A román kormány élezi a konfliktust
Kövér László véleménye szerint egyszerűen csak zsákutcába akarták csalni a román hatóságok a szervezőket különböző indokokkal, ha megvalósul az újratemetés. Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: nem Románia és Magyarország között van konfliktus, hanem a román kormány élezi azt belpolitikai célokból. Ezt a kártyát a román kormány többször is előhúzza majd, ha újra megkapja a bizalmat – tette hozzá. Saját jogszabályai alapján a román kormánynak nincs joga megakadályozni Nyirő József újratemetését – mondta.Kövér hangsúlyozta: a magyar kormány nem vesz részt az újratemetésben, csak az Országgyűlés Hivatala. Nyirő sírja egy elhagyott sír volt Spanyolországban, melyet a magyar állam gondozott. Már tavaly szeptemberben kezdeményezték az író újratemetését, akkor még nem lehetett tudni, hogyan alakul a román belpolitikai helyzet és hogy önkormányzati választások lesznek. Ez is azt mutatja, hogy ez nem egy beavatkozási kísérlet a magyar kormány részéről a román belpolitikába, és a romániai magyar pártokra hatva.
Kövér aktuálpolitikai jellegűnek nevezte a botrányt, és úgy véli, pusztán a román kormány szándékától függ, hogy mikor fog csitulni.
mno.hu
Felháborító és érthetetlen a történelmi egyházak vezetőinek levele
Néhány nappal ezelőtt Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkárnak küldött közös válaszlevelében a nemzeti összetartozás napján kért egyperces harangozással kapcsolatban a következőt írta:Kérésének sajnos nem áll módunkban eleget tenni, mert templomi harangjaink istentiszteleti alkalmakkor, illetve az egyház liturgikus rendjéhez kapcsolódva szólnak.
Sok hívő vagy vallását éppen nem gyakorló magyar embert mélységesen felháborított a történelmi egyházaink főpapjainak semmivel nem magyarázható válaszlevele, mellyel nem csak a nemzeti összetartozás erősítésének folyamatán ejtettek mély sebet, hanem a történelmi egyházak, a társadalom általi minél szélesebb körben való elfogadásának, követői gyarapításának kívánt közös szándékunkat is jelentősen gyengítette. A sok értetlenséget és felháborodást tartalmazó megnyilvánulás közül, most Lakitelek polgármesterének, Felföldi Zoltánnak a levelét közöljük:
Főtisztelendő Bíboros Úr!
Bevallom, nem vagyok a különböző egyházak liturgiájában járatos, csupán egy római katolikus hitű, magyar ember. Emellett egy település polgármestere. Egy olyan településé - Lakiteleké - amelynek polgáraik a tavalyi évben fél árbocra eresztett Országzászlót állítottak, valamint felállították az
Emlékezés Harangját. Az Emlékezés Harangja Lakiteleken minden délután fél öt órakor, a trianoni békediktátum aláírásának időpontjában egy perces harangzúgással emlékeztet bennünket
Magyarország halálára, és egyben hirdeti a feltámadásba vetett reményünket.
Keresztény magyar emberként mély döbbenettel olvastam Magyarország 3 történelmi egyháza - közöttük az én egyházam - vezetőjének levelét, mely szerint nem zúgnak június 4-én a templomi harangok a megemlékezések részeként. Nem tudtam, hogy templomi harangok - ahogyan az a
levélben szerepel - csak „istentiszteleti alkalmakkor, illetve az egyház liturgikus rendjéhez kapcsolódva szólnak.” Most sem tudom, valóban így van-e ez. Csak azt tudom, hogy nagy veszély idején félreverik a templomi harangokat. És hogy ha kell, ágyút is lehet belőlük önteni. És hogy 1920. június 4-én délelőtt, két órán át zúgtak a harangok a maradék Magyarország teljes területén. És hogy 1940. szeptember ll-én a magyar honvédek a Szent Mihály templom harangjainak zúgása közepette vonultak be Kolozsvárra. És hogy 1990. június 4-én Székelyudvarhely valamennyi magyar templomában 10 percen át zúgtak a harangok a békediktátum aláírásának időpontjában.
