Lapszemle Mikó-ügyről
A jogállamiság elvének érvényesítését, a teljes visszaszolgáltatást, a visszaállamosítási kísérletek megszüntetését és az igazságtalan bírósági döntés orvoslását követelte a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítási kísérlete kapcsán Markó Attila, Marosán Tamás és Silvui Clim, valamint az ingatlan-visszaszolgáltatási bizottság tagjainak elítélése ellen tiltakozó tömeg. György Attila szerint hosszú idők óta az első olyan politikai esemény volt ez, amely testületileg és egységesen jelenítette meg az erdélyi magyarság akaratát. Mind az RMDSZ, mind az Erdélyi Magyar Néppárt, a Magyar Polgári Párt, az összes történelmi egyház és a civil szféra közös akarattal sereglett össze. Hároméves börtönbüntetésre ítéltek két magyar embert, akinek egyetlen bűne, hogy jogszerűen és az igazságosság szellemében dolgozott, és visszaadta a magyar közösségnek azt, ami az övé.
Magyar Hírlap
Eckstein-Kovács Péter önmaga ellen kért vizsgálatot a Mikó-ügyben, hiszen miniszterként ő kezdeményezte a kollégium restitúcióját, ezért ha a jogszabály végrehajtóinak büntetőjogi felelőssége felmerül, akkor a kezdeményező szerepét is tisztázni kell. A legfontosabb román civil szervezetek bejelentették, hogy Ecksteint támogatják a nép ügyvédje tisztségre „szakmai felkészültsége, kompetenciája, az emberi jogok terén kifejtett munkája, integritása függetlensége, kiemelkedő ügyvédi munkája folytán.
Az Európai Bizottság szerint a restitúció tagállami hatáskör. A romániai magyar politikusok nem fogadják el, hogy egy kisebbségi közösségi ügy kizárólagos tagállami belügy, de nem értenek egyet a Bizottság azon álláspontjával sem, miszerint csak az államfő iránti támadások fenyegetik Romániában a demokráciát. Az RMDSZ az Európai Néppárttól kért támogatást. Az RMDSZ szerint a Mikó-ügyben nemcsak személyeket ért igazságtalanságokért kell szót emelni, hanem a közösségi és egyházi tulajdonhoz való jogért.
Népszava
Együttműködési megállapodás a határon túli kulturális örökség megóvásáról
A határon túli magyar kulturális örökség megóvása érdekében írt alá kedden együttműködési megállapodást az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Balassi Intézet, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Teleki László Alapítvány. A megállapodás értelmében a szerződést aláírók 82 millió forintot fordítanak a határon túli kulturális örökségek megóvására, valamint szakértői bizottságot állítanak fel, felmérik, milyen fontos kulturális örökségek szorulnak támogatásra. L. Simon László kulturális államtitkár a szerződést "szimbolikusnak" nevezte, szerinte ez csak az első lépés a kulturális örökség hatékony védelmére.
MTI
Sokan vagyunk és elegen
Az utóbbi napok, hetek történései Erdélyben ismét bebizonyították: a magyar közösség legjobb és leghatásosabb nemzetpolitikai partnere a román állam. Bizony. Hiszen minden olyan alkalomkor, amikor éppen erőt venne rajtunk a kollektív tudathasadás, és önmagunk ellen fordulnánk: megjelenik „a” román hatalom, és szinte menetrendszerűen hoz egy-egy olyan intézkedést, ami rögvest egységbe kovácsolja az erdélyi magyarságot.
György Attila
Magyar Hírlap
Egy lopás krónikája
Erdély minden részéből nagyjából huszonötezer magyar ember ment el szombaton Sepsiszentgyörgyre Az igazság napja elnevezésű demonstrációra, hogy a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása és a restitúciós bizottság magyar tagjainak bebörtönzése ellen tiltakozzon....Az ingatlan-visszaszolgáltatási törvény egyértelműen fogalmaz: annak kell visszaadni az államosított épületet, akitől elvették. A 176/1948-as államosítási törvény melléklete világosan azonosítja az egykori tulajdonost, amikor kimondja, hogy a "Ref. Egyh. sepsiszentgyörgyi református fiúiskolája" átmegy állami tulajdonba.
