Klebelsberg Kuno A Patrióta Európa Mozgalom számára is prioritás e "szent feladat" a szolgálata
A Patrióta Európa Mozgalom számára is prioritás e "szent feladat" a szolgálata
„Soha irodalomra és tudományra – kultúrára – olyan szent feladat nem várt, mint ma, nemzetünknek ebben a lelki válságában.
Megmutatni nemzeti múltunkban, nemzeti géniuszunkban az örök értékeket, enne révén növelni az önbizalmat, az önbecsülést, figyelmeztetni a nemzeti hibákra, fejleszteni a nemzeti erényeket, saját értékének öntudatára ébreszteni a magyart: ez a szent feladat.”
1920
Klebelsberg Kuno (1875-1932) – jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, miniszter
2017. March 17. 00:00
Magyar emlékek a nagyvilágban - Az esztergomi bazilika megörökítése a Szent Péter székesegyházban - Róma - Vatikánváros
A római katolikus egyház székhelyén, a Vatikánban áll a Szent Péter katedrális, a nyugati kereszténység legnagyobb temploma. Márványpadlóján a nemzeti egyházak bazilikáinak hosszméreteit jelzik a fémvésetek, mellettük a számmal is jelzik a méretüket.. Az esztergomi bazilika és a ferrarai (Olaszország) katedrális azonos méretűek - 118 méter hosszúak - így egymás mellé kerültek. A Szent Péter székesegyház más magyar emlékeket is őriz. Így például az altemplomában található magyar kápolnában Amerigo Tot, Varga Imre és más jeles művészek alkotásaival találkozhat a látogató. VI. Pál pápa ajándékozta a magyar katolikus egyháznak. Felszentelését azonban már II. János Pál végezte, 1980. október 8-án.
2017. March 17. 00:00
Mi, magyarok, csak magunkra számíthatunk! - Mit kíván a mgyar nemzet
Mi, magyarok, csak magunkra számíthatunk!
Az 1848-as követeléseknek mára már az első első pontja is csak álom. A világban nincsen demokrácia, nincsen sajtószabadság! Globalizáció van.
"Modern demokrácia" mára odáig süllyedt, hogy az "igazságot" a globális pénzhatalom szolgái határozzák meg.
A hatalmasságokat, és a birtokukban lévő globális médiát csak a nagyobb a profit megszerzése érdekli - és az egy csöppet sem, hogy mit kíván a magyar nemzet. :(
A történelmünk során csak magunkra számíthattunk. Sajnos így van ez még ma is.
Annyit "engednek meg" nekünk ugyanis, amennyit képesek vagyunk kikövetelni, kiharcolni magunknak. Egy jottányival sem többet!
fotón: Az 1848. március 15-én kitört magyar forradalom követelései - korabeli plakát
2017. March 15. 00:00
Egészen különös ez a nyelv...
Chevalier De Berris (1817-1865) francia nemes ezt írta a magyar nyelvről:
"Egészen különös ez a nyelv, kissé talán nehéz is. De mindevvel nem törődve, megtanultam, mert jól csengő. Az általam ismert nyelvek közül a legszebbnek és legtisztábbnak tartom. Különösen, ha egy hölgyet hall beszélni az ember, akkor vele együtt a nyelvbe is bele kell szeretni."
2017. March 13. 00:00
Áprily Lajos mársius
a hegyre kicsalta: a csúcsra kiállt.
s egy ős evoét a fénybe kiált.
néma kutakban a víz kibuzog.
víg dithyrambusa: dactilusok.
sárga virágját bontja a som.
s hökken a hó a hideg havason.
a lomha Marosba csengve siet.
s zeng – ugye zeng, ugye zeng a szíved?
Áprily Lajos (Brassó, 1887 - Budapest, 1967) - költő
2017. March 11. 00:00
Az alábbi történet Wass Albert Élete című könyvből van, meglehetősen tanulságos - sok mindenre választ ad
Az alábbi történet Wass Albert Élete című könyvből van, meglehetősen tanulságos - sok mindenre választ ad
“Alig értem ki Amerikába, jó negyven esztendeje annak, amikor csak bekopogtatott New Yorki hotelszobámba egy úriember, aki valamikor régen a kolozsvári Ellenzék nevezetű napilap firkásza volt. Havas Emil nevezetű, akiből időközben amerikai újságíró lett, a New York Times munkatársa, a Reiader’s Digiest társszerkesztője, a szűk kis szobámba lépve előbb keskenyre húzott szemekkel végignézett, majd megcsóválta a fejét. – Öregebbnek hittem- vallotta be -, nagy kár lenne, ha tehetségét olyasmire pazarolná, amit mostanában ír.
