Bayer Zsolt: Mi a hír? - Az izraeli külügyminiszter náci mondata például nem az, miszerint „Akik ellenünk vannak, azokkal semmit nem lehet tenni azonkívül, hogy ragadunk egy fejszét, és levágjuk a fejüket.”
Egészen pontosan megfogalmazva a kérdést: Miből lesz hír egyáltalán?
Mert ez a lényeg. És ezzel lehet leginkább befolyásolni a dolgok állását, ha Wim Wenders nincs éppen a közelben.
Történt a hét közepén, hogy a Székely Szabadság Napján megemlékezést tartottak Budapesten, a Hősök terén. A rendezvény egyik szónoka, a Székelyföldért Társaság elnöke, György Mózes Árpád pedig ezt találta mondani: Románia az Iszlám Államhoz hasonlítható, mert a román hatóságok naponta „fejeznek le” olyan alapjogokat, mint a gyülekezési jog, a szabad véleménynyilvánítás joga, vagy éppen a nemzeti identitáshoz való jog.
György Mózes Árpád feltehetőleg azért mondta ezt, mert például Marosvásárhely román polgármestere egyszerűen betiltotta a városban a Székely Szabadság Napja alkalmából bejelentett demonstrációt, és lássuk be, az Európai Unióban 2015-ben nehezen megmagyarázható egy ilyen tiltás.
Nyilvánvaló persze, hogy a szónok túlzott. Mert Románia azért nehezen hasonlítható az Iszlám Államhoz. Persze, a román külügy azonnal reagált (hja, kérem! Kipusztíthatatlan arrafelé a fanarióta hagyomány!), és közölte, elfogadhatatlannak tartják azt a kijelentést, miszerint „Románia a 21. század Európai Uniójának Iszlám Állama”.
Hajlamos vagyok aláírni, hogy egy ilyen kijelentés elfogadhatatlan. Hiszen nyilvánvalóan túlzó és sértő. Annyit teszek csak hozzá, hogy legalább ennyire elfogadhatatlan betiltani egy demonstrációt a 21. századi Európai Unióban. Ezzel pedig nagyjából hoztuk is egálra a meccset.
De a fő kérdés nem ez.
A fő kérdés – miképpen jeleztük már a legelején – úgy szól, hogy miből lesz hír. Szerte a nagyvilágban, vagy csak itt, minálunk, a hírhozók-, hírgyártók- és hírelhallgatók-verte Magyarországon.
Ugyanis még György Mózes Árpád nem túl szerencsés, de semmiképpen sem veszélyes mondata előtt majd’ egy héttel elhangzott egy másik mondat. Amiből nem lett hír. Ez a mondat Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter nevéhez fűződik. Nevezett külügyminiszter kampánykörúton járt még március 4-én, és kampánykörútja során elvetődött egy izraeli városkába, Herclijába. Itt aztán beszélt mindenféléről, óvta nemzetét ettől is meg attól is, aztán egyszer csak a következő mondat bírt előszökkeni fogai kerítése mögül:
„Akik ellenünk vannak, azokkal semmit nem lehet tenni azonkívül, hogy ragadunk egy fejszét, és levágjuk a fejüket.”
S hogy nehogy eltévedjünk a történetben a mondat elolvasása okozta sokk hatása alatt, szögezzük le, hogy Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter természetesen az arabokra gondolt a lefejezés kapcsán. Izraeli állampolgárságú, arab származású emberekre.
Nos, ez az, amiből nem született hír. De még csak egy csenevész hírecske sem. Holott, azért… Istenem, hol is kezdjem ezt a „holott azértet”?
Mondjuk ott, hogy Avigdor Liberman nem egy egyszerű, hétköznapi idióta, nem holmi mellékes figura, nem. Ő a Közel-Kelet legerősebb, legdemokratikusabbnak mondott, atomfegyverrel is rendelkező államának, Izraelnek a külügyminisztere. Ebben a minőségében fenyegeti az izraeli arab közösséget azzal, hogy fejszével kéne levágni a fejüket.
Az, hogy ebből a szélsőséges kreténből egyáltalán külügyminiszter lehetett, önmagában elgondolkodtató. De hogy ezután a kijelentése után még a helyén lehet, az a bűn maga. És ez a tény jelzi legjobban a „legdemokratikusabb” közel-keleti állam valódi természetét.
