A hivatalok tovább folytatják a kettős állampolgárok zaklatását, minden eszközt megragadnak, hogy ellenük fellépjenek, pénzbírságot is kiróttak. Ezért mielőbb érvényteleníti kellene az alkotmányellenes szlovák állampolgársági törvényt. Ennek érdekében Tamás Ilonka néni, Dolník Erzsébet, Gubík László, Boldoghy Olivér, Fehér István és Kassai Gyula is részt vesz a kassai Alkotmánymeneten.
A kettős állampolgárság intézményét szorgalmazó munkacsoport tagjai menetet szerveznek az Alkotmánybíróság épülete elé szeptember 1-jén, a Szlovák Alkotmány napján. A menet 2012. szeptember 1-jén, szombaton 14.30-kor indul a Szent Erzsébet Dóm elől, ahonnan a Fő utcán át az Alkotmánybíróság épülete elé vonulnak. Délután 15.00-kor egy csendes, méltóságteljes tüntetés veszi kezdetét a taláros testület székhelye előtt.Kassai Gyula, lévai református lelkész megkeresésünkre elmondta, hogy a decemberi és januári felszólítások után, amikor három ízben a személyi igazolványát kérték be, az elmúlt néhány hónapban két alkalommal is felszólította a lévai rendőrség az útlevele leadására. „Egyik alkalommal sem tettem eleget a felhívásuknak. Augusztus elején (6-án) újabb levél érkezett a lévai rendőrségtől, amely határozatban mondja ki útlevelem érvénytelenítését és annak azonnali bevonását rendeli el. A levélben felszólítanak, haladéktalanul szolgáltassam be útlevelemet. A határozat visszavonhatatlan és ellene a közigazgatás szintjén már nem lehet panaszt emelni, erre csak bírósági úton, 30 napon belül van jogorvoslati lehetőség. A bírósági jogorvoslati lehetőségtől függetlenül az útlevelemet haladéktalanul, azonnali hatállyal be kell szolgáltatnom a rendőrségnek. Először is az útlevelemet a mai napig nem adtam le és ezután sem fogom leadni. Úgy döntöttem, hogy tovább folytatom a küzdelmet és nem hátrálok meg, ha nincs lehetőség a közigazgatás szintjén küzdeni az alkotmány adta jogokért, akkor ezt bírósági úton fogom megtenni" – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Kassai Gyula. Mint megtudtuk kéthete a jogi képviselő segítségével elkészítette a bírósági beadványt, amit a nyitrai kerületi bírósághoz be is nyújtott. Ebben a kerületi bíróságtól kérik, hogy vizsgálják meg a lévai rendőrség határozatának a törvényességét és érvénytelenítsék az útlevele azonnali bevonásáról szóló határozatot.
„Ez a hadjárat tovább fog folytatódni, amíg az alkotmánybíróság nem dönt, és nem érvényteleníti az alkotmányellenes szlovák állampolgársági törvényt. Ezért magam is részt kívánok venni a szeptember 1-i békés alkotmánymeneten, amelyen alkotmányos jogainkért fogunk szót emelni" – közölte a Felvidék.ma-val Kassai Gyula. Hozzátette: „Másokat is arra buzdítok, hogy jöjjenek el Kassára! Ne engedjük, hogy jogainktól megfosszanak bennünket, hanem együtt küzdjünk az igazságért!" – szögezte le Kassai Gyula.
A lévai Dolník Erzsébet is ott lesz Kassán. „Úgy hiszem, az a minimum, hogy mindaddig hallassuk hangunkat, amíg megnyugtató módon nem rendeződik a kettős állampolgársággal kapcsolatos felháborító, abszurd helyzet. Feltételezem, hogy nem ez a megmozdulásunk lesz az utolsó, de nem szabad feladnunk a küzdelmet azokért a jogokért, melyek minden állampolgárt, a Szlovákiában élő magyarokat is megilletnek" – véli Dolník Erzsébet. A tüntetéssel kapcsolatban továbbá elmondta, hogy „nyomatékot adunk annak a meggyőződésünknek, hogy a Szlovák Alkotmánybíróság kötelessége lenne mielőbb dönteni arról a beadványról, melyben a parlamenti képviselők egy csoportja kéri, hogy vizsgálja meg, az állampolgárságról szóló törvény összhangban van-e a Szlovák alkotmánnyal".
