Muzsikás együttes: Kalotaszegi hajnali csárdás és szapora - VIDEÓ!
Kattints a videóra:
http://www.youtube.com/watch?feature=endscreen&v=uFZWa1DBEgU&NR=1
Nyelvünk és lelkünk
A magyar nemzetfogalom ma is nyelvközpontú. A trianoni diktátum után még fontosabbá vált a nyelv összetartó ereje, a határon túli magyarság számára pedig ma is létkérdés. Gondoljunk csak a szlovák nyelvtörvényre vagy a minap történt botrányra: a magyar nyelv erdélyi apostola, Nyírő József újratemetésére, aminek apropóján megalázó aktuálpolitikai küzdelmek bontakoztak ki. Sajnálatosan nemcsak a románokkal, hanem magyar és magyar közt is. Pedig Nyírő József halhatatlan alakja, Uz Bence esete szépen példázza a szerző szellemi örökségét: a magyar nyelv jelenlétét és erejét az elszakított területeken.
Nagy Ervin
Magyar Hírlap
Magyar kisebbségi témák az EP plenáris ülésén
Határon túli magyar képviselők kisebbségi témákban emeltek szót az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén hétfőn, a napirenden kívüli, úgynevezett egyperces felszólalások sorában.
Mészáros Alajos, a Magyar Koalíció Pártjának képviselője Trianonra is emlékeztette az Európai Parlament képviselőit: "Június 4-én volt a trianoni szerződés aláírásának évfordulója. Annak a szerződésnek, amely európai polgárok millióit „helyezte át” képletesen egyik országból egy másikba, anélkül, hogy szülőföldjüket elhagyták volna, ezzel példátlan módon megnövelve a máig is kisebbségi státusban élő EU-polgárok számát. Az EU, amely rendkívül érzékeny az emberi jogok betartatására a világ bármely pontján, a mintegy 40 millió kisebbségi polgárának mégsem hajlandó egységes, magas színvonalú európai kisebbségi keretjogszabályt kialakítani. Ezek az állampolgárok, de nyelvük, oktatásuk és kultúrájuk is, ki vannak szolgáltatva az egyes nemzetállamok kényének-kedvének, ezért nagyon eltérő, gyakran az európai értékekkel össze nem egyeztethető körülmények között élnek.
Számtalan példa van kisebbségieket érő atrocitásokra - a múlt hónapban is magyar nemzetiségű fiatalokat bántalmaztak a szlovák fővárosban, mert anyanyelvükön beszéltek. A Lisszaboni Szerződés 2. cikke garantálja az emberi jogok mellett a kisebbségi jogokat is. Véleményem szerint nem teszünk eleget, vagy szinte semmit, hogy ezen értékeket átültessük a gyakorlatba. Üdvözölném, ha a Bizottság számtalan fontos tevékenysége mellett megvizsgálná annak lehetőségét, hogy a történelmi kisebbségek egyenlő mértekben élvezzék az egyes tagállamokban kollektív jogaik védelmét” – fogalmazott Mészáros Alajos.
MKP-s képviselőtársa, Bauer Edit Malina Hedvig ügyére hívta fel a képviselők figyelmét. Emlékeztetett arra, hogy az áldozatot hat évvel ezelőtt azért verték meg, mert magyarul beszélt a szlovákiai Nyitrán. Az előző kormány idején az ügyet lezárták, az elkövetők büntetlenül megúszták a történteket. Miután pedig Szlovákiában nemrégiben ismét szocialista kormány került hatalomra, az ügyészség felújította az eljárást azzal a váddal, hogy Malina Hedvig hazudta a verést. "Miközben az unió az igazságosság és biztonságosság térségét építi, az új szlovák kormány a jogbizonytalanságot erősíti, a címzettek pedig a kisebbséghez tartozók" - fogalmazott Bauer Edit.
Sógor Csaba (RMDSZ) felszólalásában azt méltatta, hogy az Europa Nostra-nagydíjak egyikével idén a 80 éves Kovács Piroskát tüntették ki, annak elismeréseként, hogy a székely kapuk és azok közösségi szimbólumának fontosságát sikeresen a köztudatba tudta építeni. Tevékenységének elismerése a nemzedékek közti összetartás, az összetartozás, a hagyományok megőrzésének példája - szögezte le. Kiemelte: kisebbségi szempontból fontos az értékek maradéktalan és osztatlan megőrzése, "hogy ne veszélyeztessük őket és jövőnket elbizonytalanodással és széthúzással".
Felvidék.ma, MTI
Štefánik-szobor Nagykaposon?
A Csemadok Ung-vidéki Erdélyi János Területi Választmánya 2012. június 9-én tartotta tisztújító konferenciáját. Ezen egyhangúlag a következő állásfoglalást fogadták el, a Nagykaposon felállításra készülő Štefánik-szoborral kapcsolatban:
Tisztelt Nagykaposi Önkormányzat!
