Március 10 - Székely szabadság napja - Szabadságukért meneteltek a székelyek
A betiltott marosvásárhelyi felvonulás miatt, és helyett Székelyföld számos településén rendeztek a Székely szabadság napján, kedden tiltakozó megmozdulásokat a székelyek.
Sepsiszentgyörgytől Gyergyószentmiklósig felolvasták a rendezvényeken a román hatóságokhoz intézett közös petíciót.
Március 10-ét, az 1854-es székely vértanúk kivégzésének évfordulóján, a Székely szabadság napján, a székely autonómiaigény kinyilvánítására szervezett hagyományos marosvásárhelyi felvonulását Dorin Florea polgármester idén betiltotta.
A román kormánynak és parlamentnek címzett, Klaus Iohannis államfő figyelmébe ajánlott dokumentum rámutat: Székelyföld autonómiája nem sérti Románia területi egységét vagy az ott élő románság érdekeit sem, hanem a közösség választott testületeire bízza a közügyek jelentős részét.
Ha azonban Bukarest önálló régiónként való elismerése helyett a Székelyföldet - az itt élő történelmi közösség egyértelmű akaratával szemben - egy nagyobb közigazgatási egységbe tagolja, azzal egy sor nemzetközi kötelezettségvállalását is megszegi - olvasható a petícióban.
Magyar emlékekl a nagyvilágban - II. Rákóczi Ferenc kuruc kiáltványának -emléktáblája - Brezán - Ukrajna
II. Rákóczi Ferenc 1703. május 6-án, az akkor Lengyelországhoz tartozó Brezán várában, Bercsényi Miklós társaságában fogadta azt a magyar küldöttséget, amelynek az élén a tiszaháti felkelés vezetői, Kis Albert és Esze Tamás álltak. Felkérték Rákóczit, hogy álljon a felkelés élére.
Rákóczi itt adta ki a brezáni kiáltvány néven ismertté vált, történelmi jelentőségű dokumentumot, melyben leírta, hogy elvállalja a felkelés vezetését és megnevezte döntése okait. Nem egészen két évtizeddel Buda visszafoglalása, a törökök kiűzése után immár Habsburg-ellenes célokat fogalmazott meg.
Bécset az ország szabadságának elvételével vádolta, céljának pedig a régi jogok helyreállítását jelölte meg. Rákóczi zászlókat is készíttetett piros selyemből és arany felirattal: „Cum Deo pro Patria et Libertate” – Istennel a hazáért és szabadságért. Ezek a zászlók szolgáltak zálogul Rákóczi és a nép szövetségéhez. A fejedelem megesküdött Esze Tamásnak, hogy a benne bízókat soha el nem hagyja.
A „Brezáni pátens” születési helye a ma Nyugat-Ukrajnában, a tarnopoli járásban található, eléggé romos erődítmény. A magyar történelmi vonatkozásra két nyelven írt, domborművel ékesített fekete márványtábla emlékeztet az egyik bástya befalazott ablakában.
Vaskapu-szoros vidéke - Al-Duna - Délvidék - Bánság
Az önálló és mindinkább fejlődő magyar hajózás és hajóépítő-ipar mellett jelentőségteljesek azok a munkák, amelyeket hazánk a Duna hajózhatóvá tétele és szabályozása érdekében tett. Itt elsősorban is a zuhatagi szakasz szabályozására kell gondolni, hisz annak hajózási akadályai a lehető legnagyobb mértékben megnehezítették hazánknak és más államoknak a tenger felé irányuló forgalmát. A Duna szabályozásának problémája már a reformkorban napirendre került. Az akkori kisebb robbantásoktól és szabályozásoktól eltekintve a legnagyobb jelentőségű az a felmerés, amelyet Vásárhelyi Pál végzett, s amely alapja volt a később megindítandó munkáknak. A szabadságharc bukása, majd az azt követő Habsburg önkényuralom hosszú ideig levette a napirendről a zuhatagi szakasz rendezésének ügyét és úgy látszott, hogy arra még hosszú időn keresztül nem kerül sor.
Az 1878 évi berlini szerződés Ausztria-Magyarországra bízta a munkálatok elvégzését. De végső fokon az aldunai szakaszon a magyar kormány viselte a szabályozási munkálatok teljes költségét.
