"...sokszor a szavak hibásak csak. Az ember akar valami jót, s a szavak másképpen jönnek valamiképpen, és egészen más lesz belőle, mint amit az ember akart. A szavak csak úgy jönnek, az ember nem is gondol oda, csak kimondja őket. És készen van a baj."
Wass Albert (1908-1998) - író, költő
Új könyv a piacon!
Magyarország mai északi szomszédja, Szlovákia egyéb híján, a magyargyűlöletben találta meg (próbálja megtalálni) “identitását”.
Az egyébként – a ruszinok mellet – minden tekintetben a magyarsághoz legközelebb álló nemzetiségből, a ” tót atyafiakból” próbál a szlovák hivatalos politika antidemokratikus, nacionalista eszközökkel, módszerekkel magyargyűlölő társadalmat létre hozni – rövid távon nem kevés “sikerrel”.
Ez a kreált önigazolás - Szlovákia létének történelmi hagyományait helyettesíteni kívánó, hazugságokra, tények hamisítására építő, és a valóságot meghamisító ”stratégia” nem egyéb, mint önámítás, ezért tartósan nem is lehet eredményes.
Az identitás ugyanis pozitív tartalmú fogalom, melynek alapja nem lehet egy olyan negatív érzés, mint a gyűlölet, mert gyűlölet-téglákból nem lehet szilárd várat építeni.
Arról nem is beszélve, hogy két évtized alatt meg egyébként sem lehetne, még pozitív eszközökkel sem pótolni évezrednyi államiságot.
Még akkor sem, ha a napokban megjelent a “Szlovákia története” című könyvecske – bővített kiadása. :D
Doug Bandow, a Cato Institute vezető külpolitikai szakértője a Forbes-ben írja: az Egyesült Államokban kétpárti konszenzus az állandó beavatkozás, nézeteltérés a részletek körül van. Egyetlen felelős politikus sem akarja azt állítani, hogy akár egyetlen probléma másutt ne tartozna Amerikára.
Egyetlen, az amerikai kivételességben hívő hazafi se állítaná, hogy van valami, amit az USA kormányának nem kellene követelnie vagy rákényszerítenie a világ többi részére. Bármikor és bárhol keveredik valamibe Washington, a helyzet megromlik.
A Balkánon az USA az etnikai tisztogatást etnikai tisztogatással váltotta fel, és precedenst teremtett az orosz beavatkozásra Grúziában és Ukrajnában. Szomáliában Amerika változatlan káoszt hagyott. Afganisztánban az USA 13 évet töltött azzal, hogy sikertelenül próbálja átalakítani a törzsi nemzetet.
Irak megtámadása a nem létező tömegpusztító fegyverek elpusztítása céljából 4500 amerikai és 200 ezer iraki életébe került, tönkre tette az iraki társadalmat, elszabadította a radikális szenvedélyeket, amelyek most az Iszlám Államban öltöttek testet, és megerősítette Iránt.
Líbia bombázása állandósított egy ezreket gyilkoló, alacsony technikájú polgárháborút, fegyvereket terjesztett szerte a régióban, elnyúló hatalmi harcot indított a mesterséges államban, és még egy otthont kínált fel az ISIL gyilkosoknak. Jemen amerika-barát kormányát megdöntötték, a kitartó USA-támogatás ellenére, amely az antiterrorista együttműködés összeomlásához, növekvő iráni befolyáshoz, és polgárháború felé süllyedéshez vezetett.
Washington Iszlám Állam elleni új háborújának az egyetlen biztos eredménye a fokozott dzsihadista toborzás. Majdnem minden új intervenció kísérlet az előző USA-akciók teremtette problémák orvoslására, és minden katonai lépés valószínűleg majdnem garantáltan még nagyobb problémákat okoz.
És a gyakorló külpolitikusok mégsem ismerik el szinte soha, hogy a dolgok nem mennek jól. Az USA külpolitikáját bolondok működtetik. Ezen csak az amerikai nép változtathat.
transform.hu
Jan Mainka, a Budapester Zeitung és a The Budapest Times főszerkesztője szerint az Egyesült Államok világelső a különböző kormányok destabilizálásában, és megdöntésében, de a legnagyobb pancser, amikor arról van szó, hogy a romokból újra fenntarthatóan működő rendszereket hozzon létre.
A közvetetten érintett országok kártalanításáról és a járulékos károk elkerüléséről ne is beszéljünk. Már egyre több EU-politikus látja be, hogy Oroszország és Ukrajna sikeres béketárgyalásainak először is az az alapfeltétele, hogy az amerikaiakat és abszolút eltérő érdekeiket sikerüljön minél távolabb tartani a tárgyalóasztaltól, vagyis európaiak között dolgozzák ki a konfliktus európai megoldását.
