Tornácos parasztházak a Kárpát-medencében
[gallery]
Határon átnyúló egészségügyi együttműködés EU-forrásból
A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma (DEOEC) és a Szatmár Megyei Sürgősségi Kórház együttműködésének eredményeként a két intézmény uniós támogatással fejleszti a szülészeti és nőgyógyászati ellátást. Az erről szóló dokumentumot hétfőn Debrecenben írták alá a két fél képviselői.
A Magyarország-Románia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013. (www.huro-cbc.eu) megvalósítása mindkét országban kiemelt fontosságú - mondta Tóth Attila, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke és Stef Mihai Adrian, a Szatmár Megyei Tanács elnöke az aláírást megelőző sajtótájékoztatón.
Az elnyert 1,96 millió euró összegű támogatást az intézmények egyebek között egészségügyi eszközök beszerzésére, infrastruktúra-fejlesztésre fordítják - jelezte Tóth Zoltán, a DEOEC női klinikájának igazgatója és Matiz Vasile, a Szatmár Megyei Sürgősségi Kórház nőgyógyászati osztályvezető főorvosa.
Tóth Zoltán hozzátette: a DEOEC szülészeti és nőgyógyászati klinikáján a műszerbeszerzésre fordítható 251.965 eurós összegből lehetővé válik - többek között - a legkorszerűbb sebészeti műtőasztal beszerzése, ahhoz szükséges eszközökkel, valamint laparoszkópos felszerelések vásárlása.
Az épületberuházásra elnyert 1.181.511 euróból összkomfortos kórtermek, egyágyas szülőszobák létesítése, vizesblokkok kialakítása, a klíma és tűzvédelmi rendszer korszerűsítése valósulhat meg - tájékoztatott a professzor.
A Szatmár Megyei Sürgősségi Kórház 294.188 eurós összegből berendezésekkel, eszközökkel fejleszti egészségügyi ellátó rendszerét - fűzte hozzá Matiz Vasile főorvos.
Kalapáti Magdolna, a VÁTI Nonprofit Kft. igazgatója a határon átnyúló projektek stratégiai céljaként jelölte meg, hogy közelebb hozzák egymáshoz a határ menti régiókban élő embereket és az ott működő szervezeteket. A pályázatoknál prioritásként veszik figyelembe a határ menti infrastruktúra-fejlesztést és a gazdasági kohézió erősítését - jegyezte meg.
Az igazgató elmondta azt is, hogy a négy magyarországi, illetve négy romániai megyét érintő projekteket - köztük a debreceni és a szatmárnémeti közötti együttműködést - az Európai Regionális Fejlesztési Alap 85 százalékban támogatja. A társfinanszírozást a két állam biztosítja, míg a pályázóknak magyar részről öt százalék, román részről két százalék önerővel kell rendelkezniük.
MTI - fidesz.hu
A Beneš-dekrétumokról tárgyal az Európai Parlament szakbizottsága
Brüsszelben szeptember 20-án vitatják meg a Beneš-dekrétumok ellen benyújtott petíciót. Juhász Imrét, európai jogi szakjogászt, a petíció egyik kezdeményezőjét kérdeztük az előzményekről és a várható eseményekről. Magyar kezdeményezésre szeptember 20-án vitatja meg az Európai Parlament Petíciós Bizottsága azt a Beneš-dekrétumok elleni beadványt, amelyet két magánszemély adott át Brüsszelben a szakbizottság elnökének ez év januárjában.
A Beneš-dekrétumokat fenntartó szlovákiai jogszabály ellen Hahn-Seidl Alida, a németországi Hunnia Baráti Kör képviselője és dr. Juhász Imre PhD európai jogi szakjogász adott át petíciót Brüsszelben Erminia Mazzoni szakbizottsági elnöknek.
A civil kezdeményezést - amelynek célja, hogy az Európai Unió érdemben foglalkozzon a jelenleg is érvényben lévő, diszkriminatív intézkedéseket tartalmazó Beneš-dekrétumokkal, továbbá gyakoroljanak nyomást az azokat fenntartó jogszabályok megszüntetése érdekében -, Bagó Zoltán Fideszes EP- képviselő karolta fel. Hosszas egyeztetés és szakmai lobbi eredménye, hogy az Európai Parlament Petíciós Bizottsága szeptember 20-i ülésének napirendjére tűzte a Beneš-dekrétumok ellen benyújtott petíciót.