A munka gyors elvégzése érdekében kerülték a hosszadalmasabb zsilipes csatornák létesítését és ehelyett fenékcsatornákkal, valamint a Vaskapunál gátak közé szorított nyílt csatornával igyekeztek a hajózási viszonyokon javítani. A nagy vízsebességgel szemben továbbra is kötélvontatás segítette volna át a hajókat a nehéz szakaszon - ahogyan ez a Vaskapu-csatornában mozdony előfogat alkalmazásával még ma is történik.
forrás: Székely György - Vándor székely hazatalál oldal
Bayer Zsolt: S. Lajos elkövető - A Patrióta Európa Mozgalom teljes bojkottot hirdet Simicska Lajos média birodalmához tartozó Magyar Nemzet, mno.hu, Hír TV, és Lánchíd Rádió ellen!
Elég volt! - Bojkottot hirdetünk!
A Patrióta Európa Mozgalom teljes bojkottot hirdet Simicska Lajos média birodalmához tartozó Magyar Nemzet, mno.hu, Hír TV, és Lánchíd Rádió ellen!
Ezeket a kormányellenessé vált médiumokat mi, a nemzeti, polgári oldal tagjai, támogatói, ezentúl nem olvassuk, nem hallgatjuk, nem nézzük, úgy viszonyulunk hozzájuk, mint a többi kormányellenes, nemzetgyalázó hírforráshoz.
Jó ha mások mellett Simicska is tudomásul veszi, hogy velünk többé nem lehet bármit megtenni! Ellenfeleink, ellenségeink tevékenységét, mint ahogyan eddig is, figyelemmel kísérjük, és a helyén kezeljük.
Felkérünk minden tisztességes polgártársunkat, társadalmi szervezetet, internetes fórumot, hogy csatlakozzanak elhatározásunkhoz!
Utasítsuk el a közénk férkőzött, békétlenséget szító, hazugságokat terjesztő, a profitot mindenek fölé helyező, dollármilliárdjait betegesen féltő, haszonleső simicskai hozzáállást. magatartást!
Nem kérünk a Simicska-médiumokból!
Mészáros László - Patrióta Európa Mozgalom alapítója
S. Lajos elkövetőt katona korában behívatta magához Pallos őrnagy.
Ezt magától az elkövetőtől tudjuk. Akkor 1981 volt. Pallos őrnagy S. Lajos elkövető elé tette annak tíz centi vastag aktáját. Majd elkezdett felolvasni belőle S. Lajosnak, és kifejtette neki, hogy baj lehet az egyetemi tanulmányokkal. S. Lajos elkövető ekkor – 1981-ben – negyedórás előadást tartott Pallos őrnagynak arról, hogy nem helyes irány, ha megpróbálják megtörni a jövő értelmiségének gerincét.
Pallos őrnagy ekkor felemelkedett helyéről, magához ölelte S. Lajost, forró könnyeket hullatott annak zöld zubbonyára, s miután kizokogta magát S. Lajos keskeny kis vállán, még figyelmeztette, hogy az elhárító tiszttel, Major századossal legyen óvatos.
Így kezdődik S. Lajos elkövető balladája. És ebben a balladában nincsen homály. Mert nincsen ilyen ballada, nincsen ilyen történet. Mert nem lehet. Ezt a történetet csak olyanoknak lehet beadni, akik legkorábban 1981-ben születtek, és soha nem voltak katonák, és semmit sem tudnak a Kádár-rendszerről.
Mert először is: az egész Varsói Szerződésben nem volt egyetlen olyan tiszt sem, pláne őrnagy, aki behívott magához egy bakát, és annak megfigyelési anyagaiból olvasgatott fel az érintettnek. Ez önmagában akkora hazugság, hogy csak S. Lajos elkövető pofájára fér rá. Miképpen az is, hogy ezt követően a baka negyedórás kiselőadást tart az őrnagynak a jövő értelmiségével kapcsolatos álláspontjáról.
