Áprily Lajos mársius

Március

A nap tüze, látod,

a fürge diákot

a hegyre kicsalta: a csúcsra kiállt.

Csengve, nevetve

kibuggyan a kedve

s egy ős evoét a fénybe kiált.

Régi, kiszáradt

tó vize árad,

néma kutakban a víz kibuzog.

Zeng a picinyke

szénfejű cinke

víg dithyrambusa: dactilusok.

Selymit a barka

már kitakarta,

sárga virágját bontja a som.

Fut, fut az áram

a déli sugárban

s hökken a hó a hideg havason.

Barna patakja

napra kacagva

a lomha Marosba csengve siet.

Zeng a csatorna,

zeng a hegy orma,

s zeng – ugye zeng, ugye zeng a szíved?

Áprily Lajos (Brassó, 1887 - Budapest, 1967) - költő

2017. March 11. 00:00

Egyéb

Az alábbi történet Wass Albert Élete című könyvből van, meglehetősen tanulságos - sok mindenre választ ad

“Alig értem ki Amerikába, jó negyven esztendeje annak, amikor csak bekopogtatott New Yorki hotelszobámba egy úriember, aki valamikor régen a kolozsvári Ellenzék nevezetű napilap firkásza volt. Havas Emil nevezetű, akiből időközben amerikai újságíró lett, a New York Times munkatársa, a Reiader’s Digiest társszerkesztője, a szűk kis szobámba lépve előbb keskenyre húzott szemekkel végignézett, majd megcsóválta a fejét. – Öregebbnek hittem- vallotta be -, nagy kár lenne, ha tehetségét olyasmire pazarolná, amit mostanában ír.

Én egy ajánlattal jövök – tért látogatóm a tárgyra- Írjon egy könyvet, ahogy azt mi kitervezzük magának, és garantálom, hogy bestsellert csinálunk belőle, a Reiader’s Digiest is lehozza, filmet is csinálunk belőle, s egy év sem telik bele, egymillió dollárt keres vele!

Megkérdeztem, hogy mi lenne a téma. – Az én életem például – jött a felelet - Zsidó fiút megvernek a fasiszta diákok, sok kaland után kijut Amerikába, és itt kibontakozik a tehetsége, híres ember lesz belőle…..

Talán tíz percet tölthettünk együtt . – Idefigyeljen – mondta végül is, ha elfogadja az ajánlatunkat és úgy ír, ahogy azt mi akarjuk, sikeres amerikai írót csinálunk magából.

De ha nem – és itt fölemelte a hangját Havas úr- soha egyetlen könyve sem jelenik meg ebben az országban, érti?

Kezünkben van az amerikai sajtó, a könyvkiadás és a filmipar. Ebben az országban azt olvasnak csak, amit mi adunk a kezükbe, azt látnak és hallanak, amit mi akarunk. Ha itt akar élni, akkor vagy úgy ír, ahogy azt mi megkívánjuk, vagy nem ír semmit!”

Két esztendő se kellett hozzá, s rájöttem, Havas Emilnek igaza volt. Hiába küldözgettem angolra fordított kézirataimat kiadóknak és folyóiratoknak, többnyire még csak vissza sem küldték azokat.

Végül is egy jó nevű irodalmi ügynökség elárulta a titkot: „A maga neve feketelistán van. Nincs kiadó, amelyik el merné fogadni”.

(Turcsány Péter: Wass Albert élete című könyv - részlet)

2017. March 11. 00:00

Egyéb , Haza és haladás

Munkácsy Mihály (1844-1900) - Honfoglalás

Árpád valójában nem idegeneket, hanem magyarokat talált az új hazában. A magyarok őstörténete és honfoglalása mind a történeti irodalomban és a szépirodalomban, mind a képzőművészetben sokszor földolgozott esemény, s különösen a 19. században, amikor tudományosan is rögzítették a Honfoglalás utolsó szakaszának 896-os időpontját.

Ennek ezeréves évfordulója, az 1896-os millennium alkalmából számos jelentős képzőművészeti alkotás is született.

Az 1871-től Párizsban élő, s ott hírnevet szerzett Munkácsy Mihálynak az épülő új budapesti országház épületébe szánt monumentális képe azt a pillanatot örökíti meg, amikor Árpád vezér fehér lován ülve méltóságteljesen, vezérei pedig ujjongva fogadják az új haza lakóinak ajándékát - Anonymus 12. századi mondáját alapul véve -, a fehér lóért cserébe földet, füvet és vizet hozó szlávok hódolatát.

A kép ötlete Jókai Mórtól, az írótól származik még 1882-ből, de Munkácsy hivatalos megrendelést az Országháztól csak l890 novemberében kapott, amikor már folytak az építkezések.