De a legszomorúbb mégis csak az, hogy ebből az ocsmány, aljas, náci mondatból nem lett világbotrány. Hogy nem tüntetnek világszerte az izraeli követségek előtt, követelve Avigdor Liberman azonnali távozását.
Nem tüntetnek, hiszen hír sincs.
Láthatatlan védernyő borul ismét egy izraeli politikusra, csak azért, mert izraeli politikus.
Nem baj. Ez sem lesz így örökké, szerencsére.
Magyar Hírlap
Magyar emlékek a nagyvilágban - Imperial College Gábor Dénes épülete - London - Anglia
Gábor Dénes (1900-1979) Nobel-díjas fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója a Markó utcai Főreálgimnáziumba járt, majd a budapesti, és a berlini műszaki egyetemen tanult.
Berlinben más, később világhírűvé vált magyar fiatalok társaságában rendszeresen látogatta Albert Einstein szemináriumát is. Németországban a Siemensnél, a nácik 1933-as hatalomra kerülése után egy évig Budapesten a Tungsramnál dolgozott. 1934-ben Angliában telepedett le, ott a Thomson-Houston elektromos vállalat laboratóriumában kutatómunkát végzett.
1947-ben itt találta fel a holográfiát, amiért 1971-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat "a holografikus módszer fölfedezéséért és kifejlesztéséért". (A holográfia egy adott tárgyról érkező fény teljes információtartalmát rögzíti fényképlemezen, rekonstruálni képes a tárgy háromdimenziós, felnagyított képét.)
Tevékenysége 1949 és 67 között szorosan összekapcsolódott a londoni Imperial College-ban folyó oktató munkával, ott lett professzor, az intézmény egyik épülete a tudós nevét viseli.
Gábor Dénes az emberi kommunikációt és a hallást is tanulmányozta. Tagja volt az Angol Királyi Társaságnak, a Magyar Tudományos Akadémiának, az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának. 1962-től sokszor hazalátogatott.
Budapesten évente nemzetközi és magyar Gábor Dénes-díjat osztanak ki. Londonban temették el, mellszobra az Imperial College könyvtárában áll.
kattints a képekre!
Ilie Serbanescu román elemző szerint Erdély el fog szakadni Romániától - Csak idő kérdése
Az elnöki napirend nem kerülhet majd meg egy olyan kérdést, mely Erdély gazdasági pályájának nyilvánosan el nem ismert „újrakonfigurálási” folyamatával kapcsolatos. A gazdasági határok nélküli térségekben – amilyen az EU is – a régiók a politikai határoktól függetlenül, objektív módon a meglévő vagy kialakulóban lévő gazdasági hatalmi pólusok vonzáskörzetében mozognak, idézi a Jurnalul.ro portálon publikált cikket a Főtér.ro.
Az erdélyi magyar portálon olvasható fordítás szerint Ilie Serbanescu elemző gazdasági szempontok alapján vette górcső alá a régió helyzetét, és arra jutott, hogy Erdély számára Bukarest a leggyengébb gazdasági hatalmi pólus a térségben. Budapest és Bécs sokkal erősebbek, és sokkal közelebb vannak.
Csak Erdély érdekli a befektetőket
Ezenkívül Bukarest évek óta mintha minden tőle telhetőt elkövetne, hogy eltávolodjon Erdélytől, egyszerűen kerülve egy korszerű kommunikációs ütőér – autópálya, gyorsforgalmi út – megépítését, mely vagy Brassó, vagy Nagyszeben felé kelne át a hegyeken. Közben Erdély Magyarországhoz és Ausztriához közeledett, az autópályák abból az irányból megérkeztek Románia határaihoz, és Erdélyből is elindultak nyugat felé. Bukarest egyre elszigeteltebb – írja az elemző.
A külföldi befektetések, amennyi még van, leragadnak Erdélyben, Moldváról és Olténiáról nem is nagyon hallottak. A német befektetések pedig – melyek „inváziójára” Johannis hatalomra kerülése miatt számítanak – szintén a Kárpátok ívénél állnak meg. Temesvárt, Kolozsvárt hetente néhány repülőjárat köti össze Bukaresttel, de több tíz járat kapcsolja Budapesthez, Bécshez, Frankfurthoz. És a politikum végül követi majd a gazdaságot. Erdély Bukarestről való leválása valószínűleg már csak idő kérdése – mutat rá.