Ebben egyébként Magyarország vezető szerepet játszana. Ahelyett, hogy a Nyugat most lenézően fintorogna Orbán Oroszországgal kapcsolatos reálpolitikája miatt, inkább elgondolkodhatna azon, hogyan lehetne Orbán és Putyin nyilvánvalóan jó kapcsolatát a béke folyamatának előmozdítására felhasználni. Magyarország részvétele a jövendő béketárgyalásokban fontos bizalomépítő intézkedésnek bizonyulhat.
Budapester Zeitung
Deák András György, az MTA kutatója szerint a Nyugat annyiban félreismerte az oroszokat, hogy nem vették komolyan nyilatkozataikat. Az oroszok elmondták: ha rajtuk múlik, az ENSZ keretei között maradnak, de ha mások nem tartják be a szabályokat, úgy ők sem fogják.
Ilyen szabálysértésként értelmezték, hogy az Egyesült Államok 2003-ban megszállta Irakot, hogy elősegítette a grúz változásokat és a 2004-es ukrán narancsos forradalmat. Miután pedig Koszovót a legtöbb nyugati állam elismerte, Oroszországban erősödött a meggyőződés, hogy az USA egyoldalúan átrajzolja az országhatárokat, és expanzív politikát folytat.
Az orosz elnök erre reagálva két erős jelzést küldött. A 2007-es müncheni biztonságpolitikai konferencián Putyin burkoltan jelezte: ha a szabálysértés a norma, akkor ők is meg fogják sérteni azokat. Amikor pedig a 2008-as NATO-csúcstalálkozón Bushék belevetették a napirendbe a grúz és az ukrán NATO-csatlakozást, a találkozóra meghívott Putyin zárt ülésen elmondta: ha az ukránokat beleerőltetik a szövetségbe, akkor az ország akár szét is eshet.
A 2004-es ukrán narancsos forradalom idején Putyin finomabb eszközökkel dolgozott. Bízott abban, hogy ezt a választást ugyan elbukta, de az ukrajnai nyugatos romantika lecsillapodik, az ukránok rájönnek, hogy senkinek sem kellenek, a nyugat nem finanszírozza az országot.
Ez valamennyire be is igazolódott, ugyanis Juscsenko megbukott, és újra jött az oroszbarát Janukovics. Akkor jött a következő fordulat, amikor 2013 decemberében az oroszok a létező legjobb gazdasági ajánlatot - több mint 30 százalékos engedmény a gáz árából, és egy 15 milliárd dolláros hitelkeret - letették Ukrajnának, csak hogy az ne lépjen be az EU szabadkereskedelmi övezetébe és ezzel a nyugati érdekkörbe.
Janukovics bukása után Putyin pedig így gondolkodhatott: „Nem kellett a legjobb ajánlatom. Újra megcsináljátok azt, amit 2004-ben. Hogyan állok így a választóim elé?” Az orosz elnök ezt követően félretolta a nyugattal való gazdasági kapcsolatokat. A prioritás az lett, hogy „Ukrajnát nem engedjük”. Putyin célja a konföderatív Ukrajna, olyan alkotmányos rendszerrel, amely garantálja, hogy nem lesz NATO-tag.
Haszon Magazin
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=JUp9lgOXT6o
1952-ben szerzett diplomát a képzőművészeti főiskolán, Bernáth Aurél tanítványaként.
Kokas Ignác festményei ablakok egy sehol sincs univerzumba. Végtelen tereket nyitnak meg a szem számára a színek kavalkádjából kirajzolódó alakzatok, amelyek úgy sejlenek föl a képeken, mint a valóság darabjai képzeletünk szövetében.
A tájnak, az égnek, élőlényeknek és szobáknak csak maradványait hordozzák, azt amit a művész kiemel a valódiból, a természetből. Külső és belső világok csapnak össze, viszonyuk egyszerre teljes ellentétesség és tökéletes harmónia.
Kokas érzeteket, látomásokat fest, amelyekből a természet rajzolódik, az a természet, ami körülvesz minket, és az, ami bennünk van. A kettő elválaszthatatlanságáról tesz tanúbizonyságot minden festménye.
Igazi tájak keverednek igazi képzetekkel, és válnak ember és természet közötti kapcsolat örökkévaló sűrítményévé. Ami ezeken a képeken van, az nincs soha, mindig fennáll, és megrendítően pillanatnyi.