A levelet olvasva csak ültem a számítógép monitorja előtt, fél órával a lakiteleki Trianon megemlékezés előtt. Bevallom, elkapott az indulat. Ugyanazt éreztem, mint amikor 2004. december 5. előtt Gyurcsány Ferenc érvelését hallgattam arról, hogy miért kell nemmel szavazni azon a bizonyos népszavazáson. Önmagában logikus, koherens érvelés. Mégis elfogadhatatlan. Ha másért nem, hát azért, mert a trianoni harangok szólnak/szólnának mindazokért, akik élete - közvetlenül, vagy közvetve - a békediktátum következtében tört derékba. A szülőföldjükről elüldözöttekért. A békediktátum következtében kirobbant második világháború áldozataiért. Az elhurcolt zsidókért. A baltával lefejezett székelyekért. A több tízezer, kiirtott magyarért. A szintén több tízezer, elhurcolt és elpusztított kárpátaljai magyar A kitelepített felvidéki magyarokért. A történelmi egyházak tagjaiért. És a magyar történelmi egyházak válasza, mintha csak egy áramszolgáltató, vagy egy telefontársaság hivatalos levelét olvasnánk: „Kérésének sajnos nem áll módunkban eleget tenni”, „válaszunk elfogadását kérve”, etc.
Bár a Válasz nem nekem szólt, de római katolikus magyarként engem is érintett. És csak azért ragadtam tollat, hogy a legmélyebb tisztelet mellett hangot adjak annak, hogy számomra, mint érintett számára, ez a Válasz nem elfogadható.
A magyar feltámadásba vetett reménnyel és a legmélyebb tisztelettel üdvözli Önöket:
Felföldi Zoltán
Lakitelek polgármestere
Lakitelek, 2012. június 4.
Országzászló adományoztak a Rákóczi Főiskolának
2012. június 4-én a Beregszászi Református Egyházközség után a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kapott országzászlót a magyarországi Nemzeti Társaskörtől. A szervezet fő célkitűzése a hiteles magyar történelem tanításán túl a magyarság egységének megerősítése. A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából rendezett ünnepségen a főiskolától már megszokott, a magyar hagyományokra építve szép ünnepséget láthattunk. A főiskola vezetősége a díszvendégekkel Rákóczi - korabeli és kárpátaljai magyar viseletekbe öltözött hallgatók sorfala között vonult be a főiskola Esztergom termébe, majd a Nemzeti Társaskör tagjai is a terembe érkeztek, kezükben az országzászlóval.Az ünnepség kezdetén egyperces néma csenddel emlékeztek meg a teremben a trianoni békeszerződés aláírásáról és a kárpátaljai magyarokra gyakorolt hatásáról, majd a nemzeti imádságunk, a Himnuszt eléneklése következett. Tarnóczy Balázs, a Nemzeti Társaskör alelnöke a beszédében elmondta, hogy a szervezet legnagyobb céljának az identitás-tudatot, az öntudat erősítését tűzte ki s ezért is a " magyarság megmaradásáért" a zászló példamondata. Ez már a 88. zászló, de további településekre kívánnak még eljutni a Kárpát - medencében.
A történelmi egyházak képviseletében tisztelendő Michels Antal római katolikus plébános és nagytiszteletű Maksai Attila, a Beregszászi Református Egyház lelkésze áldotta meg az eseményt és kérte az Isten áldását e nemes célra.
Az országzászlót vitéz lovag Erdős László honvédezredes adta át Orosz Ildikónak, ezzel is jelképezve a magyarság múltját, a jelenét és a közös jövőjét, majd elhelyezték az Esztergom terem falán.
Vitéz lovag Erdős László beszédében elmondta: "aki ezen a főiskolán szerez diplomát, "lámpást" jelent az elkövetkezendő nemzedék számára. Sok millióan meghaltak a magyar eszmékért s a kárpátaljaiaknak is harcolniunk kell a magyarság megmaradásáért.
