Magyarnak lenni nem csak a nyelv elsajátítását jelenti
Magyarnak lenni nem csak a nyelv elsajátítását jelenti – jelentette ki hétfőn Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes. A közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint fontos az is, hogy a nyelvet milyen mértékben tudjuk művelni. Fontos emellett a történelmünk és - példaként említve a kokárda viselését - annak a szimbólumrendszernek az ismerete is, amely minket a magyar közösség tagjává tesz - jelentette ki Navracsics Tibor. Hangsúlyozta: a magyarok sikerei jórészt mindig a talpraállásból adódtak, és most „történelmi lehetőségünk van, hogy ismét sikeres nemzet legyen a magyar”.
Légy jobb hallgatóság!
…legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra… (Jakab 1:19)
Jó vezető akarsz lenni? Légy jobb hallgató! Íme, két történet, ami bármikor megtörténhet, ha nem szánunk időt a valódi odafigyelésre. Az első egy fiatal egy nőről szól, akit a főnöke megbántott azzal, hogy gyakran végig sem hallgatta. „Azt vártuk volna tőle, hogy végighallgat, és válaszol a munkánkkal kapcsolatos komoly kérdésekre. Sokszor elsétált még a mondat közepén, mintha semmit sem hallott volna.” A másik egy gyülekezeti ifjúságvezető, akit elbocsátottak a szolgálatból. „Miután már két éve szolgáltam itt az Urat, behívtak egy vezetőségi megbeszélésre. Készítettek egy listát mindarról, amit rosszul csináltam az elmúlt két évben. A legtöbb dolog, amit mondtak igaz volt, hiszen ezen a területen teljesen kezdő voltam. Ezután megkértek, hogy mondjak le.
Mit tudtam meg ebből?
a) Egész idő alatt senki sem törődött velem annyira, hogy tanítson vagy vezessen.
b) Nekem fogalmam sem volt arról, hogy rosszul csinálom, és senki sem figyelmeztetett.
c) A gyülekezet vezetői sosem barátkoznak a beosztottaikkal.”
Miért esik nehezére a vezetőknek, hogy meghallgassanak? Mert a vezetők szeretnek beszélni, és ahogy nő a tekintélyük, fennáll a veszélye annak, hogy azt gondolják, kevesebb okuk van hallgatni. A vezetők természetüknél fogva hajlamosak arra, hogy a csatamezőn ne az első sorban álljanak.
Ahhoz, hogy győzhessenek, folyamatosan figyelniük kell azokra, akik a lövészárkokban vannak, mert a tőlük kapott információkra támaszkodva tudnak bölcs döntéseket hozni. Mielőtt Ezékiel prófétává lehetett volna, és elkezdhette vezetni Isten népét, az írja: …ott ültem közöttük hét napig összetörve. Hét nap múlva… szólt hozzám az Úr igéje (Ezékiel 3:15-16).
maiige.hu
Áldott hetet mindenkinek!
Töhötöm
Voronyezsi büfé
Rengeteg emlékszilánkot hoztam magammal Oroszországból. Ezek többsége riportfüzérként megírható, ám akad köztük sok olyan, amely nem illik bele egy cikkbe sem – lévén annyira egyedi. Ezek közé sorolható például az az élmény, amelyik Voronyezs főpályaudvarán történt. Már hazafelé készülve vizet akartunk vásárolni a peronon álló büfék egyikében, ám a boltocskát az orrunk előtt bezárták. Jobb híján egy másik árudát kerestünk föl, ahol meglepetésünkre magyarul válaszoltak nekünk. A házacskát kezelő hölgy két évtizede Kárpátaljáról került oda. Kérdésünkre elárulta, hogy két gyermeke van. S hozzátette nagy büszkén, a mi csengő idiómánkon: mindegyik beszél magyarul. Eszembe jutott itthon a sok „sztár” és sehonnai politikus, aki nemhogy egy mondatot, de gyakorta egy szót sem tud a száján tisztán kiejteni magyarul. Arra gondoltam, el lehetne küldeni őket a voronyezsi főpályaudvarra, leckét venni a büféstől.
