Arany János - Ágnes Asszony balladája - előadja a nagyszerű mester, Gáti József - rövid VIDEÓ!

                             

Arany János - Ágnes Asszony balladája - előadja a nagyszerű mester, Gáti József - rövid VIDEÓ!
 
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!
http://www.youtube.com/watch?v=NpCocFf32Po
 
Ágnes asszony - ballada
 
Ágnes asszony a patakban
Fehér lepedőjét mossa;
Fehér leplét, véres leplét
A futó hab elkapdossa.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
 
Odagyűl az utcagyermek:
Ágnes asszony, mit mos kelmed?
„Csitt te, csitt te! csibém vére
Keveré el a gyolcs leplet.”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
 
Összefutnak a szomszédnők:
Ágnes asszony, hol a férjed?
„Csillagom, hisz ottbenn alszik!
Ne menjünk be, mert fölébred.”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
 
Jön a hajdu: Ágnes asszony,
A tömlöcbe gyere mostan.
„Jaj, galambom, hogy’ mehetnék,
Míg e foltot ki nem mostam!”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
 
Mély a börtön: egy sugár-szál
Odaférni alig képes;
Egy sugár a börtön napja,
Éje pedig rémtül népes.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
 
Szegény Ágnes naphosszanta
Néz e kis világgal szembe,
Néz merően, - a sugárka
Mind beléfér egy fél szembe.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
 
Mert, alighogy félre fordul,
Rémek tánca van körűle;
Ha ez a kis fény nem volna,
Úgy gondolja: megőrűlne.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
 
Ím azonban, időtelve,
Börtönének zárja nyílik:
Ágnes a törvény előtt
Megáll szépen, ahogy illik.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
 
Öltözetjét rendbe hozza,
Kendőjére fordít gondot,
Szöghaját is megsimítja
Nehogy azt higgyék: megbomlott.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
 
Hogy belép, a zöld asztalnál
Tisztes őszek űlnek sorra;
Szánalommal néznek ő rá,
Egy se mérges, vagy mogorva.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
 
„Fiam, Ágnes, mit miveltél?
Szörnyü a bűn, terhes a vád;
Ki a tettet végrehajtá
Szeretőd ím maga vall rád.”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
 
„Ő bitón fog veszni holnap,
Ő, ki férjedet megölte;
Holtig vízen és kenyéren
Raboskodva bünhödöl te.”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
 
Körültekint Ágnes asszony,
Meggyőződni ép eszérül;
Hallja a hangot, érti a szót,
S míg azt érti: „meg nem őrül.”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
 
De amit férjéről mondtak
A szó oly visszásan tetszik;
Az világos csak, hogy őt
Haza többé nem eresztik.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
 
Nosza sírni, kezd zokogni,
Sűrü záporkönnye folyván:
Liliomról pergő harmat,
Hulló vizgyöngy hattyu tollán.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
 
„Méltóságos nagy uraim!
Nézzen Istent kegyelmetek:
Sürgetős munkám van otthon,
Fogva én itt nem űlhetek.”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
 
„Mocsok esett lepedőmön,
Ki kell a vérfoltot vennem!
Jaj, ha e szenny ott maradna,
Hová kéne akkor lennem!”
Oh! irgalom atyja ne hagyj el.
 
Összenéz a bölcs törvényszék
Hallatára ily panasznak.
Csendesség van. Hallgat a száj,
Csupán a szemek szavaznak.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
 
„Eredj haza, szegény asszony!
Mosd fehérre mocskos lepled;
Eredj haza, Isten adjon
Erőt ahhoz és kegyelmet.”
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
 
S Ágnes asszony a patakban
Lepedőjét újra mossa;
Fehér leplét, tiszta leplét
A futó hab elkapdossa.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el
 
Mert hiában tiszta a gyolcs,
Benne többé semmi vérjel:
Ágnes azt még egyre látja
S épen úgy, mint akkor éjjel.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
 
Virradattól késő estig
Áll a vízben, széke mellett:
Hab zilálja rezgő árnyát,
Haja fürtét kósza szellet.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
 
Holdvilágos éjjelenkint,
Mikor a víz fodra csillog,
Maradozó csattanással,
Fehér sulyka messze villog.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
 
És ez így megy évrül-évre,
Télen-nyáron, szünet nélkül;
Harmat-arca hő napon ég,
Gyönge térde fagyban kékül.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
 
Őszbe fordul a zilált haj,
Már nem holló, nem is ében;
Torz-alakú ránc verődik
Szanaszét a síma képen.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
 
S Ágnes asszony a patakban
Régi rongyát mossa, mossa -
Fehér leple foszlányait
A szilaj hab elkapdossa.
Oh! irgalom atyja, ne hagyj el.
1853
 
Arany János (1817-1882) - költő

2016. April 11. 00:00

Néra-szurdok - Bánsági hegyvidék - Bánság

                         


Néra-szurdok - Bánsági hegyvidék - Bánság
 
A Néra szurdok, a Néra folyó mentén mintegy 20 kilométeres szakaszon terül el.
 