Dolník Erzsébet is bekérették a rendőrségre, hogy adjon magyarázatot, miért nem adta le az útlevelét. „Mivel az útlevelem érvényessége még 2004-ben lejárt, ezt leadtam, a személyazonossági igazolványomat továbbra sem vagyok hajlandó leadni. Ezt most nem is kérték" – szögezi le Dolník.
A komáromi Boldoghy Olivér is elmondta, hogy az ő ügyében sincs előrelépés. Azóta is küldözgetik a leveleket, amelyeket viszont Ő nem vett át. A kassai alkotmánymeneten mindenképpen részt vesz, mert mint nyilatkozta „Egy olyan országban, amelyik nem tiszteli a saját alkotmányát, ahol olyan törvényeket léptethetnek életbe, amelyek hatálya pontosan az ellenkezőjét eredményezi az alaptörvényben foglaltakkal, ahol embereket tehetnek tönkre olyan intézkedésekkel, amelyek szöges ellentétben vannak az alkotmányos renddel, nos ott senki, de senki nincs biztonságban! A szlovákság sem! Én nem szeretnék egy ilyen országban élni, ezért megyek el szeptember elsején Kassára, hogy határozottan hangot adhassak véleményemnek" – mondta a Felvidék.ma-nak Boldoghy Olivér.
A szintén komáromi Fehér István személyes okmányait is érvénytelenítette a hatóság. Esetében a rendőrség azonban tovább ment, s 33 eurós pénzbírságot rótt ki. „A rendőrségen a szlovák állampolgársági törvényre hivatkozva kérték tőlem, hogy adjam le az irataimat. Ezt én ezúttal is a szlovák alkotmányra és a vonatkozó nemzetközi jogi normákra hivatkozva megtagadtam. Emiatt megkaptam a pénzbíráságot" – mondta Fehér István. A rendőrségen még közölték vele, hogy személyigazolványát, mely a hatóságok szerint érvénytelen, bárhol és bármikor elkobozhatják tőle. „Úgy gondoltam, hogy a 15 napos határidőn belül én ezt meg fogom fellebbezni, és nem fogok fizetni, de még konzultálok jogásszal is" – mondta Fehér István. „Kassára természetesen megyek, s remélem az a menet rendesen elő is lesz készítve" – tette hozzá.
Mint ismeretes Rimaszombatban sem jobb a helyzet. Tamás Ilonka néni lánya, Anikó elhunyt. „A kettős állampolgársággal kapcsolatos törvényi rendelkezések (végrehajtási utasítások) hiányában a hivatalok "packázása" következtében húgomnak januárban összeomlott a vérkeringése és cukorháztartása, majd ezt követően a kórházban infarktust kapott. Májusban szívelégtelenség következtében ismét kórházba került, majd többször megállt a szíve. Augusztus 6-án temettük el. Januárig - a körzeti orvos nyilatkozata szerint is - teljesen egészséges volt" – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Fehérné Tamás Judit.
A Tamás családnak még 2012.január 12-i keltezéssel a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala - Az emberi jogok és egyenlő bánásmód szekciója állásfoglalást küldött a kettős állampolgárság ügyében, melyben leszögezik: „Az Alkotmány 1. cikkelyének (1) bek. kimondja, hogy a Szlovák Köztársaság jogállam. Alaptörvénye az Alkotmány. Minden törvénynek összhangban kell lennie az Alkotmánnyal. A törvények összhangja az Alkotmánnyal jeleni a törvényesség alapját, és a törvényesség a jogállam lényege. Az Alkotmány 152. cikkelyének 1. mondata szerint: „A Szlovák Köztársaságban azok az alkotmányerejű törvények, törvények és a többi, általánosan kötelező előírások maradhatnak hatályban, amelyek nem ellentétesek az Alkotmánnyal." Tehát ebből is kitűnik, hogy az állampolgárság elvesztésének esetére a törvény nem szabályozza az államigazgatási szervek eljárását. Tekintettel a hiányos jogi szabályozásra, ezeknek a szerveknek nincs jogalapjuk az eljárások lefolytatására. A hatóságok mégis zaklatják a kettős állampolgárokat az ellentörvényre hivatkozva.