Lukács Csaba
Magyar Nemzet
Konferenciát tartottak Márton Áronról Csíkszentdomokoson
Augusztus 23. és 25. között Csíkszentdomokoson, Márton Áron püspök szülőfalujában, lezajlott az első, hagyományteremtőnek szánt Márton Áron-konferencia.
A Márton Áron Egyesület Csíkszentdomokosért és a Márton Áron Társaság – a trianoni döntés utáni Erdély egyik legkarizmatikusabb, legfontosabb és legnagyobb tiszteletnek örvendő néhai püspöke hagyatékának kutatóit, történészeket, illetve a Márton Áront ismerő egyházi személyeket, teológusokat hívtak meg a jeles eseményre. Az előadásokat a Márton Áron Általános Iskola konferenciatermében , valamint a helyi Márton Áron Múzeumban hallgathatták meg az érdeklődők.
Lázár Csilla magyar–angol szakos tanár, az egyik főszervező elmondta, hogy a konferencia célja, egybehangzóan a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum egyik feladatával, hogy szorgalmazza a Márton Áron püspök alakjához kapcsolódó történeti kutatást, a Márton Áronnal foglalkozó szakemberek együttműködését, és a nagyközönséggel is megismertesse a jelenkori egyháztörténeti kutatás idevágó eredményeit.
Márton Áron életének, egyházfői és közvélemény-formáló szerepének megismerése ugyanakkor nemcsak a jelenkori Erdély történelmének részletes megismerése szempontjából fontos, de a szentté avatási eljárás szempontjából is. Erre utal dr. Jakubinyi György érsek is a konferencia résztvevőihez címzett köszöntőjében: „Minél jobban megismerjük Isten Szolgája Márton Áron püspök erkölcsi, szellemi és nemzeti nagyságát, annál inkább előmozdítjuk boldoggá avatását is, amelyért minden erdélyi katolikus plébánián a szentmisék végén imádkoznak.”
Elmondta azt is, hogy 2010-ben nyílt meg a Márton Áron Múzeum Domokoson,és a közel háromezer látogató zöme célirányosan kereste a múzeumot: hittan-, ministráns-, nyugdíjas- és diákcsoportok, hagyományőrző csoportok, a történelem iránt érdeklődő baráti társaságok a múzeum híre vonzza nagy számban Domokosra.
A csíkszentdomokosi Márton Áron Iskola konferenciatermét mindkét napon megtöltő érdeklődők első ízben hallhatták Denisa Bodeanu történészt, aki Márton Áron Securitate-dossziéinak tartalmát mutatta be, különös tekintettel a Megfigyelési iratok tartalmára, melyek 236 Márton Áronra vonatkozó kötete összesen mintegy 77.000 lapot tartalmaz.
Ezt egészíti ki a Bűnvádi Iratok dossziéja, Márton Áron és társai perének anyagát tartalmazó iratcsomó. Ezekből kiderül, hogy az összes Securitate által megfigyelt romániai személy közül Márton Áronra vonatkozik a legnagyobb mennyiségű iratanyag a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) levéltárában.
Jeles előadók jelenléte a konferencián tanúbizonyság arra, hogy Márton Áron püspököt kiemelt tisztelet övezi szakmai, történészi körökben is. Denisa Bodeanu mellett előadó volt még Nagy Mihály Zoltán történész. Előadást tartott Msgr. dr. Kovács Gergely, Márton Áron szentté avatási perének posztulátora is, valamint Stefano Bottoni történész, aki a magyar nyelvterületen és az egyházi körökön kívül is sokat tesz azért, hogy Márton Áront ne csak mi, magyarok és katolikusok tiszteljük, de Európa más nyelvű és más vallású népei is.
Magyar Kurír, szekelyhon.ro, Patrióta Európa Mozgalom
Az igazság napja
Könnyen megeshet, hogy szombaton az utóbbi két évtized legfontosabb világi tömegrendezvényére került sor Erdélyben. Egyáltalán nem erőltetett a párhuzam az 1990 februárjában Marosvásárhelyen lezajlott könyves-gyertyás tüntetéssel, amikor legalább százezer ember vonult át a városon, hogy nemzeti identitása, nyelve és iskolái megtartása érdekében kiálljon.