A szoros két, a Néra folyó által mészkőben kialakított szurdok-szakaszt, illetve a kettőt elválasztó tágasabb térséget foglal magába.
 
A folyó partján jelzett turistaút vezet, amely helyenként követi a rómaiak által a sziklákba vésett járdákat.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. April 11. 00:00

Nemere-hegység és az Úz-völgye hősei - HD minőségű rövid VIDEÓ!

                       

Nemere-hegység  és az Úz-völgye hősei - HD minőségű rövid VIDEÓ!
 
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=bG_uwIMQKt8&nohtml5=False

2016. April 11. 00:00

Szent-Györgyi Albert (1893-19786)

 
Világhírű magyar tudósok, feltalálók
 
"Felfedezni valamit annyit tesz, mint látni, amit mindenki lát, és közben arra gondolni, amire még senki sem gondolt."
 
Szent-Györgyi Albert (1893-19786) - Nobel-díjas és Kossuth-díjas magyar orvos, biokémikus

2016. April 10. 00:00

Mahatma Gandhi

Ezt jól véssük a fejükbe, és tartsuk mindig szemünk előtt!
 
“Hét dolog van, ami biztosan elpusztít minket:
a pénz munka nélkül,
a kéj lélek nélkül,
a tudás jellem nélkül,
a hit áldozat nélkül,
a politika elvek nélkül,
a tudomány emberiesség nélkül,
és az üzlet etika nélkül.”
Mahatma Gandhi (1869-1948) - jogász, politikus, India politikai és spirituális vezetője, az indiai függetlenségi mozgalom vezéralakja

2016. April 10. 00:00

Kárpát-medence virágai - Rozmaring

Kárpát-medence virágai - Rozmaring
 
A rozmaring fűszer- és gyógynövény. Dél-Európában honos, de nálunk is ősi fűszer. A kámforra emlékeztető keserű, aromás fűszert az örökzöld bokor leveleiből kapjuk.
 
Használjuk mártások, vadhúsok, pácok, szárnyas sültek, zsíros húsételek, gomba- és halételek fűszerezésére, valamint különleges növényi ecetek készítésére, továbbá zsályával és hagymával pácok, szószok, bárány- és birkahúsból készített ételek, vadhúsok (őz, szarvas, nyúlhúsok), ízesítésére, illatosítására.
 
Frissen vagy szárazon a fürdővízbe áztatva illatosít és frissít.
 
Forrázatát ideg- és gyomorerősítő, epehajtó, görcsoldó, de a kellemetlen klimaxos érzések megszüntetésére is használják.
 
Antioxidáns hatását egérkísérletek során sikerült bizonyítani.
 
Kísérletileg igazolt, hogy belélegzett illóolaja élénkítő hatású, kivonata jól hat cukorbetegség és magas vérzsírszint esetén.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. April 10. 00:00

Kárpát-medence madarai – Baglyok – Gatyáskuvik

                           

 

Kárpát-medence madarai – Baglyok – Gatyáskuvik
 
Európában - a Kárpát-medencében, Skandináviában, Szibériában és Észak-Amerikában fészkel.
 
Erdőkben telepszik meg, ahol van megfelelő költőodú és apró rágcsáló.
 
Testhosszúsága 24-26 centiméter, szárnyfesztávolsága 54-62 centiméter, a testtömege pedig 100-190 gramm.
 
A tojó nagyobb. Csüdje tollas, hogy kis áldozatok ne tudják megharapni. Csőre horgas, színe piszkos fehér.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. April 10. 00:00

Kárpát-medence virágai - Tavaszi virágok - Aranyfa

                         

Kárpát-medence virágai – Tavaszi virágok – Aranyfa
 
"Ma aztán szinte sistergett, ahogy
száz bimbaja egyszerre kicsapott:
tűzkolibrik, fénytrillák, szikralepkék
ülték körül az ágait, belepték,
s mézükkel, selymeikkel úgy lobogtak,
lakk-tündöklésükben úgy szónokoltak,ű
hogy utcahosszat
visszakapta látó szemét
a gyászos tél után a nép:
eleinte még
csak a szomszédság, a Pasarét,
aztán az egész ámuló vidék
őt nézte, őt hallgatta, föld meg ég,
a forzícia arany énekét."
 