A lévai Gubík László leadta az útlevelét, mert az 2012. április 19-én lejárt. „Az idézésben az szerepelt, hogy azért kérik, mert az úti okmányokról szóló törvény értelmében az érvénytelen okmányt (az enyém lejáratával vált érvénytelenné) annak birtokosa haladéktalanul leadni köteles. Nos, én az idézés után júliusban leadtam. Ennek ellenére kiszabták a 33 eurós pénzbírságot, amit kifizettem" – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Gubík László. Majd hozzátette, hogy jegyzőkönyvbe kérte, hogy rögzítsék, hogy az útlevelének leadási oka annak érvényességi idejének a lejárta. „A rendőrségen közölték, hogy hasonló eljárásra számíthatok a személyi igazolványommal kapcsolatban is. Erre azt válaszoltam, hogy az 2016 augusztusáig érvényes" – jegyezte meg Gubík László, aki tagja annak a kettős állampolgárság intézményét szorgalmazó munkacsoport, mely azt szorgalmazza, hogy az Alkotmánybíróság legyen valóban az Alkotmány őre, és ne késlekedjék az állampolgársági törvény alkotmányellenes módosításának semmissé nyilvánításával. Ennek érdekében 2012. szeptember 1-jén Alkotmánymenetet szerveznek Kassára. „Emeljük fel hangunkat minden polgártársunkért, akit egy a közös Európa szellemiségével ellentétes jogszabály megfosztott állampolgárságától, vallja magát bármilyen nemzetiségűnek, és egy békés menet keretében álljunk ki alkotmányos jogainkért" – nyilatkozta Gubík.
„Minden felvidéki magyarnak ott a helye, s ez mindennél fontosabb, mert nem csak a kettős állampolgárságról szól ez a dolog, hanem a felvidéki magyarok jogbiztonságáról is..." – tette hozzá Fehérné Tamás Judit. Mint megtudtuk, ha Ilonka néni egészsége és ereje engedi, szeretne szintén elmenni Kassára, s részt venni az Alkotmánymeneten. Tamás Ilonka néni Tormay Cécile szavaival üzen a felvidéki magyaroknak: „A végzet akkor méri ki az emberi sorsokat, mikor a hazaszeretetet lelkükbe ülteti, mettől többet ad belőle, annál súlyosabb a sors, melyet kimér."
HE, Felvidék.ma
[gallery]
[gallery]
A kettős állampolgárság intézményét szorgalmazó munkacsoport tagjai menetet szerveznek az Alkotmánybíróság épülete elé szeptember 1-jén, a Szlovák Alkotmány napján. Alább a csoport felhívását tesszük közzé."Tisztelettel értesítünk minden polgárt, aki felelősséget érez a demokrácia és az alkotmányosság vívmányainak megőrzése és kiteljesedése iránt, vagy csak egyszerűen egy olyan államban szeretne élni, ahol a jogbiztonság nem csak hangzatos szólam, hanem a jogállamiság egyik alappillére is, hogy szombaton, szeptember 1-jén, Szlovákia Alkotmányának napján Kassán menetet szervezünk az Alkotmánybíróság épülete elé alkotmányos jogaink védelme és megbecsülése érdekében.
A szlovákiai állampolgársági törvény alkotmányellenes módosítása következtében ez idáig közel háromszáz polgár veszítette el szlovák állampolgárságát, köztük többen kifejezett akaratuk ellenére. Az Alkotmány közismert passzusa kimondja: „akarata ellenére senki nem fosztható meg szlovák állampolgárságától". A kettős állampolgárság újbóli lehetővé tételéért megalakult petíciós bizottság mintegy húszezer aláírással ellátott ívet adott le a Belügyminisztériumnak. Az elmúlt napokban azt kaptuk válaszul, hogy a törvény alkotmányosságának vagy alkotmányellenességének megállapítására kizárólag az Alkotmánybíróság jogosult. Ezért döntöttünk úgy, hogy alkotmányos követeléseinknek a tavalyi szeptember 1-i nagygyűléssel ellentétben nem Komáromban, hanem Kassán, az Alkotmánybíróság székhelyén adunk hangot.