Lukács Csaba
Magyar Nemzet
Az Igazság Napja Budapesten: szeptember 1-én tüntetés - Kérünk mindenkit: osszuk meg a felhívást!
Ti megbecsültök minden rendet,
Melyen a béke alapul.
De ne halljátok soha többé
Isten igéjét magyarul?!
S gyermeketek az iskolában
Ne hallja szülője szavát?!
Ne hagyjátok a templomot
A templomot s az iskolát!
Reményik Sándor
Az Igazság Napja Budapesten: szeptember 1-én tüntetés
Románia Magyarországi Nagykövetsége előtt
Teljes mértékben egyetértünk a sepsiszentgyörgyi „Igazság Napja” tüntetés szervezői által megfogalmazott, a Székely Mikó református kollégium újraállamosítása elleni tiltakozással. A tiltakozást támogatva - s kiegészítve azt az államosított egyházi ingatlanok visszaadását minden eszközzel hátráltató román gyakorlat elleni, illetve a román kormánynak a magyar anyanyelvi oktatás elsorvasztási törekvései elleni tiltakozással - hívunk és várunk minden Magyarországon élő székelyt, erdélyi gyökerekkel rendelkező magyart és a határon kívül rekedt magyarok ügyével együtt érző embert szeptember 1-én délelőtt 11 órára a Budapesti Román Nagykövetség elé (XIV. kerület, Thököly út 72. Izsó u. sarok), hogy elégedetlenségünknek együtt adjunk hangot. Meg vagyunk győződve arról, hogy a székely közösség fent említett gondjait maradéktalanul csak az autonóm Székelyföld jogrendszere tudja orvosolni.
19 év telt el azóta, hogy az Európa Tanács - Románia csatlakozási kérelmére vonatkozó véleményezésében (176/1993) - felszólította a román kormányt az egyházi javak teljes visszaszolgáltatására. Itt az ideje, hogy két évtized elteltével emlékeztessük a román kormányt és az Európa Tanácsot Románia írásban vállalt és azóta sem teljesített kötelezettségeire. Ezért kérjük, aki teheti, hozzon magával nagyméretű (akár kartonból készített) faliórát, homokórát, székely zászlót, autonómia feliratú táblát, hogy a nagykövetség ablakaiból is láthatóak legyenek tüntetésünk követelései.
Budapest, 2012. augusztus 24.
György-Mózes Árpád
elnök
Székelyföldért Társaság
Csáky: érdekvédelmet az Országgyűlésben is - (interjú)
Jelentős figyelmet váltott ki Csáky Pál interjúja, amelyet a közelmúltban a SITA szlovák hírügynökségnek adott. Most a beszélgetés ama részével kívánunk részletesebben foglalkozni, amely a szlovákiai magyar érdekképviselet szükségességéről szól a magyar Országgyűlésben.Ön azt mondta a kérdéses interjúban, hogy új helyzet van, a felvidéki magyarságnak élnie kell azzal az új lehetőséggel is, amelyet a magyar állampolgársági törvény új változata kínál.
Valóban, ez egy új helyzet, amelyet közösen át kell gondolnunk. A magyar állampolgársági törvény új változata egyszerűsített eljárással kínálja fel a külhoni magyarok – így a Szlovákiában élő magyarok – számára is a magyar állampolgárságot.
A magyar választójogi törvény pedig aktív és passzív választójogot kínál a külhoni magyaroknak is. Ezzel a lehetőséggel élni kell, szerintem helyes lenne, ha a magyar Országgyűlésben is érvényesíteni tudnánk érdekképviseletünket. Ezt persze nagyon okosan és átgondoltan kell megvalósítanunk, tekintettel a szlovák állampolgársági törvény paranoid rendelkezéseire.
Nem tart a szlovák állami szervek megtorló lépéseitől ebben a vonatkozásban?
Ha okosan és átgondoltan cselekszünk, kezelhető a dolog. Természetesen annak a személynek, aki vállalja a jelölést a magyar Országgyűlésbe, számolnia kell a szlovák kormány esetleges ellenlépéseivel. A választók számára egyszerűbb lehet a helyzet: az lenne a legkézenfekvőbb, ha átsétálnának a határon, s vagy ott szavaznának, vagy ott adnák postára a szavazatukat. Azt viszont nem tartanám szerencsésnek, ha a szlovákiai magyarság kimaradna ezekből a folyamatokból, s ezáltal elismerné, hogy megfélemlíthető. Nem kell fejjel menni a falnak, mindig van út a hegygerincen át is.
