Az eszem szeret megbocsátani
"Az eszem szeret megbocsátani, bár néha a lelkem nem hagyja. Vannak olyan sebek, amelyek nem gyógyulnak. Néha a barátságokat is buta, nem gyógyuló hegek teszik tönkre."
Kaszás Attila (1960-2007) - színművész
A magyar-román határ a Szurduki-szorosban, Petrozsény közelében - Erdély - 1912
A magyar-román határ a Szurduki-szorosban, Petrozsény közelében...egy 1912-es képeslapon.
A híd közepén volt a határ, szemben Magyarország, a fotó a román oldalról készült...
A korlát mellett álló két egyenruhás katona magyar pénzügyőr, a ház előtt álló fehér zubbonyos katona pedig román határőr.
Orig.: Magyar városok régen és most gyűjteménye
Székely huszárok az egykori kohónál - Bodvaj - Székelyföld - Erdély
Bodvaj egykori területe Magyarhermány közelében Kovászna megyében, Erdélyben található. A település elsősorban arról nevezetes, hogy Gábor Áron itt öntötte a háromszéki önvédelmi harc első ágyúit az 1848-49-es szabadságharc idején.
Esztergályos Cecília (1943) - színművésznő
"Én nagyon szeretek élni, szeretem azt, ahogy kisüt a nap vagy esik az eső, de nagyon sok mindenen túl kellett jutni, hogy ezeket a dolgokat észrevegyem. Azért, hogy látunk, hallunk, hogy levegőt veszünk, ezért mind hálát kell adni az Istennek, hogy ez van."
Esztergályos Cecília (1943) - színművésznő
Bencsik András: Hegedűs hadnagy - Kergesd el a pásztort, szétszéled a nyáj, tartja az antik bölcselet - erről van szó
Hegedűs hadnagy (Az egri csillagokban az áruló- szerk), akarom mondani Simicska Lajos ügyesen megvádolta Orbán Viktort azzal, hogy 1982-ben, katonakorukban jelentett róla.
Nem szó szerint így mondta, de ez volt az értelme annak, amit egy árulásra fogékony újságírónak tollba mondott. A rágalom olyan mint a sár, hiába nem igaz, ha megdobnak vele, bepiszkolódol. Ez is volt a cél. De erről később. Előbb tisztázzuk a lényeget.
Ha igaz volna, amit Simicska állít, akkor sem igaz. Orbán Viktor az elmúlt 25 évben ezerszer bizonyította rátermettségét, elkötelezettségét, tehetségét. Két és fél kormányzati ciklusban és ellenzékben bizonyította hűségét az elvei iránt. A rendszerváltást követő posztkommunista átmenet Augiász istállójává tette az országot, melyet a jobboldal az ő vezetésével 2010-től végleg kitakarított. Magyarország ma megbecsült állama Európának. Az az Orbán Viktor, aki mindezt a szemünk láttára 25 éves következetes munkával végrehajtotta és irányította, nem lehet azonos azzal, akiről Simicska beszél.
Még ha igaz volna, amit Simicska állít, akkor sem igaz. Csak egyféle Orbán Viktor van, és őt jól ismerjük. Ismerjük minden szavát, ismerjük a terveit és a cselekedeteit. Simicska nem mond igazat.
Emlékszem, amikor évekkel ezelőtt Szita Károly ellen indult hasonló rágalomhadjárat. Abban a szerencsében részeltettem, hogy a hetvenes évek végén sokáig Kaposvárott élhettem, ami akkor az ország legszomorúbb, legnyomorultabb, legjobban lepusztult városa volt.
Így volt módom összevetni azzal a jókedvű, ragyogó várossal, amivé az ezredfordulóra Szita Károly irányításával lett. Őrá is érvényes a mondás, hogy a rágalom, ha igaz lett volna, akkor sem igaz. Mert csak egyféle ember van, aki évről évre a közösség szeme láttára végzi áldozatos munkáját tehetséggel, szorgalommal, odaadással.
