Árpád-kori templomaink - Szentháromság-templom - Velemér - Őrség - Dunántúl
Árpád-kori templomaink - Szentháromság-templom - Velemér - Őrség - Dunántúl
Csonka-Magyarország sok szempontból legkülönlegesebb temploma a Szentháromság tiszteletére szentelt, egyhajós, nyugati tornyos, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel ellátott, kőből és téglából épült veleméri katolikus templom, ami a mostani falu déli végében található Papréten emelkedik.
Velemér 10 falu központja volt az Árpád-kor elején, ezért feltehető, hogy a templom vagy elődjének építését még Szent István rendelte el. A veleméri templomot úgy keletelték, hogy a Szentháromság vasárnapján kelő Nap első sugara a Szentháromság a szentély boltozatán lévő jelképére essen.
Az építők és a freskót készítő Aquila János ezen kívül figyeltek a napfordulóra is. A templom tudós plébánosa, Kovács József megfigyelte, hogy a téli napforduló hajnalán a szentély délkeleti kerek ablakán besütő napsugarak a Madonna ölében ülő gyermek Jézust világítják meg elsőként.
A téli napforduló a napisten feltámadásának pillanata, a boldogabb kor eljövetelének ígérete.
A nemlét sötétjében a napkeltére várakozó templom méltó módon jelzi is ezt a korszakváltást: a kisded felragyogó arca mintegy életre kel a néhány perces sugárözönben.
kattints a képekre - érdemes!
2016. September 03. 00:00
október 2 - népszavazás
Legyen ebből elég!
És a magyarországi hazaáruló szoclib politikai bérencek továbbra is össze-vissza hazudoznak a bevándorlási népszavazás kapcsán!
Viszont ki kell végre mondanunk azt is, hogy az a magyar választó is hazaárulást követ el tudatosan, vagy tájékozatlanságból, netán politikai vaksága okán, aki ezeket "követi" - aki rájuk hallgatva nem megy el szavazni, vagy igennel szavaz, illetve szándékosan érvénytelenül voksol. .
(A hazaáruló ugyanis az, aki a saját hazája érdekeit elárulja)
fotó: Elég
2016. September 02. 00:00
Egymás lángjából visznek maguknak világosságot Tormay Cécile (1876-1937) - író, műfordító,
Egymás lángjából visznek maguknak világosságot
"Az asszonyi életben a vallás nagyobb teret foglal el, mint a férfi életében. Maga a Teremtés akarta ezt.
A férfi és a nő teljesen egyenlő értékek, de különböző értékek. A férfié a gondolat világa, az asszonyé az érzés világa.
Ha az asszony a gondolat világában akar alkotni, a férfihoz megy tanulni, az ő lángjából visz magának világosságot, ha a férfi az érzés világában akar teremteni, az asszonyhoz megy tanulni, és az ő lángjából visz tüzet magának."
Tormay Cécile (1876-1937) - író, műfordító,
akit 1936-ban és 1937-ben is Nobel-díj jelöltje volt - másodszori jelölésekor csak azért nem kapta meg, mert hirtelen elhunyt, és a szabályzat szerint csak élő személy kaphatja meg a díjat.
2016. September 01. 00:00
Árpád-kori templomaink - Premontrei bazilika és kolostor - Zsámbék - Dunántúl
Árpád-kori templomaink - Premontrei bazilika és kolostor - Zsámbék - Dunántúl
A Premontrei kolostor romjai Budapesttől nyugatra, dombos vidéken, egy messziről látható halom tetején magaslanak, és mintegy uralják a környező tájat.
A templomrom egész pontosan egy háromhajós premontrei bazilika és kolostor maradványai, melyek a XIII. század közepén 1220-34 között épültek késő római - korai gótikus stílusban.
1763-ban a nagy komáromi földrengés rombolta le, azóta áll ebben az állapotában.
Jelenleg a rom belső területe is látogatható. A hajdani kolostor dongaboltozatos termében kőtár tekinthető meg.
kattints a képekre - érdemes!
2016. September 01. 00:00
Szeptember
"Ó
Szeptember
"Ó hány szeptembert értem eddig ésszel!
a fák alatt sok csilla, barna ékszer:
vadgesztenyék. Mind Afrikát idézik,
a perzselőt! a hűs esők előtt.
Felhőn vet ágyat már az alkonyat
s a fáradt fákra fátylas fény esőz.
Kibomló konttyal jő az édes ősz."
Naptár - részlet
Radnóti Miklós (1909-1941) - költő
2016. September 01. 00:00
Csáki-Maronyák József (1910-2002) festményeiből
Csáki-Maronyák József (1910-2002) festményeiből
A Budapesti Műszaki Egyetemen tanult,- 1929-1934.
Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere volt. Többször járt külföldi tanulmányúton (Ausztria, Bulgária, Franciaország, Olaszország, Szovjetunió stb.).