A kép politikai üzenetét szintén Jókai Mór fogalmazta meg: Árpád ne pusztító hódítóként, hanem méltóságteljes vezérként jelenjen meg, aki népének hazát szerzett és békében kíván élni az itt élőkkel.

A békekötés fontos mozzanat volt, mivel ez a jogi aktus lett a magyar államiság jogalapja, minden további történés forrása, ezredév legitimitásának záloga. A kép egyben azt a kedvelt történeti felfogást, a kettős honfoglalás elméletét is tükrözi, amely szerint Árpád valójában nem idegeneket, hanem magyarokat talált az új hazában.

Ezek a magyarok pedig - akik ujjongva fogadják Árpád magyarjait - az egykor Attila uralma alatt itt élt hunok leszármazottai voltak.

A képet 1893-ban befejezte Munkácsy, de ekkor az Országház épülete még nem volt készen. Ahogy azonban az átadás közeledett, egyre többen ellenezték, hogy a festmény az eredetileg meghatározott helyére, a nagy ülésterembe az elnöki pulpitus mögé kerüljön.

Az ellenzők között volt Steindl Imre építész és több politikus is. Mindannyian a kép méretére hivatkoztak, de az igazi ok vélhetően a nemzetiségi problémák kiéleződése volt, amelyet a mű kapcsán is sokan fölvetettek.

Végül a kép a Nemzeti Múzeumba került, majd 1905-től a Szépművészeti Múzeum oldalfolyosóján volt kiállítva. 1929-ben Scitovszky Béla, az országgyűlés elnöke kezdeményezte a Parlamentbe kerülését, ahol az elnöki terem hosszanti falába építették be.

A képen két ismert figura is felfedezhető. A jobb szélen, egészen hátul a beszélgető magyarok között az egyikben Munkácsy önarcképét láthatjuk, míg a fehér ló feje mögötti szakállas vezér Jókai Mór arcvonásit hordozza.

kattints a képekre - érdemes!

2017. March 11. 00:00

Egyéb ,

Vajon milyen titkokat őriz a Vatikán a magyarság őstörténetéről?

"A Vatikán szigorúan őrzött iratainak nyilvánosságra hozatala megrendítené a magyarság valós őstörténetét, történelmi küldetését nem ismerő európai és egyetemes közvéleményt és átrendezésre kényszerítené a történelem oktatását.

Az iratok titkosságának feloldása ma még nem lenne megalapozott cselekedet, mert az emberiség nem érett az ismeretanyag lojális megértésére.

Napjainkban még feszültségeket keltene az iratok közzététele. De el fog jönni, majd azaz idő, amikor őszinte tisztelet és csodálat fogja övezni a magyarságot."

VI. Pál pápa (1897-1978)

2017. March 11. 00:00

Egyéb , Haza és haladás

Az élő szabadtéri múzeum - Szenna - Dunántúl

A település központjában - egy élő falu közepén szabadtéri néprajzi múzeumot hoztak létre.

Ez egyedülálló Magyarországon. Református templomát a 18. században építettek.

A Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény 1982-ben Európa Nostra-díjat kapott.

kattints a képekre - érdemes!

2017. March 11. 00:00

Egyéb

Mednyánszky László (1852 - 1919) festményeiből

Nemesi családból származott, nagybátyja, Mednyánszky László honvéd őrnagy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik első vértanúja.

Münchenben, majd 1873-1877 között Párizsban tanult. Barbizonban Paál László társaságában festett. 1880-tól Bécsben és Beckón élt, felváltva.

Tájfestészete a barbizoni felfogásból indult, de örökös vándorlása során a természet alapos ismeretéből festői igényessége rendkívüli erejű műveket alkotott. Képein túladva, pénzét a rászorulók közt szétosztva, a létminimum határán élt.

Járványos betegeket ápolt, a 1879-es szegedi nagy árvíznél segített, a csavargóknak próbált megélhetést szerezni. Vágó Pállal, Olgyay Ferenccel együtt jócskán besegített 1893-94-ben Feszty Árpádnak a „Magyarok bejövetele” c., azóta Feszty-körképként híressé vált történelmi képének megfestéséhez.

Képein rendkívüli lelki mélységben ábrázolja a magányt, a kiszolgáltatottságot. Kritikusait is megdöbbentette a borzongató realitás, ahogy a születéstől már végleg nyomorra ítélt embereket bemutatja.

Csavargóképei egyre tömörebbek. Az első világháború csak drámaibb színtere volt a szenvedésnek és halálnak, harctéri rajzolóként bejárta Galíciát, Szerbiát és Dél-Tirolt, mint a háborúról tudósító művészcsoport (Kunstgruppe) tagja.

kattints a képekre - érdemes!

2017. March 10. 00:00

Biai Föglein István (1905-1974) festőművész képeiből

Tanulmányait 1924 és 1929 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatta Vaszary János és Csók István növendékeként.