A rágalom azonban olyan mint a sár. Ha sokszor dobálnak, lassan már magad is kezded azt gondolni, „lehet, hogy rosszul emlékszem és tényleg bűnös vagyok?” De ez nem igaz. A rágalom csak sár. Ócska és elvetemült, vagy megátalkodott emberek fegyvere a náluknál jobb, erősebb, tehetségesebb ellen.
Valamikor a múlt év őszén egy félelmetes forgatókönyv elevenedett meg Budapest utcáin. A „kijevi forradalom” fedőnevű akció célja az volt, hogy folyamatos ellenzéki tüntetésekkel felkorbácsolják a közvéleményt s ha lehet, véres zavargásokat robbantsanak ki. Nem jött össze.
Pedig még egy szobor fejét is rugdosták, de hiába, a jobboldal nem ugrott a provokációra. Ekkor jött a második változat. Ha kívülről nem lehet bevenni a várat, robbantsuk fel belülről. Keressünk egy árulót, egy új Hegedűs hadnagyot (Az egri csillagokban az áruló- szerk), akinek segítségével talán sikerül a homogén jobboldali falat megroppantani.
Simicska Lajos, akiről már a nyáron kiderült, hogy alapjában véve beleőrült az általa felhalmozott pénzbe, jó alanynak bizonyult az árulásra. Nem tudni, ki és mit súgott a fülébe, csak azt, hogy a fülbesúgás bejött. Simicska Lajos beindult.
Nekitámadt annak a személynek aki ma a teljes jobboldalt képes karizmájával összefogni. Kergesd el a pásztort, szétszéled a nyáj, tartja az antik bölcselet. Erről van szó.
Rövid távon a kormánybuktatásról, Orbán Viktor lecseréléséről, hosszabb távon a jobboldal meghasításáról a 2018-as választási fordulatig. Nehéz napok járnak. Tele vagyunk árulókkal, sokan elbizonytalanodtak, de az idő segít nekünk. Ha hűségesek tudunk maradni, kiolvad közülünk a szemét és a kosz, és csak a nemesfém marad.
demokrata.hu
Putyin: Washingtonból irányították a kijevi államcsínyt Jönnek a válaszok, már több csatorna levetítette a "Krím - A hazatérés" című dokumentumfilmet
Az Egyesült Államok megpróbált Európa mögé bújni, de Oroszország számára mindig is egyértelmű volt, hogy Washington szervezte és irányította a kijevi állampuccsot - mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a vasárnap vetített "Krím - A hazatérés" című orosz dokumentumfilmben, mely az ukrán konfliktus kérdéseire ad választ a Kreml szemszögéből. Az elnök az interjúban kifejtette: "A trükk az volt, hogy a külvilág csak azt észlelte, hogy az ukrán ellenzéket leginkább az európaiak támogatták. S Washington ezalatt kiképezte az ukrán nacionalistákat, s nem csak Nyugat-Ukrajnában támogatta a fegyveres csoportosulásokat, hanem Lengyelországban, de még Litvániában is segédkeztek a fegyveres puccs előidézésében. Atomfegyverekkel is készültek A kijevi államcsínyt követően Oroszország készen állt atomfegyvereinek készenlétbe helyezésére is - folytatta Vlagyimir Putyin orosz államfő a Rosszija 1 állami televíziónak dokumentumfilmjében, amelyet az orosz Távol-Keleten már levetítettek vasárnap. A Krím félsziget Ukrajnától Oroszországhoz csatolásának első évfordulójára készített filmben az orosz elnök arra hivatkozott, hogy a nyugati partnerek tekintetében nem volt érthető számára, hogy azok be fognak-e avatkozni katonailag az ukrajnai eseményekbe. Putyin azt is elmondta az állami tévének, hogy tavaly márciusban az ő utasítására a félsziget partjain harckészültségbe helyezték a Basztyion típusú orosz rakétarendszert, hogy demonstrálják a Krím megbízható védelmét, és hogy "ez még az űrből is látható legyen". A "Krími tavasz" jogilag nem kifogásolható Az orosz elnök a dokumentumfilmben elmondta, hogy semmi kifogásolni való nincs a történtekben az ukrán jog szempontjából, minden teljesen szabályos volt. A krími parlament munkáját kellett biztosítani, (hogy az dönthessen a félsziget hovatartozásáról szóló népszavazás kiírásáról) és garantálni a képviselők biztonságát. Tavaly február 27-én 110 orosz kommandós szállta meg a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét, a képviselők oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz való csatlakozásról.