Én egy ajánlattal jövök – tért látogatóm a tárgyra- Írjon egy könyvet, ahogy azt mi kitervezzük magának, és garantálom, hogy bestsellert csinálunk belőle, a Reiader’s Digiest is lehozza, filmet is csinálunk belőle, s egy év sem telik bele, egymillió dollárt keres vele!
Megkérdeztem, hogy mi lenne a téma. – Az én életem például – jött a felelet - Zsidó fiút megvernek a fasiszta diákok, sok kaland után kijut Amerikába, és itt kibontakozik a tehetsége, híres ember lesz belőle…..
Talán tíz percet tölthettünk együtt . – Idefigyeljen – mondta végül is, ha elfogadja az ajánlatunkat és úgy ír, ahogy azt mi akarjuk, sikeres amerikai írót csinálunk magából.
De ha nem – és itt fölemelte a hangját Havas úr- soha egyetlen könyve sem jelenik meg ebben az országban, érti?
Kezünkben van az amerikai sajtó, a könyvkiadás és a filmipar. Ebben az országban azt olvasnak csak, amit mi adunk a kezükbe, azt látnak és hallanak, amit mi akarunk. Ha itt akar élni, akkor vagy úgy ír, ahogy azt mi megkívánjuk, vagy nem ír semmit!”
Két esztendő se kellett hozzá, s rájöttem, Havas Emilnek igaza volt. Hiába küldözgettem angolra fordított kézirataimat kiadóknak és folyóiratoknak, többnyire még csak vissza sem küldték azokat.
Végül is egy jó nevű irodalmi ügynökség elárulta a titkot: „A maga neve feketelistán van. Nincs kiadó, amelyik el merné fogadni”.
(Turcsány Péter: Wass Albert élete című könyv - részlet)
2017. March 11. 00:00
Munkácsy Mihály (1844-1900) - Honfoglalás
Munkácsy Mihály (1844-1900) - Honfoglalás
Árpád valójában nem idegeneket, hanem magyarokat talált az új hazában. A magyarok őstörténete és honfoglalása mind a történeti irodalomban és a szépirodalomban, mind a képzőművészetben sokszor földolgozott esemény, s különösen a 19. században, amikor tudományosan is rögzítették a Honfoglalás utolsó szakaszának 896-os időpontját.
Ennek ezeréves évfordulója, az 1896-os millennium alkalmából számos jelentős képzőművészeti alkotás is született.
Az 1871-től Párizsban élő, s ott hírnevet szerzett Munkácsy Mihálynak az épülő új budapesti országház épületébe szánt monumentális képe azt a pillanatot örökíti meg, amikor Árpád vezér fehér lován ülve méltóságteljesen, vezérei pedig ujjongva fogadják az új haza lakóinak ajándékát - Anonymus 12. századi mondáját alapul véve -, a fehér lóért cserébe földet, füvet és vizet hozó szlávok hódolatát.
A kép ötlete Jókai Mórtól, az írótól származik még 1882-ből, de Munkácsy hivatalos megrendelést az Országháztól csak l890 novemberében kapott, amikor már folytak az építkezések.
A kép politikai üzenetét szintén Jókai Mór fogalmazta meg: Árpád ne pusztító hódítóként, hanem méltóságteljes vezérként jelenjen meg, aki népének hazát szerzett és békében kíván élni az itt élőkkel.
A békekötés fontos mozzanat volt, mivel ez a jogi aktus lett a magyar államiság jogalapja, minden további történés forrása, ezredév legitimitásának záloga. A kép egyben azt a kedvelt történeti felfogást, a kettős honfoglalás elméletét is tükrözi, amely szerint Árpád valójában nem idegeneket, hanem magyarokat talált az új hazában.
