Júniusi emlék

Tiszavirágzás - Tisza - Alföld - Délvidék - Bánság

 

A tiszavirág, a kérész 8-12 centiméter hosszú, színpompás rovar, melynek szárnyfesztávolsága eléri a 6-7 centimétert. A víz felszínére rakják a petéiket, és lesüllyednek a Tisza fenekére és ott fúrják a földbe magukat.

 

A kifejlett állat közismerten rövid életű. Az ivarérett állatok rövid felszíni életük során nem is táplálkoznak, bélcsatornájukat levegővel pumpálják fel, hogy könnyebben tudjanak repülni. A kifejlett kérészek nem túl jól, csapongva repülnek.

 

A nyáreleji rajzáskor figyelhetők meg, amikor násztáncukat járják. A tiszavirág rajzása az esti órákban kezdődik és körülbelül három órán át tart. A rajzás nyitányaként az agyagos partoldalban élő hároméves lárvák felemelkednek a víz felszínére.

 

Feljutásukat a kültakarójuk alatt felhalmozódó gáz segíti. A vízfelszínen bújik elő a lárvabőrből a szárnyas rovar. Először a hím szubimágók jelennek meg, amelyek a partra repülnek, ahol vedléssel alakulnak párzóképes imágókká.

 

A vedlés folyamata során az állat röpképtelen, így teljesen ki van szolgáltatva a rovarevő madaraknak. Az imágóvá átalakult, hosszú fartoldalékkal rendelkező hímek közvetlenül a víz felett repülve keresik a nőstényeket.

 

Ez a tiszavirágzás. A nőstények a lárvabőrből kibújva azonnal párzóképesek. A párzás után a nőivarú egyed a folyó felett repülve megkezdi a kompenzációs repülést.

 

A folyó felett 5-10 méteres magasságban halad a folyásiránnyal szemben, majd távolabb leereszkedik a vízre, ahol lerakja a petéit. A peték lesüllyednek a mederfenékre, majd a kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába, és a víz felé nyitott vájatban élnek a következő három évben, tíz-százezres egyedszámú telepeken.

 

kattints a képekre - érdekesek!

Őshonos háziállataink - Mangalica sertés

 

A törökök kiűzése után az egykori hódoltsági területeken rendkívül kevés sertés maradt, hiszen a törökök vallási okokból nem fogyasztottak sertéshúst.

 

A sertéstenyésztés a Felföldre és az erdélyi területekre szorult. Ennek ellenére már 1750-ből vannak adatok, mely szerint Sopron messze földön híres sertésvásárára az Alföldről hajtottak fel állatokat.

 

A 18. század végén főleg a dunántúli területek és Ausztria között volt jelentősebb sertéskereskedelem, amelynek fő fajtája a bakonyi sertés volt, mert ez a fajta jól bírta a hosszú utat.

 

1833-ban József főherceg Kisjenőn tenyészetet alapított. A többi magyarországi földbirtokos innen vásárolt tenyészállatokat, s így az ország területén több nagy hírű tenyészet is kialakult.

 

Ilyen volt a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtokon létrejött tenyészet, amelyet 1865-ben alapítottak. Ezeknek a központoknak a segítségével létrejött egy viszonylag egységes populáció.

 

A mangalica néhány nemzedék alatt annyira alkalmazkodott az alföldi viszonyokhoz, hogy igazi magyar fajtává vált. A mennyiben néhány példány elkerült innen, az idegen környezetben az utódokban jelentős eltérések alakultak ki.

 

Az első világháború után az elcsatolt országrészeken volt a mangalicaállomány nagy része, de a csonka-országhatárokon belül egy egységesebb, homogénebb populáció maradt.

 

Típusai: Szőke mangalica: a leggyakoribb változata. Jól hasznosítja a táplálékot, kül- és belterjes tartásra egyaránt alkalmas. Zsír- és hústermelésre is bevált. Sok változata ismert, hiszen a fajtára hatott a táplálék, a tartás sokfélesége.