Valaki szólhatott volna S. Lajos elkövetőnek, hogy ha már beleáll ebbe a buliba, legalább a legalapvetőbb részletekre ügyeljen. Vagyis úgy mesélje ezt a fabulát, miszerint „Pallos őrnagynak ezután negyedórás monológot tartottam arról, hogy a Pitralon annak ellenére jobb ital a Denimnél, hogy lényegesen büdösebb”. De S. Lajos elkövető történetének legbüdösebb része csak ezután következik.
Vagyis, hogy Orbán odament hozzá, és közölte, jelentenie kell róla. Majd leszerelés után azt is elmondta Orbán, hogy be akarták szervezni, de ő nemet mondott. És ezt S. Lajos elkövető harminc évig elhitte. De már nem hiszi. Mert mi van, ha Orbánt Moszkvából zsarolják…
Akkor lenne pár kérdésem:
Feltéve, de nem megengedve, hogy Orbán odabent a seregben aláírt valamit, azt S. Lajos elkövető remek kis fabulájából tudjuk, hogy dekonspirálta magát a célszemély előtt. Vagyis elkövette a legnagyobb bűnt, amit egy beszervezett a beszervezők szempontjából elkövethet: felfedte kilétét, és így egyszersmind lehetetlenné tette mindazt, amivel megbízták. Akkor ezt S. Lajos elkövető hogyan értékeli, úgy erkölcsi, mind geciológiai, továbbá az elfogyasztott konyak mennyiségének szempontjából?
Az ügyben rendelkezésünkre álló okirati bizonyítékok szerint Orbán Viktort be akarták szervezni, de ettől elálltak. Majd – szintén okirati bizonyítékok tanúsága szerint – éveken át megfigyelték, lehallgatták, zaklatták.
Akkor viszont mivel zsarolják Moszkvából? Egy olyan országban amúgy, ahol a rendszerváltás óta egy pufajkás és egy SZT-tiszt is volt már miniszterelnök? Ha pedig lenne Moszkvában bármi, ami Orbánra nézve kompromittáló, ugyan vajon hogy nem került elő az elmúlt huszonöt évben? Mondjuk legkésőbb akkor, amikor Gyurcsány még Putyin tenyeréből vacsizott, és egyetlen célja volt Orbán eltüntetése a (köz)életből…
S. Lajos elkövető állítása szerint a kormány oroszbarátsága erősíti benne mindezt a gyanút, amelyet most Pallos őrnagy emlékének puha, lágy ölébe ülve előadott. Kérdés azonban, hogy S. Lajos elkövető értesítette-e minderről frissen kinevezett főszerkesztőjét, D. Horváth Gábort, ugyanis nála nagyobb oroszbarátot lámpással is nehéz lenne találni idehaza. DHG barátunk még Szeva bácsit is elhaló hangon tisztelte annak idején. Talán őt is Moszkvából zsarolják, Stier Gábor külpolitikai rovatvezetővel együtt?
De mindegy is. Nincs értelme itt kérdéseket feltenni. Ez már az irracionalitás terepe, ahol egyetlen racionális elem fedezhető fel. Az, hogy S. Lajos elkövető ügynök lett. Ügynöke azoknak, akik bármire képesek azért, hogy ezt a kormányt elmozdítsák a helyéről. És ezért semmi sem drága őnekik. Most érett be igazán a Puch Lászlóval ápolt barátság. Hogy ne tévedjünk véletlenül…
Egyszer egy medve felemelt egy olyan hatalmas követ, hogy soha többé nem tudta letenni.
Pontosan így járt S. Lajos elkövető is. Felemelte saját sértettségébe bugyolált rögeszméjét, és képtelen megszabadulni tőle. Nincs annyi milliárd, amennyi segítene letenni ezt a terhet.
S. Lajos elkövető – tőle tudjuk – „nagyon szegény munkáscsaládban” nőtt fel. Az ilyesféle származású ember, ha magasra jut, jó esetben egy kedves, szerény, szociálisan és mindenhogyan érzékeny, jóságos fickó lesz, aki soha nem felejti el, honnan érkezett. Rossz esetben egy gonosz, irigy, frusztrált és komplexusos gyökér lesz belőle, aki képtelen felülemelkedni saját kisebbségi érzésén és üldözési mániáján.