Szent István király és felesége Boldog Gizella szobra - Nőtincs - Északi-középhegység
A nőtincsi horgásztó mellett 2014-ben adták át egy erdélyi fafaragó-művész alkotásait, mely Szent István királyunkat és feleségét Boldog Gizellát ábrázolják.
Az emlékmű két helyi orvos: Dr. Havasi István és Dr. Tóth Gizella ajándéka a falu részére.
Mára az USA egy agresszív birodalomként nehezedik a világra - rövidke lapszemle
Bogár László szerint az amerikai birodalom hibás döntéseivel saját magát számolja fel. Doug Bandow, a Cato Institute vezető elemzője, a Forbes magazinban azt írja, hogy nagyjából a hetvenes évek végétől kezdve, az amerikai birodalmi elit egyre arrogánsabbá válik, egyre természetesebbnek tekinti, hogy a világ bármely pontján, bármikor, bármibe beavatkozhat, és teszi mindezt úgy, hogy az általa fennen hirdetett nyugatias demokrácia legalapvetőbb elveit is cinikusan figyelmen kívül hagyja.
Akárhol is avatkozik be, a helyzet ettől megromlik. A tökéletesen átgondolatlan, vagy annak látszó, stratégiai lépések óriási hadászati kiadásokat igényelnek.
A növekvő „üzemelési” költségek nyomán békeidőben példátlan államadósság alakult ki. A globális pénzhatalmi oligarchia próbálja a birodalom finanszírozási hátterét biztosítani. A perifériák egyre gátlástalanabb kifosztása növeli a lokális feszültségeket.
A birodalmi elitek az egyre átgondolatlanabb döntéseikkel, rendkívül költséges módon valójában még rosszabb helyzetbe hozzák a világot. A történelem nem nagyon ismer példákat arra, hogy ezekből a végzetes öngerjesztő örvénylésekből bármely birodalom képes lett volna kiszabadulni.
Magyar Hírlap
A magyar média szereplői sem állnak magasabb erkölcsi színvonalon, mint a politikusok - rövidke lapszemle
Bogárdi Szabó István a református zsinat új lelkészi elnöke szerint a keresztény-konzervatív eszme azért jelent értéket, mert az élet alapvető kérdéseit evidenciaként kezeli, s ezeket nem megvitatni kell, hanem elsajátítani. Üdvös lenne, hogy ezeknek az értékrendeknek a megvitatása tisztességesen menjen végbe.
Jelenleg ebből keveset tapasztalunk, inkább az értékrendekben is pártoskodás figyelhető meg. Nem lenne méltóbb, ha újra arról kezdenénk beszélni, mi a politika hivatása, feladata, mit kell a politikusnak tenni ahhoz, hogy tiszteljük és megbecsüljük?
A magyar média szereplői sem állnak magasabb erkölcsi színvonalon, mint a politikusok. Egyfelől ott vannak az újságírók, akik a szólásszabadság nevében, elkényeztetett kamaszként bárkit, bármikor kicsúfolhatnak, de rájuk szólni sem lehetett soha. Azt szokták mondani, hogy aki a korszellemmel házasodik, korai özvegységre ítéli magát.
Divatok jönnek, mennek, ha eközben az egyház nagy erővel igazodik, egyszerre csak azt veheti észre, hogy ő maga is kiment a divatból. Ki kellene gyógyulnunk gyorsan a maradék utópiából, amely átfertőzte a nyugati társadalmakat, és komolyan kellene venni, hogy az emberi együttélés hihetetlen bonyolult, nehéz, konfliktusokkal terhelt, nehezen kezelhető, nagy odafigyelést igénylő valóság – szeretet kell hozzá.
