Deseda tó - Kaposvár - Dunántúl

A Deseda a mai Magyarország leghosszabb mesterséges tava, melyet a Deseda-patak felduzzasztásával alakítottak ki. Hossza mintegy nyolc kilométer, szélessége 300-500 méter.

Több Kaposvár környéki települést, településrészt - Somogyaszaló, Toponár - is érintő partján horgászparadicsom, strand, hétvégi hobbikertek találhatóak, a tó körül kerékpárúton lehet körbekerekezni.

A leghosszabb kerékpártúra útvonala csaknem 23 kilométer. 1994-ben Kaposvár közgyűlése Deseda és környéke néven védett területté nyilvánította az 1112 hektáros területet.

Nem véletlenül: a tó és környéke számos védett állatnak, vonuló vízimadárnak kedvelt élőhelye, pihenőhelye. Jellegzetes állatfaja ennek a területnek például a magyar tűzlepke, a Kis Apolló lepke vagy a fehér gólya.

kattints a képekre - érdemes!

2016. April 07. 00:00

Egyéb , Zöld világ

Kálváriadomb - Máriagyűd - Dunántúl

A máriagyűdi kegytemplom szabadtéri oltárától nem messze húzódik a kálvária domb. A szentsír kápolnája műemléki alkotás. A stációkat égetett mázas kerámiából a pécsi Zsolnay Gyár alkotta.

2016. April 07. 00:00

Egyéb

Márai Sándor a szélsőségekről - ismerős a dolog a mai Magyar Parlamentből is - nem?

A Jobbiktól az MSZP-n keresztül a DK-ig...

Márai Sándor a szélsőségekről

"Ahogy Bethlen István miniszterelnök mondta a parlamentben a nyilasoknak: “Az urak azt hiszik, hogy jobbra mennek, de a valóságban körbe járnak, és addig mennek jobbra, amíg megérkeznek a szélsőbalra.”

Napló 1984-1989 - részlet

Márai Sándor (1900-1989) - író

Ismerős szituáció ez a mai magyar parlamentből is - nem?
Az ellenzéki pártok és csahosaik ma is egymással összhangban ágálnak minden ellen, amit a nemzeti kormány tesz - annyi a különbség közöttük, hogy az egyik fele a liberális demokrácia nevében, a másik fele pedig a nemzet nevében veszi semmibe a magyar emberek érdekeit.
De lényegében ugyanazt mondják, ugyanazt teszik mind a kettő "szélen".
/szerkesztő/

2016. April 07. 00:00

Egyéb , A világ ahol élünk

Magyar népi díszítések - Rábaközi hímzés - Kisalföld

Rábaköz népi hímzése - a A Rába és a Rábca folyó között fekvő területen, melynek központja Csorna. Hövejen és Kapuváron fehérhímzés készül.

A rábaközi hímzés jellegzetessége, a szimmetrikus építkezés. A minták nem csíkban helyezkednek el, bár ilyen is van, hanem a közepén elhelyezett vázából ill. a kosárból nő ki a kisebb nagyobb virág, inda.

A motívumok elhelyezése a reneszánsz díszítési mód kompozíciós megoldásaira emlékeztet.( Az úri hímzés hatása a népi hímzésre.)

A rábaközi mintákon jól érvényesül a törökös jelleg is. ( A gránátalma, a szegfű és a karélyos levelek megformálásában.)

Anyaga: régen - vastagszálú házi kendervászon vagy finom lenvászon volt. Ma - nyers len vagy endervászon, szürkés drapp ripsz, tropikál vagy düsztin.

Fonala: Régen - pamut vagy gyapjú (szőr)

Ma - Volga, gyapjú vagy gyöngyfonál.

Színezése: piros, kék, fakó rózsaszín, bordó. Ritkán két színt alkalmaznak együtt: bordó-fekete, kék- fekete. Gyapjúval való hímzésnél piros, bordó, kék, barna, zöld, sárga együtt is alkalmazható. (Tompa, mély árnyalat szükséges)

Öltése: Lapos vagy boszorkányöltés, kettős nyolcasöltés, soproni egyszerű és kettős kereszt.

Motívuma: szegfű, gránátalma, állat - főleg madárfigurák, növényi motívumok, karéjos levelek, kacskaringó, tulipán.

Alkalmazása: régen - lepedővég, rétesabrosz, párnavég.

