Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Csonka János (1852-1939)

Gépészmérnök, világhírű feltalálónk. 1877-ben készítette el az első magyar gázmotort, 1884-ben az úgynevezett Csonka-féle gáz- és petróleummotort.

1890-ben Bánki Donáttal közös találmányuk a nevüket viselő benzinmotor.

Bánki Donáttal együtt fejlesztették ki az úgynevezett Bánki-Csonka motort, amely a Ganz-gyár nemzetközileg is versenyképes terméke volt.

Bánkival együtt szabadalmaztatta a fúvókás benzinkarburátort (porlasztót) is, megelőzve ezzel a külföldön általánosan úttörőnek tartott Wilhelm Maybachot.

A mai napig az ő elve szerint működő porlasztó található a benzinnel és gázzal működő autókban.

kattints a képekre - érdemes!

2016. June 18. 00:00

Egyéb

Szent Anna tó -(és keletkezésének legendája) - Csomád-hegység - Székelyföld - Erdély

A Szent Anna-tó egy krátertó az Erdélyi Csomád-hegység egyik kialudt vulkáni kráterében, Tusnádfürdőhöz közel. Része a Mohos Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét foglalja magába.

A másik kráterben a Mohos-tőzegláp található. A tó Sepsibükszád felől közúton is megközelíthető. A Szent Anna-tó vízgyűjtő területe kicsi, semmilyen kapcsolatban nincs a helyi vízrajzi hálózattal. A tavat főleg a csapadék táplálja.

Nincs közvetlen lefolyása, a víz csak a földbe szivárog el és bukkan fel később források formájában a vulkán külső részén.

A tó keletkezéséről szóló legenda röviden - Benedek Elek gyűjtése:

Valamikor réges-régen a mai Szent Anna-tó helyén egy magas hegy volt, melynek a tetején vár állott. Vele átellenben, egy órányira, a Bálványos-hegyén is egy hatalmas vár volt (ennek romjai ma is láthatók).

Két testvér lakott a két várban, mindkettő kevély, gőgös, irigy volt, egymást sem szerették. Egyszer a bálványosi várba egy gyönyörű, arannyal, ezüsttel, gyémánttal kidíszített hintóval, melyet hat szilaj paripa húzott, egy nagy úr érkezett.

A házigazdának erősen megtetszett a hintó és a lovak, s kérte a vendéget, hogy adja el neki. Cserébe hét falut ígért, azonban a vendég úr hallani sem akart róla, s bármennyire is unszolta, hajthatatlan maradt.

Mikor ezt látta a vár ura, cselhez folyamodott. Nagy mulatságot rendezett, ahol kockázással elnyerte a hintót. Másnap első dolga volt, hogy meglátogassa a testvérét. A testvére nagyon megirigyelte a hintót, és fogadtak hogy egy napon belül különb hintót fog szerezni, nem is hat, hanem tizenkét lóval.

Egész nap tűnődött az öcs, hogy honnét szerezzen különb tizenkét lovat. Hiába törte a fejét, semmit nem tudott kitalálni. Hanem egyszer csak mi jutott eszébe?

A várba parancsolta a környék legszebb leányait. Egy fél nap se telt bele, és több száz lány gyűlt össze, a legszebb közülük egy Anna nevű volt.

Ezt választotta először a vár ura, majd még tizenegyet, és a hintója elébe fogatta őket. A lányok azonban meg se bírták mozdítani a hintót. Az úr szörnyű haragra gerjedt, és ostorával rávágott Annára, aki legelől állt.

Patyolatfehér húsából kiserkedt a vér, s jajszava felhangzott a magas egekig. Az úr másodszor is rávágott, ekkor Anna megátkozta, hogy süllyedjen a föld alá.

S abban a pillanatban az ég elfeketedett, és szörnyű mennydörgés között a vár összeomlott. A romok egyre lejjebb süllyedtek, mígnem az egész víz alá került, és egy tó alakult ki.

A tó vizén tizenkét hattyú úszott, majd kijöttek a partra, megrázták magukat és visszaváltoztak leányokká. Mind hazasiettek a falujukba,

Anna kivételével, aki kápolnát épített a tó partján, s ebben a kápolnában töltötte életének hátralevő részét csendes imádkozással.

