Csáki-Maronyák József (1910-2002) festményeiből
Csáki-Maronyák József (1910-2002) festményeiből
A Budapesti Műszaki Egyetemen tanult,- 1929-1934.
Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere volt. Többször járt külföldi tanulmányúton (Ausztria, Bulgária, Franciaország, Olaszország, Szovjetunió stb.).
1934-1938 között Orosházán dolgozott, 1945-től a Szépmíves Líceum tanára, majd igazgatója. 1949-1955 között a Magyar Iparművészeti Főiskola tanára volt.
Budapesten élt, nyaranta Tihanyban dolgozott. 1930-tól szerepel kiállításokon.
Műveire az anyagszerű festésmód és a kolorizmus jellemző. Realista munkaábrázolásokat, élet- és tájképeket, csendéleteket alkotott.
kattints a képekre - érdemes!
2016. August 31. 00:00
Árpád-kori templomaink - Szent Márton székesegyház a háttérben Közép-Európa legnagyobb várával , Szepes várával - Szepeshely - Felvidék
Árpád-kori templomaink - Szent Márton székesegyház - és Közép-Európa legnagyobb vára, Szepes vára - Szepeshely - Felvidék
A település a 11. században keletkezett a megerősített bencés kolostor szomszédságában.
A városka Magyarországon egyedülállóan egyházi város volt, melynek egyetlen utcája a kanonoksor, mellette a püspöki palota és a székesegyház.
Eredetileg a 12. században a szepesi prépostság székhelye. A káptalan 1848-ig hiteleshely volt, rendkívül gazdag levéltárral.
1776-óta püspöki székhely, 1945-ben Szepesváraljához csatolták. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.
Szepeshely a világörökség része, tizenhat műemléképület szegélyezi. A székesegyház telis-tele van műkincsekkel, jóllehet tizenhárom hajdani gótikus szárnyasoltára közül ma már csak négyet láthatunk.
kattints a képekre - érdemes!
2016. August 31. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Szent István kardja a Szent Vid székesegyházban - Prága - Csehország
Magyar emlékek a nagyvilágban - Szent István kardja a Szent Vid székesegyházban - Prága - Csehország
A cseh fővárosban őrzik évszázadok óta azt a kardot, amellyel a hagyomány szerint Istvánt övezték fel, midőn 997-ben a Koppány elleni harcba készült. Egyes – tudományos – vélemények szerint Nagy Lajos királyunk adományozhatta 1354 után IV. Károlynak.
A másik elképzelés szerint Anna hercegnő, IV. Béla király leánya vitte magával, amikor apja halála után vejéhez, II. Ottokár cseh királyhoz menekítette a királyi kincstár nagy részét.
A cseh történészek szerint a kardot III. Vencel cseh király (akit korábban Magyarországon is megkoronáztak) vitte magával. Tény, hogy a prágai Szent Vid székesegyház 1368. leltárában már olvasható a jeles tétel: Gladius S. Stephani Regis Ungariae cum manubrio eburneo, azaz “Szent István magyar király kardja elefántcsont markolattal”.
A neves kardot azóta is e székesegyház kincstárában őrzik.
Leírása: A kiváló minőségű pengét és a markolat tüskéjét egy darabból kovácsolták, a markolatgombot és az ellenzőt később szerelték fel.
A 60,6 centiméteres penge a többszöri tisztogatás és restaurálás miatt erősen kopott a használattól, eredetileg hosszabb és szélesebb volt. A mindkét oldali vércsatornán ma már a kopás miatt csak részben és nehezen kivehetők a beépített ULFBREHT felirat betűi, amely személynév, egy Karoling-kori Rajna menti kardkészítő műhely tulajdonosának a neve.
A markolatgomb és az ellenző elefántcsontból készült, s mindkettő erősen kopott az egykori használattól. Mégis kivehető rajta két nyakával egybefonódó sárkányalak.
Magát a markolatot fából készítették, amelyet vas és sárgaréz huzalfonatokkal csavartak körül. A Rajna-vidékről származó pengét valamelyik észak-európai viking műhelyben szerelték fel, s innen való markolata is a X. század végéről.
kattints a képekre - érdemes!
2016. August 30. 00:00
képp John F. Kennedy (1917-1963) - az USA 35. elnöke
Itt az idő, most, vagy soha!...
"Ne azt kérdezd, mit tud érted tenni a hazád, inkább azt, hogy te mit tudsz tenni a hazádért."
John F. Kennedy (1917-1963) - az USA 35. elnöke
képp John F. Kennedy (1917-1963) - az USA 35. elnöke
2016. August 28. 00:00
Október másodika - a honvédelmi népszavazás napja: korunk nándorfehérvári csatája lesz!
Október másodika - a honvédelmi népszavazás napja: korunk nándorfehérvári csatája lesz!
A tét – mint annyiszor történelmünk során - most újra a lét vagy a nemlét kérdése! Családunk, önmagunk, hazánk megvédése, vagy az önfeladás. Az önfeladásnak pedig egyenes következménye lehet, hogy elveszítjük mindazt, ami eddig a biztonságot adta számunkra!