A forzicia éneke - részlet Szabó Lőrinc (1900-1957) - költő
 
Az aranyfának fénylő aranysárga virágai még lombfakadás előtt nyílnak, vidám tavaszi foltjai a természetnek. Latin nevéből forziciának is hívjuk.
 
Helytelenül aranyesőnek is nevezik. Persze az is lehetne, ha az aranyeső név nem lenne már foglalt a később virágzó, nagy sárga virágfürtöket nyitó pillangós virágú cserje számára.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. April 10. 00:00

Őshonos háziállataink - Sárga magyar tyúk és a fogolyszínű magyar tyúk

                               

Őshonos háziállataink - Sárga magyar tyúk és a fogolyszínű magyar tyúk
 
A magyar tyúk a Kárpát-medence különböző vidékein őshonos parlagi tyúkok tenyésztett változata, egyike törvényileg védett baromfifajtáinknak.
 
Sárga magyar tyúk:
A tenyésztők a 20. század elején az egyszínű sárga tyúkokat összegyűjtötték és szelektálták, sőt rokontenyésztést is folytattak.
 
A cél a tojástermelő-képesség javítása volt. Elsősorban a Dunántúlon, az Alföldön és a Duna-Tisza közén, Délvidéken és Erdélyben terjedt el. Előfordul világosabb és sötétebb árnyalatban is, de az élénksárga szín a kívánatos.
 
Génmegőrző állománya található Mosonmagyaróváron, Gödöllőn és Keszthelyen.
 
A sárga magyar tyúk tollazata élénksárga. A nyaktollak végei, a szárny evezőtollai és a faroktollak végei kismértékben barnásfeketék. A kakas tollazatának alapszíne valamivel sötétebb, a nyak- és nyeregtollak, valamint a szárny fedőtollai élénk vöröses-sárga színűek, az evezőtollak és a kormánytollak barnásfeketék, a sarlótollak zöldes árnyalatba hajló feketék.
 
Csőre és lába sárga, tojása világosbarna színű. A naposcsibék egyszínű világosbarnák.
 
A fogolyszínű magyar tyúk:
 
A tojó színe a fogolyéra hasonlító barna finom rajzolattal, a kakas nyak- és nyeregtollazata piros árnyalatú aranysárga, feje narancsvörös. Evezőtollaik sötétek.
 
Elsősorban a Dunántúlon és erdős területeken terjedt el, ahol rejtőzködést elősegítő színe megvédte a ragadozóktól. Kis állománya található Gödöllőn. 2004-ben külön elismert fajtává vált.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. April 10. 00:00

Mohos-tőzegláp - Csomád-hegység - Székelyföld - Erdély

                           

 

Mohos-tőzegláp - Csomád-hegység - Székelyföld - Erdély
 
A Mohos-tőzegláp Erdélyben, Hargita megyében található. A Csomád-hegység egyik krátermaradványában fekszik 1050 méter magasságban.
 
A kráter átmérője 800 méter, területe 80 hektár. A tőzeg vastagsága tíz méter, mennyisége körülbelül 3 millió köbméter.
 
Az egykori Mohos tó vize eltűnt, csak sűrű növényzettel, főleg tőzegmohával benőtt láp maradt utána. A tó eltűnése az Oltba folyó Veres-patak regresszív eróziójának és a hordalékfölddel való feltöltődésének tulajdonítható.
 
Itt található Erdély egyetlen, a kainozoikumi eljegesedésből visszamaradt rovaremésztő növénye, a kereklevelű harmatfű.
 
A Mohosban élő, jégkorszakból származó növények szigorúan védettek. További növényfajok: tarka tőzegmoha, erdeifenyő, mámorka, vörös áfonya, fekete áfonya. A tőzegláp melletti a másik kráterben találhatjuk a Szent Anna tavat.
 
A két vulkáni különlegesség területe és környezete védett, ez a Mohos Természetvédelmi Területet.
 
kattints képekre - érdemes!

.

2016. April 10. 00:00
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

175. oldal/866