Arany János - Ágnes Asszony balladája - előadja a nagyszerű mester, Gáti József - rövid VIDEÓ!
Arany János - Ágnes Asszony balladája - előadja a nagyszerű mester, Gáti József - rövid VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!
http://www.youtube.com/watch?v=NpCocFf32Po
Fehér leplét, véres leplét
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
Ágnes asszony, mit mos kelmed?
„Csitt te, csitt te! csibém vére
Keveré el a gyolcs leplet.”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
Összefutnak a szomszédnők:
Ágnes asszony, hol a férjed?
„Csillagom, hisz ottbenn alszik!
Ne menjünk be, mert fölébred.”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
Jön a hajdu: Ágnes asszony,
„Jaj, galambom, hogy’ mehetnék,
Míg e foltot ki nem mostam!”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
Mély a börtön: egy sugár-szál
Egy sugár a börtön napja,
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
Szegény Ágnes naphosszanta
Néz e kis világgal szembe,
Mind beléfér egy fél szembe.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
Mert, alighogy félre fordul,
Ha ez a kis fény nem volna,
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
Megáll szépen, ahogy illik.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
Nehogy azt higgyék: megbomlott.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
Hogy belép, a zöld asztalnál
Tisztes őszek űlnek sorra;
Egy se mérges, vagy mogorva.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
„Fiam, Ágnes, mit miveltél?
Szörnyü a bűn, terhes a vád;
Szeretőd ím maga vall rád.”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
„Ő bitón fog veszni holnap,
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
Körültekint Ágnes asszony,
Hallja a hangot, érti a szót,
S míg azt érti: „meg nem őrül.”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
A szó oly visszásan tetszik;
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
Nosza sírni, kezd zokogni,
Sűrü záporkönnye folyván:
Hulló vizgyöngy hattyu tollán.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
Nézzen Istent kegyelmetek:
Sürgetős munkám van otthon,
Fogva én itt nem űlhetek.”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
Ki kell a vérfoltot vennem!
Jaj, ha e szenny ott maradna,
Oh! irgalom atyja ne hagyj el.
Összenéz a bölcs törvényszék
Csendesség van. Hallgat a száj,
Csupán a szemek szavaznak.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
„Eredj haza, szegény asszony!
Mosd fehérre mocskos lepled;
Erőt ahhoz és kegyelmet.”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
S Ágnes asszony a patakban
Fehér leplét, tiszta leplét
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el
Mert hiában tiszta a gyolcs,
Benne többé semmi vérjel:
Ágnes azt még egyre látja
S épen úgy, mint akkor éjjel.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
Áll a vízben, széke mellett:
Hab zilálja rezgő árnyát,
Haja fürtét kósza szellet.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
Mikor a víz fodra csillog,
Fehér sulyka messze villog.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
És ez így megy évrül-évre,
Télen-nyáron, szünet nélkül;
Gyönge térde fagyban kékül.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
Őszbe fordul a zilált haj,
Már nem holló, nem is ében;
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
S Ágnes asszony a patakban
Régi rongyát mossa, mossa -
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
Arany János (1817-1882) - költő
2016. April 11. 00:00
Kárpát-medence virágai - Tavaszi virágok - Aranyfa
Kárpát-medence virágai – Tavaszi virágok – Aranyfa
"Ma aztán szinte sistergett, ahogy
száz bimbaja egyszerre kicsapott:
tűzkolibrik, fénytrillák, szikralepkék
ülték körül az ágait, belepték,
s mézükkel, selymeikkel úgy lobogtak,
lakk-tündöklésükben úgy szónokoltak,ű
a gyászos tél után a nép:
csak a szomszédság, a Pasarét,
aztán az egész ámuló vidék
őt nézte, őt hallgatta, föld meg ég,
a forzícia arany énekét."
A forzicia éneke - részlet Szabó Lőrinc (1900-1957) - költő
Az aranyfának fénylő aranysárga virágai még lombfakadás előtt nyílnak, vidám tavaszi foltjai a természetnek. Latin nevéből forziciának is hívjuk.
Helytelenül aranyesőnek is nevezik. Persze az is lehetne, ha az aranyeső név nem lenne már foglalt a később virágzó, nagy sárga virágfürtöket nyitó pillangós virágú cserje számára.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 10. 00:00
Őshonos háziállataink - Sárga magyar tyúk és a fogolyszínű magyar tyúk
Őshonos háziállataink - Sárga magyar tyúk és a fogolyszínű magyar tyúk
A magyar tyúk a Kárpát-medence különböző vidékein őshonos parlagi tyúkok tenyésztett változata, egyike törvényileg védett baromfifajtáinknak.
A tenyésztők a 20. század elején az egyszínű sárga tyúkokat összegyűjtötték és szelektálták, sőt rokontenyésztést is folytattak.
A cél a tojástermelő-képesség javítása volt. Elsősorban a Dunántúlon, az Alföldön és a Duna-Tisza közén, Délvidéken és Erdélyben terjedt el. Előfordul világosabb és sötétebb árnyalatban is, de az élénksárga szín a kívánatos.
Génmegőrző állománya található Mosonmagyaróváron, Gödöllőn és Keszthelyen.
A sárga magyar tyúk tollazata élénksárga. A nyaktollak végei, a szárny evezőtollai és a faroktollak végei kismértékben barnásfeketék. A kakas tollazatának alapszíne valamivel sötétebb, a nyak- és nyeregtollak, valamint a szárny fedőtollai élénk vöröses-sárga színűek, az evezőtollak és a kormánytollak barnásfeketék, a sarlótollak zöldes árnyalatba hajló feketék.
Csőre és lába sárga, tojása világosbarna színű. A naposcsibék egyszínű világosbarnák.
A fogolyszínű magyar tyúk:
A tojó színe a fogolyéra hasonlító barna finom rajzolattal, a kakas nyak- és nyeregtollazata piros árnyalatú aranysárga, feje narancsvörös. Evezőtollaik sötétek.
Elsősorban a Dunántúlon és erdős területeken terjedt el, ahol rejtőzködést elősegítő színe megvédte a ragadozóktól. Kis állománya található Gödöllőn. 2004-ben külön elismert fajtává vált.
kattints a képekre - érdemes!
2016. April 10. 00:00