A 2012. június 9-ei nagykaposi Csemadok Területi Konferencia résztvevői nyílt kérdéssel fordulunk Nagykapos önkormányzatához, hogy megtudjuk, hogy kik és mikor döntöttek arról, hogy Milan Rastislav Štefániknak szobrot emeljenek Nagykaposon.
Amennyiben nincs erről önkormányzati határozat, arra kérjük Önöket, mivel a városfelújítási projektben nem egy adott személyhez kötött emlékmű felállítása szerepel, úgy egy a tematikájában széleskörű konszenzuson alapuló emlékmű állítódjon, mely elfogadható a városban élő, több mint 50 százalékot kitevő magyar nemzetiségű polgár számára is.
Amennyiben az önkormányzat döntésével hozzájárult ahhoz, hogy az emlékmű Štefánikot ábrázolja, arra kérjük Önöket, vizsgálják felül döntésüket és széleskörű társadalmi egyeztetés alapján döntsenek újra, hogy mit ábrázoljon a felállítandó emlékmű.
A XXI. században elfogadhatatlan, hogy egy város lakosságára úgy erőszakolják rá egy a városhoz semminemű kötődéssel nem rendelkező személy szobrát, hogy arról nem az ott élők és képviselőik döntenek, hanem kétes háttéralkuk eredményeként mindenemű társadalmi támogatás nélkül ránkerőltetik.
Ha a jelen és az utókor számára meg akarják őrizni városunk, Nagykapos jellegzetes hangulatát, amennyiben nem akarnak szembe menni a választópolgárok akaratával, kérjük döntésükkel akadályozzák meg a Štefánik-szobor Nagykaposon való elhelyezését.
Bízva jóakaratukban és bölcseségükben, a CSEMADOK-konferencia résztvevők nevében
Gabri Rudolf, a Területi Választmány elnöke
Boldogasszony Anyánk - Régi magyar himnusz - rövid VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA: http://www.youtube.com/watch?feature=endscreen&NR=1&v=jv572qmJ-58 Boldogasszony anyánk régi nagy pátrónánk, Nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk: rfr.: Magyarországról édes hazánkról ne felejtkezzél el szegény magyarokról. Ó Atyaistennek kedves szép leánya Krisztus Jézus anyja Szentlélek mátkája: nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra, anyai palástod fordítsd oltalmunkra! rfr.. Magyarországról édes hazánkról ne felejtkezzél el szegény magyarokról! Kegyes szemeiddel tekinsd meg népedet segísd meg áldással Magyar nemzetedet. 5. Sírnak és zokognak árváknak szívei hazánk pusztulásán összetört lelkei. rfr.. Magyar országról édes hazánkról ne felejtkezzél el szegény magyarokról! Jézus fiad előtt hajts térdet érettünk, mert ha nem cselekszel egy lábig elveszünk! Dícséret dicsőség legyen az atyának a te Szent fiadnak s Szentlélek mátkádnak. rfr.. Magyarországról édes hazánkról ne felejtkezzél el szegény magyarokról.
Egyetlen közös magyar ügy létezik
A XXI. századi Európa alapértékeit semmibe véve korlátoznák az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát azok a román pártok, amelyek vezetői obskúrus nyilatkozatokkal vegzálják Magyarország közméltóságait - olvasható Tőkés László európai parlamenti képviselő közleményében.Az MTI bukaresti irodájához eljuttatott közlemény szerint az EP-képviselő sajnálattal állapította meg, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is csatlakozott ehhez "a soviniszta-nacionalista kórushoz", sőt, egyes vezető romániai magyar politikusok még túl is licitálják a többségi nemzet hangadóit - véli Tőkés. Név szerint Kelemen Hunort, Frunda Györgyöt és Borbély Lászlót bírálta, akik az elmúlt napokban tiltakozásukat fejezték ki amiatt, hogy magyarországi politikusok "beavatkoznak" a romániai helyhatósági választási kampányba. Tőkés szerint mintha ismét visszatérne a kommunista diktatúra időszaka, hiszen az RMDSZ a Nicolae Ceausescu volt román kommunista diktátor "be nem avatkozás" doktrínájára emlékeztető módon hazaküldené az anyaországi politikusokat, miközben - magyarországi szocialista "elvtársai" gyakorlatát átvéve - az uniós "tanító bácsihoz" rohangál feljelentgetni, panaszkodni, hogy kintről, hatalmi szóval oldják meg kétes panaszait - olvasható a közleményben. Tőkés szerint nem létezik több "magyar ügy", hanem egyetlen közös magyar ügy létezik, így minden, ami a romániai magyarsággal történik, az érinti a magyarországiakat, és mindaz, ami Magyarországon és Kárpát-medence szerte történik, az a romániai magyarság ügye is. MTI-fidesz.hu
Újabb tiltakozó levélek a harangok elnémítása ügyében
Sokan tiltakoztak az elmúlt napokban a történelmi egyházaink vezetői által jegyzett, Kovács Zoltán államtitkárhoz eljuttatott válaszlevelük miatt. Most Varga László lelkész, volt református püspök-helyettes levelét idézzük fel:
Varga László református lelkipásztor, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő is levélben fejezte ki tiltakozását , amiért a történelmi keresztyén egyházak központilag nem rendeltek el harangozást június 4-én.Varga László képviselő – a Kereszténydemokrata Néppárt honlapján és a reformatus.hu-n idézett, a református zsinati elnökségnek és Erdő Péternek címzett – levelében azt írta, mély megdöbbenéssel olvasta a hírt, hogy Bölcskei Gusztáv református püspök és Erdő Péter bíboros kijelentették, nem lényeges harangozni június 4-én, a nemzeti összetartozás napján, a trianoni szerződés aláírásának időpontjában, mert ez nem szakrális esemény.