S. Lajos elkövető ráadásul csak azért van magasan, mert iszonyú mennyiségű pénz van a jelentős méretű segge alatt. És most ebből a pénzből bármennyit hajlandó feláldozni azért, hogy tönkretegye a miniszterelnököt és ezzel együtt ezt a politikai oldalt.
Visszaszolgáltatva az országot azoknak, akiket állítólag oly’ nagyon gyűlöl. Ráadásul a pénzéért sem kell aggódnia, hiszen ha minden az elképzelései szerint alakul, úgyis visszakapja a geciségbe beleölt tőkét, kamatostul. Ezen a ponton, alapvetően.
A Puch Lacitól.
(Utóirat. Ezek után már csak azt nem értem, hogy S. Lajos médiabirodalmának eddig ingadozó munkatársai még mire várnak.)
Magyar Hírlap
Nincs falábú, csak türelmetlen ember: aki el tudja fogadni, hogy a hibázás része a tanulásnak, az meg tud tanulni táncolni. És aztán ha a sikerélmény sodorja tovább, ha már a lépéseket nemcsak egyenként sajátította el, hanem össze is tudja fűzni azokat, akkor egészen biztos, hogy jól fogja érezni magát a táncparketten – ennyi röviden a Kék Hold Táncklub filozófiája. Azé a Kék Hold Táncklubé, mely tizenkét esztendeje kezdte a táncoktatást Sepsiszentgyörgyön, idéntől már Kézdivásárhelyen is csoportot indított, és február 21-én megszervezi a második Szőllősy bált Árkoson a Szentkereszty-kastélyban. A Kék Hold Táncklub – akár a legtöbb beteljesült álom – egy szerelmi történettel kezdődött: a két, akkor még ifjú egyetemista, azóta háromgyerekes házastárs, Marton Enikő és Imreh István beleszeretett a táncba. Kolozsvári éveik alatt tanultak intézményes keretek közt társastáncot, és még akkor eldöntötték, hazajőve maguk is táncoktatásra adják fejüket. De – és ez nagyon fontos része volt elhatározásuknak – már a kezdet kezdetén kikötötték, csak „mellékesként” csinálják, nem a megélhetésért, hiszen akkor más szempontok jönnek be. Innen visszanézve helyesnek tartják, hogy kitartottak elveik mellett: így maradhatott meg szívügyükként közös szerelmük, a tánc. Tizenkét éve egy hat párból álló diákcsoporttal kezdték, aztán egyszer csak megjelentek szüleik is, két év múlva már felnőtt csoportot is kellett indítaniuk. Persze, reklámozták is magukat, hirdetéseket adtak fel, még plakátot is készítettek – ezek java része még mai napig is porosodik valahol: nincs szükség rájuk, hiszen szájról szájra jár a Kék Hold Táncklub híre. Hogy mi a titka e sikernek? Imreh István szerint elsősorban az, hogy a klubba jelentkezők csupán táncolni indulnak, de észrevétlen közösséggé alakulnak, mely nemcsak a heti egy alkalommal tartott táncórákon jön össze, esetleg az azokat követő alkalmankénti sörözésen-borozáson, hanem hétvégeken is találkoznak, a táncolás „leple alatt” baráti társaságok alakulnak ki. És persze, mindenekelőtt a tánc varázsa az, ami mindig visszacsalja a régi párokat, odavonzza az újakat. Tavaly, amikor tízévessé vált a felnőtt táncoktatás, megkérték a „tanítványokat”, fogalmaznák meg, miért jó a Kék Hold Táncklubba járni. „Ez a mi ünnepnapunk, amikor csak egymásra figyelünk a párommal a táncóra alatt és után, amikor borozással és beszélgetéssel folytatjuk a gyermekmentes estét.” „Jó a párommal valami közöset tenni hetente másfél órát intenzíven, rendszeresen. A közös mozgás építi a közös mivoltunkat. Ez alatt az idő alatt megszűnik minden más, jó kikapcsolódni, mozogni, megtanít koncentrálni, egymásra figyelni, lazítani.” A sok véleményből kiragadott két válasz egy másik dologra is rávilágít: a tánc révén a házastársak újra felfedezhetik egymást, megtanulnak jobban ráérezni