci pártról van szó, amely terrorcselekményektől és hétköznapi, valamint politikai gyilkosságoktól sem riadt vissza.
A nyugati és az amerikai médiában ezekből az alakokból lettek az ukrán „szabadságharcosok”. Nyíltan támogatták és bátorították ezeket az erőket a törvényes ukrán hatalom elleni harcra.
Bayer emlékeztet rá, hogy 1989 októberében, az iraki kurdok elleni gáztámadás utáni évben Bush elnök nemzetbiztonsági direktívát adott ki, amelyben az Egyesült Államok és Irak közötti jó viszonyt hosszú távú érdeknek nevezte. 1990 áprilisában a szenátus republikánus többségének vezetője, Bob Dole meglátogatta Szaddám Huszeint, átadta Bush elnök üdvözletét.
Érdekes az is, hogy Andor László miképpen mutatja be az Egyesült Államok politikáját Venezuelában: a 2000-ben újraválasztott Hugo Chávez elnök szálka volt Washington szemében, elsősorban szociális reformjai, globalizációellenes retorikája, valamint Oroszországgal és Kínával kötött katonai egyezményei miatt.
2002. április 11-én a hadsereg vezetése a »civil társadalom« demonstrációira hivatkozva – az elnököt elrabolta. Az amerikai és spanyol nagykövetek pedig az új elnök üdvözlésére siettek. Mivel azonban a puccs népi demonstrációkat és tömegsztrájkot vont maga után, az elnököt 48 órán belül visszahelyezték hivatalába.
2004-ben új eszközt találva céljuk eléréséhez: az elnök visszahívását. A visszahívási kampányt szervező »civil« mozgalmakat jelentékeny összegekkel támogatta az egyesült államokbeli National Endowment for Democracy.
Bayer szerint érdekes a fenti szövegben, hogy a baloldali Andor László idézőjelbe teszi „civil társadalom” és „civilszervezetek” fogalmat.
Hogy is írta Andor? Hugo Chávez elnök szálka volt Washington szemében az Oroszországgal és Kínával kötött katonai egyezményei miatt. De akkor azt magyarázza meg valaki, Oroszországnak miért kellene tétlenül néznie, hogy amerikai rakétákat telepítsenek a NATO-támaszponttá váló Ukrajnába.
Magyar Hírlap