Lázin Miklós András
Magyar Hírlap
A kulturális intézetek a magyarság kisugárzásai
A külföldi magyar kulturális intézetek nem kizárólag kultúrát közvetítenek, azok a "magyarság kisugárzásai", ezért fontos lenne az intézményrendszer megerősítése - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a Balassi Intézetben, ahol kiállítás nyílt a magyar kulturális diplomácia történetéről.A tárlatot megnyitó Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter megnyitóbeszédében kiemelte, hogy a magyar diplomácia már azelőtt kihasználta az ország kulturális, tudományos presztízsét, mielőtt erre a politikatudomány megalkotta a tudományos szakkifejezést.
A politikus hangsúlyozta, hogy a "soft power" és a "public diplomacy" politikai terminusok abból a felismerésből születtek az 1980-es évek végén, hogy a hatalom nemcsak a katonai, gazdasági erőből, hanem az adott ország attraktivitásából is származhat. Mielőtt Joseph Nye ezeket a fogalmakat megalkotta volna, Magyarországon ezt már művelték a 19. század közepétől kiépülő magyar intézetek révén - jegyezte meg a tárcavezető, hozzátéve, ezen intézmények először szigetszerűen működtek, majd hálózattá fejlődtek.
A miniszter rámutatott arra, hogy az 1927-es törvénycikk így nem alkotott, hanem csupán elismert egy már létező struktúrát, ugyanakkor lendületet adott új intézetek létrehozásához.
Navracsics Tibor kiemelte, hogy Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter felismerésére és bátorítására fedezte fel az ország a szellemi életben rejlő "erőforrást", a kultúrából, a nyelvből, a tudományból és a közösségi létből fakadó erőt, amelynek jelentősége különösen fontos volt a trianoni trauma után.
"Úgy gondolta, hogy nem fegyverkezéssel, erővel, fenyegetéssel fogja bebizonyítani, hogy talpra tud állni a nemzet, hanem kultúrával, tudománnyal" - fogalmazott a politikus, majd méltatta a két világháború közti pezsgő szellemi életet.
MTI-fidesz.hu
Magyar katonadal: Kárpátokban megfújták a trombitát - VIDEÓ
Kattints a VIDEÓRA:
http://www.youtube.com/watch?v=T9Bzx5_hIHQ
Jogsegély szolgálat indul a külhoni magyarok jogvédelméért
Kisebbségi jogvédő intézet és alapítvány kezdi meg működését, amelynek célja, hogy a magyar nemzethez tartozók teljes körű jogvédelemben részesüljenek - jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. E célra 50 millió forintot különítettek el - mondta a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, aki megjegyezte: ennek az összegnek a többszöröse áll rendelkezésre, hiszen számos olyan szervezetet támogatnak a Bethlen Gábor Alapon keresztül, amely szintén foglalkozik a külhoni magyarok jogi segélyezésével, védelmével. Semjén Zsolt úgy fogalmazott: az erőteljes nemzeti érdekérvényesítés ellenére vannak olyan magyar közösségek, amelyeket különböző hátrányok érnek a magyarságuk miatt. Ezért ahhoz, hogy a magyarság valóban gyarapodó közösség lehessen, fontos, hogy a teljes körű jogvédelmet is biztosítsák.
Kiemelte: elsőként a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel kötöttek együttműködési megállapodást. Hozzátette: a kisebbségi jogvédő alapítvány kuratóriumának tagjai között van Tertyánszkiné Vasadi Éva volt alkotmánybíró, aki a testület elnöke is, valamint Bándi Gyula és Szabó Marcell, a PPKE tanszékvezetője, Kardos Gábor, az ELTE tanszékvezetője, Szalayné Sándor Erzsébet, a Pécsi Tudományegyetem oktatója. A fenti alapítvány hozta létre az a kisebbségi jogvédő intézetet, amelyet Gyeney Laura vezet.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár elmondta: fontos, hogy ha valakit bárhol a világban magyarsága miatt bántódás ér, ne érezze magát egyedül, ne érezze azt, hogy nincs, aki segítsen neki. "A magyar kormány ott áll mögötte, és kész segítséget nyújtani" - fogalmazott.