Johannis erősítheti a szándékot
Mint írja: meglehet, hogy ez a fordulat éppen a jelenlegi elnök mandátuma alatt következik be. Végső soron nincs jelentősége annak, hogy az elnök államfő német származású. Lehet, hogy éppen ez fogja akadályozni a leválást, hiszen Johannist terhelni fogja az a tudat, hogy ha netalán mégis megtörténne, akkor egy kisebbségi idejében következhet be; őt Erdély juttatta az ország élére, és nem igazán tudni, pontosan mit vár el tőle Erdély.
Talán éppen a „leválást” Bukarestről, mert az erdélyi románok – és nem mások – fő tézise éppen az, hogy ők dolgoznak, a bukaresti mitikák [ez az erdélyi románok megvető szava a havasalföldi és moldvai románokra] pedig csak szórják a pénzt.
Hangzatos következtetések
Erdély Romániáról leválása lényegében a nemzetközi kontextustól és a nagyhatalmak közötti – már javában zajló – tárgyalásoktól függ. „Ahogy az már bebizonyosodott, Románia egyszerű nézője ennek. Mindennek!
Erdély leválásánál sem lesz másképp! Bukarest átengedte a külföldieknek a természeti forrásokat, az ipart, a pénzügyeket, a bankokat, az erdőket, a földeket. Mennyiben lesz majd más átengedni némi területet is?
Nyilvánvalóan névleg, mert ténylegesen már rég átadták a gazdasági ellenőrzést. Bukarest el fogja veszíteni Erdélyt! Semmit sem tett a megőrzéséért. Az az igazi baj, hogy nem harcban, az ellenség felsőbbrendűsége miatt fogja elveszíteni, hanem csendben, a Facebookon” – zárja cikkét az elemző.
Jurnalul.ro - Főtér.ro
Orbán Viktor üzenete a világ magyarságának március 15-e alkalmából
Március 15-én ünnepeljük szerte a Kárpát-medencében és az egész világon az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 167. évfordulóját.
Mint minden évben, Magyarország miniszterelnöke ezen a napon a határon túli magyarsághoz is szól. Orbán Viktor idén ezt üzeni a a világ magyarságának:
Tisztelt Honfitársaim!
Köszöntöm Önöket az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ünnepén!
Március idusán szerte a világon sokféle eseményre emlékeznek. Nekünk, magyaroknak azonban mindenkinél több okunk van arra, hogy kivételesnek érezzük ezt a napot, hiszen hosszú évszázadok elnyomása után 1848. március 15-e mutatta meg, milyen életerős és bátor nemzet a miénk.
A népek tavaszán Európa számos városát érte el a forradalom vihara, de csak egyetlen ország volt, ahol nem hunyt ki pillanatok alatt a szabadság őrtüze.
Nem hunyt ki, mert egy egész nemzet gyűlt a tűz köré, hogy élessze és táplálja. Amikor ez a tűz lobogott, őszinte örömmel lelkesedtünk érte, és amikor pislákolni kezdett, mi magyarok Felvidéktől Erdélyen át a Délvidékig, az Alpok lábaitól a Kárpátok hegykoszorújáig egy emberként hordtuk rá a fahasábokat, hogy ismét lángra kapjon.
A magyar szabadság üzenete Pestről, a Nemzeti Múzeum lépcsőiről indult el, de az egész hazában visszhangra talált – Kossuth Lajos sikeres alföldi toborzó körútjain éppúgy, mint Gábor Áron erdélyi ágyúöntő műhelyében. Az azóta eltelt 167 év sok változást hozott, de az akkori igazságok máig örökérvényűek.
Ma is úgy gondoljuk, hogy a magyarok szabadságát csak a magyarok vívhatják ki: összefogással, munkával és egyetértéssel. 2015-ben sem kívánhat mást a magyar nemzet, minthogy „legyen béke, szabadság és egyetértés!”
Budapest, 2015. március 15.
Orbán Viktor
Érdeklődéssel várjuk az új Hír tévét az M1 csatornán
A megújuló M1-n március 15-től, napi aktuális csatornát láthatnak majd a nézők, amely AKKOR számol be hazánk és a nagyvilág eseményeiről, AMIKOR azok történnek - hirdeti magát a Magyar Televízió.