 

Vörös mangalica: a szőke mangalica és a göndör szőrű szalontai sertés keveredéséből jött létre, valamivel nagyobb súlyú és szaporább a szőkénél.

 

Fecskehasú mangalica: a szőke és a fekete mangalica kereszteződéséből jött létre, hasa szőke, háta fekete. Kisebb termetű, de szaporább, mint a szőke változat. Fekete mangalica: az ország déli részén volt jelentős.

 

A szerémségi fekete sertés és a szőke mangalica kereszteződéséből jött létre, jobb ellenálló képességű, de gyengébb termelési tulajdonságú volt, mint a szőke változat. A 20. század elején kipusztult.

 

Vadas mangalica: igen ritka változat, elsősorban hegyvidékeken volt jellemző, valószínűleg a szőke mangalica és a vaddisznó véletlen kereszteződéséből jött létre.

 

kattints a képekre - érdemes!

A jövőben is magyarok akarunk maradni - ezért ott leszünk a népszavazáson, és el fogjuk utasítani Brüsszel kényszer betelepítési teveit!

 

"A magyar élet formája szerint éltünk, akármi történt is körülöttünk Európában.

Magyarok maradtunk és ezzel adtunk a legtöbbet Európának."

 

Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, politikus, miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, tiszteletbeli főcserkész

Ismerjük meg Kárpát-hazánkat!

Osszuk meg az anyagot - hogy mások is megismerhessék!

 

A történelmi magyar vármegyék - térkép, melyet időről időre tanulmányoznunk kell!

 

kattints a térképre – érdemes!

Hungarikumok - Makói fokhagyma - a gyógyhatású fűszernövény

 

„A fűszerek királynője” Nyugat- és Közép-Ázsiából származott, őshazája a kirgiz sztyeppe. Kultúrtörténete megközelítően ötezer éves.

 

Táplálkozási jelentősége nagy; egyik legnagyobb tápláló értékű zöldségnövényünk. Ez a növény a magyar ételek egyik legfontosabb ízesítő fűszere, a magyar kertek elmaradhatatlan növénye.

 

Változatosan alkalmazható: nyersen, friss salátákban, levesekben, zsíros és húsos fogásokban, mártások készítésénél.

 

Számottevő a C-vitamin tartalma A gyógyászatban egyre jelentősebb a szerepe. Az emberi szervezetre gyakorolt hatását a több ezer éves népi bölcsesség is őrzi, amelyet a tudományos orvoslás és a kémiai vizsgálatok megerősítettek.

 

A fokhagyma érelmeszesedést, magas vérnyomás betegséget gátló és gyógyító hatóanyagokat is tartalmaz. A fokhagyma jelentősen csökkenti a vér koleszterin szintjét. Mára kiderítették azt is, hogy a fokhagymakivonatból izolált három vegyületnek antitrombikus hatása legalább olyan jó, mint az Aspiriné.

 

Egyre több fokhagymából készült gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményt forgalmaznak hazánkban.

 

kattints a képekre - érdemes!

 

 

Az igazi nagyok egyik legjellemzőbb tulajdonsága a szerénység, az alázat

 

"Zavarba jövök, és elpirulok, Uram, ha fölidézem születésedet és körülményeit, és ha az enyémre gondolok.

 

Te, az Isten, teremtőm nekem és a mindenségnek, istállóban születtél, én pedig palotában; téged ökör és szamár között szegény pásztorok, engem - ki por és féreg vagyok a te színed előtt - udvari emberek nyüzsgő tömege vett körül."

 

Vallomások (1719) - részlet

 

II. Rákóczi Ferenc (1676-1735) - a szabadságharc vezetője, erdélyi fejedelem

 

fotón: Mányoki Ádám - II. Rákóczi Ferenc fejedelem portréja

"Nem az a boldog ember, aki milliókat tud szerezni, hanem aki úgy tud szegény lenni, hogy nem érzi a szegénységet."

 

Gárdonyi Géza (1863-1922) - író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus