Döbbenetes - ezt érdemes megnézni! Putyin elmagyarázza min múlik most a világ sorsa – Ez megy a háttérben (magyar felirat) - rövid VIDEÓ!
Döbbenetes - ezt érdemes megnézni!
Putyin elmagyarázza min múlik most a világ sorsa – Ez megy a háttérben (magyar felirat) - rövid VIDEÓ!
Nem árt tudnunk, hogy a média nem egészen (vagy egyáltalán nem) úgy adja elő a dolgokat, ahogy azok a valóságban történnek. De még a sajtó munkatársai sincsenek mindig tisztában a helyzettel.
2016. júliusban, a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum keretében Putyin újságíróknak mondta el, hogyan és miért került veszélybe a béke a világon, ami eddig a stratégiai egyensúlynak köszönhetően el tudta kerülni a komoly háborús helyzeteket. (Feliratozás az eredeti orosz szöveg alapján.)
kattints a VIDEÓRA - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=jfR5krZqIL8
2016. August 19. 00:00
Perlmutter Izsák (1866-1932) festőművész képeiből
Perlmutter Izsák (1866-1932) festőművész képeiből
Magyar Mannheimer Gusztávnál és Karlovszky Bertalannál tanult, majd 1891-ben néhány hónapot Párizsban a Julian Akadémián töltött.
Hazatérve Bihari Sándorhoz került, de 1894-ben ismét Párizsba utazott. 1898-tól 1904-ig Hollandiában élt, ahol főleg tájképeket és életképeket festett.
Hazatérése után egy ideig Szolnokon, majd Besztercebányán élt, később Rákospalotán telepedett le.
Városképekkel és figurális intéreurökkel szerepelt a kiállításokon. Legjelentősebb színes népi intérieurje a Parasztszoba, Önarcképe a firenzei világhírű Uffizi Képtárban van.
kattints a képekre - érdemes!
2016. August 19. 00:00
Egykori politikai utasításokból lett „tudományos irányvonalak” megkövesedése okán tartják még ma is a magyar nyelv helyét a finnugor nyelvek családjában – rövid könyvszemle - magyar nyelv
Egykori politikai utasításokból lett „tudományos irányvonalak” megkövesedése okán tartják még ma is a magyar nyelv helyét a finnugor nyelvek családjában – rövid könyvszemle
Marácz László, az Amszterdami Egyetem professzora, az összehasonlító nyelvészet világhírű szaktekintélye könyvének lényege: a magyar nyelv helyét hibás módszertan alapján állapították meg és tartják ott ma is, a finnugor nyelvek családjában.
A magyar nyelvészek nem hajlandók figyelembe venni, hogy adott szavak, amelyeknek finnugor eredetet tulajdonítanak, megvannak az altaji (török, mongol) nyelvekben is.
Marácz László szerint fel kell adni a nyelvcsaládokkal való nyelvmeghatározás jelenleg használt formáját, és helyette az areális (egy földrajzi térségben beszélt nyelvek kölcsönhatását kutató) nyelvészet eszköztárát használva kell megvizsgálnunk egyes nyelvek kialakulását, helyzetét.
A magyar nyelv a jelenlegi Kazahsztán területén, Közép-Ázsiában fejlődött ki az Andronovo-kultúra alapján (i. e. 1800-1400).
A magyar ősnyelv északon érintkezett bizonyos finnugor csoportokkal, délről és keletről az altajiakkal és törökökkel. A magyar nyelv nem átvett ezektől, hanem átadott ezeknek nyelvi elemeket.
Ezek nem csupán szavak, hanem nyelvi struktúrák is, amelyek nemcsak a magyarban vannak meg, hanem megjelennek a türk és a finnugor nyelvekben is.
Marácz szerint a magyar nyelv az ősmagyar törzsek lovas nomád életmódjából eredően az i. e. 1. évezredtől kezdve egyfajta közvetítő nyelvként működött széles nagy térségben.
Ez magyarázza, hogy bizonyos jelenségek bekerültek a balti-szláv és az iráni nyelvekbe is. Miért a magyar nyelv az, amely hat másokra, nem azok rá, ahogyan ma tanítja a nyelvészet?
Marácz szerint az ok roppant egyszerű: a megoldás a magyar nyelv természetében keresendő. A magyar nyelv ugyanis gyöknyelv, amely változatlan nyelvi gyökök képzésével jött létre, így fejlődik, nem idegen elemek beépítése segítségével, mint a nyelvek nagy többsége.
A magyar nyelvet logikus felépítése és szabályosságai tették ellenállóvá a változásokkal szemben és lehetett ezért belőle közvetítő nyelv. Hogy miért nem vették figyelembe ezt a magyar nyelvészek korábban?
Nos azért, mert a török-ugor (nylev)háború előtt már lezajlott egy nagy nyelvészeti háború, és ebben a gyöknyelvészetet a hivatalos irányadók (Hunfalvy Pál és Budenz József) elítélték, mint provinciális irányzatot és adminisztratív eszközökkel kegyetlenül felléptek a követők ellen.
A gyöknyelvészet a régiségtárba került, amivel komoly tudós nem foglalkozott. Hasonló bánásmódban részesült a harmadik akadémiai háborúban a rovásírás. E három nagy akadémiai per tipikusan politikai manipuláció.
Hogy miért történt ez így, arra Marácz pontos leírást ad. Újdonság néhány egykori titkos ügynök konkrét azonosítása az osztrák belügyi papírok alapján.
További gondos munkát igényel az egykori politikai utasításokból lett „tudományos irányvonalak” hagyományozásmódja is.
Magyar Hírlap
2016. August 18. 00:00
Horváth G. Andor (1876-1966) festőművész képeiből
Budapesten Karlovszky Bertalannál, majd Lotz Károlynál, végül Bécsben az Akadémián tanult. Főleg arcképeket és életképeket megörökítő festő 1897-től szerepel a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon kiállításain. A Magyar Nemzeti Galéria is őrzi több festményét.
2016. August 18. 00:00
Bencés apátsági templom - Garamszentbenedek - Felvidék
Bencés apátsági templom - Garamszentbenedek - Felvidék
Első írásos említése 1075-ből származik I. Géza királytól, aki gazdag adományokat ajánlott fel a bencés apátság számára.
Az adománylevélből kitűnik, hogy az itteni kolostor építése 1075 előtt megkezdődött, 1060 és 1075 közé tehető.
Az első templomuk az alapítás idejében épült román stílusban, amelyet a XIV. században gótikus stílusban átépítettek.
A templom többször leégett ill. elpusztult, utoljára az 1881-es tűzvész után építették újjá.
Ez a legrégebbi bencés apátságok egyike. Tornya 48 méter magas, a templomhajó hossza 38 méter.
kattints a képekre - érdemes!
2016. August 18. 00:00
Platon (Kre. 427-Kre. 347) - ókori görög filozófus, iskolaalapító
Platon (Kre. 427-Kre. 347) - ókori görög filozófus, iskolaalapító
A tükörbe nézés, szembesülés önmagukkal, ezért sokszor rendkívül kényelmetlen dolog. A tükröt tartó ember utálata sokkal kényelmesebb megoldás.
képp Platon (Kre. 427-Kre. 347) - ókori görög filozófus, iskolaalapító A tükörbe nézés, szembesülés önmagukkal, ezért sokszor rendkívül kényelmetlen dolog. A tükröt tartó ember utálata sokkal kényelmesebb megoldás.
2016. August 17. 00:00
Népszavazás - invázió A lét a tét!
A lét a tét!
Az EU felelőtlen politikája, minden napjaink biztonságát, Európa, Magyarország jövőjét teszi nap mint nap kockára!
Október 2-án, a kényszerbetelepítés elleni népszavazáson üzenjük meg Brüsszelnek, hogy ők is megértsék: mi nem adjuk elődeink vérével megvédett, megőrzött hazánkat!
fotó: képp Az EU felelőtlen politikája a minden napjaink biztonságát, Európa, Magyarország jövőjét teszi nap mint nap kockára!
2016. August 17. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Széchenyi Ödön-emléktábla - Párizs - Franciaország
Magyar emlékek a nagyvilágban - Széchenyi Ödön-emléktábla - Párizs - Franciaország
Gróf Széchenyi Ödön (1839-1922) a “legnagyobb magyar” kisebbik fiaként Pozsonyban született. Széchenyi István halálát követően, 21 évesen került Pestre, ahol a közlekedés szinte minden ágával foglalkozott. 1862-ben megbízást kap, hogy utazzon Londonba a világkiállításra.
Itt keresi fel a híres tűzoltó gárdát a “Fire Brigade”-ot, az ott tapasztaltakat felhasználva szervezte meg itthon – és később török földön – a tűzoltó egyleteket.
Angliában készíttetett egy hosszú csónakot, és a Dunáig szállíttatva azt, evezve jött haza, Pestre. A vízi közlekedés lehetőségei később sem hagyták nyugodni: hajóskapitányi vizsgát tett, majd az általa építtetett “Hableány” nevű piciny gőzössel 1867 tavaszán Párizsba utazott a Duna-Majna-Rajna-Marne, végül a Szajna útvonalon, így jutott el május 18-án a párizsi világkiállításra.
Az utazással be akarta bizonyítani, hogy az ország vízi úton összeköttetést teremthet a nyugattal (akkor még nem volt összefüggő vasútvonal, amin ugyanezt meg lehetett volna tenni).
Óriási érdeklődéssel fordultak felé, a “Hableányt” aranyéremmel díjazták, őt magát pedig a francia becsületrenddel tüntették ki. III. Napóleon két ízben is felkereste a Szajnán ringatózó hajót és tulajdonosát,
Széchenyi grófot. Hazai tervei és javaslatai közül eredményesen valósították meg az “emelőgépet” – a Buda-vári gőzsiklót, amit 1870-ben adtak át.
1873-’74-ben Svábhegyi Fogaskerekű Vasút “ihletője” ugyancsak Széchenyi Ödön volt.
kattints a képekre - érdemes!
2016. August 16. 00:00
A gyarmatosító osztrákok ezt is elrabolták, és a mai napig nem szolgáltatták vissza! Magyar emlékek a nagyvilágban – Máriapócsi Könnyező Madonna - Szent István székesegyház - Bécs - Ausztria
Augusztus 15. - Ma van Nagyboldogasszony Napja!
A gyarmatosító osztrákok ezt is elrabolták, és a mai napig nem szolgáltatták vissza!
Magyar emlékek a nagyvilágban – Máriapócsi Könnyező Madonna - Szent István székesegyház - Bécs - Ausztria
A Máriapócsi Madonna képe 1679-ből származik, mely a szóbeszéd szerint könnyeket hullatva segítette győzelemre Savoyai Jenő seregeit a török ellen.
A kép 1696. november 4-től december 8-ig könnyezett. Abban az időben katonák állomásoztak a faluban, magánházaknál elszállásolva. A falusiak mellett ők is szemtanúi voltak a könnyezésnek.
Az eset hírére megindult a tisztelők és kíváncsiak áradata a környékről, s megkezdődtek az egyházi vizsgálatok is. A könnyezés híre Bécsbe is eljutott.
Eleonóra császárné biztatására I. Lipót császár a képet Bécsbe vitette. Máig ott tisztelik a Szent István-dóm jobb oldali első mellékoltárán.
Idegenben soha többé nem könnyezett Szűz Mária, Magyarország királynője. A csodás Mária-ikonjukat visszakövetelő pócsiak megnyugtatására Telekessy István egri püspök 1707-ben egy hasonló képet készíttetett.
1715 . augusztus 1-én, 2-án és 5-én ez a kép is könnyeket hullatott. A kegykép számára és a felélénkülő búcsújárás szolgálatára 1731 és 1749 között felépült a mai kegytemplom és a Nagy Szent Vazulról elnevezett bazilika kolostor.
A harmadik csodás könnyezést 1905. december 2-án, 9-én, majd 30-án és 31-én jegyezték fel. XII. Pius pápa a Mária-év kapcsán a máriapócsi kegytemplomot 1948-ban basilica minor rangra emelte.
kattints a képekre - érdemes!
2016. August 15. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Széchenyi Ödön emlékek - Isztambul - Törökország
Magyar emlékek a nagyvilágban - Széchenyi Ödön emlékek - Isztambul - Törökország
Gróf Széchenyi Ödön (1839-1922) a “legnagyobb magyar” kisebbik fiaként Pozsonyban született. Széchenyi István halálát követően, 21 évesen került Pestre, ahol a közlekedés szinte minden ágával foglalkozott.
A gróf 1870 júniusában Konstantinápolyban járt, ahová éppen egy pusztító tűzvész után érkezett, és felajánlotta a segítségét, hogy magyar mintára felállítja a hivatásos és önkéntes tűzoltóságokat.
Itthonról átvezényelt lánglovagokkal tartottak bemutatót, ennek hatására az uralkodó azonnal megbízta Széchenyit, hogy magyar mintára hozza létre a török tűzoltóságot.
Isztambulban a Tűzoltó Múzeum Széchenyi Ödön nevét viseli ma is. Az évekig tartó munka olyannyira elhúzódott, hogy végül Konstantinápolyban maradt a gróf, fél évszázad után ott is halt meg.
Az egymást váltó török szultánok megbecsülték, több kitüntetést, rangot kapott, állítólag ő volt az első keresztény, aki a Pasa vagy Basa címet úgy nyerte el, hogy nem kellett muzulmán hitre áttérnie.
Széchenyi Ödön a legmagasabb rangú tábornokok közé tartozott, temetése – a szultáni pasa és magyar gróf végrendelete szerint – katonai és tűzoltó megemlékezés melletti török-magyar szertartás volt. Isztambul európai oldalán, a Feriköy keresztény temető római-katolikus szektorában nyugszik, emlékműnek is beillő sírköve szabadon látogatható.
kattints a képekre - érdemes!
2016. August 14. 00:00