M1 – a napi aktuális csatorna - az új hírtévé
Az eddig vegyes műsortartalmat sugárzó M1 csatorna teljes kínálatában megújul. A továbbiakban folyamatos hírszolgáltatást biztosít, továbbá hírháttér- és magazin műsorokat sugároz. Az alkotók számára tematikában a BBC, a brit közszolgálati aktuális csatorna, míg a napi adásszerkezetben az amerikai CNN televízió műsorszerkezete jelenti a mintát.
Az ugyancsak megújuló híradók mellett – többek között – napi tőzsdei, gazdasági, agrár, innovációs, kulturális híradók készülnek. Dramaturgiájuk a BBC által már sikeresen alkalmazott formátumokra épül. Újdonság lesz az is, hogy az M1 éjszakai adászárását egy új, angol nyelvű híradó jelenti majd, amelynek elindítása médiatörténeti esemény lesz Magyarországon, hiszen napi idegen nyelvű híradót még egyetlen magyar csatorna sem működtetett.
Megújul és jelentősen kibővül az időjárás-jelentés – Kárpát-medencei és európai tartalommal –, valamint részletes és állandóan frissülő országos közlekedési jelentések lesznek folyamatosan elérhetők a hét minden napján.
A napi híradók mellett, napközben és az esti műsorsávban is, új magazinműsorok indulnak napi és heti gyakorisággal. A bel- és gazdaságpolitika mellett lesz világpolitikai, Európai Uniós, Kárpát-medencei, oktatási-, egészségügyi-, agrár-, kis- és középvállalkozói-, turisztikai, fogyasztóvédelmi, környezet- és klímavédelmi, technológiai és innovációs, egyházi, valamint a fogyatékkal élőknek szóló magazin is. A divat és az autós-motoros világ is önálló magazint kap.
Az M1 műsorszerkezete naponta öt, stúdióból közvetített élő műsorblokk (Ma reggel, Ma délelőtt, Ma délután, Ma este, Ma éjjel) sugárzására épül, amelyet egy-egy műsorvezető vezet, és amelyet a stúdióból vagy más helyszínről politikai, gazdasági, kulturális szakmai beszélgetések mellett híradók, magazinok és egyéb élő kapcsolások egészítenek ki az ország különböző pontjairól és a világ más résziről.
Árpád-kori templomaik - Szent Miklós-templom - Gyöngyössolymos - Északi-középhegység
A Szent Miklós-templom a község legfőbb nevezetessége a település központjában álló plébániatemplom. A toronyaljban kegyúri címeres sírkőtöredék látható az Aba nembeli Solymosi család címerével, 1411-es évszámmal. Az toronyban ugyancsak a Solymosi család zárókő formájú címere van másodlagosan beépítve. A templom egyhajós, gazdagon díszített barokk belsővel.
Az Árpád-kori tornyot a törökök őrhelynek használták az eredeti templom többi részét lerombolták. A szentély zárófalán a nagyméretű oltárképen Szent Miklós püspök, a templom védőszentje látható papi kísérettel, gyermekek körében. Búcsúja december 6-án van.
Kövér László: A polgári Magyarország marad a programunk - Simicska Lajos a magyar közélet betegségének egyik tünete
„Az Orbán Viktorral együtt folytatott huszonöt éves parlamenti munkálkodásunkat, harcainkat is tekintve, egyre nagyobb elismeréssel és csodálattal figyelem, hogy valakinek olyan tartása és idegrendszere legyen, hogy kibírja mindazt, amit vele szemben elkövettek, illetve elkövetnek.
Tiszteletet érdemel ezért a miniszterelnök családja is, amely ráadásul nem is választott közéleti pályát. Simicska Lajos a magyar közélet betegségének egyik tünete.
Nem is igazán az az érdekes, miért mondta, amit mondott, illetve hogy erre mit lehet válaszolni. Inkább az, miként lehetséges, hogy negyedszázaddal a rendszerváltozás után magukat mérvadónak tartó ellenzékiek egyáltalán komolyan veszik ezt a megnyilvánulást, sőt, politikai akciókat építenek rá. Csak azért, hogy erkölcsileg diszkreditálják a kormányfőt” - mondta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
Hozzátette, valós tényanyag nélküli vádaskodásról van szó, amit ráadásul még dokumentumok is cáfolnak. „Amit Simicska tett, azt normális ember józan állapotában nem teszi. Láthatóan az „ott a haza, ahol a haszon” elvét vallja, vagyis addig támogat egy kormányt, amíg az személyes gazdasági érdekeit nem sérti” – hangoztatta Kövér László.