A menet 14.30-kor indul a Szent Erzsébet Dóm elől, ahonnan utunk a Fő utcán át az Alkotmánybíróság épülete elé vezet. 15.00-kor egy csendes, méltóságteljes tüntetés veszi kezdetét a taláros testület székhelye előtt, mellyel azt szeretnénk kifejezni, hogy az Alkotmánybíróság legyen valóban az Alkotmány őre, és ne késlekedjék az állampolgársági törvény alkotmányellenes módosításának semmissé nyilvánításával.
A méltóságteljesség érdekében kérünk mindenkit, hogy pártok, szervezetek jelképeit ábrázoló zászlókat, jelvényeket és transzparenseket ne hozzanak, valamint egyenruhát ne viseljenek, ellenben amennyiben tehetik, a menet során, illetve az Alkotmánybíróság előtt az Alkotmány egy-egy példányának vagy említett szakaszának magasba emelésével tegyék hangsúlyosabbá, és emeljék ki közös megmozdulásunk lényegét.
Emeljük fel hangunkat minden polgártársunkért, akit egy a közös Európa szellemiségével ellentétes jogszabály megfosztott állampolgárságától, vallja magát bármilyen nemzetiségűnek, és egy békés menet keretében álljunk ki alkotmányos jogainkért.
Nagy szeretettel várunk mindenkit! Csatlakozzanak az alkotmánymenethez!" - áll a kettős állampolgárság intézményét szorgalmazó munkacsoport tagjai által jegyzett, 2012. augusztus 22-én Léván kelt felhívásban.
Felvidék.ma
Martonyi János külügyminiszter szerint diplomáciára minden körülmények között, feltétlenül szükség van, külképviseleti hálózatra a jelenlegi helyzetben minden országnak különösen nagy szüksége van, hiszen annak munkáját semmi más nem pótolja.
A tárcavezető az idei magyar nagyköveti értekezleten mondott beszédében, szerdán kifejtette, a külképviseletek a kormányt érő támadások kivédésben, elhárításában nagyon komoly szerepet játszottak. Különösen jól teljesítettek a diplomaták Bécsben, Berlinben, Londonban, Párizsban, Washingtonban és a szomszédos országokban - közölte, hozzáfűzve: az ázsiai külképviseletek pedig nagy szerepet játszottak a keleti nyitásban.Voltak olyan helyzetek, ahol "nagyon helyt kellett állni", és így tett például Marton Béla tripoli nagykövet is - emlékeztetett. Úgy vélte, jelenleg hasonló a helyzet Szíriában, "nem hősködésből, hanem azért vagyunk ott, mert szükség van ránk", és amíg a külképviselet el tudja végezni a munkáját, maradnak.
A miniszter a külképviseletek fontos feladatai között említette a honosítási kérelmek feldolgozását, mintegy 140 ezer kérelmet fogadtak be. Mint mondta, a kedvezményes honosítási lehetőség bevezetése nagy hatást gyakorolt a világ különböző részein élő magyarokra, rendkívüli mértékben növelte a magyar tudatosságot. Kiderült, hogy az összmagyarság óriási erő, potenciál - mutatott rá.
Arról is beszélt, hogy a válság feltehetően még jó ideig eltart, és végérvényessé tette, hogy globális rendszerben élünk, ahol óriási a kölcsönös függés. Bár a külső körülmények ezért nem mindig ideálisak és befolyásolhatók, a politikai felelősség mégis az adott állam kormányaira csapódik le - mondta. Kifejtette: a választópolgárok a saját életük alakulását nézik, amikor voksolnak, nem a külső tényezők alapján döntenek.
A válságot illetően úgy látja, az arra adott első válasz helyesnek tűnt: a kereslet ösztönzése mellett döntöttek az országok, és nem a másik rovására akarták megoldani a problémát, nem alakult ki protekcionista hullám. De nem készült fel Európa arra, hogy ez a keresletösztönzés adósságemelkedéssel jár, ráadásul a helyzetet egy specifikus európai probléma is súlyosbítja: alapvető eltérések vannak a gazdaságok versenyképessége között - mondta, hozzátéve: így előállt egy fenntarthatatlan helyzet: az államok által fizetendő hozamok nagyon eltérően alakulnak, és ezek eredményes közelítése nélkül nem lehetséges a megoldás.