1927-1930 között számos díjat kapott, és állami ösztöndíjat nyert. 1932-ben övé lett a Szinyei Társaság dicsérő elismerése is, majd két évvel később megkapta a Balló Ede díjat is.

A főiskola után Franciaországba ment ösztöndíjjal, ahova többször is visszatért, de 1934-ben járt Olaszországban és 1938-ban Hollandiában is.

1936-37-ben a szolnoki művésztelepen dolgozott. 1954-ben kizárták a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségéből. Ettől az évtől sok könyvillusztrációt is készített, például Gárdonyi Géza Egri Csillagok című művéhez.

1960-tól Kisorosziban nyaralt, szoros barátságban volt Herman Lipóttal. 1928-tól folyamatosan vett részt kiállításokon az Ernst Múzeumban, a Tamás Galériában, a Nemzeti Szalonban, a Műcsarnokban és Pécsett is.

Külföldön Bécsben, Nürnbergben és a Velencei Biennálén is kiállított. Ebben az időszakban cirkuszi jeleneteket, portrékat, tájképeket, később – sokszor saját műterméről – enteriőröket festett.

Az 50-es évektől a plein air képeket készített. Utolsó korszakában sokszorosított grafikákat és rézkarcokat készített.

kattints a képekre - érdemes!

2017. March 10. 00:00

Pityerszer - Szalafő - Őrség - Dunántúl

Szalafő az Őrség központjától Őriszentpétertől 8 km-re északnyugatra fekvő múzeumfalu.

A legarchaikusabb őrségi település. Nyolc, egymástól távol eső szerből áll.

Ezek legszebbikre a Pityerszer, ahol eredeti helyén, falumúzeum formájában láthatóak a népi építészet szép emlékei. Kerített ház, emeletes kástu, kontyos ház.

Mindez páratlan látvány az odalátogatóknak.

2017. March 09. 00:00

Egyéb

A Mezítlábas Notre-Dame - Református templom - Tákos - Alföld

A "Mezítlábas Notre-Dame" - Református templom - Tákos - Alföld

A 400 lelkes beregii falu paticsfalú temploma egész Európában egyedülálló.

A faluban sétálva először az tűnik fel, milyen egyformák a falu takaros házai. Az egységes faluképnek azonban szomorú oka van: a 2001-es árvíz hatalmas pusztítása után a falut szinte teljesen újjá kellett építeni.

Az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor felkérésére Makovecz Imre tervezte a helyi stílusjegyeket figyelembe vevő, a korábbi faluképet idéző modern felszereltségű házakat.

Az árvíz nem kímélte az 1700-as években épült népi barokk stílusú református templomot sem. Az 1948-as árvíz után például a falubeliek 30 évig tapasztották a falakat, majd a nyolcvanas évek elején a templom betonalapzatot kapott.

Talán éppen emiatt a legutóbbi nagy árvíz mégsem mosta el teljesen – mesélte Baráth Menyhértné, Erzsi néni. Haláláig ő volt a templom gondnoka, aki mindenkinek elmesélte a templom történetét, és azt is elmagyarázta, miért nevezik a tákosi templomot “paraszt- vagy “mezítlábas Notre-Dame-nak”.

A paticsfalú templom egész Európában egyedülálló – mondja Erzsi néni. A vesszőből font sövény köré két oldalról agyagos földből vetett vályogtéglát tapasztottak: ez a paticsfal, de a templom padlója is “mezítlábasan” döngölt agyag.

A faragott belső díszítőelemek és a kazettás mennyezet az Erdélyből érkezett asztalosmester, Lándor Ferenc munkáját dicséri.

A mennyezetet 58 kazetta borítja – mindegyik más és más mintázatú. A festett díszítések közül egyszerűségében is különlegesen szép az a padra festett életfa, amely belépéskor és távozáskor is magával ragadja a látogató figyelmét.

2017. March 06. 00:00

Egyéb

Szent Mihály-torony és kapu - Pozsony - Felvidék

Nevét a rég lerombolt szent Mihály-templomról és a kapu előtt lévő településről kapta.

A Mihály-kapu az egyetlen fennmaradt kapu a négy közül, amelyeken hajdan a megerősített középkori városba lehetett jutni. A várost északról védte, éjszaka a csapóhidat is fölengedték és fémrácsot eresztettek le.

Az elegáns, hagymakupolás réztető a város egyik legismertebb jelképe. A toronyban ma a Városi Múzeum középkori erődítmény- és fegyverkiállítása tekinthető meg.

A toronyból pompás kilátás nyílik a belvárosra. A Mihály-kaputól balra látható a kettős városfalmaradvány, a Lőportorony és az egykori vizesárok.

kattints a képekre - érdemes!

2017. March 05. 00:00

Egyéb , Magyarok a Kárpát-medencében