Ahonnan a Tisza, mint egy csörgedező patak, elindul közel ezer kilométeres útjára – Kárpátalja
Ahonnan a legmagyarabb folyó, a Tisza, mint egy csörgedező patak, elindul közel ezer kilométeres útjára – Kárpátalja
A Tisza forrásának a Fekete-Tisza forrását tekintik, s innen mérik folyónk hosszát is (965 km).
A Fekete-Tisza a Máramarosi-havasokban, a Fagyalos-hegységben ered 1265 m-es tengerszint feletti magasságban.
A forráshoz 1889-ben, amikor még Magyarországhoz tartozott, egy kőfalat építettek, közepén egy kialakított csurgóval.
Trianon után a magyar nyelvű táblát cseh-ruszin kétnyelvű táblára cserélték. 1939-ben, a visszatéréskor, az emlékkő tetejére turulmadár került, melyet a szovjet fennhatóság alatt leszedtek.
Mostanra az emlékművet újra turul nélkül találjuk. 2006-ban azonban a szegedi Geo-environ egyesület új, magyar-ukrán nyelvű táblát helyezett az emlékműre.
kattints a képekre - érdemes!
2016. June 12. 00:00
Jó bizonyítéka ennek akár a 2014. április 6.-i országgyűlési választás is
"…sem a megbántást, sem a jótéteményt soha el nem felejti a magyar…"
Katona József (1791-1830) - drámaíró
2016. June 11. 00:00
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Irinyi János (1817-1895)
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Irinyi János (1817-1895)
Egyike volt azoknak a XIX. századi magyar értelmiségieknek, akik egyaránt kivették részüket a kor tudományos, technikai, sőt társadalmi-politikai küzdelmeiből, s akikről elmondhatjuk, hogy sokrétűen teljes életet éltek.
Mint erősen magyar érzésű nemes ember már korábban is részt vett a forradalmi mozgalmakban. Az 1848-49-es szabadságharcban jelentős politikai szerepet játszott. a hagyomány szerint a híres 12 pontot ő szövegezte és küldte Pestre.
Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával, és az állami gyárak felügyeletével. Őrnagyként a nagyváradi lőporgyár vezetője volt.
A szabadságharc bukása után börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után visszavonult a politikai élettől, tudományos munkásságának élt.
A mai köztudatban csak a gyufával kapcsolatos tevékenysége ismert, pedig az új szemléletű kémia egyik legelső hazai terjesztője volt, valamint jelentős szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakításában.
Irinyi a biztonságos gyufa feltalálója.
kattints a képekre - érdemes!
ója.
2016. June 11. 00:00
Nekünk kötelességünk annyi önismerettel, annyi szerénységgel és annyi nemzeti érzéssel telítve lennünk, hogy önmagunk közül a vezetésre hivatottakat előre toljuk." Teleki Pál
"Nekünk kötelességünk annyi önismerettel, annyi szerénységgel és annyi nemzeti érzéssel telítve lennünk, hogy önmagunk közül a vezetésre hivatottakat előre toljuk."
Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, politikus, miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, tiszteletbeli főcserkész
2016. June 10. 00:00
Magyarország fővárosai - A vár - Pozsony - Felvidék
Magyarország fővárosai - A vár - Pozsony - Felvidék
A Pozsonyi vár impozáns épületegyüttese egy, a Duna szintje felett 85 méter magas dombon áll.
A mohácsi tragédia utáni idők magyar fővárosának egyik szimbolikus helyszíne.
A várat többször átépítették, a legnagyobb változáson Mária Terézia uralkodása alatt ment át.
A vár Korona-tornyában őrizték a magyar királyi koronázási ékszereket.
kattints a képekre - érdemes!
2016. June 10. 00:00
Magyar olimpiai aranyérmeseink - Gerevich Aladár (1910-1991) - Hétszeres olimpiai aranyérmesünk vívásban
Magyar olimpiai aranyérmeseink - Gerevich Aladár (1910-1991) - Hétszeres olimpiai aranyérmesünk vívásban
1932 - Los Angeles - kard csapat aranyérem
1936 - Berlin - kard csapat bronzérem
1936 - Berlin - kard egyéni aranyérem
1948 - London - kard egyéni aranyérem
1948 - London - kard csapat aranyérem
1952 - Helsinki - kard csapat ezüstérem
1952 - Helsinki - kard egyéni bronzérem
1952 - Helsinki - tőr csapat aranyérem
1956 - Melbourne - kard csapat aranyérem
1960 - Róma - kard csapat aranyérem
A mai napig büszkék vagyunk a kiváló sportemberre.
Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!
2016. June 10. 00:00
Hungarikumok – Magyar népi díszítések – Höveji csipke - Kisalföld
Hungarikumok – Magyar népi díszítések – Höveji csipke - Kisalföld
A Hungarikum Bizottság döntése értelmében a közelmúltban hat elemmel bővült a Magyar Értéktár, közte a höveji csipkével is.
A höveji hímzők a különböző kézimunka és háziipari kiállításokon évtizedek óta sikeresen szerepelnek, az 1958-as brüsszeli világkiállításon számos egyéb díj mellett aranyérmet is nyertek.
A város főterén található Csipkemúzeum.
A hímzők a munkát mindig a tervezéssel, majd a rajzolással kezdik. A régi „varróasszonyok” között voltak olyanok, akik anélkül hímeztek, hogy előtte felrajzolták volna a mintát.
Kiférceltek egy lukat, azt kivágták és kivarrták, majd mellé hímezték az elképzelt virágokat.
kattints a képekre - érdemes!
2016. June 10. 00:00
Templom és a premontrei rendház - Jászó - Felvidék
Templom és a premontrei rendház - Jászó - Felvidék
Az, hogy a gótikus püspöki palota hol van az egri várban, és hogy a barokk érseki palota az egri sétálóutcában hol van, azt sokan tudjuk. de hogy hol laktak az egri püspökök a török hódoltság idején?
Nos, azt már kevesebben. Amikor a törökök 1596-ban elfoglalták Egert, a papi testület egy rövid ideig Kassán húzódott meg, majd 1614-1649 között Jászón telepedett le (majd 1687-ig újra Kassán).
A felvidéki Jászó Egertől 140 kilométerre északra található, kirándulásaink során érdemes felkeresni a templomot és a premontrei rendházat.
kattints a képekre - érdemes!
2016. June 10. 00:00
Szent István - Szeplőtelen Boldogasszony templom - Fót - Északi-középhegység
Szent István - Szeplőtelen Boldogasszony templombelső - Fót - Északi-középhegység
A fóti római katolikus templomot gróf Károlyi István építtette, amely egyben családi temetkezőhelyül is szolgál.
A tervek elkészítése Ybl Miklóst kérte fel – s bár a szabadságharc és a gróf raboskodásának idején szünetelt az építkezés 1855-re lkészülel.
Ma a Vigadó mellett ez a magyar romantika legjelentősebb alkotása. Valójában nem is egy, hanem két, egymás fölé épített templomból áll a négytornyos, háromhajós, monumentális építmény.
A homlokzaton a Szeplőtlen Szűz 3 méter magas szobra látható.
kattints a képekre - érdemes!
2016. June 09. 00:00
Nagybányai Festők Társasága - Hollósy Simon (Máramarossziget - Partium, 1857 – Técső - Kárpátalja, 1918) festőművész
Hollósy Simon (Máramarossziget - Partium, 1857 – Técső - Kárpátalja, 1918) festőművész
A XIX.. századi naturalizmus és realizmus egyik legkiválóbb magyar képviselője. Máramarosi örmény családból származott.
Előbb Budapesten, majd Münchenben tanult, s itt festette 1885-ben Tengerihántás c. képét, amely külföldön és itthon nagy sikert aratott (Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában).
Münchenben csakhamar szembefordult az akkori akadémiai oktatással, s 1886-ban magániskolát nyitott, amelyben maga köré gyűjtötte az életszerűbb ábrázolásra törekvő fiatalokat. Személyisége erejével, s azzal, hogy a Münchenben kiállított francia képek (Courbet) újszerű értékeire hívta fel a figyelmet, a modern törekvéseknek nyitott utat.
Ez idő tájt készült képei a francia festészet új törekvéseihez igazodva, végleg eltávolodtak az akadémikus stílustól. Hollósy tanítvány-barátai, Réti István és Thorma János biztatására kísérletképpen 1896 nyarán Nagybányára vitte iskoláját, amely a magyar festészet történetében mint a nagybányai irányzat bölcsője nagy szerepet játszott.
Rövidesen megtelepedett Nagybányán; iskolája a szabadtéri napfényes tájfestéssel évtizedekre meghatározta a hazai festészet fejlődésének útját.
1901-ben kivált a nagybányaiak közösségéből, és 1902-től nyaranta Técsőre vitte tanítványait.
kattints a képekre - érdemes!
2016. June 09. 00:00