Ma - terítő, párna, függöny, falvédő, könyvborító

kattints a képekre - érdemes!

2016. April 07. 00:00

Egyéb

Bánáti Sverák József (1897-1951) festőművész képeiből

A Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult Réti István növendékeként, majd Glatz Oszkár tanársegédje lett.

Hét másik festőtársával együtt 1926-ban megalapították a szentendrei művésztelepet. Nyaranként Szentendrén alkotott, táj- és városképeket festett, majd 1937-ben végleg Szentendrére költözött, ahol haláláig a Szentendrei Gimnázium rajztanáraként dolgozott.

1936-37 között olasz állami ösztöndíjasként a római Accademia delle Arti-n freskófestészetet tanult. Hazatérte után fejezte be a szentendrei Keresztelő Szent János plébániatemplom szentélyének kifestését, amelyet még 1932-ben kezdett el három másik festőtársával.

Nemcsak freskóképeinek, de az ebben az időszakban készült olajképeinek is gyakori jellegzetessége, hogy a bibliai jelenetek hátterében megjelenik a szentendrei városkép egy-egy tipikus motívuma, vagy a szentendrei táj.

A bibliai jelenetek mondanivalóját a különböző korok kösztümeibe bújtatott figuráival a jelenre is aktualizálni akarta.

Festészetét a színek dekoratív elrendezése határozza meg. Korai plein air képeinek stilusa visszatért a negyvenes években, amikor visszafogottabb, atmoszférikus hatású táj-és városképeket festett.

kattints a képekre - érdemes!

2016. April 06. 00:00

Illyés Gyula: mit jelent magyarnak lenni

"Magyarnak lenni nem származás, hanem vállalás dolga."

Illyés Gyula (1902-1983) - író, költő

2016. April 06. 00:00

Haza és haladás

Madách a magyar sorsról

"Ilyen viszonyokról, mint a mienk, más népeknek fogalmuk

sincsen.

Mi örökös harcban állunk létünkért, mi egy kalitkában

vagyunk a fenevaddal, mely minden percben el akar nyelni."

Madách Imre (1823-1864) - költő, író, ügyvéd, politikus

2016. April 04. 00:00

Nincs rovathoz rendelve

Hungarikumból nem lesz "románikum" - azaz ha hagynánk, a románok mindent eloroznának, ami magyar - kürtőkalács

A román mezőgazdasági miniszter szerint a kürtőskalács egyértelműen román termék, amit az bizonyít, hogy egy román nemzetiségű nő készítette először 1784-ben.

Mellesleg ennek a román nemzetiségű nőnek a neve: Dániel Istvánné Gróf Mikes Mária

2016. April 04. 00:00

Nincs rovathoz rendelve

Aggházy Gyula (1850-1919) festőművész képeiből

Festőművész, tanár, a müncheni naturalista művészeti irányzat egyik hazai képviselője. Anekdotikus naturalista zsánerképei közül sokat a Műcsarnokban állítottak ki, s nagy sikerrel.

Gyermekkorában a zenéhez és festészethez egyenlő mértékben vonzódott, egy ideig a Nemzeti Színház operai zenekarának hegedűse volt, de végül is 1869 és 1871 között festőnek tanult a bécsi, majd a müncheni akadémián.

1874-ben visszatért Szolnokra, ám még ugyanabban az évben Párizsban Munkácsy Mihály tanítványa lett.

1876-ban visszatért Magyarországra, idejét a szolnoki művésztelep és Budapest között osztotta meg.

Tanított az Iparművészeti Főiskolán, majd 1897-től a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Az 1880-as és az 1890-es években igen ismert és népszerű volt országszerte.

kattints a képekre - érdemes!

2016. April 04. 00:00

Egyéb

kép: Lőw Immánuel - Nemes-Jeles László - Liu Shaolin Sándor

"A nemzet hű fiává nem a származás, nem a fajrokonság, hanem a rokon érzés, s a csatlakozó önfeláldozat avat. Nem a szívnek vére, hanem a szívnek verése"

Lőw Immánuel (1854-1944) - főrabbi, orientalista, művelődéstörténeti író, botanikus

forrás: Őseink Hagyatékai, Örökségünk - Varga-Bíró Tamás

kép: Lőw Immánuel - Nemes-Jeles László - Liu Shaolin Sándor

2016. April 03. 00:00

Egyéb , Haza és haladás