És jöttek az emberek mindenfelől a kis kápolnához együtt imádkozni a szent életű leánnyal, halála után pedig elnevezték róla a tavat Szent Anna tavának.

kattints a képekre - érdemes!

2016. June 18. 00:00

Egyéb , Magyarok a Kárpát-medencében , Zöld világ

Béke Jóságos Angyala-szobor a mólón - Siófok - Balaton - Dunántúl

A siófoki hajókikötő bejáratánál áll egy oszlopon ez az aranyozott angyallány.

Az oroszul írók nemzetközi föderációja ajándékozta Siófok városának. A "Béke Jóságos Angyala" címet viseli.

kattints a képekre - érdemes!

2016. June 17. 00:00

Egyéb

Iványi Grünwald Béla (1867-1940) - festményeiből

A nagybányai művésztelep egyik alapító tagja. A Mintarajziskolában Székely Bertalan növendéke volt, majd Münchenben és a párizsi Julian Akadémián tanult.

1892-ben Ferenczy Károly és Csók István társaságában. Azután visszatért Münchenbe, ahol Hollósy Simon köréhez csatlakozott.

1890-ben kiállított nagy képe, az Isten kardja minden írásnál hitelesebben érezteti meg, milyen is volt a francia későnaturalizmus, mely annyira lázba hozta a müncheni Hollósy-kört.

1896-tól Nagybányán a realista tájak és jelenetek egész sorát festette. A bányaváros evangélikus közössége őt kérte föl templomuk oltárképének megfestésére.

1906-tól megváltozott stílusa, a realista plein air törekvéseket dekoratív, stilizáló, szecessziós kísérletei váltották fel.

1907-ben a kecskeméti művésztelep vezetője lett, itt festett allegorikus kompozíciói közül jelentős a Tavasz ébredése (1913), amely nagy aranyérmet kapott.

kattints a képekre - érdemes!

2016. June 17. 00:00

Bruck Lajos (1846-1910) festőművész munkáiból

Apja kereskedelmi pályára szánta, de ő a bécsi képzőművészeti akadémiára ment festészetet tanulni. Itt sikerült annyi megrendeléshez jutnia, hogy úrrá legyen anyagi nehézségein, hazaküldött képei alapján elnyert állami ösztöndíjjal 1869-ben beiratkozott a velencei képzőművészeti akadémiára (Accademia di Belle Arti), ahol Pompeo Molmenti tanítványa lett.

1874-ben, rövid római és nápolyi tanulmányút után művészeti tanulmányait Párizsban, Munkácsy Mihály irányítása alatt folytatta.

Hamarosan Párizsban és – a hazai kiállításokra küldött képei révén – Magyarországon is széles körben ismert festőművésszé vált. 1880-ban az Alföldön, 1883-ban Kalotaszegen tett tanulmányutat. 1885-ben Londonba költözött, ahol többek között az uralkodóháztól is számos megrendelést kapott.

1886-ban a londoni magyarok egyesületének elnökévé választották. E minőségében sikerült megakadályoznia az egyesület londoni osztrákok egyesületébe történő beolvasztását.

1895-ben tért haza, ettől kezdve haláláig Budapesten élt és alkotott. Aktívan részt vett a főváros művészeti életében. 1894-ben alapító tagja volt a Nemzeti Szalonnak. 1899-ben a magyar kormány őt bízta meg egy szentpétervári kiállítás szervezésével, melynek megnyitásán II. Miklós cár az Szent Anna-renddel tüntette ki.

kattints a képekre - érdemes!

2016. June 17. 00:00

Nemzeti hőseink - Nagy Imre, Maléter, Losonczy, Gímes Mikós

Nemzeti hőseink

Akik a kommunista diktatúra szekértolóiból, hazaszeretetük parancsára a nemzeti felkelés cselekvő vezetőivé váltak - akik az ellenségnél még egy hatalmasabb ellenfelet is legyőztek: önmagukat!

fotómontázs: Elég

2016. June 16. 00:00

Haza és haladás

Mint tudjuk Franciaország a szabadság, az egyenlőség és a testvériség hazája

Mint tudjuk Franciaország a szabadság, az egyenlőség és a testvériség hazája

Jelenleg 14 afrikai országot kötelez a gyarmati szerződésük arra, hogy devizatartalékuk 85 százalékát a francia központi bankba, és ezzel a francia pénzügyminiszter ellenőrzése alá helyezzék.