PestiSrácok.hu-nak pedig a következőkről beszélt:
Az a tény, hogy szigorúan államtitok minősítésű adatokkal dobálóznak egyesek, világos bizonyíték, hogy lenne még mit rendbe rakni a szolgálatoknál – mondta a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban Kövér László, az Országgyűlés elnöke, az első Orbán-kormány nemzetbiztonsági minisztere.
A Fidesz veszprémi kudarcáról úgy vélekedett: túl nagy jelentőséget nem kell ennek tulajdonítani, de ténykérdés, hogy a párt első vonala leengedett. A Jobbikról kijelentette: az tele van zavaros fejű, múltú, lelkileg instabil emberekkel. Ennek ellenére a házelnök szerint a napnál is világosabb, hogy a szélsőséges párt országszerte összejátszik az MSZP-vel.
“Veszprémben is úgy álltak a választáshoz, hogy a szocialisták is odaférjenek” – mondta. Kövér László szerint már a márciusi ifjak is a polgári Magyarország távoli céljáért küzdöttek, amiért még akkor is nagyon sokat kell majd harcolni, amikor ő maga is ősz öregember lesz. A házelnök annak is örülne, ha végre nem lenne a gyülekezési jog automatikus velejárója a belvárosi vadkempingezéshez való jog is.
Itt olvashatja a teljes interjút:
http://pestisracok.hu/kover-laszlo-fidesz-elso-vonala-leengedett/
Simicska Lajos kapta kapta a Sánta Kutya-díjat
Simicska Lajosnak ítélte meg az idei második Sánta Kutya díjat a Magyar Cenzúra Napjának Ünnepélyét Szervező Bizottság.
A civil testület szóvivője, Czakó Gábor közleményében úgy fogalmazott: "az elismerést a legendásan gazdag magyar káromlás szókincs egy szóra egyszerűsítőjének ítéli, mint a rágalmazás nagydoktorának."
A Sánta Kutya-díjat 1996 óta azok kapják, akik a bizottság szerint félrevezetik az országot. A díjat minden péntek 13-án ítélik oda.
Idén eddig André Goodfriend, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének – azóta távozott – ideiglenes ügyvivője kapott Sánta Kutya-díjat. Korábban megkapta Jancsó Miklós filmrendező, a Lehet Más a Politika, Gyurcsány Ferenc, Medgyessy Péter Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Biszku Béla volt belügyminiszter, Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány, Jancsó Miklós filmrendező és Demszky Gábor, és Heller Ágnes is.
A Közgép vezére február elején előbb médiaháborúról beszélt, majd miután emiatt felmondott jobboldali médiabirodalmának vezetősége, gecinek nevezte Orbán Viktor miniszterelnököt. Múlt vasárnap pedig a Mandinernek adott interjújában azt mondta, hogy a kormányfő a katonaságnál jelentett róla a titkosszolgálatoknak.
Utóbbi állításával kapcsolatban a PestiSrácok.hu-nak azt nyilatkozta Boross Péter volt miniszterelnök, belügyminiszter, hogy Simicska hazudik Orbán Viktor beszervezéséről. Boross még 1990-ben, a titkosszolgálatokat felügyelő miniszterként bekérette Orbán aktáját. –
Olyan karton van, ami a figyeléséről, tervezett beszervezéséről szól és olyan nincs, amely szerint valaha is beszervezték volna. Orbán Viktor ugyanis az együttműködést megtagadta. Ez bizonyítható és itt a pont az ügyön – mondta Boross Péter. Hozzátette: “Simicska Lajos tettei mögött egy féktelen karakter lelhető fel, akivel lehet, hogy hiba volt barátkozni. Gyilkos szándékok vannak a háttérben és olyan tisztességtelenség, ami nem megbocsátható.”
Egy hamisított kép, amely eredeti festője okán értékesebb, mint amire hamisították - Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) - Teniszező társaság
A festményről mindössze 1936-ban történik említés Lehel Ferenc egy írásában. E szerint a mű 1919 után Magyarországon volt, de mivel nem akadt rá vevő, visszakerült Losoncra az akkori Csehszlovákiába, ahol a festő azt annak idején megalkotta.
