Növényi cserzésű fekete borjúbőr, férfi, kemény szárú, táncba való csizma - Erdély
Növényi cserzésű fekete borjúbőr, férfi, kemény szárú, táncba való csizma - Erdély
Növényi cserzésű fekete borjúbőr férfi csizma. Hátul varrott, kemény, görbe szárú, ványolt torkú, dupla szegezett talpú, talpán elől spiccvas.
Ívelt szárvégződésén borított madzagból fonott szíj, elöl gomb. Hátul a sarok felett minkét páron felszegzett bőr háromszög alakú rátét, az úgynevezett pintyu.
Kétfelől húzószalag található, X-alakú minta vonalvarrással felerősítve.
fotó Kallós Zoltán Alapítvány
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 03. 00:00
Gárdonyi Géza (1863-1922) - író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus
"Hogy tudnád, hogy mi az Isten, mikor azt sem tudod, hogy te magad mi vagy? És nem tudod, mi a világ."
Titkos napló - részlet
Gárdonyi Géza (1863-1922) - író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus
2016. April 03. 00:00
Hungarikumok – Magyar rajzfilmek – Magyar népmesék – Sündisznó – rövid VIDEÓ!
Hungarikumok – Magyar rajzfilmek – Magyar népmesék – Sündisznó – rövid VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!
http://www.mesek.tv/magyar-nepmesek/magyar-nepmesek-sundiszno.html
2016. April 03. 00:00
Koszta József (1861-1949) - festményeiből
Koszta József (1861-1949) festményeiből
Kezdetben a bécsi akadémián, majd Budapesten – a Mintarajziskolában és Benczúr mesteriskolájában – végezte tanulmányait, ahol Lotz Károly és Székely Bertalan növendéke volt.
1891-ben ösztöndíjasként Münchenben képezte magát; 1900-ban a francia fővárosban Mention Honorable-t nyert. 1899 és 1902 között Rómában, Párizsban és Nagybányán is dolgozott.
Első sikereit realista képeivel aratta, de az 1900-as évek elején ecsetkezelése oldottabbá, koloritja fénnyel telítettebbé vált.
1905-ben Fraknói-ösztöndíjat kapott, így újra európai tanulmányútra indulhatott. Sajátos formanyelve az 1910-es években alakult ki, ekkor már Szolnok környékén, majd a szentesi tanyavilágban élt.
A plein air festészet oldottabb szín- és formakezelését elhagyva művészetét a paraszti témák, az alföldi táj drámai ábrázolása, az erős fény-árnyék hatásokra épített, felfokozott színvilág, valamint az expresszív, realista formaadás jellemezte.
Az 1920-as évektől kezdve munkái szinte minden külföldön rendezett, jelentősebb kiállításon szerepeltek, és sajátos nemzeti karakterükkel nagy sikert arattak.
1937-ben a Szinyei Társaság tiszteletbeli tagjává választotta. Emlékét a nevét viselő múzeum őrzi Szentesen.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 03. 00:00
Egyéb
,
Jókai a nőkről
"Hisz a nőt úgy alkotta a természet, hogy az idegek uralkodjanak rajta. Csakhogy adott neki hozzá csoda lelkierőt, tűrni és titkolni a szenvedést."
Jókai Mór (1825-1904) - az írófejedelem
2016. April 02. 00:00
Aki erre a valóságra rányitotta a szemünket, úgy hívják: Jézus Krisztus
Aki erre a valóságra rányitotta a szemünket, úgy hívják: Jézus Krisztus
"Isten léte evidens. Nézzen meg egy falevelet! Hogyan lehet ilyet tervezni? Szimmetrikus minden, s mégis egyedi. Milyen szellem az, amely mindezt fenntartja és kormányozza? Mert a rendszer működik.
Hacsak le nem téped a levelet, az örök törvények szerint nő meg. Jelen van egy állandóan megújuló, kreatív, felfoghatatlan színvonalú, befoghatatlan méretű világ, amely nem valahol van, hiszen én is belőle vagyok.
Meg mindenki, ahogy a kutya, a hernyó, a lepke, a felhő meg minden létező. Mindig fölfelé mutogatunk, amikor a Jóistenről beszélünk, ami mókás, mert közben Ausztráliában is fölfele mutogatnak, ami ugye épp az ellenkező irány. Pedig ha Istenről beszélünk, körbe kellene mutatni.
Ott van mindenben, bennünk is.
A szeretetben, amely a kapcsolatkeresés előszobája, egyben szülőszoba is: ott, és csak ott születik a megismerés.
Intellektuális megismerés ugyanis nem létezik. Abban benne van az ítélet, a tetszik-nem tetszik.
A szeretet az egyetlen hatékony megismerő erő. Amikor megszűnik a tetszik-nem tetszik kettőssége, és őszintén érdekel, amit, akit látsz, akkor vagy képes a megismerésére. Azaz, ha szereted.
Ez nem hit-, hanem ténykérdés. Annyira evidens, hogy én nem is hiszek. Csupán nem vagyok vak. Azt viszont, aki erre a valóságra rányitotta a szemünket, úgy hívják: Jézus Krisztus."