A pénzügyi, gazdasági, katonai háttérhatalom nyugat-európai helytartói által irányított, erőltetett és pénzelt muszlim invázió és kényszerbetelepítés a magyar élettér végét jelenti, ha nem lépünk fel ellene egységesen.
Ez az ördögi terv likvidálni óhajtja mindazt, amit eddig Európának neveztünk. Ennek az első lépése a nemzetállamok megszüntetése; hazánk geopolitikai helyzetéből adódó „adottságai” miatt Magyarországot, a magyar nemzetet kívánja elsőként felszámolni.
Történelmünk vészhelyzetek, nemzeti tragédiák, és nemzeti hősi ellenállások láncolata; ezeknek egyik legfontosabb eleme volt a muszlim terjeszkedés.
Magyarország számára már XV. században, az oszmán birodalom agresszív területszerző hadjáratai idején is a megmaradás vagy a megsemmisülés volt a tét.
Hunyadi János hadvezér seregeivel 1456. július 22-én Nándorfehérvárnál még az óriási túlerővel szemben is megvédte Magyarországot – így Európát – az iszlámtól, a pusztulástól.
Megmentettük Európát, miközben annak nagyhatalmai nem érezték kötelességüknek, hogy támogassák, segítsék a magyar erőfeszítéseket, hősiességet!
Mindezek ellenére és mindezektől függetlenül, honvédőink dicsőséges győzelmet arattak a betolakodók felett. Emlékükre azóta az egész keresztény világban – Kanadától Torockóig, Csetfalvától Új-Zélandig - minden délben megszólalnak a harangok.
Sajnos a „világ dolgai” ismét úgy alakulnak, hogy újra meg kell védenünk önmagunkat!
Földrajzi, geostratégiai helyzetünkből – „ Nyugat-Európa kapuja” státuszunkból – következően most, a XXI. században is vízválasztó elé érkeztünk.
Hunyadi János hadvezérnek - magyarok és az országban élő más nemzetiségűek összefogása eredményeképpen – akkor volt annyi honvédője, hogy visszaverhettük a támadást. Önfeláldozóan harcoló seregeink győzelmének eredményeként a túlerőben lévő ellenség elhagyta hazánk területét.
Ma, 2016-ban is egy hasonló jelentőségű „ütközet” előtt áll a magyarság – időpontja: október 2.
A kérdés: ma van-e annyi önvédelmi képessége a nemzetnek, hogy megvédje magát? Lesz-e annyi honvédőnk, hogy visszaverjük a létünk megsemmisítését célzó mostani támadást?
Hunyadi katonái – egyszerű jobbágyok, nemesek – hősies, halált megvető bátorsággal küzdöttek a ránk törő gonosszal szemben.
Most, október 2-án még nem lesz szükség a hősies, halált megvető bátorságra, hogy győzedelmeskedhessünk az ellen felett. Most „csak” a józan észre lesz szükségünk!
Most „csak” az önvédelem józan parancsát felismerő – pártszimpátiától független – honvédőkre lesz szüksége a hazának.
Manapság nap mint nap hallhatjuk a hivatkozást legkülönfélébb élethelyzetekben, politikai történésekkor:
„Mit tehetnék én? Én csak egy egyszerű kisember vagyok.”
Nos, „itt az idő, most, vagy soha!”
Elérkezett a „kisemberek” ideje. Magunkat, családunkat, a nemzetet csak, és csakis a „kisemberek”, a XXI. századi honvédők menthetik meg az októberi népszavazáson!
Ha lesz elég „katonánk”, akkor most még véráldozatok, hősies áldozatvállalások nélkül megnyerhetjük az ütközetet!
Ha nem leszünk elegen, akkor biztosan elveszünk – és nem majd valamikor, hanem azonnal!
Ha lesz elég „katonánk”, akkor jövőnk is lesz!
Ha akkor, Hunyadi idejében Nándorfehérvár elesett volna – országunk feloldódott volna az iszlám mindent elsöprő áradatában, és ma még ekkora Magyarország és ennyi magyar sem létezhetne!
Mára csupán történelmi emlékek és adatok lennénk.
Október 2-án, a honvédelmi népszavazáson arról döntünk, hogy megtartjuk-e magyarságunkat, gyökereinket; megvédjük-e Magyarországot, vagy elindulunk a teljes megsemmisülés pokolba vezető útján.
Arról döntünk, hogy adunk-e még esélyt saját jövőnknek, vagy „történelmi rossz példává, emlékké” silányulunk!
Én egyszerű „kisemberként” minden esetre elszegődöm a haza védelmére egyszerű honvédőnek, és megvédem a hazát: elmegyek voksolni, és nemmel szavazok a kényszerbetelepítésre!
Mészáros László – a Patrióta Európa Mozgalom alapítója
2016. August 26. 00:00
2016. október 2. - népszavazás Amikor terajtad múlik az önmagad, és a haza sorsa! Én nem megyek önként a vágóhídra - én elmegyek szavazni a kényszerbetelepítés ellen! népszavazás
2016. október 2. - népszavazás
Amikor terajtad múlik az önmagad, és a haza sorsa!