A kép ezt követően jó hat évtizedre eltűnt a kutatók szeme elől. 1999 júliusában, a Magyar Nemzeti Galériában működő Műtárgy Adatszolgálat nyári szünet előtti egyik utolsó munkanapján egy ügyfél mutatta be a jelzés nélküli festményt, melyet F 1550 számon adatszolgálatra átvettek. A beadó nem tudta, ki lehet a kép szerzője. A kép bizony nagyon is Csontváry alkotásaira emlékeztette a szakértőket. Jöttek a nyaralások, mindnyájan szabadságra mentek, ügyfél pedig időközben meg sem várva kutatások eredményét, hirtelen visszavitte a festményt.
Az ezt követő, feltehetően többszöri tulajdonosváltásokkor került rá a képre Gulácsy Lajos szignója, s bizonyos, hogy a legutolsó tulajdonosát már rossz-szándékú kereskedők csapták be, mikor Gulácsyként adták el neki az ismeretlen festményt, valamikor a 2000-es évek elején. Igaz százmillióért kelt el az "ál-Gulácsy" kép, de ez az ár töredéke egy ilyen ritkaság számba menő Csontváry alkotásnak.
A kép piszkos állapotban, de lényegében sérülésektől mentesen került elő.
Olyan kompozíciót látunk, melyben a nagy Csontváry-művek számos jellemző megoldása már csírájában jelen van.
Lovas István:Iszonyat - Avigdor Liberman Izrael külügyminisztere tömegmészárlásra buzdított - a "művelt", nagyon demokratikus nyugati világ mélyen hallgat
A nyugati civilizációhoz tartozó vagy magát oda soroló országban vezető politikus szájából az elmúlt hét évtizedben nem hangzott el buzdítás az etnikai kisebbség lefejezésére.
Március 9-én ez a „rekord” is megszűnt: Avigdor Lieberman izraeli külügyminiszter arra szólított fel, hogy ragadjanak fejszét és vágják le az Izrael államhoz hűtlen arabok fejét. Ez több mint minden ötödik izraeli állampolgár lenyakazását jelenti, ugyanis egyetlen arab sincs, aki a megszálló, illetve a Gázai övezetet rendszeresen szétbombázó, azt totális blokád alatt tartó „demokratikus” zsidó államot támogatná.
A hivatalosság szájából elhangzott, etnikai alapú tömeggyilkosságra felszólító kijelentés már aznap olvasható volt két izraeli angol nyelvű napilap honlapján is.
Lieberman külügyminiszter, az Izrael a Hazánk nevű szélsőséges párt elnöke az izraeli arabokra térve szó szerint ezt mondta: „Azokkal, akik ellenünk vannak, nincs mit csinálni: fel kell ragadni egy fejszét és levágni a fejüket. Másként nem leszünk itt túlélők.”
Ahmad Tibi, a Kneszet, az izraeli törvényhozás egyik legismertebb arab képviselője kijelentette, ha megvalósulna a Lieberman által sürgetett helyzet, akkor az az Iszlám Állam zsidó változatát eredményezné.
Tibi képviselő a negyedik az arab pártokat tömörítő Közös Listán.
A március 17-i izraeli választásokra utalva kijelentette: „A Közös Lista a rasszista és fasiszta fejeket csak demokratikus úton kívánja eltávolítani, és ezzel a lehető legtöbb helyet kívánja megszerezni a Kneszetben. Minél erősebbek vagyunk, annál gyengébb lesz a Zsidó Iszlám Állam.”
A rasszizmusra, emberi jogok megsértésére vagy éppen Izrael politikájának mélyebben szántó bírálatára oly érzékeny Nyugat fülsiketítő csenddel őrizte a „titkot” az arabok lefejezésére felszólító külügyminiszteri felhívásról. Amelyet egy nap késéssel, nyilván halált megvető bátorsággal, az amerikai NBC televízió tört meg. További egy napot várt a Washington Post, ameddig nekidurálta magát: egészen tegnapig ez volt az egyetlen nagy országos amerikai lap, amely teljesítette hírközlői kötelességét.
Természetesen messze nem akkora vehemenciával, mintha arról a képtelen eseményről kellett volna tudósítania, ha netán Mahmud Abbasz palesztin vezető tesz a Ciszjordániát évtizedek óta megszállva tartók nyakának elvágására buzdító felhívást.