Látható, hogy ebben a kérdésben sincs egyetértés a szlovákiai térfélen. A magyar-szlovák vegyes párt képviselői kijelentették, hogy ők nem fogják kérni a magyar állampolgárságot. Az MKP politikusai viszont kiállnak a kettős állampolgárság mellett.
Szabad emberként kell viselkednünk. Ha Csehország miniszterelnök-helyettesének – aki éppen a külügyminiszter is, és Csehország legnépszerűbb politikusa – lehet négy útlevél is a zsebében, amelyek közül a cseh sorrendben csupán a negyedik (Schwarzenberg külügyminiszternek svájci, német, osztrák és cseh állampolgársága van), ha a legismertebb szlovák europarlamenti képviselő, Peter Šťastný lehet kanadai-szlovák állampolgár, akinek a fia mellesleg USA-szlovák állampolgár, s a jégkorong-világbajnokságon az USA-válogatott tagja volt, s vígan játszott a szlovák válogatott ellen), ha az Európai Unióban több milliós nagyságrendű a kettős vagy többes állampolgárok száma, akkor részünkről sem helyes, ha a provincionális szlovák kicsiséget fogadjuk el viselkedési mintaként.
A szlovák törvényt meg fogják változtatni, mert Európa legrestriktívebb törvénye, nem enged mérlegelési lehetőséget a hivatalnoknak. Persze, Ficóéket ismerve, nem úgy fogják megváltoztatni, hogy az a mi problémánkat is megoldja. Ficóék a saját kicsiségüktől félnek, minden magyar rezzenésben veszélyt látnak, így a kettős állampolgárság intézményében is. Ha egy kicsit felemelnék a fejüket a horizont felé, észre kellene venniük, hogy a szlovákiai magyarok azzal, hogy tiltakoznak az ellen, hogy a magyar állampolgárság felvétele nyomán elvegyék tőlük a szlovák állampolgárságot, a szlovákság irányában is egyfajta lojalitást fogalmaznak meg – de elsősorban a szülőföldjükhöz való ragaszkodásukat deklarálják az ilyen hozzáállással.
Ezt egy okos szlovák politikának méltányolnia kellene, s elismerni a felvidéki magyarság jogát a kettős kötődésre. Nem a vagy-vagy hamis választása elé kellene állítani az itteni magyarokat, hanem elismerni jogukat az is-is modellre: nemzetileg az egységes magyar nemzethez kötődünk, s ezt a kötődést jogilag is meg akarjuk jeleníteni, de ez nem kérdőjelezi meg politikai-gazdasági-közigazgatási kötődésünket Szlovákiához sem. Nem a huszadik, hanem a huszonegyedik század első felében élünk, amikor is mindkét ország ugyanannak a NATO-nak és EU-nak a tagja.
Sokan viszont pozitívan értékelik az új Fico-kormány politizálási stílusát.
A valódi értékeléssel még egy kicsit várni kellene, hiszen egyelőre marketingpolitizálás folyik Ficóék részéről. A nyár kellős közepén megváltoztattak számos törvényt, amely lépéssorozat az élet nehezedését fogja eredményezni Szlovákiában. A közvélemény-kutatások szerint már most növekszik a kormányzással elégedetlenek száma, ez az arány ősszel és főleg január után még inkább megnövekszik majd.
A probléma ott van, hogy egyelőre nincs alternatíva, a hatékony ellenzék fogalma Pozsonyban ma erőteljesebb nevetést vált ki, mint bármely kabarétréfa. Csak csendben teszem hozzá: az MKP nélkül hatékony alternatíva nem is építhető ki. Magam úgy gondolom, hogy jövőre az SDKÚ és a KDH is belátja, hogy az MKP nélkül kisebb az esélyük a megyei választásokon, s főleg a 2014-ben esedékes elnökválasztáson. Egyelőre azonban az látszik, hogy a Fico-kormány problémákat gerjeszt: ezért is okosabb lenne visszafogottabban nyilatkozni a szlovák-magyar viszonyról, hiszen bizonyos kérdésekben gyakorlatilag ugyanott tartunk, ahol 1946-ban tartottunk: Szlovákiában magyarokat fosztanak meg állampolgárságuktól akaratuk ellenére. Ez elfogadhatatlan.