Dr. Juhász Imre a petíció szerzője a Felvidek.ma hírportálnak elmondta, hogy nem először próbálták meg a döntéshozók figyelmét felhívni a témára.
„Ez a második próbálkozás, 2008 áprilisában egy nagyobb társadalmi megmozdulás keretében átadott petíció ugyanis nem járt sikerrel. Akkor 170 civil szervezet nevében közel 50 ezer aláírással nyomatékosított a Beneš-dekrétumok elleni petíciót nyújtottak be civilek és közéleti személyiségek a Strasbourgban az Európai Unió Parlamentjéhez, köztük Wittner Mária országgyűlési képviselő, Andrásfalvy Bertalan volt kulturális miniszter, Fehér Csaba szlovákiai és Hunyadi István strasbourgi történész, Hahn-Seidl Alida a Hunnia Baráti Kör részéről és jómagam az egykori Civil Jogász Bizottság tagjaként.
A jogfosztó rendeletek ellen tiltakozó dokumentumban többek között kértük, hogy az Európai Parlament tűzze napirendre a Beneš-dekrétumok, a Szlovák Nemzeti Tanács és egyéb (cseh)szlovák hivatalos szervek által a kérdéses időszakban alkotott, és a magyar és német kisebbséget súlyosan diszkrimináló jogszabályok ügyét, valamint a parlament vizsgálja meg azok európai uniós jogrendszerrel való összeegyeztethetőségét. A petíció átadását akkor világszerte tüntetések kísérték, békés tiltakozást tartottak Szlovákia helyi nagykövetségeinél Európa számos városában, az Egyesült Államokban és Kanadában is" – emlékezik Juhász Imre.
A dekrétumok egy része összeegyeztethetetlen az uniós alapszerződéssel és az alapjogi chartával, ennek ellenére a szlovák parlament 2007-ben, már uniós tagállamként, erősítette meg sérthetetlenségüket, mintegy kőbe vésve azokat az emberi jogi jogsértéseket, amelyek 1945-ben, az akkori Csehszlovákiában élő magyarok és németek ellen irányultak.
„Az Európai Uniót jellemzi, hogy szava sem volt eddig a kollektív bűnösség elve alapján készült jogszabályok szlovákiai megerősítése kapcsán. Az új petíció felépítésében, jogi érvrendszerében is más, mint az előző" – mondja Juhász Imre.
Hozzátette: „Igyekeztük a gyermekbetegségeket kiküszöbölni és megelőztük néhány ismert, az érdemi vizsgálatot elutasító EU-s panel alkalmazásának a lehetőségét. Fontos megemlíteni, hogy míg Csehország uniós csatlakozásakor az EU vizsgálta a Beneš-dekrétumokat, Szlovákia esetében ez már nem történt meg.
Az egykori Csehszlovákia két utódállamának 1945-ben sem volt azonos a jogrendszere, mint ahogy nem azonos ma sem. A Beneš-dekrétumokat nem szabad egyfajta jogtörténetként szemlélni, hiszen nagyon sok tekintetben ma is az élő jog részét képzik (pl. szlovák háborús bűnösök büntetlensége), és a dekrétumok következményeit ma is elszenvedi a felvidéki magyarság, akárcsak a negyvenes éveket követően. Ezek miatt is fontos, hogy az Európai Unióban most napirendre vették a kérdést" - tette hozzá az európai jogi szakjogász.
A petíció benyújtói bíznak benne, azzal, hogy most az EP napirendre tűzi ezt a kérdést, nemzetközi figyelmet kaphat a téma és sikerül a bizottsági meghallgatáson a Beneš-dekrétumok megtárgyalását egy szakmai vitává tenni.