Jelezte: fontos partnereik a külhoni magyar civil szervezetek, és példaként említette a Somorjai Fórum Intézetet, valamint a délvidéki Concordia Minoritatis Hungaricae Polgári Egyesületet. Kifejtette: a jogvédő intézet a szomszédos országokban megkeres jogászokat, akiket megbíz a konkrét segítségnyújtással.
Gyeney Laura, az intézet vezetője elmondta: különösen fontosnak tartják, hogy a határon túli magyarok jogvédelmét tudományos eszközökkel is támogassák. Mint kifejtette: a De Gasperi nevét viselő szellemi műhely a jövőben tudományos rendezvényeket, konferenciákat szervez, valamint tudományos kutatásokat, képzéseket finanszíroz, pályázatokat ír ki.
Az intézet nyitva áll mindazok előtt a magyarországi vagy határon túli joghallgatók, doktoranduszok, kezdő jogászok előtt, akik élethivatásuknak a magyarság jogvédelmét, így közvetett módon a demokrácia és az esélyegyenlőség védelmét tekintik. Anyagi támogatásban kívánják részesíteni a pályázati úton kiválasztott határon túli, a jogvédelemben kiemelkedő szerepet játszó szellemi műhelyeket, civil szervezeteket. Az intézet júliusban nyári egyetemet is szervez Kisebbségvédelem Európában mottóval.
MTI - fidesz.hu
Csík zenekar - Tartsd magad nemzetem - VIDEÓ!
Kattints a videóra:
http://video.xfree.hu/?n=vasslaszlo%7C80e46dbe08ecd1f49e88cdb7d164691c&vcim=Trianon%20Himnusz%20%20-%20Tartsd%20magad%20Nemzetem#videoloc
Tartsd magad, nemzetem, tipornak rendesen.
Ellopnak, eladnak, zsarolnak, pusztítnak végtelen.
Kígyók a kebleden, szitok a neveden,
tovább nem engedem, tovább nem engedem!
Azért mert hont adtál, mindenkit fogadtál,
zsoldosok, kufárok, tolvajok kezére jutottál.
Hittél a Nyugatnak, s mindenkor becsaptak,
elvennék múltadat, ásnák a sírodat.
Táltosok repülnek át az éjen,
s kitűzik az ökörkoponyát,
sebeinket begyógyítják szépen,
s megvédik majd Árpád otthonát.
De addig szüntelen légy résen nemzetem:
nézd a sok csillagot, ’48, '56 ott ragyog.
Értsd meg a lényegét: fogjuk egymás kezét!
Fogjuk egymás kezét, ahogyan soha még!
Tartsd magad, nemzetem, tipornak rendesen.
Ellopnak, eladnak, zsarolnak, pusztítnak végtelen.
Kígyók a kebleden, szitok a neveden,
tovább nem engedem, tovább nem engedem!
Szlovákia konzerválja a magyarellenességet
A Felvidék legidősebb magyar pedagógusa - a magyar állampolgársága nyilvános vállalását követően szlovák állampolgárságától megfosztott - Tamás Ilonka századik születésnapján azt vallotta, a hosszú élet titka: szeretni és szeretve lenni, s talán ezért is az a meggyőződése, hogy előbb vagy utóbb pozitív változások állnak be a szlovák állampolgársági törvény jogtipró eljárásaiban. Véleménye szerint bár a pozsonyi törvény megfosztotta szlovák állampolgárságától, ma sem döntene másképp, annál is inkább, mert magyar szülőktől magyar állampolgárnak született, és az, hogy hogy ismét magyar állampolgárrá válhatott, természetes érzés volt számára.
Tarics Péter
Magyar Nemzet