Ezek a magyarok pedig - akik ujjongva fogadják Árpád magyarjait - az egykor Attila uralma alatt itt élt hunok leszármazottai voltak.
A képet 1893-ban befejezte Munkácsy, de ekkor az Országház épülete még nem volt készen. Ahogy azonban az átadás közeledett, egyre többen ellenezték, hogy a festmény az eredetileg meghatározott helyére, a nagy ülésterembe az elnöki pulpitus mögé kerüljön.
Az ellenzők között volt Steindl Imre építész és több politikus is. Mindannyian a kép méretére hivatkoztak, de az igazi ok vélhetően a nemzetiségi problémák kiéleződése volt, amelyet a mű kapcsán is sokan fölvetettek.
Végül a kép a Nemzeti Múzeumba került, majd 1905-től a Szépművészeti Múzeum oldalfolyosóján volt kiállítva. 1929-ben Scitovszky Béla, az országgyűlés elnöke kezdeményezte a Parlamentbe kerülését, ahol az elnöki terem hosszanti falába építették be.
A képen két ismert figura is felfedezhető. A jobb szélen, egészen hátul a beszélgető magyarok között az egyikben Munkácsy önarcképét láthatjuk, míg a fehér ló feje mögötti szakállas vezér Jókai Mór arcvonásit hordozza.
kattints a képekre - érdemes!
2017. March 11. 00:00
Vajon milyen titkokat őriz a Vatikán a magyarság őstörténetéről?
Vajon milyen titkokat őriz a Vatikán a magyarság őstörténetéről?
"A Vatikán szigorúan őrzött iratainak nyilvánosságra hozatala megrendítené a magyarság valós őstörténetét, történelmi küldetését nem ismerő európai és egyetemes közvéleményt és átrendezésre kényszerítené a történelem oktatását.
Az iratok titkosságának feloldása ma még nem lenne megalapozott cselekedet, mert az emberiség nem érett az ismeretanyag lojális megértésére.
Napjainkban még feszültségeket keltene az iratok közzététele. De el fog jönni, majd azaz idő, amikor őszinte tisztelet és csodálat fogja övezni a magyarságot."
2017. March 11. 00:00
Az élő szabadtéri múzeum - Szenna - Dunántúl
Az élő szabadtéri múzeum - Szenna - Dunántúl
A település központjában - egy élő falu közepén szabadtéri néprajzi múzeumot hoztak létre.
Ez egyedülálló Magyarországon. Református templomát a 18. században építettek.
A Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény 1982-ben Európa Nostra-díjat kapott.
kattints a képekre - érdemes!
2017. March 11. 00:00
Mednyánszky László (1852 - 1919) festményeiből
Mednyánszky László (1852 - 1919) festményeiből
Nemesi családból származott, nagybátyja, Mednyánszky László honvéd őrnagy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik első vértanúja.
Münchenben, majd 1873-1877 között Párizsban tanult. Barbizonban Paál László társaságában festett. 1880-tól Bécsben és Beckón élt, felváltva.
Tájfestészete a barbizoni felfogásból indult, de örökös vándorlása során a természet alapos ismeretéből festői igényessége rendkívüli erejű műveket alkotott. Képein túladva, pénzét a rászorulók közt szétosztva, a létminimum határán élt.
Járványos betegeket ápolt, a 1879-es szegedi nagy árvíznél segített, a csavargóknak próbált megélhetést szerezni. Vágó Pállal, Olgyay Ferenccel együtt jócskán besegített 1893-94-ben Feszty Árpádnak a „Magyarok bejövetele” c., azóta Feszty-körképként híressé vált történelmi képének megfestéséhez.
Képein rendkívüli lelki mélységben ábrázolja a magányt, a kiszolgáltatottságot. Kritikusait is megdöbbentette a borzongató realitás, ahogy a születéstől már végleg nyomorra ítélt embereket bemutatja.
Csavargóképei egyre tömörebbek. Az első világháború csak drámaibb színtere volt a szenvedésnek és halálnak, harctéri rajzolóként bejárta Galíciát, Szerbiát és Dél-Tirolt, mint a háborúról tudósító művészcsoport (Kunstgruppe) tagja.
kattints a képekre - érdemes!
2017. March 10. 00:00