Azt is hallani Budapestről, hogy a magyar politikának megértőbbnek kellene lennie a Most-Híd vegyes párt iránt, mivel a szlovákiai magyar választók közül többen őket is választották, így a jelek szerint igény van az általuk kínált modellre.
Az, hogy az emberek egy adott választáson kire szavaznak, nem lehet mérvadó annak ügyében, hogy az adott párt egyébként előremutató és szükséges politikai célokat jelenít-e meg. A pénz, a sajtó és a marketing nagyban befolyásolni tudja az emberek döntését az adott helyzetben.
Szlovákiában szavaztak már vastagon Ján Ľupták munkásvezér pártjára, Rudolf Schuster és Pavol Rusko jobbára vállalkozókból összeállt választási pártjaira, sőt Vladimír Mečiar pártjára többször is – mégis megkockáztatom, hogy még a rájuk szavazók is azt gondolhatták utólag, tévedtek, s abban a bizonyos helyzetben rossz döntést hoztak.
Bizonyára felhozhatnák magyarországi példákat is, amikor egy adott választáson a parasztvakítás győzött a felelős döntések fölött. Azt a kijelentést pedig, amely azt mondja, hogy a Híd által kínált sugalmazás irányában, mely szerint a Szlovákiában élő magyarok viselkedjenek a szlovák elvárások szerint, van társadalmi támogatás, csak a lényegi összefüggések meg nem értésének foghatom fel. 1920 óta van ilyen fogadókészség, amelyet szlovák oldalról ráadásul szisztematikusan gerjesztenek: hiszen éppen erről szól az egész történet, aki ezt nem érti meg, semmit sem ért a mi küzdelmeinkből.
A „megmaradni" és a „beolvadni" ideológiája 90 éve mérkőzik egymással, s éppen a demográfiai változások mutatják, hogy van igény az asszimilációra is. De a dolog lényege éppen abban van, hogy ennek az igénynek ellen kell állni: ha győz, gyorsan elolvad a szlovákiai magyar közösség. Aki tehát nemzetpolitikával akar foglalkozni, itt kell, hogy kezdje: egy olyan etikai-politikai normarendszer támogatásánál, amely elveti a beolvadást és támogatja a megmaradást. Mindkét út támogatása értelmezhetetlen – illetve azt üzeni az embereknek, hogy az is jó, ha megmaradnak magyarnak, meg azt is támogatja Budapest, ha elszlovákosodnak. Szerintem ez az alappont: egyértelműen ki kell állni a megmaradás mellett. E nélkül nincs, nem lehet hatékony nemzetpolitika.
Találkozunk majd tehát Csáky Pál nevével a magyar Országgyűlés tagjainak névsorában?
Számunkra most a 2013-ban sorra kerülő megyei választások a legközelebbi prioritás. Állandó jelleggel igényelni kell e mellett a tarthatatlan szlovák állampolgársági törvény megváltoztatását. S azután majd eldöntjük, hogyan tovább: bölcsen, okosan kell eljárni. Dobbal verebet nehéz fogni. Kell határon túli magyar érdekképviselet a magyar Országgyűlésben is, ha ez a lehetőség megadatott. De úgy kell ezt megoldani, hogy Magyarország is, s a külhoni magyar közösségek is nyerjenek ezen az ügyön.
D. Rácz Éva
Felvidék.ma
Köszönjük, Agócs Valéria!