2014-es adatok szerint Togónak és még 13 másik afrikai államnak kell gyarmati adót fizetnie Franciaország számára.

Az ellenálló vezetőket vagy meggyilkolták, vagy eltávolították a pozíciójukból.

És ezért nem tiltakozik a nagyon demokratikus Nyugat - mi több egy szavuk sincs hozzá!

grafika hír24

2016. June 16. 00:00

Egyéb

Hungarikumok - Magyar nóta - Temető a Tisza mikor kivirágzik - Magyar nóta - rövid VIDEÓ!

Természeti csoda - Tiszavirágzás a Tiszán – az alföldi, délvidéki, bánsági régióbanAlföld – Délvidék - Bánság

a nóta szövege:

Tavasszal a Tisza, mikor virágzik

Millió kis lepke vize fölött játszik.

De egy sem él addig míg olvasok százig,

Temető a Tisza mikor kivirágzik.

A mi szerelmünk is ilyen kérész élet

alig, született meg máris semmivé lett!

De az én két szemem mindig sürű könnyben ázik

Úgy várom a Tiszát mikor kivirágzik.

Hűvös őszi eső verdesi a fákat

Égőszerelemmel mindhiába várlak

Elnézem a Tiszát,szivem hozzád vágyik,

Halálom a Tisza mikor kivirágzik.

kattints a rövid VIDEÓRA és a képekre - érdemes! http://www.youtube.com/watch?v=p0WfGq1R_Fg

2016. June 16. 00:00

Egyéb , Videó , Zöld világ

Kárpáti póni - a hucul ló

A hucul ló a huculok mindenes, kistestű lova, melyet a Kárpátok pónijának is neveznek.

Ez az erős lófajta rendkívül szívós és ellenálló. A fajta másik neve a kárpáti póni. A hucul lovak általában nyugodtak, lovaglásra, illetve kocsihúzásra egyaránt használhatók az egyébként megközelíthetetlen, erdős területeken is.

A hucul ló a legközelebbi rokona az eurázsiai vadlónak, a tarpánnak, amely mára kihalt. Nevét egy kis etnikai csoport, a huculok után kapta.

A lófajta sokkal régebbi, mint a hucul népcsoport. A fajtát írásos formában először körülbelül 400 évvel ezelőtt említik hegyi tarpánként.

A lengyel koniktól eltérően a hucul fajta csak ritkán kereszteződött háziasított lovakkal. A hucul mindössze 131–145 cm marmagasságú.

Színe legtöbbször sötétpej vagy pej továbbá fakó vagy egérfakó, de akad fekete vagy tarka egyed is. Feje nagy, de nem aránytalan. Egész testalkata zömök benyomást kelt a széles háttal és szüggyel, a dongás mellkassal.

Hátán hátszíj húzódik. Végtagjai rövidek, izmosak. Patái kemények, legtöbbször nem is patkolják.

A hucul rendkívüli tulajdonságait elsősorban a hegyvidékeken értékelték nagyra. Tökéletesen alkalmazkodott a hegyi körülményekhez, a zord időjáráshoz, a szegényes táplálékhoz, munkakészsége kiemelkedő, és a rögös hegyi utakon is biztos a lépte.

kattints a képekre - érdemes!

2016. June 16. 00:00

Egyéb , Zöld világ

Mi nem vagyunk itt idegenek, mi otthon érezzük itt magunkat, még akkor is, ha ez másoknak nem tetszik." Márton Áron

"Akármekkora áldozatot követel szent hitünk és faji jogaink bátor megvallása, vállalnunk kell azokat. Erre kötelez őseink becsülete, saját lelkiismeretünk és gyermekeink tiszta jövője. Félre a sötét gondolatokkal, félre a kétségbeeséssel! Nekünk helyt kell állnunk. Ezt a földet elhagyni nem szabad, mert ez a miénk. Őseink vére és könnye puhította a barázdákat itt; drága hamvaik porladnak Erdély szent röge alatt. Mi nem vagyunk itt idegenek, mi otthon érezzük itt magunkat, még akkor is, ha ez másoknak nem tetszik."

Márton Áron - erdélyi katolikus püspök - 1940

2016. June 16. 00:00

Magyarok a Kárpát-medencében , Haza és haladás