Teleki professzor - egykori miniszterelnök gondolata ma is nagyon aktuális

 

"Nemzeti létünk attól függ, hogy a Szent Istvánról elnevezett gondolatot - amelyet csak azért nevezünk róla így, mert ő adott neki, mondjuk, láthatóbb, időt álló és európaibb, keresztény formát - magunkban újra erőssé tesszük-e, és ha majd sikerült nekünk ezt a világgal is megismertetni.

 

Mert nem mint magyar ember, de mint európai vallom azt, hogy ez a forma, amely végeredményben Európának tarka népeit megmentheti."

 

Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, egyetemi tanár, politikus, miniszterelnök, tiszteletbeli főcserkész

Jávor-völgy - Magas-Tátra - Felvidék

 

A Jávor-völgy egy kiterjedt völgyrendszer a Magas-Tátra északi oldalán oldalán Felvidéken.

 

Több oldalvölgyre ágazik szét, az oldalvölgyek aztán tovább ágaznak. A völgy főtengelye 10 km hosszú, területe 27,8 km2.

 

A szerteágazó völgyrendszert az ÉK. és K. oldalról a Bélai-Tátra gerince, majd a Magas-Tátra főgerincének Kopa-hágó -- Jávor-csúcs szakasza valamint NY. oldalról a Széles-hegy szárnyvonulata (Jávor-gerinc) határolja.

 

Nevét azért kapta, mert régebben a környező erdőkben gazdagon nőtt a jávorfa. A javorinai vashámor, majd papírlemezgyár, a szénégetés kíméletlenül megtizedelte a jávorerdőket. Manapság már jávor alig található itt.

 

A Jávor-völgy elnevezés a völgy egészére vonatkozik, annak ellenére, hogy a felső részének külön neve is van -- Hátsó-Jávor-völgy.

 

A völgy mellékágai: Jávor-árok, Zöld-Jávor-völgy, Javorinai-Békás-tó völgye, Száraz-Jávor-völgy, Fekete-Jávor-völgy az ehhez tartó Kis-Jég-völggyel, Karó-tavi-völgy, Hátsó-Rézaknák völgye.

 

A völgy körül emelkedő főbb csúcsok: Siroka, Jávor-csúcs, Varangyos-tavi-csúcs, Hegyes-torony, Vörös-torony, Markazit-torony, Jég-völgyi-csúcs.

 

A völgyben folyik a Javorinka hegyipatak. Javorinából zöld jelzésű turistaút vezet a Kis-Nyereg-hágóba.

 

kattints a képekre - érdemes!

A székelyek szent hegye - A Hargita - Székelyföld - Erdély

 

A Hargita a Keleti-Kárpátok vulkáni vonulatának - Kelemen-havasok, Görgényi-havasok, Hargita-hegység- egyik alkotó eleme. Északon, a Libán-tetőnél kapcsolódik a Görgényi-havasokhoz, délen, a Hatod-hágónál a Baróti-hegységhez, a Torjai-hágónál pedig a Bodoki-hegységhez.

 

A hegység hossza a gerincvonalon 70 km, szélessége 20–25 km. Három részre tagolódik: Északi-Hargita, Központi-Hargita és Déli-Hargita.

 

Az Észak-Hargita a Libán-tetőtől a Fertő-nyeregig tart, legmagasabb pontja a Fertő-tető (1589 méter).

 

A Fertő-nyereg és a Tolvajos-hágó (985 m) között elterülő Központi-Hargitában találhatók a hegység legmagasabb csúcsai egy hatalmas sztratovulkáni kráter maradványai.

 

A félkör alakú kráterperem hegyei: Mihály-havas (1685 méter), Madarasi-Hargita (1801 méter), Rákosi-Hargita (1758 méter), Madéfalvi-Hargita (1710 méter) és Csicsói-Hargita (1755 méter).

 

A Déli-Hargita (régebbi nevén Hermányi-hegység) a Tolvajos-hágó és a Hatod-hágó között helyezkedik el. A Büdösfürdőtől délre van a Déli-Hargita legmagasabb hegyeit, köztük a Kakukk-hegyet (1558 méter) magába foglaló vulkáni maradvány.

 

A Nagy-Piliskénél (1374 méter) a Déli-Hargita két felé ágazik. A Hatod-hágó felé találjuk a Nagy-Murgót, amely a Keleti-Kárpátok vulkáni vonulatának legdélebbi tagja.

 

A Déli-Hargitához sorolható az Olton átnyúló Csomád-hegység, amelynek az épen maradt kettős kráterében található a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp.

 

kattints a képekre- érdemes!

Húznak a vadlibák - avagy mitől erős egy igazi közösség - egy család, egy baráti kör, vagy akár a nemzet

 

Tény: A vadlibák csoportosan „V” alakban szállnak. Repülés közben mozgatják szárnyukat, s a levegő felhajtóereje fenntartja a következő libákat is.

Így lehetséges, hogy 70%-kal hosszabb távolságot tudnak megtenni, mintha csak egyetlen pár repülne.

 

Tanulság: Ha egymást segítve dolgozunk, s közösségi szellemben végezzük a munkánkat, sokkal gyorsabban érjük el a célt.

 

Tény: Ha egy vadliba kirepül a sorból, és egyedül próbál célhoz érni, azonnal lelassul, mert nem segíti őt többé a levegő emelő hatása, amelyet a többi vadliba szárnycsapásai biztosítanak számára.

Így gyorsan visszarepül a sorba, hogy repülése könnyebbé váljon a társai erőfeszítése által.

 

Tanulság: Ha annyi eszünk van mint egy vadlibának, akkor együtt dolgozunk a közösséggel a közös cél érdekében.

 

Tény: Amikor a vezető liba elfárad, egy másik veszi át a helyét az élen.

 

Tanulság: A közösségben el kell fogadnunk egymásrautaltságunkat, s a megfelelő pillanatban át kell tudni adnunk vagy átvennünk a feladatot, a munkát éppúgy, mint a vezetést.

 

Tény: Repülés közben a hátsó vadlibák hangosan gágognak, hogy az elsőket erőfeszítéseikben biztassák.

 

Tanulság: A közösség nem létezhet szolidaritás nélkül.

 

Tény: Ha egy vadliba megbetegszik, két társa leszáll vele, s addig együtt maradnak, míg meggyógyul, vagy elpusztul.

A libák ezután visszatérnek a saját közösségükhöz, vagy hármasban, vagy már csak kettesben. Olykor egy másik közösséggel repülnek, míg el nem érik a sajátjukat.

 

Tanulság: Ha annyi együttérzés lenne bennünk, mint a vadlibákban, átsegítenénk egymást a nehéz időkön, ahogyan ők teszik.

 

kattints a képekre - érdemes!

Arany János - Ágnes Asszony balladája - előadja a nagyszerű mester, Gáti József - rövid VIDEÓ!

 

kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!

http://www.youtube.com/watch?v=NpCocFf32Po

 

Ágnes asszony - ballada

 

Ágnes asszony a patakban

Fehér lepedőjét mossa;

Fehér leplét, véres leplét

A futó hab elkapdossa.

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

Odagyűl az utcagyermek:

Ágnes asszony, mit mos kelmed?

„Csitt te, csitt te! csibém vére

Keveré el a gyolcs leplet.”

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

Összefutnak a szomszédnők:

Ágnes asszony, hol a férjed?

„Csillagom, hisz ottbenn alszik!

Ne menjünk be, mert fölébred.”

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

Jön a hajdu: Ágnes asszony,

A tömlöcbe gyere mostan.

„Jaj, galambom, hogy’ mehetnék,

Míg e foltot ki nem mostam!”

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

Mély a börtön: egy sugár-szál

Odaférni alig képes;

Egy sugár a börtön napja,

Éje pedig rémtül népes.

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

Szegény Ágnes naphosszanta

Néz e kis világgal szembe,

Néz merően, - a sugárka

Mind beléfér egy fél szembe.

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

Mert, alighogy félre fordul,

Rémek tánca van körűle;

Ha ez a kis fény nem volna,

Úgy gondolja: megőrűlne.

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

Ím azonban, időtelve,

Börtönének zárja nyílik:

Ágnes a törvény előtt

Megáll szépen, ahogy illik.

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

Öltözetjét rendbe hozza,

Kendőjére fordít gondot,

Szöghaját is megsimítja

Nehogy azt higgyék: megbomlott.

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

Hogy belép, a zöld asztalnál

Tisztes őszek űlnek sorra;

Szánalommal néznek ő rá,

Egy se mérges, vagy mogorva.

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

„Fiam, Ágnes, mit miveltél?

Szörnyü a bűn, terhes a vád;

Ki a tettet végrehajtá

Szeretőd ím maga vall rád.”

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

„Ő bitón fog veszni holnap,

Ő, ki férjedet megölte;

Holtig vízen és kenyéren

Raboskodva bünhödöl te.”

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

Körültekint Ágnes asszony,

Meggyőződni ép eszérül;

Hallja a hangot, érti a szót,

S míg azt érti: „meg nem őrül.”

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

De amit férjéről mondtak

A szó oly visszásan tetszik;

Az világos csak, hogy őt

Haza többé nem eresztik.

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

Nosza sírni, kezd zokogni,

Sűrü záporkönnye folyván:

Liliomról pergő harmat,

Hulló vizgyöngy hattyu tollán.

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

„Méltóságos nagy uraim!

Nézzen Istent kegyelmetek:

Sürgetős munkám van otthon,

Fogva én itt nem űlhetek.”

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

„Mocsok esett lepedőmön,

Ki kell a vérfoltot vennem!

Jaj, ha e szenny ott maradna,

Hová kéne akkor lennem!”

Oh! irgalom atyja ne hagyj el.

 

Összenéz a bölcs törvényszék

Hallatára ily panasznak.

Csendesség van. Hallgat a száj,

Csupán a szemek szavaznak.

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

„Eredj haza, szegény asszony!

Mosd fehérre mocskos lepled;

Eredj haza, Isten adjon

Erőt ahhoz és kegyelmet.”

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

S Ágnes asszony a patakban

Lepedőjét újra mossa;

Fehér leplét, tiszta leplét

A futó hab elkapdossa.

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el

 

Mert hiában tiszta a gyolcs,

Benne többé semmi vérjel:

Ágnes azt még egyre látja

S épen úgy, mint akkor éjjel.

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

Virradattól késő estig

Áll a vízben, széke mellett:

Hab zilálja rezgő árnyát,

Haja fürtét kósza szellet.

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

Holdvilágos éjjelenkint,

Mikor a víz fodra csillog,

Maradozó csattanással,

Fehér sulyka messze villog.

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

És ez így megy évrül-évre,

Télen-nyáron, szünet nélkül;

Harmat-arca hő napon ég,

Gyönge térde fagyban kékül.

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

Őszbe fordul a zilált haj,

Már nem holló, nem is ében;

Torz-alakú ránc verődik

Szanaszét a síma képen.

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

 

S Ágnes asszony a patakban

Régi rongyát mossa, mossa -

Fehér leple foszlányait

A szilaj hab elkapdossa.

Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.

1853

Néra-szurdok - Bánsági hegyvidék - Bánság

 

A Néra szurdok, a Néra folyó mentén mintegy 20 kilométeres szakaszon terül el.

 

A szoros két, a Néra folyó által mészkőben kialakított szurdok-szakaszt, illetve a kettőt elválasztó tágasabb térséget foglal magába.

 

A folyó partján jelzett turistaút vezet, amely helyenként követi a rómaiak által a sziklákba vésett járdákat.

 

kattints a képekre - érdemes!

Ezt jól véssük a fejükbe, és tartsuk mindig szemünk előtt!

 

“Hét dolog van, ami biztosan elpusztít minket:

a pénz munka nélkül,

a kéj lélek nélkül,

a tudás jellem nélkül,

a hit áldozat nélkül,

a politika elvek nélkül,

a tudomány emberiesség nélkül,

és az üzlet etika nélkül.”

Mahatma Gandhi (1869-1948) - jogász, politikus, India politikai és spirituális vezetője, az indiai függetlenségi mozgalom vezéralakja

Kárpát-medence virágai - Rozmaring

 

A rozmaring fűszer- és gyógynövény. Dél-Európában honos, de nálunk is ősi fűszer. A kámforra emlékeztető keserű, aromás fűszert az örökzöld bokor leveleiből kapjuk.

 

Használjuk mártások, vadhúsok, pácok, szárnyas sültek, zsíros húsételek, gomba- és halételek fűszerezésére, valamint különleges növényi ecetek készítésére, továbbá zsályával és hagymával pácok, szószok, bárány- és birkahúsból készített ételek, vadhúsok (őz, szarvas, nyúlhúsok), ízesítésére, illatosítására.

 

Frissen vagy szárazon a fürdővízbe áztatva illatosít és frissít.

 

Forrázatát ideg- és gyomorerősítő, epehajtó, görcsoldó, de a kellemetlen klimaxos érzések megszüntetésére is használják.

 

Antioxidáns hatását egérkísérletek során sikerült bizonyítani.

 

Kísérletileg igazolt, hogy belélegzett illóolaja élénkítő hatású, kivonata jól hat cukorbetegség és magas vérzsírszint esetén.

 

kattints a képekre - érdemes!