„A fogantatás l2-15. napjától, amikor a magzat még nem látható az anyaméhben, a szívcső már elkezd pulzálni és dobog életünk utolsó pillanatáig...A szív valóban az élet motorja, s ilyenként hatalmas munkát végez. Egy év alatt negyvenmilliószor húzódik össze, tíz év alatt tehát négyszázmilliószor. Egy élet során kétszázötven-háromszáz millió liter vért pumpál anélkül, hogy egy pillanatra is megpihenne..." /Papp Lajos európai hírű szívsebész professzor mondatai./
A napokban megállt egy ötgyermekes felvidéki magyar ember szíve, számos vészjelzés után, örökre.Ezt a pozsonyi asszonyt a szlovákiai magyar nemzeti közösség tagjai jól ismerték, hiszen a Szlovák Rádió magyar nyelvű műsoraiban évtizedeken át naponta megnyitotta előttük a szívét. Tisztelték és becsülték fiatalok és öregek, mert műsorait nagy felelősséggel készítette: ő is tisztelte és becsülte a hallgatóit. Rádióriporteri és szerkesztői pályája az első perctől kezdve szolgálat volt – ha megszólalt, lelki szemei előtt megjelent füleki cipész édesapja, a „jó"palócok, s az ország többi magyarja. Nekik mondta el, mi történik velünk az egyre vadabb történelmi hömpölygésben, szólt arról, hogy mi igaz és mi nem az emberpróbáló időkben.
Mindig megtalálta a megfelelő hangot, s műsorai általában a bizakodást, a derűt sugározták. Azt kevesen tudták, hogy a szerkesztő-riporter és műsorvezető éjszakánként ruhát varr a gyerekeinek és olykor hajnalig fordít különféle szövegeket, hogy ezekkel a plusz pénzekkel is segítse családja boldogulását. Volt ideje figyelni az új könyvekre, s elolvasásuk után megosztani másokkal a véleményét.
A küzdelmes, de mindvégig becsülettel élt évek kikezdték az egészségét, ám ő sohasem vesztette el a derűjét. Nem tudni, hányat kondult Agócs Valéria szíve, míg megállt. Azt azonban sokan érezzük, hogy ez a szív értünk is dobbant. Köszönet érte!
Batta György
Felvidék.ma
A kettős állampolgárok ott lesznek Kassán, az Alkotmánymeneten - (teljes cikk)
A hivatalok tovább folytatják a kettős állampolgárok zaklatását, minden eszközt megragadnak, hogy ellenük fellépjenek, pénzbírságot is kiróttak. Ezért mielőbb érvényteleníti kellene az alkotmányellenes szlovák állampolgársági törvényt. Ennek érdekében Tamás Ilonka néni, Dolník Erzsébet, Gubík László, Boldoghy Olivér, Fehér István és Kassai Gyula is részt vesz a kassai Alkotmánymeneten.
A kettős állampolgárság intézményét szorgalmazó munkacsoport tagjai menetet szerveznek az Alkotmánybíróság épülete elé szeptember 1-jén, a Szlovák Alkotmány napján. A menet 2012. szeptember 1-jén, szombaton 14.30-kor indul a Szent Erzsébet Dóm elől, ahonnan a Fő utcán át az Alkotmánybíróság épülete elé vonulnak. Délután 15.00-kor egy csendes, méltóságteljes tüntetés veszi kezdetét a taláros testület székhelye előtt.Kassai Gyula, lévai református lelkész megkeresésünkre elmondta, hogy a decemberi és januári felszólítások után, amikor három ízben a személyi igazolványát kérték be, az elmúlt néhány hónapban két alkalommal is felszólította a lévai rendőrség az útlevele leadására. „Egyik alkalommal sem tettem eleget a felhívásuknak. Augusztus elején (6-án) újabb levél érkezett a lévai rendőrségtől, amely határozatban mondja ki útlevelem érvénytelenítését és annak azonnali bevonását rendeli el. A levélben felszólítanak, haladéktalanul szolgáltassam be útlevelemet. A határozat visszavonhatatlan és ellene a közigazgatás szintjén már nem lehet panaszt emelni, erre csak bírósági úton, 30 napon belül van jogorvoslati lehetőség. A bírósági jogorvoslati lehetőségtől függetlenül az útlevelemet haladéktalanul, azonnali hatállyal be kell szolgáltatnom a rendőrségnek. Először is az útlevelemet a mai napig nem adtam le és ezután sem fogom leadni. Úgy döntöttem, hogy tovább folytatom a küzdelmet és nem hátrálok meg, ha nincs lehetőség a közigazgatás szintjén küzdeni az alkotmány adta jogokért, akkor ezt bírósági úton fogom megtenni" – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Kassai Gyula. Mint megtudtuk kéthete a jogi képviselő segítségével elkészítette a bírósági beadványt, amit a nyitrai kerületi bírósághoz be is nyújtott. Ebben a kerületi bíróságtól kérik, hogy vizsgálják meg a lévai rendőrség határozatának a törvényességét és érvénytelenítsék az útlevele azonnali bevonásáról szóló határozatot.