A szeptember 20-i brüsszeli meghallgatás történéseiről az eseményt követő héten sajtótájékoztatón és konferencián számolnak be a résztvevők. Hogyan tovább felvidéki Magyarság? címmel a Hunnia Baráti Kör konferenciát szervez szeptember 29-én, szombaton 14 órától Budapesten a Polgárok Háza Dísztermében (1089 Budapest, Visi Imre u. 6.), amelyre szeretettel várnak minden érdeklődőt. Ez a tanácskozás is azon konferenciák sorába tartozik, amelyeket a Beneš-dekrétumok 2007-es szlovákiai megerősítésének évfordulója tájékán, 2008 óta minden évben megrendeznek a szervezők.
A konferencia pontos programját bővebben Eseménynaptárunkban találják.
http://www.felvidek.ma/idopont/esemenyek/details/2305-hogyan-tovabb-felvideki-magyarsag
Felvidék.ma
A Kárpát-medence egységes oktatási tér
A magyar kormány számára rendkívüli jelentőségű, hogy szülőföldjén saját nyelvén tanulhasson a magyarság - hangsúlyozta Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára hétfőn Csíkszeredában, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) központi tanévnyitó ünnepségén.
"A Kárpát-medence egységes oktatási tér, függetlenül az országhatároktól, és mi ebben a térben szeretnénk a magyar hallgatók számára magas szintű képzést biztosítani" - mondta az államtitkár.
Hozzátette: az oktatáson túlmenően az egyetemnek fontos közösségszervező szerepe is van, a kulturális és tudományos élet számára is teret biztosít, segíti a modernizációs törekvéseket. Budai kiemelte: fontos lenne a Székelyföld jövőformáló kezdeményezéseit összehangolni, ezért is tartja fontosnak, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium erre irányuló kezdeményezése pozitív visszajelzést kapott.
"A júliusban Magyarországon megtartott Székely Kerekasztal és a mai agrár-innovációs fórum egy olyan párbeszédnek adhat újabb lendületet, amely összefoghatja a térség modernizációs kezdeményezéseit. Ezek a fejlesztések elképzelhetetlenek egy jól képzett szakmai gárda nélkül" - mondta az államtitkár.
Dávid László rektor a Csíkszeredai Műszaki és Társadalomtudományi Kar aulájában tartott ünnepségen rámutatott: a Sapientia első alkalommal rendezhette meg akkreditált intézményként a tanévnyitóját.
"Románia legjobb magánegyetemét választottátok, azt az egyetemet, amely párhuzamosan fejlesztett, támogatta a fiatal oktatóit, tanította a fiatalokat, és nem utolsó sorban kereste azt, hogy miként lehetne leginkább hasznára ennek a közösségnek" - mondta a rektor az elsőéves hallgatókhoz intézve szavait.
A magyar állam által finanszírozott - Romániában jogilag a magán oktatási rendszerhez tartozó - egyetemen mintegy kétezer hallgató, köztük 671 gólya kezdte meg hétfőn a tanévet.
A három helyszínen - Kolozsvárott, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában - 28 alapképzési szakon és négy kihelyezett mesteri szakon kezdődött meg az oktatás a Sapientián. Újdonság a marosvásárhelyi karon induló tájépítészet szak, amelyik illeszkedik az ott működő kertészmérnöki szakhoz és a kampusz 27 hektáros területének adottságaihoz.
A Sapientia EMTE intézményi akkreditálásról szóló törvényt 2012 elején fogadta el a román parlament: ezáltal vált lehetővé hogy az egyetem államvizsgát szervezzen az akkreditált szakokon és oklevelet állítson ki az itt végzett hallgatóknak.
A Sapientia EMTE-t a magyar történelmi egyházak által 2000-ben bejegyzett Sapientia Alapítvány hozta létre. Az egyetem 2001-ben ideiglenes működési engedéllyel kezdte meg tevékenységét. A magyar kormány és az Országgyűlés 1999-ben döntött úgy, hogy támogatja az önálló erdélyi magyar egyetemi oktatást, és létrehozza az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet.
MTI-fidesz.hu
Együttműködés a miskolci és a kassai kulturális intézmények között
Kassa Európa Kulturális Fővárosa (EKF) lesz 2013-ban, ahol Miskolc is bemutatkozna. A kultúrára és turizmusra összpontosító együttműködési megállapodást Kriza Ákos miskolci és Richard Raši kassai polgármester Miskolcon írta alá .