egymás rezdüléseire, nemcsak a társastánc megkövetelte mozgás-összehangolás szintjén, de gondolati síkon is. Hogy milyen táncokat oktatnak a Kék Hold Táncklubban? A társastáncok mindenikét, kezdve a standard vagy báli táncoktól a latin-amerikai táncokon át a divattáncokig. A cél nem az, hogy versenytáncosokat neveljenek, hanem hogy a tanévvel párhuzamosan futó egy év alatt a tanítványok hét-nyolc táncba belekóstoljanak, egy-egy tánc pár figuráját magabiztosan használják. Apropó, versenytánc. Imreh István tudomása szerint az országban csak Szilágy megyében és Háromszéken nincs versenytáncklub, és hogy miért? Mert az teljesen más jellegű kihívás, a heti egy gyakorlás édeskevés, azonkívül, bár van mérhető része, a versenytánc elbírálása mégis szubjektív (ezért is nem vált olimpiai sportággá), gyomor kell hozzá és könyöklés – fogalmazta meg Imreh István. Érdekes jelenség a nyitótáncot tanulni óhajtó lagzis párok feltűnése. Olykor a táncoktatókat is megizzasztják, mert az még hagyján, amikor az összekelni szándékozó ifjak csak egy sima keringővel óhajtják megnyitni a lagzin a táncot, az sem gond, ha arra a zenére szeretnének táncolni, amely összehozta őket, a fejtörés akkor kezdődik, mikor poénos tánccal akarnak fellépni: több műfaj gyors váltására kell ilyenkor kidolgozni mindig sajátos koreográfiát, aminek a betanítása sem egyszerű. De akinek szerelme a tánc, ez az igazi kihívás. Egy év kihagyás után másodjára lesz Szőllősy-bál szombaton. Érdekes figurája Szőllősy Szabó Lajos a táncművészetnek, aki életét a magyar nemzeti tánc elismertetésének és népszerűsítésének szentelte. Kézdiszentléleken született, Kézdivásárhelyen tanult, vándorszínésznek állt be, többnyire táncbetétekben, felvonásközökben, táncjátékokban lépett fel a maga szerkesztette táncaival. Az „első magyar társastáncz”, a körmagyar megalkotásával, bécsi, párizsi bálokba való eljuttatásával többet tett a magyarság megismertetéséért, mint az akkori teljes magyar diplomácia. Sorsa tragikusan zárult: a budapesti Erzsébet szegényházban halt meg, elfeledve. Olyannyira elfeledve, hogy szülőföldjén is csak 2013-ban fedezték fel, s bár az évben Szentléleken emléktáblát is avattak tiszteletére, neve újra feledésbe merülne, ha a Kék Hold Táncklub el nem határozza, évente az ő nevével szólítja olyan bálba a közönséget, melynek célja a minőségi szórakozás lehetőségének megteremtése mellett a reformkori táncok – körmagyar, palotás, francia négyes, polka, keringők, verbunk stb. – népszerűsítése. Hagyományteremtésnek elsőrangú ötlet.
Két műtárgy az egykori budai irályi palotából - Budapest
Nem sok minden maradt meg az egykori budavári Királyi Palota berendezéséből, anno széthordták, elégették, lebontották...
Magyarország madártávlatból - Budapest - HD minőségű VIDEÓ!
kattins a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=AEJqPUC9vAI
Magyar népi díszítések - Palóc hímzés - Aszód vidéke - Északi-középhegység
Aszód vidékét a palócság legdélibb részeként tartja számon a néprajztudomány. A turaiak és a boldogiak viselete-hímzése sok hasonlóságot mutat egymással.
A turai hímzés magában foglalja mindazokat a sajátosságokat, amelyek a magyar népi hímzések legújabb stíluskorszakára jellemzőek.
Egy községen belül tanulmányozható a fehér-hímzés kialakulása, a színes-hímzés virágzó kibontakozása és a befejezés: a népi iparművészeti alkotások, amikor az újra való törekvésben a mai kor követelményeihez alkalmazkodva ismét megjelent a hagyományos jelleg.