„Ez a hadjárat tovább fog folytatódni, amíg az alkotmánybíróság nem dönt, és nem érvényteleníti az alkotmányellenes szlovák állampolgársági törvényt. Ezért magam is részt kívánok venni a szeptember 1-i békés alkotmánymeneten, amelyen alkotmányos jogainkért fogunk szót emelni" – közölte a Felvidék.ma-val Kassai Gyula. Hozzátette: „Másokat is arra buzdítok, hogy jöjjenek el Kassára! Ne engedjük, hogy jogainktól megfosszanak bennünket, hanem együtt küzdjünk az igazságért!" – szögezte le Kassai Gyula.
A lévai Dolník Erzsébet is ott lesz Kassán. „Úgy hiszem, az a minimum, hogy mindaddig hallassuk hangunkat, amíg megnyugtató módon nem rendeződik a kettős állampolgársággal kapcsolatos felháborító, abszurd helyzet. Feltételezem, hogy nem ez a megmozdulásunk lesz az utolsó, de nem szabad feladnunk a küzdelmet azokért a jogokért, melyek minden állampolgárt, a Szlovákiában élő magyarokat is megilletnek" – véli Dolník Erzsébet. A tüntetéssel kapcsolatban továbbá elmondta, hogy „nyomatékot adunk annak a meggyőződésünknek, hogy a Szlovák Alkotmánybíróság kötelessége lenne mielőbb dönteni arról a beadványról, melyben a parlamenti képviselők egy csoportja kéri, hogy vizsgálja meg, az állampolgárságról szóló törvény összhangban van-e a Szlovák alkotmánnyal".
Dolník Erzsébet is bekérették a rendőrségre, hogy adjon magyarázatot, miért nem adta le az útlevelét. „Mivel az útlevelem érvényessége még 2004-ben lejárt, ezt leadtam, a személyazonossági igazolványomat továbbra sem vagyok hajlandó leadni. Ezt most nem is kérték" – szögezi le Dolník.
A komáromi Boldoghy Olivér is elmondta, hogy az ő ügyében sincs előrelépés. Azóta is küldözgetik a leveleket, amelyeket viszont Ő nem vett át. A kassai alkotmánymeneten mindenképpen részt vesz, mert mint nyilatkozta „Egy olyan országban, amelyik nem tiszteli a saját alkotmányát, ahol olyan törvényeket léptethetnek életbe, amelyek hatálya pontosan az ellenkezőjét eredményezi az alaptörvényben foglaltakkal, ahol embereket tehetnek tönkre olyan intézkedésekkel, amelyek szöges ellentétben vannak az alkotmányos renddel, nos ott senki, de senki nincs biztonságban! A szlovákság sem! Én nem szeretnék egy ilyen országban élni, ezért megyek el szeptember elsején Kassára, hogy határozottan hangot adhassak véleményemnek" – mondta a Felvidék.ma-nak Boldoghy Olivér.
A szintén komáromi Fehér István személyes okmányait is érvénytelenítette a hatóság. Esetében a rendőrség azonban tovább ment, s 33 eurós pénzbírságot rótt ki. „A rendőrségen a szlovák állampolgársági törvényre hivatkozva kérték tőlem, hogy adjam le az irataimat. Ezt én ezúttal is a szlovák alkotmányra és a vonatkozó nemzetközi jogi normákra hivatkozva megtagadtam. Emiatt megkaptam a pénzbíráságot" – mondta Fehér István. A rendőrségen még közölték vele, hogy személyigazolványát, mely a hatóságok szerint érvénytelen, bárhol és bármikor elkobozhatják tőle. „Úgy gondoltam, hogy a 15 napos határidőn belül én ezt meg fogom fellebbezni, és nem fogok fizetni, de még konzultálok jogásszal is" – mondta Fehér István. „Kassára természetesen megyek, s remélem az a menet rendesen elő is lesz készítve" – tette hozzá.