Makovecz Imre (1935-2011) - építész, közéleti személyiség
2016. April 01. 00:00
Szulyói hegyek - Kővé vált világ a Vág völgyében - Felvidék - HD minőségű rövid VIDEÓ!
Szulyói hegyek - Kővé vált világ a Vág völgyében - Felvidék - HD minőségű rövid VIDEÓ!
Ismerjük meg Kárpát-hazánkat!
Nézzük meg ezt a rövidfilmet is - ismerjük meg gyökereinket!
Osszuk meg ezt az anyagot is, hogy sokakhoz eljuthasson!
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes! https://www.youtube.com/watch?v=82pswNx6hzQ
2016. April 01. 00:00
Farkas utcai református templom - Kolozsvár - Erdély
Farkas utcai református templom - Kolozsvár - Erdély
Frissítve: 2 perce
Farkas utcai református templom - Kolozsvár - Erdély
Hivatalos nevén: Belvárosi református templom - Kolozsvár híres gótikus műemléke.
Az egyhajós, kereszthajó nélküli templom hatalmas támpilléreivel, nagy háromszöges oromfalával, erőt és nyugalmat árasztó egyszerűségével, zordon megjelenésével az erdélyi magyar gótika legjellegzetesebb példája.
A köztudat az erdélyi református egyház főtemplomának tartja, mivel hagyományosan itt iktatták be a püspököket.
A templom építésére vonatkozó első dokumentum 1486. szeptember 9-ei keltezésű: Mátyás király rendeletére és Báthory István erdélyi vajda jóváhagyásával ekkor adományozta a városi tanács és Szabó Ambrus bíró a ferences testvéreknek a Szabók bástyája melletti területet.
A munkálatok költségeit Mátyás király viselte. Mátyás halála után II. Ulászló támogatta anyagiakkal az építést: 1494. augusztus 24-ei oklevelében a tordai sókamarából háromszáz aranyforint értékű kősót rendelt a templom és kolostor javára.
A Boldogságos Szűz Máriának szentelt templom 1503-ban már készen állt, orgonája 1534-ben készült.
A reformátusok 1622-ben Bethlen Gábortól kapták meg az akkor romos templomot. Az újjáépítés csak I. Rákóczi György alatt, az 1638-as gyulafehérvári országgyűlés határozatára és a fejedelem anyagi támogatásával kezdődött el.
Az épület előtt láthatjuk a Kolozsvári testvérpár, Márton és György Szent György-szobrát 1373-ból.
kattints a képekre - érdemes!
Hivatalos nevén: Belvárosi református templom - Kolozsvár híres gótikus műemléke.
Az egyhajós, kereszthajó nélküli templom hatalmas támpilléreivel, nagy háromszöges oromfalával, erőt és nyugalmat árasztó egyszerűségével, zordon megjelenésével az erdélyi magyar gótika legjellegzetesebb példája.
A köztudat az erdélyi református egyház főtemplomának tartja, mivel hagyományosan itt iktatták be a püspököket.
A templom építésére vonatkozó első dokumentum 1486. szeptember 9-ei keltezésű: Mátyás király rendeletére és Báthory István erdélyi vajda jóváhagyásával ekkor adományozta a városi tanács és Szabó Ambrus bíró a ferences testvéreknek a Szabók bástyája melletti területet.
A munkálatok költségeit Mátyás király viselte. Mátyás halála után II. Ulászló támogatta anyagiakkal az építést: 1494. augusztus 24-ei oklevelében a tordai sókamarából háromszáz aranyforint értékű kősót rendelt a templom és kolostor javára.
A Boldogságos Szűz Máriának szentelt templom 1503-ban már készen állt, orgonája 1534-ben készült.
A reformátusok 1622-ben Bethlen Gábortól kapták meg az akkor romos templomot. Az újjáépítés csak I. Rákóczi György alatt, az 1638-as gyulafehérvári országgyűlés határozatára és a fejedelem anyagi támogatásával kezdődött el.
Az épület előtt láthatjuk a Kolozsvári testvérpár, Márton és György Szent György-szobrát 1373-ból.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 01. 00:00
A bujdosó imája - előadja: Tomanek Gábor - rövid VIDEÓ!
A bujdosó imája - előadja: Tomanek Gábor - rövid VIDEÓ!
"Mert népem. Fajtám. Vérem!
Fájdalma bennem ég!
Szánd meg Uram Isten Attila nemzetét."
A bujdosó imája - részlet
Wass Albert (1908-1998) - író, költő
kattints a képre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=JZUOEJNJYBE
2016. April 01. 00:00
Római katolikus templom - Hévíz - Dunántúl
Szentlélek templom - Hévíz - Dunántúl
A Szentlélek hét ajándékát jelképezi a hét torony az 1999. szeptemberében átadott modern katolikus templomon.
Az épületet Bocskay János építészmérnök tervezte. A belső tér legyező alakú, melyben az oltár körül félkörívben helyezkednek el a padok.
A fából faragott főoltár galambot ábrázol, melynek szívében helyezkedik el az oltáriszentség.
A mellékoltárok is galamb alakúak. A templom festett üvegablakai a város polgárainak adományaiból készültek.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 01. 00:00