A globális hírügynökségek közül a hallgatást a Reuters március 11-én törte meg. Talán azért, mert az alaphír terebélyesedni kezdett: a Palesztin Hatóság közölte, Hágába viszi az ügyet. Abbéli zavarában, hogy az alaphír közlésével két napig várt, a brit hírügynökség történetében talán első ízben szándékosan hazudott: hétfő (március 9.) helyett egy körmönfont mondatban szerdát jelölte meg a kijelentés elhangzásának dátumaként.
A hazai politikai világban is visszhangtalanul maradt a példátlan, népirtásra buzdító kijelentés. A magát ilyen ügyekben bátornak hirdető Jobbik is néma maradt.
A médiában a hasonló jellegű kijelentéseknek megafont és meganagyságú teret adó balliberális, más esetekben az emberi jogok valódi vagy akár vélt megsértésére vércseként és érezhető élvezettel lecsapó balliberális médiában síri csönd uralkodott. Március 12-ig a két balliberális napilap, a Népszabadság és a Népszava sem „fedezte fel” az iszonyatos felhívást. Még kis hírben sem.
Ugyanilyen némaságot mutattak a civilszervezetek is. Felhívtuk az Amnesty International budapesti szervezetének sajtósát, Rónay Juditot. Honlapjukon e címmel hirdetnek programokat: Gyűlölet nélküli világ, Mondj nemet a rasszizmusra és Szeretni emberi jog.
Arra a kérdésre, hogy az izraeli külügyminiszter szájából elhangzott fejszés lenyakazásra miért nem reagálnak, a sajtós azt felelte, hogy politikusok véleményét nem kommentálják, és különben is, ők csak „rendszerszintű” ügyekben hallatják a hangjukat, márpedig a fejlevágásra felszólítás nem az.
A magyar kormányt rendszeresen kioktató budapesti amerikai nagykövetség sajtóosztályának egyik alkalmazottja a Lieberman-ügyet egyetlen szóval sem kívánta kommentálni.
A budapesti német nagykövetség sajtóattaséja, Claudia Walpuski arra a kérdésre, hogy ő vagy kormánya elítéli-e a lefejezésre felszólítást, vagy azt úgy értékelik, hogy Izrael léte a „szerencsétlen”, „a választási kampány hevében tett” kijelentés miatt még nagyobb veszélybe került, és netán Berlin ezért újabb hadi tengeralattjáró ingyenes leszállítását tervezi a közel-keleti atomhatalomnak, Walpuski asszony visszahívást ígért, amely elmaradt.
A politikai és médiavilágban uralkodó félelem érthetetlen. A hír közlésével sem lapunk, sem a Magyar Nemzet munkatársait éppen úgy nem érte semmilyen bántódás – nem is szólva például nyakelmetszésről –, mint az NBC, a Washington Post vagy a Reuters munkatársait.
Az arab világban hatalmas felháborodást kiváltó uszítást viszont a nyugati politikusoknak a világbéke érdekében is el kellett volna ítélniük. Éppen úgy, mint ahogyan teszik azt ennél jóval enyhébb esetekben. Nem is szólva az Iszlám Állam tényleges lefejezési gyakorlatáról, amelyet szerencsére egyetlen arab állam politikusa soha nem helyeselt.
Senkinek nincs szüksége arra, hogy a Nyugat az arab világnak és másoknak újabb muníciót szolgáltasson képmutatásból és kettős mércéből. Ami, mint azt oly fájdalmasan és tragikusan megtapasztaltuk Európa nem egy országában, gyilkosságokhoz is vezethet.
Izraelnek sem lehet az érdeke, hogy cinkos hallgatás kísérje Lieberman külügyminiszter felhívását népirtásra. Hiszen nem csak az arab világban lesznek olyanok, akik általánosítani fognak, főként azután, hogy Lieberman főnöke, Netanjahu izraeli miniszterelnök többször kijelentette, hogy minden zsidó nevében beszél.
A Nyugat politikusainak és a médiának meg kell értenie, nem diktatúrában élünk, és az emberi értékek melletti egyetemes kiállást szerencsére még nem büntetik. Ha rettegünk ezen értékek univerzális védelmétől és különbséget teszünk az ezek elleni verbális merényletet elkövetők etnicitásától függően, magunk is bűnösök leszünk egy valódi véleménydiktatúra megvalósításában és a megtorlásra hivatkozó gyilkosságok bátorításában.
Magyar Hírlap