A felvidéki Nagysároson nyitotta meg a régi parókia épületében a Kassai Polgári Klub azt a kiállítást, melynek címe: „Rákóczi és a kuruc harcosok nyomában". Ebből az alkalomból látogatott el a településre Szesztay Ádám, Magyarország kassai főkonzulja, akit először František Bartko, a város polgármestere fogadott kollégáival. Figyelmességként, egy magyarul beszélő polgár, Norbert Lenz is jelen volt, valamint felesége, Štefánia Lenzová, a helyi Közösségi Alapítvány gondnoka, Dr. Peter Holakovský az alapítvány kuratóriumának elnöke, Katarína Pirohová, a helyi Kulturális Információs Központ igazgatója és Stanislava Jarkovská, a Múzeum és Képtár igazgatója. Ez a Tarca-menti szlovák település többek között arról nevezetes, hogy egyik utcáját Rákócziról nevezték el. Martin Sárossy, a Rákociho /sic!/ cesta - Rákóczi Útvonal - Rakoczi Path nevű polgári társulás vezetője a fejedelemmel kapcsolatos helységeket kívánja összekötni Borsitól Bacskán át Kassáig, Eperjestől Nagysárosig és föl Zboróig, azon felül a nagysárosi vár helyreállítása körül ügyködik. A polgármester tájékoztatta vendégét helyi aktivitásaikkal. Megemlítette, a művészeti iskola szeptemberben ünnepli fennállásának tizenötödik évfordulóját. Ismertették múzeumukat és képtárukat, mely a település történetét mutatja be. Ott berendeztek egy gyerekkuckót is, ahol a gyerekek játékos formában ismerkedhetnek városuk múltjával. Szeptember első vasárnapján Sárosi Várnapokat rendeznek. Annak ellenére, hogy a vár megközelítése nem egyszerű, mégis legutóbb a várudvar megtelt. Beszámoltak Rákóczi kápolnájáról is, mely egy templom szentélye volt egykor. Az viszont egy kolostor részét képezte. Az épületen külső freskókat találtak. Az épületet meleg levegővel fűtötték. A polgárok gyűjtötték össze a szükséges pénzösszeget, hogy restaurálni lehessen. Tervezik azt megnyitni a nagyközönség előtt. Egykor a Pulszky család tulajdona volt. A fölöslegesen lebontott Rákóczi-kastélyt meg egykor Pulszky Géza birtokolta. Elhangzott az az adat is, hogy Kelet-Szlovákiában található az ország műemlékeinek három negyede. Így a magyar turisták szempontjából nagyon attraktív Sáros területe, a szlovákiaiak számára meg a magyarországi termálfürdők jelentenek vonzerőt. Arról is szó esett, hogy a két ország között megállapodás létezik a műemlékek közös helyreállításáról. Štefánia Lenzová kuratóriumi gondnok a vendégnek bemutatta munkásságukat. 1998-as megalakulása óta az alapítvány a kultúra, művelődés, amatőr sporttevékenység, környezetvédelem, szociális és egészségügyi szolgáltatás, a roma-kérdés megoldása, műemlékvédelem és –helyreállítás, valamint a demokrácia, a vallási és etnikai türelem biztosítása területén folytatja tevékenységét. Majd átmentünk a régi parókia épületébe, amely ma helytörténeti múzeum és képtár otthona, ahol sor került a kiállítás megnyitására. Szlovák kuruc dalokból hallottunk részleteket. Stanislava Jarkovská igazgató bemutatta és üdvözölte a vendégeket, majd Szesztay főkonzul köszöntötte az egybegyűlteket azzal, hogy ő a nemrég megválasztott polgármester első külföldi vendége. Nagysáros nevét már akkor megjegyezte, amikor a fejedelem életrajzát tanulta az iskolában, hiszen az itteni kastélyban tartóztatták le, majd a bécsújhelyi börtönből megszökve Lengyelországba menekült. Ezután következett a közös szabadságharc. Ebből a történetből is tanulhatunk a közép-európai szolidaritásról. Akkor a magyarok Magyarország összes népe érdekében fogtak fegyvert. A történet az együttélésről szól. Tanuljunk meg szolidárisak lenni egymással és segítsük ebben azokat is, akik erre rászorulnak. Itt a főkonzul Ukrajnára utalt. Palenčárné Csáji Ildikó