1934-1938 között Orosházán dolgozott, 1945-től a Szépmíves Líceum tanára, majd igazgatója. 1949-1955 között a Magyar Iparművészeti Főiskola tanára volt.
Budapesten élt, nyaranta Tihanyban dolgozott. 1930-tól szerepel kiállításokon.
Műveire az anyagszerű festésmód és a kolorizmus jellemző. Realista munkaábrázolásokat, élet- és tájképeket, csendéleteket alkotott.
kattints a képekre - érdemes!
2016. August 31. 00:00
Árpád-kori templomaink - Szent Márton székesegyház a háttérben Közép-Európa legnagyobb várával , Szepes várával - Szepeshely - Felvidék
Árpád-kori templomaink - Szent Márton székesegyház - és Közép-Európa legnagyobb vára, Szepes vára - Szepeshely - Felvidék
A település a 11. században keletkezett a megerősített bencés kolostor szomszédságában.
A városka Magyarországon egyedülállóan egyházi város volt, melynek egyetlen utcája a kanonoksor, mellette a püspöki palota és a székesegyház.
Eredetileg a 12. században a szepesi prépostság székhelye. A káptalan 1848-ig hiteleshely volt, rendkívül gazdag levéltárral.
1776-óta püspöki székhely, 1945-ben Szepesváraljához csatolták. A trianoni békeszerződésig Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.
Szepeshely a világörökség része, tizenhat műemléképület szegélyezi. A székesegyház telis-tele van műkincsekkel, jóllehet tizenhárom hajdani gótikus szárnyasoltára közül ma már csak négyet láthatunk.
kattints a képekre - érdemes!
2016. August 31. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Szent István kardja a Szent Vid székesegyházban - Prága - Csehország
Magyar emlékek a nagyvilágban - Szent István kardja a Szent Vid székesegyházban - Prága - Csehország
A cseh fővárosban őrzik évszázadok óta azt a kardot, amellyel a hagyomány szerint Istvánt övezték fel, midőn 997-ben a Koppány elleni harcba készült. Egyes – tudományos – vélemények szerint Nagy Lajos királyunk adományozhatta 1354 után IV. Károlynak.
A másik elképzelés szerint Anna hercegnő, IV. Béla király leánya vitte magával, amikor apja halála után vejéhez, II. Ottokár cseh királyhoz menekítette a királyi kincstár nagy részét.
A cseh történészek szerint a kardot III. Vencel cseh király (akit korábban Magyarországon is megkoronáztak) vitte magával. Tény, hogy a prágai Szent Vid székesegyház 1368. leltárában már olvasható a jeles tétel: Gladius S. Stephani Regis Ungariae cum manubrio eburneo, azaz “Szent István magyar király kardja elefántcsont markolattal”.
A neves kardot azóta is e székesegyház kincstárában őrzik.
Leírása: A kiváló minőségű pengét és a markolat tüskéjét egy darabból kovácsolták, a markolatgombot és az ellenzőt később szerelték fel.
A 60,6 centiméteres penge a többszöri tisztogatás és restaurálás miatt erősen kopott a használattól, eredetileg hosszabb és szélesebb volt. A mindkét oldali vércsatornán ma már a kopás miatt csak részben és nehezen kivehetők a beépített ULFBREHT felirat betűi, amely személynév, egy Karoling-kori Rajna menti kardkészítő műhely tulajdonosának a neve.
A markolatgomb és az ellenző elefántcsontból készült, s mindkettő erősen kopott az egykori használattól. Mégis kivehető rajta két nyakával egybefonódó sárkányalak.
Magát a markolatot fából készítették, amelyet vas és sárgaréz huzalfonatokkal csavartak körül. A Rajna-vidékről származó pengét valamelyik észak-európai viking műhelyben szerelték fel, s innen való markolata is a X. század végéről.
kattints a képekre - érdemes!
2016. August 30. 00:00
képp John F. Kennedy (1917-1963) - az USA 35. elnöke
Itt az idő, most, vagy soha!...
"Ne azt kérdezd, mit tud érted tenni a hazád, inkább azt, hogy te mit tudsz tenni a hazádért."
John F. Kennedy (1917-1963) - az USA 35. elnöke
képp John F. Kennedy (1917-1963) - az USA 35. elnöke
2016. August 28. 00:00
Október másodika - a honvédelmi népszavazás napja: korunk nándorfehérvári csatája lesz!
Október másodika - a honvédelmi népszavazás napja: korunk nándorfehérvári csatája lesz!
A tét – mint annyiszor történelmünk során - most újra a lét vagy a nemlét kérdése! Családunk, önmagunk, hazánk megvédése, vagy az önfeladás. Az önfeladásnak pedig egyenes következménye lehet, hogy elveszítjük mindazt, ami eddig a biztonságot adta számunkra!
