A magyarok ősmitoszáról és arról, hogy Nimród valóságos személy volt - Nimród király kincsei - Bagdad - Irak
A magyarok ősmitoszáról és arról, hogy Nimród valóságos személy volt - Nimród király kincsei - Bagdad - Irak
Nimród (Ménrót) mezopotámiai király a népmesékben és legendákban hatalmas vadászként, és az erő szimbólumaként ábrázolják . A Bibliában Noé dédunokája - gyakran őt tekintik Bábel tornya építőjének.
Kézai Simon középkori krónikásunk szerint a magyar nép őse. A krónikás és mondai hagyomány szerint az ősi magyar királyság nem Szent Istvánnal, még csak nem is Atillával, hanem Hunor és Magyar atyjával, Nimróddal veszi kezdetét.
Bizonyos ókori és középkori krónikák azt vallják, hogy Nimród volt az egész földkerekség legelső királya. Koronája és vele együtt királysága az Égből szállott alá.
Az ő eszmei királyságának időszerű megfeleltetése az a Kárpát-medencei magyar királyság, amely Atillán, Szent Istvánon, Szent Lászlón és Hunyadi Mátyáson keresztül élt tovább...
Egyebek mellett így szólnak a legendák. A Bagdadban található Nimród korona és kincsek viszont gyönyörűséges bizonyítékai annak, hogy, Nimród valóságos személy volt...
Kattints a képekre - érdemes!
2017. March 05. 00:00
Guy-Verhofstadt Az új SZDSZ, nála "kitűnőbb" példaképet keresve sem találhatna!
Az új SZDSZ, nála "kitűnőbb" példaképet keresve sem találhatna!
"Szeretné tudni, milyen is volt valójában egy kérlelhetetlen bolsevik, mondjuk Berija képe?
Vagy miképpen is nézett a világba egy igazi náci?
Nos, ha mindezt látni szeretné, nézzen egyszer bele komolyan és elmélyülten Guy Verhofstadt arcába…"
Guy-Verhofstadt - a legidiótább liberálisok egyike - ez a tény azonban nem zavarta a józan eszétől teljesen megszabadult belga társadalmat abban, hogy hosszú ideig miniszterelnökként tartsa az országuk élén, ezt kretényt.
Guy-Verhofstadt mindent tagad, ami normális. Tagadja a nemzeti értékeket, a nemzeti érzést, a közösségi lét fontosságát, a hagyományos családot, Európa hagyományos értékeit, a demokráciát, stb. - ja és mindezek okán gyűlöli a magyarokat!
Nos, a Momentum elnöke számára ezek a "szimpatikus" attitűdök imponálnak!
Következtetés: az új SZDSZ éppen olyan, mint a régi volt - undorító!
2017. March 04. 00:00
Tormay Cécile Az önismeretről
„Milyen sokakkal kell találkoznia az embernek, mielőtt önmagával találkozik.”
Tormay Cécile (1876-1937) - író, műfordító,
akit 1936-ban és 1937-ben is Nobel-díj jelöltje volt - másodszori jelölésekor csak azért nem kapta meg, mert hirtelen elhunyt, és a szabályzat szerint csak élő személy kaphatja meg a díjat.
2017. March 04. 00:00
Piroska János (1894 - 1987) festőművész munkáiból
Piroska János (1894 - 1987) festőművész munkáiból
A budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. Mesterei Glatz Oszkár, Edvi Illés Aladár és Rudnay Gyula voltak.
1930-ban jogi doktorátust szerzett a szegedi egyetemen. 1933-tól 1939-ig szülővárosa polgármestereként működött.
1989-ben posztumusz Pro Urbe-díjjal ismerték el városépítő munkásságát.
1967-től szerepelt egyéni kiállításokon. Az egri akvarell biennálék, a vásárhelyi tárlatok sokszoros résztvevője volt.
1981-ben szerepelt a magyar akvarellfestők londoni tárlatán.
Nagyméretű akvarell-tempera festményei a csongrádi galéria állandó kiállításán láthatók.
2017. March 03. 00:00
Gergely Imre (1868-1957) - festőművész képeiből
[
Gergely Imre (1868-1957) - festőművész képeiből
A Mintarajziskola után a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult.
Ezután Münchenbe ment, ahol előbb Hollósynál tanult, majd egy év után a Képzőművészeti Akadémián Liezen-Mayer osztályában dolgozott.
1892-tő számos alkalommal szerepelt a Műcsarnok tárlatain.
Bejárta a Földközi-tenger partvidékeit. Olaszországi tájrészleteket, szicíliai és budapesti látképeket, utcaképeket és életképeket festett.
Több műve a Magyar Nemzeti Galériában található.
2017. March 03. 00:00
Arany János (1817-1882) - nyelvünket legjobban ismerő költőóriás
Arany János (1817-1882) - nyelvünket legjobban ismerő költőóriás
A partiumi Nagyszalontán született költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára, a magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja.
A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek.
Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit.
Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett.
Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője és páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Műveiben 60 ezer körüli egyedi szót használt, ezzel messze fölülmúlta költőtársait.
Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette.
Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó.
A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.
Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatónak választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná.
Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
2017. March 02. 00:00
Áji-szurdokvölgy vízesései - Felvidék
Áji-szurdokvölgy vízesései - Felvidék
A Szádelői völgyel csaknem párhuzamosan elhelyezkedő Áji szurdokvölgy egyik érdekessége az Áji-vízesés -sorozat.
A több kisebb nagyobb teraszról lezúduló Garádics patak helyenként szép vízeséseket alkot.
A lezúduló víz hangja már messziről jelzi jelenlétüket, mely sajátos hangulatot kölcsönöz a helynek.
A legnagyobb 6,6 méter magas, további három magassága is meghaladja a 4 métert.
A völgyben húzódó autóútról letérve könnyen megtalálhatjuk őket.
kattints a képekre - érdemes!
2017. March 02. 00:00
Parasztházak - Móricz Zsigmond (1879-1942) szülőháza - Tiszacsécse - Alföld
Parasztházak - Móricz Zsigmond (1879-1942) szülőháza - Tiszacsécse - Alföld
Tiszacsécse nevezetessége: itt született Móricz Zsigmond 1879-ben.
Az író 1928-ban így vallott szülőfalujáról:
“Énnekem Csécse marad a tündérsziget, ahová mindig visszavágytam, ahová mindig úgy tér vissza az emlékezet szárnyán a lelkem, mint a boldogság és a béke kedves szigetére.”
A Móricz Zsigmond-emlékház a Kossuth u. 29 sz. alatt található.
Zsúpfedeles, kontytetős, vert falas, szabad kéményes szegényparasztház - műemlék.
A XIX. század második felében építették.
kattints a képekre - érdemes!
2017. March 02. 00:00