Magyar Hírlap
Kossuth-díjasok - 2015. március 15.
Magyarország köztársasági elnöke - a kormány előterjesztésére - nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából több neves művésznek is Kossuth-díjat adományozott:
Albert Gábor József Attila-díjas író, esszéista, szerkesztő, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja kivételesen műfajgazdag prózaírói életműve, valamint jelentős írói-történészi munkája, különösen a 19. századi magyar történelem tekintetében kiemelkedő kutatói és tanulmányírói tevékenysége elismeréseként;
Bachmann Gábor Balázs Béla-díjas építész, designer a hagyományt a modernitással ötvöző, a 21. század elvárásaira reflektáló és egyedi vizuális nyelvezetet kiérlelő alkotóművészi munkája elismeréseként;
Bács Ferenc Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész rendkívül sikeres színházi, televíziós és filmes pályafutása során kifinomult művészi eleganciával megformált alakításai, emlékezetes szinkronszerepei, valamint rendezői alkotómunkája elismeréseként;
Bede-Fazekas Csaba operaénekes, érdemes és kiváló művész, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, a Győri Nemzeti Színház örökös tagja az operairodalom leghíresebb szerepei mellett feledhetetlen zenés és prózai alakításokat is magába foglaló, hazánk színházi életét gazdagító művészi pályája elismeréseként;
Gyémánt László festőművész, érdemes művész kiemelkedő, különösen a fotó- és festőművészet ötvözésében páratlan alkotásokat kiérlelő művészi életműve elismeréseként;
Hűvösvölgyi Ildikó színművész, a Madách Színház és a Turay Ida Színház művésze zenés és prózai szerepekben egyaránt kiemelkedő, emlékezetes alakításokat magába foglaló művészi pályája elismeréseként;
Kunkovács László Balogh Rudolf-díjas fotóművész, néprajzkutató, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja kiemelkedő, az alföldi életet és a pásztorhagyományokat megörökítő művészi pályája elismeréseként;
Mezey Katalin József Attila-díjas költő, műfordító, szerkesztő, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja általános emberi sorskérdéseket egyedülálló módon ábrázoló prózai alkotásai, valamint nagyhatású gyermekirodalmi és irodalomszervezői tevékenysége elismeréseként;
Oszvald Marika Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész a magyar operett ikonikus alakjaként nyújtott emlékezetes, a műfajt éltető alakításai, valamint páratlanul sikeres művészi munkája elismeréseként;
Ökrös Oszkár cimbalomművész a klasszikus és cigányzenei hagyományok ápolását és népszerűsítését szolgáló, világszerte népszerű előadóművészi pályája elismeréseként;
Sapszon Ferenc Liszt Ferenc-díjas karnagy, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola alapítójának és művészeti igazgatójának több évtizedes kiemelkedő művészi tevékenysége, valamint a zenei nevelés érdekében végzett, kimagasló színvonalú munkája elismeréseként;
Szőcs Géza József Attila-díjas és Babérkoszorú díjas író, költő, a Magyar PEN Club elnökének az egyetemes magyar irodalmat erdélyi gyökereiből táplálkozó, egyedi stílusú művészetével gazdagító költői-írói alkotómunkája elismeréseként;
Tolcsvay Béla gitáros, énekes, zeneszerző, szövegíró rendkívül népszerű, az ősi magyar kultúra hagyományaiból és tradicionális hitvilágából építkező, egyedi stílusú és sokoldalú dalszerzői, előadóművészi pályája elismeréseként;
A Kossuth-díjat megosztva adományozták:
a Hot Jazz Band tagjainak, Bényei Tamás alapítónak és vezetőnek, valamint Bera Zsolt, Fodor László, Galbács István Tibor, Juhász Zoltán és Szabó Lóránt Hunor előadóművészeknek páratlanul sikeres, külföldön is nagyra értékelt, a tradicionális dzsessz autentikus megszólaltatására épülő előadóművészi tevékenységük, valamint a magyar könnyűzenei örökség ápolását szolgáló, értékőrző művészi munkájuk elismeréseként.