A betiltott marosvásárhelyi felvonulás miatt, és helyett Székelyföld számos településén rendeztek a Székely szabadság napján, kedden tiltakozó megmozdulásokat a székelyek.
Sepsiszentgyörgytől Gyergyószentmiklósig felolvasták a rendezvényeken a román hatóságokhoz intézett közös petíciót.
Március 10-ét, az 1854-es székely vértanúk kivégzésének évfordulóján, a Székely szabadság napján, a székely autonómiaigény kinyilvánítására szervezett hagyományos marosvásárhelyi felvonulását Dorin Florea polgármester idén betiltotta.
A román kormánynak és parlamentnek címzett, Klaus Iohannis államfő figyelmébe ajánlott dokumentum rámutat: Székelyföld autonómiája nem sérti Románia területi egységét vagy az ott élő románság érdekeit sem, hanem a közösség választott testületeire bízza a közügyek jelentős részét.
Ha azonban Bukarest önálló régiónként való elismerése helyett a Székelyföldet - az itt élő történelmi közösség egyértelmű akaratával szemben - egy nagyobb közigazgatási egységbe tagolja, azzal egy sor nemzetközi kötelezettségvállalását is megszegi - olvasható a petícióban.
II. Rákóczi Ferenc 1703. május 6-án, az akkor Lengyelországhoz tartozó Brezán várában, Bercsényi Miklós társaságában fogadta azt a magyar küldöttséget, amelynek az élén a tiszaháti felkelés vezetői, Kis Albert és Esze Tamás álltak. Felkérték Rákóczit, hogy álljon a felkelés élére.
Rákóczi itt adta ki a brezáni kiáltvány néven ismertté vált, történelmi jelentőségű dokumentumot, melyben leírta, hogy elvállalja a felkelés vezetését és megnevezte döntése okait. Nem egészen két évtizeddel Buda visszafoglalása, a törökök kiűzése után immár Habsburg-ellenes célokat fogalmazott meg.
Bécset az ország szabadságának elvételével vádolta, céljának pedig a régi jogok helyreállítását jelölte meg. Rákóczi zászlókat is készíttetett piros selyemből és arany felirattal: „Cum Deo pro Patria et Libertate” – Istennel a hazáért és szabadságért. Ezek a zászlók szolgáltak zálogul Rákóczi és a nép szövetségéhez. A fejedelem megesküdött Esze Tamásnak, hogy a benne bízókat soha el nem hagyja.
A „Brezáni pátens” születési helye a ma Nyugat-Ukrajnában, a tarnopoli járásban található, eléggé romos erődítmény. A magyar történelmi vonatkozásra két nyelven írt, domborművel ékesített fekete márványtábla emlékeztet az egyik bástya befalazott ablakában.
Az önálló és mindinkább fejlődő magyar hajózás és hajóépítő-ipar mellett jelentőségteljesek azok a munkák, amelyeket hazánk a Duna hajózhatóvá tétele és szabályozása érdekében tett. Itt elsősorban is a zuhatagi szakasz szabályozására kell gondolni, hisz annak hajózási akadályai a lehető legnagyobb mértékben megnehezítették hazánknak és más államoknak a tenger felé irányuló forgalmát. A Duna szabályozásának problémája már a reformkorban napirendre került. Az akkori kisebb robbantásoktól és szabályozásoktól eltekintve a legnagyobb jelentőségű az a felmerés, amelyet Vásárhelyi Pál végzett, s amely alapja volt a később megindítandó munkáknak. A szabadságharc bukása, majd az azt követő Habsburg önkényuralom hosszú ideig levette a napirendről a zuhatagi szakasz rendezésének ügyét és úgy látszott, hogy arra még hosszú időn keresztül nem kerül sor.
Az 1878 évi berlini szerződés Ausztria-Magyarországra bízta a munkálatok elvégzését. De végső fokon az aldunai szakaszon a magyar kormány viselte a szabályozási munkálatok teljes költségét.
A munka gyors elvégzése érdekében kerülték a hosszadalmasabb zsilipes csatornák létesítését és ehelyett fenékcsatornákkal, valamint a Vaskapunál gátak közé szorított nyílt csatornával igyekeztek a hajózási viszonyokon javítani. A nagy vízsebességgel szemben továbbra is kötélvontatás segítette volna át a hajókat a nehéz szakaszon - ahogyan ez a Vaskapu-csatornában mozdony előfogat alkalmazásával még ma is történik.
forrás: Székely György - Vándor székely hazatalál oldal