A képviselő jelezte, nem csak szakrális események miatt szoktak harangozni. A tűz, az árvíz, a vihar sem szakrális esemény, mégis harangoztak mindig, és sok helyen ma is - fogalmazott.
Varga László szerint a magyarság összetartozásának napja emlékezés arra a halálra, amit a trianoni békeszerződés hozott Magyarországra. Mint közölte, országgyűlési képviselőként és a Református Törvényhozók Testületének tagjaként tiltakozik a püspök nyilatkozata ellen.
Kovács Zoltán kormányzati kommunikációs államtitkár arra kérte az egyházakat: június 4-én, a nemzeti összetartozás napjának délutánján egyperces harangzúgással kapcsolódjanak be a megemlékezésekbe. A katolikus, a református és az evangélikus egyház ezt elutasította. A testvéregyházak jelezték, hogy a kérésnek nem áll módjukban eleget tenni, mert a templomi harangok istentiszteleti alkalmakkor, illetve az egyház liturgikus rendjéhez kapcsolódva szólnak.
Sarkosan fogalmazva
Ha valaki elvi okokból nem megy el valahová, az nincs kirekesztve, az távolmaradásával fejezi ki véleményét, és ezekről a távol maradókról nehéz elhinni, hogy nekik is fáj „az igazságtalan béke, a sok-sok elcsatolt magyar terület, ezt a fájdalmat nem a konfliktusok kiélezésére használják, hanem keserű történelmi tényként kezelik”. Tipikus Kádár-kori csűrés-csavarás ez, akárcsak egy másik megállapítás, miszerint a magyar kormány a magyar-román viszony területén tizenöt éves diplomáciai munkát tesz tönkre. Hát persze, Trianon is a magyarok hibája volt, nem mertünk elég kicsik lenni.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
A magyarság és a románság történelmi sorsközösségben van
Semjén Zsolt szerint Trianon sebét a nemzet közjogi egyesítésével, az állampolgárság megadásával lehet meggyógyítani, ezzel lehet a világon bárhol élő magyarokat - közülük is elsősorban a Kárpát-medencei magyarságot - egyesíteni, akik az útlevéllel és a szavazati joggal kapcsolódhatnak közjogi értelemben is a magyar nemzethez.A Nyirő József újratemetése kapcsán Magyarország és Románia között kiélesedő vitákra vonatkozóan kifejtette: a magyar kormány hivatalba lépése óta sokkal többet tett Magyarország és a körülötte lévő országok jó kapcsolatáért, mint korábban bárki más. Romániában választások vannak. A szocialista-liberális kormánytöbbség, amikor Magyarországot támadja, akkor voltaképpen Traian Basescu és a PDL (a román államfőt támogató ellenzéki Demokrata Liberális Párt - a szerk. megj.) politikáját támadja, mondván, hogy Basescu és Orbán Viktor között olyan baráti és olyan szoros politikai kapcsolat volt, amit ők nem támogatnak. Amikor a magyarokat támadják, tulajdonképpen a román belpolitikai konfliktusban próbálnak voksokat szerezni, ezért kellő mértéktartással kell kezelni az egész ügyet - mondta.
Hangsúlyozta: Magyarország alapvetően érdekelt egy román-magyar kiegyezésben. "Egyszerűen egymásra vagyunk utalva, tehát Magyarország és Románia, a magyarság és a románság történelmi sorsközösségben van. Ezt nem szabad alárendelni politikai hullámverésnek". A Nyirő-temetés ugyanakkor alapvetően egy magyar író végtisztességének a megadása. A végtisztesség megadásához pedig mindenkinek joga van, politikai hozzátartozásától függetlenül - mondta.
MTI-fidesz.hu