Én nem megyek önként a vágóhídra - én elmegyek szavazni a kényszerbetelepítés ellen!
fotó:C:\Users\user\Pictures\képp Én nem megyek önként a vágóhídra - én elmegyek szavazni a kényszerbetelepítés ellen!.jpg
2016. August 26. 00:00
Krokodilkönnyek Obama
Krokodilkönnyek
Megható és szívszorító is az, amikor a világ leghatalmasabb birodalma elnökének annyira érzékeny a lelke, hogy könnybe lábadnak a szemei a világban tapasztalható rengeteg fegyveres erőszak miatt.
:( :D :D
képp Megható, mikor a világ leghatalmasabb birodalmának az elnökének annyira érzékeny a lelke, hogy könnybe lábadnak a szemei a világban tapasztalható rengeteg fegyveres erőszak miatt
2016. August 23. 00:00
Elhunyt Tamás Ilonka néni, a kettős állampolgárságért folytatott küzdelem ikonikus felvidéki alakja.
Osszuk meg!
A hűség hús-vér szoba - nemzeti hősünk távozott
Elhunyt Tamás Ilonka néni, a kettős állampolgárságért folytatott küzdelem ikonikus felvidéki alakja.
Magyarságáért csendesen, de következetesen és nyilvánosan kiálló magatartásával, példamutató helytállásával 100 évesen fáklyaként lobogott a sokszor nemzetiségét is megtagadó, cserbenhagyó, vélt, vagy valós napi előnyökért megalkuvó felvidéki magyarság, elsősorban annak "elitje", de minden magyar számára is!
Tamás Ilonka magyar nemzeti hősünk! Élete mindannyiunknak példaképül szolgál!
Megmutatta nekünk, hogy miképpen emelkedhet fel egy, a sokak által oly sokszor emlegetett "kis ember", a legnagyobb erkölcsi magasságokba - ő volt az, aki életével jelölte ki az egyetlen helyes, a magyarság megmaradásának a lehetőségét biztosító utat.
2016. August 22. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Benyovszky Móric – Antananarivó és Maroantsetra - Madagaszkár
Magyar emlékek a nagyvilágban - Benyovszky Móric – Antananarivó és Maroantsetra - Madagaszkár
Benyovszky Móric (1741-1786) Felvidéken, a Nyitra-megyei Verbón született. Évtizedekkel ezelőtt magyar játék filmsorozatot forgattak is róla.
Apja halálakor örökösödési vitába keveredett, Mária Terézia megfosztotta birtokaitól. Lengyelországban telepedett le, s mint ottani birtokos, hősiesen védte új hazája földjét az oroszokkal vívott háborúban.
1769-ben súlyosan megsebesült, fogságba esett. Kamcsatkára száműzték, ahol műveltségével, emberismeretével a helyi kormányzó bizalmába férkőzött. Közben elkészítette Kamcsatka első földrajzi, néprajzi és állattani leírását.
1771-ben a fegyenctelepre száműzött cári tisztekkel felkelést szervezett és kiáltványt fogalmazott, ami a későbbi orosz forradalmi mozgalmak manifesztumainak mintájául szolgált. Benyovszky később elhagyta Kamcsatkát, eljutott az Aleuti-szigetekre, majd a Kurilli-szigetek érintésével kikötött Formozán (a mai Tajvanon).
Az angol James Cookot hét évvel előzte meg észak-csendes-óceáni utazásával. Benyovszky látta, hogy az egymással folyamatosan harcban álló ősnépek szemében tekintélyt, felettük hatalmat lehet szerezni. Francia kikötőből indult el, és a Madagaszkártól keletre levő szigeten kötött ki.
1774-ben a malgasiak szigetén a francia uralkodó tiszteletére megalapította Louisbourg városát. Ettől kezdve, ha visszatért is Európába, a szigetre vágyott. Elfogadta a törzsfejedelmek ajánlatát, a kormányzóságot, és a madagaszkári népet választva kilépett a francia király szolgálatából. Elképzelése az volt, hogy Madagaszkárból modern államot szervez.
Számítva a francia bosszúra hadsereget toborzott a bennszülöttekből, de nem bírtak a francia túlerővel. Benyovszky a malgasiakért halt meg – magyarként.
A tizenötmilliós népességű szigetre utazott 2003-ban, a Magyar-Madagaszkári Baráti Társaság első nagy vállalkozásaként elindult expedíciója.
Magukkal vitték a budapesti Benyovszky utcai kertben álló szobor másolatát: madagaszkári avatásán a helyiekkel együtt táncoltak és énekeltek.
Az írástudó malgasiak füzeteikbe másolták a háromnyelvű emléktábla francia, malgasi és magyar szavait. Benyovszky Móricról egyébként legalább öt utcát neveztek el a sziget településein.
A fővárosban, Antananarivóban ezt az utcát domborműves emléktábla is ékesíti.
kattints a képekre!
2016. August 22. 00:00