Mint ismeretes Rimaszombatban sem jobb a helyzet. Tamás Ilonka néni lánya, Anikó elhunyt. „A kettős állampolgársággal kapcsolatos törvényi rendelkezések (végrehajtási utasítások) hiányában a hivatalok "packázása" következtében húgomnak januárban összeomlott a vérkeringése és cukorháztartása, majd ezt követően a kórházban infarktust kapott. Májusban szívelégtelenség következtében ismét kórházba került, majd többször megállt a szíve. Augusztus 6-án temettük el. Januárig - a körzeti orvos nyilatkozata szerint is - teljesen egészséges volt" – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Fehérné Tamás Judit.
A Tamás családnak még 2012.január 12-i keltezéssel a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala - Az emberi jogok és egyenlő bánásmód szekciója állásfoglalást küldött a kettős állampolgárság ügyében, melyben leszögezik: „Az Alkotmány 1. cikkelyének (1) bek. kimondja, hogy a Szlovák Köztársaság jogállam. Alaptörvénye az Alkotmány. Minden törvénynek összhangban kell lennie az Alkotmánnyal. A törvények összhangja az Alkotmánnyal jeleni a törvényesség alapját, és a törvényesség a jogállam lényege. Az Alkotmány 152. cikkelyének 1. mondata szerint: „A Szlovák Köztársaságban azok az alkotmányerejű törvények, törvények és a többi, általánosan kötelező előírások maradhatnak hatályban, amelyek nem ellentétesek az Alkotmánnyal." Tehát ebből is kitűnik, hogy az állampolgárság elvesztésének esetére a törvény nem szabályozza az államigazgatási szervek eljárását. Tekintettel a hiányos jogi szabályozásra, ezeknek a szerveknek nincs jogalapjuk az eljárások lefolytatására. A hatóságok mégis zaklatják a kettős állampolgárokat az ellentörvényre hivatkozva.
A lévai Gubík László leadta az útlevelét, mert az 2012. április 19-én lejárt. „Az idézésben az szerepelt, hogy azért kérik, mert az úti okmányokról szóló törvény értelmében az érvénytelen okmányt (az enyém lejáratával vált érvénytelenné) annak birtokosa haladéktalanul leadni köteles. Nos, én az idézés után júliusban leadtam. Ennek ellenére kiszabták a 33 eurós pénzbírságot, amit kifizettem" – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Gubík László. Majd hozzátette, hogy jegyzőkönyvbe kérte, hogy rögzítsék, hogy az útlevelének leadási oka annak érvényességi idejének a lejárta. „A rendőrségen közölték, hogy hasonló eljárásra számíthatok a személyi igazolványommal kapcsolatban is. Erre azt válaszoltam, hogy az 2016 augusztusáig érvényes" – jegyezte meg Gubík László, aki tagja annak a kettős állampolgárság intézményét szorgalmazó munkacsoport, mely azt szorgalmazza, hogy az Alkotmánybíróság legyen valóban az Alkotmány őre, és ne késlekedjék az állampolgársági törvény alkotmányellenes módosításának semmissé nyilvánításával. Ennek érdekében 2012. szeptember 1-jén Alkotmánymenetet szerveznek Kassára. „Emeljük fel hangunkat minden polgártársunkért, akit egy a közös Európa szellemiségével ellentétes jogszabály megfosztott állampolgárságától, vallja magát bármilyen nemzetiségűnek, és egy békés menet keretében álljunk ki alkotmányos jogainkért" – nyilatkozta Gubík.
„Minden felvidéki magyarnak ott a helye, s ez mindennél fontosabb, mert nem csak a kettős állampolgárságról szól ez a dolog, hanem a felvidéki magyarok jogbiztonságáról is..." – tette hozzá Fehérné Tamás Judit. Mint megtudtuk, ha Ilonka néni egészsége és ereje engedi, szeretne szintén elmenni Kassára, s részt venni az Alkotmánymeneten. Tamás Ilonka néni Tormay Cécile szavaival üzen a felvidéki magyaroknak: „A végzet akkor méri ki az emberi sorsokat, mikor a hazaszeretetet lelkükbe ülteti, mettől többet ad belőle, annál súlyosabb a sors, melyet kimér."
HE, Felvidék.ma