Martonyi János arról is beszélt, hogy sikeres szomszédságpolitikára van szükség. Az elmúlt két év eredményes volt, és ha vannak is viták a szomszédos országokkal, ezeket kiegyensúlyozzák, sőt, meg is haladják a közös érdekek - fogalmazott. Megjegyezte: a magyar-román kapcsolatok nagyon jók voltak az elmúlt két évben, "a másik félnek" kell eldöntenie, hogy folytatni akarja-e ezt a tendenciát. Ha meg akarja tartani az eddigi barátságot, akkor ezt Magyarország viszonozza - közölte.
Az arab tavasz eseményeivel kapcsolatban azt emelte ki, hogy rendkívüli lehetőségei vannak a térségben a magyar külgazdaságnak, ráadásul az országokat érdeklik a magyar átalakítási tapasztalatok. Főként az oktatás révén megvannak a hagyományos kapcsolatok ezekkel az országokkal - emlékeztetett. Megjegyezte: átfogó ösztöndíjprogramot akarnak kidolgozni fejlődő országoknak, mivel az oktatás az egyik legversenyképesebb magyar exportcikk.
MTI
A 67 évesen váratlanul elhunyt asszony azon felvidéki magyarok egyike volt, akit a hatályos szlovák jog alapján fosztottak meg szlovák állampolgárságuktól azt követően, hogy nyilvánosan felvállalták a magyar állampolgárság megszerzését.
Tamás Anikó - az édesanyjával, az idén százéves Tamás Ilonka nénivel együtt - még tavaly vette fel a magyar állampolgárságot, és miután ezt nyilvánosan is vállalta, a szlovák állampolgársági törvény értelmében a pozsonyi hatóságok megfosztották szlovák állampolgárságától.
Tamás Anikó január 1-jén szívinfarktust kapott, nem sokkal azt követően, hogy - több más, magyar állampolgárságot szerzett felvidéki magyarhoz hasonlóan - személyes okmányai leadása céljából beidézték a rendőrségre. Még lábadozott az infarktus után, amikor a kórházban közölték vele, hogy az Általános Egészségbiztosító - állampolgársága elvesztése miatt - nem hajlandó téríteni a kezelés számláját, így azt neki kell megtérítenie. Végül ezt sikerült elkerülni.Több állampolgárságától megfosztott felvidéki magyar - köztük Tamás Anikó - korábban a szlovák állampolgársági törvény kapcsán a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult, jogi képviseletüket az Emberi Méltóság Tanácsa vállalta. A beadványokat néhány hónapja iktatták Strasbourgban, de elbírálásuk várhatóan akár másfél-két évig is eltarthat.
Tamás Anikó váratlan halála kapcsán Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke azt mondta: megkerülhetetlen a szlovák állam felelőssége, mivel a tragédiához Tamás Anikónak a magyar állampolgársága miatti zaklatása vezetett. "Nem szabad, hogy a mostani tragédia elkerülje a magyar és a nemzetközi közvélemény figyelmét, mert ez is szomorú bizonyítéka annak, milyen helyzetbe kerültek a magyar állampolgárságukat nyíltan vállaló felvidéki magyarok" - hangsúlyozta Lomnici Zoltán.
Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke azt mondta: mély gyászukban együtt éreznek a családdal. Rámutatott: meggyőződésük, hogy Ilonka néni lányának idő előtti halála összefügg a családot ért azon meghurcoltatással, amelyet a magyar állampolgárságát nyíltan vállaló minden felvidéki magyarnak el kell szenvednie.
Magyar Hírlap
Ösztöndíjas helyekkel várja a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) a kolozsvári Nemzetközi Tanulmányok mesterképzésre felvételiző erdélyi diákokat. A BGF-nek az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a pótfelvételi eljárás keretében 30 állami ösztöndíjas helyre jelentkezhetnek az erdélyi hallgatók augusztus 31-ig. A felvételi szeptember elején zajlik majd. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a BGF közötti oktatási-tudományos együttműködés eredményeként zajló Nemzetközi Tanulmányok levelező képzés 2011 februárja óta teszi lehetővé a külhoni fiatalok számára, hogy anyanyelvükön szerezzék meg a BGF munkaerőpiac által is elismert diplomáját. A felvett diákok a BGF hallgatóiként tanulnak a Sapientia EMTE kolozsvári karán.