A kulturális és turisztikai együttműködésen túl a szerződés kitér a miskolci és a kassai kulturális intézmények közötti szorosabb kapcsolatra is, elsősorban azért, mert a két települést testvérvárosi viszony is összeköti.
Az aláírás után mind a miskolci, mind a kassai városvezető azt hangoztatta: az a cél, hogy a jövő évi kassai rendezvényre minél több magyar látogasson el, illetve a Kassára érkezőknek nívós miskolci programokat is kínáljanak.
A már tradicionális miskolci kocsonyafesztivál jövő évi díszvendége Kassa lesz, a miskolci szimfonikus zenekar Kassán ad koncertet, miként a miskolci teátrum is fellép a szlovákiai városban 2013-ban. Mindezek mellett számos egyéb rendezvény, kiállítás csatlakozik az EKF-programhoz.
Kassa a gazdaság fejlődését, az idegenforgalom fellendülését egyaránt várja az Európa Kulturális Fővárosa címtől.
Kassa főpolgármestere magánszemélyként is baráti városnak tarja Miskolcot, a két város politikai helyzettől függetlenül mindig jó viszonyt ápolt egymással. Mint Richard Raši fogalmazott, személy szerint a leggyakrabban megforduló polgármester a borsodi megyeszékhelyen. "Bízom benne, hogy a megállapodásban kiemelt területek, azaz a kultúra és a turizmus fellendítése mellett gazdasági célokat is kitűzhetünk és megvalósíthatunk. A Kassa 2013 még közelebb hozhatja a két település lakóit egymáshoz, akik a programokon kívül is ellátogatnak majd a másik városba, akár több napra" – mondta Richard Raši.
Az együttműködési tárgyalások már jóval korábban elkezdődtek. Tavasszal a Kassán megrendezett "Történelem és kultúra –multikulturális és határon átnyúló együttműködés modellje Kelet-Magyarország és Kelet-Szlovákia között" című konferencia is ezt szolgálta. Országhatárokon átnyúló egyetemi szövetséget is létrehozott a Miskolci Egyetem, valamint két kassai felsőoktatási intézmény, melyet az egyetemek rektorai 2012. július 9-én aláírásukkal meg is pecsételtek.
Marek Maďarič szlovák kulturális miniszter a 2012. júniusban tartott ünnepélyes sajtótájékoztatón elmondta, hogy Kassának ajándék az Európa Kulturális Fővárosa cím. "A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a cím legtöbb város számára fejlődést hozott" - hangsúlyozta.
Kassa kulturális kínálata hét alappilléren nyugszik. Központban a színház, a tánc, a zene, az irodalom, a vizuális művészet, a kreativitás, a turizmus, a történelmi események és épületek bemutatása, a bor, a gasztronómia, és nem utolsó sorban a perifériára szorult emberek felkarolása.
Kassán mintegy 350 rendezvényt tartanak majd az EKF 2013 program keretében, a rendezvénysorozat 2013. január 20-án kezdődik.
Az EKF-program keretében például önálló Márai Sándor-projekt készül, valamint megjelenik a kassai születésű író életműsorozata szlovák nyelven. Nagy várakozás előzi meg a Fehér éjszaka címet viselő programot, amelyen interaktív fényinstallációk segítségével a látványt maguk a látogatók is alakíthatják.
Felvidék.ma
A Budapesti Fidelitas Nemzetpolitikai Konferenciájának zárónyilatkozata
Mi, a Kárpát-medencében élő magyar fiatalokat tömörítő ifjúsági szervezetek képviselői fontosnak tartjuk egy olyan fórum létrehozását, ahol lehetőség nyílik az eszmecserére a külhoni és anyaországi közösségeket érintő egyes kérdésekről, és fel tudjuk mérni egymás elvárásait. Felelősséget vállalva a jövő nemzedékeinek sorsáért, feladatunknak érezzük, hogy megfelelő választ találjunk az összmagyarságot érintő egyes kihívásokra, és előmozdítsuk a külhoni magyar közösségek megmaradását és fejlődését a XXI. században.Lényegesnek tartjuk a magyar kultúrnemzet szempontjából is a térség népeinek békés egymás mellett élését, mely egy virágzó kelet-közép európai gazdasági térség létrejöttének a záloga lehet. Ennek érdekében elengedhetetlenül fontos, hogy a régió országai betartsák és alkalmazzák a kisebbségek jogegyenlőségét és önazonosságtudatának megőrzését szolgáló nemzetközi és európai egyezményeket: az ENSZ keretében elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, az Európai Unió Alapvető Jogok Chartáját, az Emberi Jogok Európai Egyezményét valamint az Európa Tanács keretében elfogadott Regionális vagy kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját.