mutatta be a kiállítást és méltatta a fejedelem szabadságharcát. A nyolc esztendeig tartó szabadságharctól mindenki a viszonyok javulását várta. Az alkotmány semmibevétele robbantotta ki az elégedetlenség után a felkelést. A török alól felszabadított területeket idegeneknek adták, a végvári katonaságot szélnek eresztették. A szabadságharchoz a nemzetiségek is csatlakoztak, a ruszinok lettek a Gens Fidelissima, de ott voltak a fejedelem oldalán a szlovákok, a szepesi szászok, a románok egy része, csak a délszlávokat nem sikerült megnyerni az ügynek. A szabadságharcot ugyan katonailag leverték, de ez nem jelentett egyben politikai vereséget is. Az abszolutizmus nem érvényesülhetett teljes mértékben. A kiállítás, mely 2006-ban készült Rákóczi hamvainak hazahozatala századik évfordulója alkalmából, hagyományos módon, időrendben mutatja be e történetét, családi képeket láthatunk, a korabeli városképeket és ehhez kétnyelvű magyarázó szöveg társul. Palenčárné külön fölhívta Benczúr Gyula közismert festményére a figyelmet, mely Rákóczi elfogatását ábrázolja a nagysárosi kastélyban. A kiállítás ahhoz nyújt támpontot, hogy jobban megismerjük közös történelmünket és annak jelentőségét. A vándorkiállítás itteni megrendezését Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások minisztere segítette az NKA anyagi támogatásával. Majd Štefan Sárossy saját kiadványáról beszélt, melyet a lebontott nagysárosi várkastélyról készített. Elmondta, fiatal korában a történelem nem tartozott kedvenc tantárgyai közé. Gyengeáramú villanyszerelőként dolgozott. Elmúlt ötven éves, amikor egyre elmélyültebben kezdett foglalkozni városa történetével. „Feleségem szerint, akkor nőtt be a fejem lágya." – jegyezte meg tréfásan. - Akkor döbbent rá, hogy becsülni kell azt, amit elődeink hagytak ránk. Apja képeslapgyűjteményéből a Szent Kunigunda-kápolnát és a kastélyt egy festményen örökítette meg, mely házuk külső falát díszítette. Apja mellett második példaképe Jozef Leščák plébános, akinek emléktáblája a múzeum épületét díszíti. Neki köszönhető, hogy a régi parókia megmaradt. Prédikációiban mindig kitért a helyi vonatkozásokra és a Rákócziakra is. Idős korában jutott tudomására, hogy utódja le akarja bontani a 18. sz.-i plébániát. Nagyon fölháborodott. A helyiek összefogtak és az épületet megvédték. Így csak egyik részét bontották le, melynek helyén ma az új parókia áll. Sárossy egy jelentős anyagot gyűjtött össze, melyet közzé kívánt tenni a jövő nemzedékek számára. Akkoriban a szlovák rádióban elhangzott egy műsor II. Rákóczi Ferencről, amit ő följátszott és abból azután meghallgattuk a helyi vonatkozású részt. A fejedelem a nagysárosi kastélyban telepedett le ifjú házasként. Itt rendezték be otthonukat, ahol békésen kívántak élni. Ez az időszak öt évig tartott. Majd második, életének nevezetesebb korszaka letartóztatásával zárul 1701. április 18-án. A kastélyról nem talált sok adatot a forrásokban, de amit összegyűjtött, azt az általa kiadott kötetben közreadta. A múzeumban megtalálható az az összetört emléktábla, melyet az épület kapuzata fölött helyeztek el 1903-ban, a szabadságharc 200. évfordulója alkalmából. Ezután a polgármester pohárköszöntőt mondott és a vendégek megtekintették nemcsak a Rákóczi-kiállítást, hanem a helytörténeti tárlatot, melyen külön helyiség mutatja be az egyházi vonatkozású emlékeket, a templomban feltárt sírköveket, a régészeti ásatások eredményét, kályhacsempéket, patkókat, fegyvereket és a vár modelljét, mely 1962-ben készült Georg Hoefnagel rézkarca alapján. A makettet 2002-ben helyreállították. Természetesen a nagysárosi sörkészítés bemutatása sem maradhatott ki.