A pénzügyi, gazdasági, katonai háttérhatalom nyugat-európai helytartói által irányított, erőltetett és pénzelt muszlim invázió és kényszerbetelepítés a magyar élettér végét jelenti, ha nem lépünk fel ellene egységesen.
Ez az ördögi terv likvidálni óhajtja mindazt, amit eddig Európának neveztünk. Ennek az első lépése a nemzetállamok megszüntetése; hazánk geopolitikai helyzetéből adódó „adottságai” miatt Magyarországot, a magyar nemzetet kívánja elsőként felszámolni.
Történelmünk vészhelyzetek, nemzeti tragédiák, és nemzeti hősi ellenállások láncolata; ezeknek egyik legfontosabb eleme volt a muszlim terjeszkedés.
Magyarország számára már XV. században, az oszmán birodalom agresszív területszerző hadjáratai idején is a megmaradás vagy a megsemmisülés volt a tét.
Hunyadi János hadvezér seregeivel 1456. július 22-én Nándorfehérvárnál még az óriási túlerővel szemben is megvédte Magyarországot – így Európát – az iszlámtól, a pusztulástól.
Megmentettük Európát, miközben annak nagyhatalmai nem érezték kötelességüknek, hogy támogassák, segítsék a magyar erőfeszítéseket, hősiességet!
Mindezek ellenére és mindezektől függetlenül, honvédőink dicsőséges győzelmet arattak a betolakodók felett. Emlékükre azóta az egész keresztény világban – Kanadától Torockóig, Csetfalvától Új-Zélandig - minden délben megszólalnak a harangok.
Sajnos a „világ dolgai” ismét úgy alakulnak, hogy újra meg kell védenünk önmagunkat!
Földrajzi, geostratégiai helyzetünkből – „ Nyugat-Európa kapuja” státuszunkból – következően most, a XXI. században is vízválasztó elé érkeztünk.
Hunyadi János hadvezérnek - magyarok és az országban élő más nemzetiségűek összefogása eredményeképpen – akkor volt annyi honvédője, hogy visszaverhettük a támadást. Önfeláldozóan harcoló seregeink győzelmének eredményeként a túlerőben lévő ellenség elhagyta hazánk területét.
Ma, 2016-ban is egy hasonló jelentőségű „ütközet” előtt áll a magyarság – időpontja: október 2.
A kérdés: ma van-e annyi önvédelmi képessége a nemzetnek, hogy megvédje magát? Lesz-e annyi honvédőnk, hogy visszaverjük a létünk megsemmisítését célzó mostani támadást?
Hunyadi katonái – egyszerű jobbágyok, nemesek – hősies, halált megvető bátorsággal küzdöttek a ránk törő gonosszal szemben.
Most, október 2-án még nem lesz szükség a hősies, halált megvető bátorságra, hogy győzedelmeskedhessünk az ellen felett. Most „csak” a józan észre lesz szükségünk!
Most „csak” az önvédelem józan parancsát felismerő – pártszimpátiától független – honvédőkre lesz szüksége a hazának.
Manapság nap mint nap hallhatjuk a hivatkozást legkülönfélébb élethelyzetekben, politikai történésekkor:
„Mit tehetnék én? Én csak egy egyszerű kisember vagyok.”
Nos, „itt az idő, most, vagy soha!”
Elérkezett a „kisemberek” ideje. Magunkat, családunkat, a nemzetet csak, és csakis a „kisemberek”, a XXI. századi honvédők menthetik meg az októberi népszavazáson!
Ha lesz elég „katonánk”, akkor most még véráldozatok, hősies áldozatvállalások nélkül megnyerhetjük az ütközetet!
Ha nem leszünk elegen, akkor biztosan elveszünk – és nem majd valamikor, hanem azonnal!
Ha lesz elég „katonánk”, akkor jövőnk is lesz!
Ha akkor, Hunyadi idejében Nándorfehérvár elesett volna – országunk feloldódott volna az iszlám mindent elsöprő áradatában, és ma még ekkora Magyarország és ennyi magyar sem létezhetne!
Mára csupán történelmi emlékek és adatok lennénk.
Október 2-án, a honvédelmi népszavazáson arról döntünk, hogy megtartjuk-e magyarságunkat, gyökereinket; megvédjük-e Magyarországot, vagy elindulunk a teljes megsemmisülés pokolba vezető útján.
Arról döntünk, hogy adunk-e még esélyt saját jövőnknek, vagy „történelmi rossz példává, emlékké” silányulunk!
Én egyszerű „kisemberként” minden esetre elszegődöm a haza védelmére egyszerű honvédőnek, és megvédem a hazát: elmegyek voksolni, és nemmel szavazok a kényszerbetelepítésre!
Mészáros László – a Patrióta Európa Mozgalom alapítója
2016. August 26. 00:00