A határon túl élő magyar polgárokat és közösségeiket megillető jogok közül kiemelten fontos az anyanyelvhasználat joga, melynek eszköze lehet az etnikailag sokszínű területeken a kétnyelvű közigazgatás megteremtése és az anyanyelvű oktatás biztosítása. A jogegyenlőség ugyanis megköveteli, hogy nemzeti hovatartozástól függetlenül minden ember egyenlő mértékben tudja gyakorolni állampolgári jogait.
Központi fontosságú, hogy a felsőoktatáson és a szakképzésen keresztül biztosítva legyen, hogy a külhoni magyar fiatalok érvényesülni tudjanak a munka világában és boldogulni tudjanak szülőföldjükön. Ez Magyarország mindenkori vezetésének is alkotmányos kötelezettsége.
Érdeklődéssel szeretnénk kísérni a Kárpát-medence valamennyi országában élő magyarság mindennapi életét, és az őket ért jogsértésekre egy online riadólánc életre hívásával szeretnénk felhívni a világ figyelmét. Békés demonstrációk segítségével, a nyilvánosság minden eszközének felhasználásával szeretnénk elejét venni a magyarokat nemzeti hovatartozásuk miatt érő egyes atrocitásoknak.
Reményeink szerint a minél közelebbi jövőben megvalósul a Schengeni Egyezmény által lefektetett határok nélküli Európa álma. Rendkívül lényeges, hogy felhívjuk az Unió döntéshozóinak figyelmét, hogy az ő feladatuk is biztosítani az európai állampolgárok sérelmektől mentes jogegyenlőségét, szabad nyelvhasználatát és ezt el kell várni az Európai Unió tagállamaitól és az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országoktól is.
Budapest, 2012. szeptember 15.
Aláíró szervezetek:
Budapesti Fidelitas
Fidelitas
Magyar Ifjúsági Tanács
Magyar Ifjúsági Értekezlet
Via Nova Ics
Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége
Magyar Ifjúsági Közösség
Vajdasági Magyar Diákszövetség
Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ifjúsági Szervezete
Burgenlandi Magyar Népfőiskola
Vajdasági Magyar Szövetség Ifjúsági Tagozat
Rákóczi Szövetség
Horvátországi Magyar Ifjúsági Közösség
Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség
fidesz.hu
Magyar szecesszió épületei – II.
[gallery]
Határon Túli Magyar Oktatási Bizottság jöhet létre
Határon Túli Magyar Oktatási Bizottság jöhet létre a Határon Túli Magyar Ösztöndíj Tanács és a Határon Túli Magyar Oktatási Tanács összevonásával a kormany.hu-n közzétett rendelettervezet szerint. A javaslatot szeptember 24-ig lehet véleményezni.
A tervezet alapján a két szervezet az évek óta jól működő gyakorlatra tekintettel, változatlan összetételben egy testületként folytatná működését Határon Túli Magyar Oktatási Bizottság néven.A testület az Emberi Erőforrások Minisztériuma Oktatásért Felelős Államtitkárságának a külhoni magyar közoktatás fejlesztését és a határon túli magyar tanulók és hallgatók tanulmányait elősegítő ösztöndíjazó tevékenységét elősegítő javaslattevő, szakmai tanácsadó, véleményező és döntés-előkészítő szerve lenne.
MTI-fidesz.hu
Basescu a kisebbségek nyelvhasználati jogáról
Traian Basescu a román diplomaták éves találkozóján mondott beszédében a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetem magyar tagozatának ügyére is kitérve kijelentette, egy kisebbségnek alapvető joga anyanyelvén egyetemen tanulni. Az elnök szerint Románia stratégiai partnerségi kapcsolata Magyarországgal ma már megkérdőjelezhetetlen.
Magyar Hírlap