Arany János (1817-1882) - nyelvünket legjobban ismerő költőóriás

 

A partiumi Nagyszalontán született költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára, a magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja.

 

A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.

 

Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek.

 

Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit.

 

Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett.

 

Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője és páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Műveiben 60 ezer körüli egyedi szót használt, ezzel messze fölülmúlta költőtársait.

 

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette.

 

Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó.

 

A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.

 

Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatónak választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná.

 

Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.

Sebestyén Márta: Repülj madár - rövid VIDEÓ!

 

kattints a VIDEÓRA - érdemes!

https://www.youtube.com/watch?v=p8larHqSx94

Áji-szurdokvölgy vízesései - Felvidék

 

A Szádelői völgyel csaknem párhuzamosan elhelyezkedő Áji szurdokvölgy egyik érdekessége az Áji-vízesés -sorozat.

 

A több kisebb nagyobb teraszról lezúduló Garádics patak helyenként szép vízeséseket alkot.

 

A lezúduló víz hangja már messziről jelzi jelenlétüket, mely sajátos hangulatot kölcsönöz a helynek.

 

A legnagyobb 6,6 méter magas, további három magassága is meghaladja a 4 métert.

 

A völgyben húzódó autóútról letérve könnyen megtalálhatjuk őket.

 

kattints a képekre - érdemes!

Parasztházak - Móricz Zsigmond (1879-1942) szülőháza - Tiszacsécse - Alföld

 

Tiszacsécse nevezetessége: itt született Móricz Zsigmond 1879-ben.

 

Az író 1928-ban így vallott szülőfalujáról:

“Énnekem Csécse marad a tündérsziget, ahová mindig visszavágytam, ahová mindig úgy tér vissza az emlékezet szárnyán a lelkem, mint a boldogság és a béke kedves szigetére.”

 

A Móricz Zsigmond-emlékház a Kossuth u. 29 sz. alatt található.

 

Zsúpfedeles, kontytetős, vert falas, szabad kéményes szegényparasztház - műemlék.

A XIX. század második felében építették.

 

kattints a képekre - érdemes!

Adjuk tovább - aki teheti fordítsa le idegen nyelvekre - osszuk meg!

 

A muszlim invázió margójára - 71 éve nem volt nagy háború Európában - ez, a háttérhatalom szerint tűrhetetlen és tarthatatlan!

 

Az emberek túlnyomó többségének fogalma sincs arról, hogy mi történik vele, és miért.

 

Ezzel élnek vissza a háborúkat kirobbantó világhatalmi erők - ezeket az információhiányos tudatlan tömegeket, küldik bábuként a vágóhídra (háborúba: a "hazát, a békét megvédeni"), majd a fegyvereladások profitját zsebre teszik.

 

Majd újra rajzolják a térképeket - és hogy "meg lehessen védeni az új határokat" még nagyobb fegyverkezésbe kezdenek.

 

És a fiatal nők közben új anyukákká lesznek - szülnek új katonának való fiakat...

Ez folyik évezredek óta, ez folyik ma is!

 

fotó C:\Users\user\Pictures\képp És ez utóbbi a legszomorúbb. Ezzel élnek vissza aháborúkat kirobbantó világhatalmi erők, hogy azután bábuként vágóhídra (háborúba, a hazát, a békét megvédeni) küldje őket. Ez folyik évezredek óta, ez folyik ma is!.jpg

Egy kicsit lazíts!

 

“Semmi sem tartós ezen a világon, egyszer minden elmúlik.

Még a gondjaid is.”

 

Charlie Chaplin (1889-1977) - angol filmrendező, forgatókönyvíró, színész, zeneszerző, vágó, filmproducer

Hungarikumok - Magyar rajzfilmek - Magyar népmesék – Nyúlpásztor – rövid VIDEÓ!

 

kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!

http://www.mesek.tv/magyar-nepmesek/magyar-nepmesek-nyulpasztor.html#

Búcsúbeszéd a Józan Ész halálára.

Nyugodjék békében!

 

Ma egy szeretett barátunk elvesztését siratjuk: Józan Ész, aki sok éven át volt közöttünk.

 

Senki sem tudja biztosan, hány éves volt, mivel születési adatai már régen elvesztek a bürokrácia útvesztőiben.

 

Emlékezni fogunk rá, mert olyan értékes leckéket adott nekünk, mint “dolgozni kell, hogy tető legyen a fejünk felett” és “mindennap kell olvasni egy keveset”; hogy tudjuk, miért lel aranyat, aki korán kel, és hogy felismerjük olyan mondatok érvényességét, mint “az élet nem mindig igazságos” és “lehet, hogy én vagyok a hibás”.

 

Józan Ész egyszerű és hatásos parancsok (“addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér”) és megbízható szülői stratégiák (“nem a gyerek, hanem a felnőtt dirigál”) szerint élt.

 

Egészsége akkor kezdett gyorsan romlani, amikor fura szabályokat kezdtek alkalmazni: jelentéseket egy hatéves kisfiúról, akit szexuális zaklatással vádoltak, mert megpuszilta egy osztálytársát; kamaszokról, akiknek iskolát kellett változtatniuk, mert feljelentették drogot áruló társukat, és a fegyelmezetlen diákját megdorgáló tanítónő elbocsátása csak rontott az állapotán.

 

Józan Ész akkor kezdett háttérbe szorulni, amikor szülők csak azért támadtak a tanárokra, mert azok végezték el azt a munkát, amelyben a szülők csődöt mondtak: fegyelmezetlen gyermekeik fegyelmezését.

 

Még tovább hanyatlott, amikor az iskoláknak szülői engedélyt kellett beszerezniük ahhoz, hogy beadjanak egy aszpirint, bekenjenek egy gyereket naptejjel, de tilos volt tájékoztatniuk a szülőket, ha egy diák drogozott, egy diáklány teherbe esett, (pláne ha abortuszt akart csináltatni).

 

Józan Észnek elment a kedve az élettől, amikor a tízparancsolat nevetség tárgyává vált, némely “egyház” üzletté aljasult, és amikor a bűnözők kezdtek különb elbánásban részesülni, mint áldozataik.

 

Józan Ész számára kemény csapás volt arról értesülni, hogy az ember már nem védheti meg magát egy tolvajtól a saját házában, ellenben a tolvaj beperelheti őt, ha kezet emel rá, és ha egy rendőr megöl egy bűnözőt, (még akkor is, ha ez utóbbinál fegyver volt,) azonnal eljárás indul ellene aránytalan védekezés miatt.

 

Józan Ész halálát megelőzte szüleié: az Igazságé és a Bizalomé, a feleségéé: a Bölcsességé, a lányaiké: a Felelősségé és a Törvényességé, a fiúké: az Ésszerűségé.

 

De élnek szörnyű mostohatestvérei: Hívják az ügyvédemet, Nem én voltam, Ne szólj bele, és a Társadalom áldozata vagyok.

 

Kevesen vagyunk a temetésén, mivel nagyon kevesen fogták fel, hogy elment.

 

Lori Borgman - amerikai újságírónő