Sikeresen zárult a Kolozsvári Magyar Diákszövetség által, tizenegyedszerre szervezett Kárpát-medencei Néprajzi Nyári Egyetem Kalotaszentkirályon. A Nyári Egyetem témája Kalotaszeg látványosságainak felkutatása volt.A résztvevők Magyarországról, Székelyföldről, illetve Kolozsvár és környékéről érkeztek. A tábor délelőtti programjában szakmai előadások szerepeltek, délután pedig az aznapi előadás tárgyát látogatták meg a fiatalok. Az öt nap alatt, bejárták Alszeget, Felszeget, Nádasmentét és Kapus vidékét is. A kirándulások alatt nemcsak a vidék néprajzi jellegzetességeit, a tájházakat, múzeumokat, tisztaszobákat, viseleteket tekintettek meg, hanem az épített örökségét, gótikus vagy román kori templomait, s azok festett kazettás mennyezeteit, és a falu díszes oromzatú házait is.
A táborozóknak pedig alkalmuk volt elsajátítani a cifra Kalotaszegre jellemző bútorfestés kacifántos virágmintáinak megrajzolásának technikáit is.
A XI. Kárpát-medencei Néprajzi Nyári Egyetem résztvevői sok új információval tértek haza, és a jó hangulatnak köszönhetően, már most beírták a jövő nyári programok közé a Nyári Egyetemet.
Erdélyi és magyarországi fiatalok vettek részt egy tíz napos táborban a kalotaszegi Zsobokon, itt rendezték ugyanis az Aranka György Társaság és az Anyanyelvápolók Szövetsége ifjúsági táborát. Az esemény célja az anyanyelvápolás volt.A nyelvápolás és a más kulturális értékek őrzése mellett a tábor célja még az is volt, hogy a fiatalok egymásra találjanak, szorosabb kapcsolatokat alakítsanak ki egymás között, úgy, hogy az anyanyelv, a viselkedéskultúra, a beszédkultúra köré építsék ki a foglalkozásokat, az előadásokat, és a hétköznapokra is kapjanak a táborozók egy olyan normát, amit érvényesíthetnek, és eszerint alakíthatják majd az életüket – magyarázta az egyik fiatal, Molnár Árpád.
Egy magyarországi lány, Kovács Eszter elragadtatással beszélt a tábor helyszínéről, az emberek közvetlenségéről és kedvességéről, és azt, hogy jövőben is szívesen eljönne ebbe a táborba.
Egy másik fiatal, Farkas Jolán a magyar nyelv jövőét illetően elmondta: amíg ilyen közösségek, és ilyen emberek léteznek, addig szép jövő vár a nyelvünkre, mert a nyelvet mindig a fiatalok viszik tovább.
Jó kezdeményezés olyan fiatalok összehozása, akik ugyanazon cél, a magyar nyelv megőrzéséért szívesen tesznek valamit – jelentette ki Komor Etelka, aki bekapcsolódott a beszélgetésbe.
Az egyik kolozsvári fiú, Kovács Attila azt mondta, hogy számukra a magyar nyelv ügye a nemzet fennmaradását jelenti.
Próbájuk továbbvinni anyanyelvünket, adjuk át utódainknak ezt a szép magyar nyelvet, ne keveredjen a román nyelvvel, fogalmazott egy sepsiszentgyörgyi fiú.
Kossuth Rádió
Ahogy ma sem igen. S nemcsak nekünk, akiket erőst (székelyes toldalékolással élve) túlzó szóhasználattal „anyaországiaknak” szoktak arra tájt nevezni, nemcsak nekünk, hanem a Székelyföldnek is tudnia kell, hogy a belső és dél-erdélyi és partiumi meg bánáti szórványmagyarság nélkül az ő „bantusztánjuk” is végzetesen kiszolgáltatott lesz. És akkor mit mondjunk a Nyirő ellen hadakozó helybéli politikai elitről? (És ha csak ez volna a legnagyobb bornírtsága és vétke…) Őrizzünk meg, mi mást tehetnénk, minden magyar emlékeztetőt, köveket és mondatokat, figyeljünk a gyermekekre, talán magyarrá nevelődhetnek ott is, ahol minden a magyarság léte ellen küzd, szól és egyáltalán van.
Alexa Károly
Magyar Hírlap