Az eseményt egy fiatal tehetség, a badalói Szoboszlai Csilla operaénekes előadása tette még fennköltebbé.
kárpátalja.ma
Csak a magyar nemzetnek róják fel, ha a szétszórt nemzetrészeket össze akarja fogni
Duray Mikós egyetemi docens, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának volt alelnöke azt monta, nem a magyar az egyetlen nemzet, amelyet "szétszaggattak", amelynek "egy részét világgá űzvén szórvánnyá morzsoltak", és amelynek "sorait megtizedelték". De Európában a magyar az a nemzet, amely "elszakított részeinek megpróbáltatásai a jelen történelme is" - hangoztatta.Úgy látja, csak a magyar nemzetnek róják fel, ha "a szétszórt nemzetrészeket össze akarja fogni", csak őt vádolják, hogy veszélyezteti a nemzetközi egyensúlyt, amikor szóvá teszi, hogy "őshonos részei szomszédos országokban élnek". Csak a magyar nemzetnek teremtettek összefogással ellenfeleket azokból, akik évszázadokig "lakták békésen Szent István országát" - emelte ki. Ő is utalt rá, hogy két éve június 4-ét már nem szomorú emléket idéző gyásznapként jegyzik, hanem a nemzet összetartozásának napjaként, és ez "az életösztön sajátos jele".
MTI
El kell érni, hogy ebből a tragédiából valami jó nőjön ki
Következetesnek kell maradni a magyarok közötti szolidaritásban, "a határokat átívelő nemzeti összetartozásban", mert csak így érhető el, hogy a trianoni tragédia átlényegüljön "valami egyedülállóan jóvá" - mondta a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a nagytétényi országzászlónál tartott megemlékezésen. Németh Zsolt közölte: Trianonban a magyar nemzetet szabad akarata ellenére feldarabolták, és ezt a nemzet nem valami nemes célért hozott áldozatként, hanem kényszerből szenvedte el. El kell érni, hogy ebből a tragédiából a jövő nemzedékeknek "valami jó nőjön ki" - fogalmazott. Úgy vélte, ez "látszólag lehetetlen", de ilyen eredmény lehet az államhatárok által elválasztott magyarok közötti szolidaritás, a nemzet összetartozása, ami Trianon következményeként alakult ki. Ez "más népeknek nem adatott meg", ezért képtelenek megérteni a magyarok szolidaritását, összetartozását - vélekedett Németh Zsolt. Hangsúlyozta, féltve kell őrizni, gondozni ezt az összetartozást, ezért nyilvánították június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává, amely így már nem emlék- vagy gyásznap.
Az ünnepség keretében csaknem ötvenen állampolgársági esküt tettek. Németh Zsolt róluk azt mondta, most léptek be a magyar állampolgári közösségbe, de lélekben mindig is ide tartoztak, így nekik a nemzeti összetartozás napja nem a gyász, hanem "az egyedülálló öröm pillanata".
MTI
Erős Magyarországra van szükség
Csáky Pál felvidéki közíró és politikus Szombathelyen is bemutatta az Álom a szabadságról c. könyvét. Beszédében hangsúlyozta, hogy: a felvidéki magyarság azt szeretné, ha Magyarország emelkedő, erős ország lenne, amelyre fel lehet nézni. A felvidéki magyarság partneri viszonyra törekszik Magyarországgal, annak mindenkori kormányával. Az ottani magyarok ahhoz várnak segítséget az anyaországtól, hogy megmaradjanak nemzeti közösségeik, és ellen tudjanak állni az asszimilációs folyamatnak - mondta. A felvidéki magyarság autonómiatörekvései soha nem jelentették azt, hogy el akarnának szakadni Szlovákiától. A felvidéki magyarok egyszerűen tisztességesen akarnak élni, de soha nem mondhatnak le magyarságukról, a nemzeti összetartozás érzéséről, az asszimiláció, az önfeladás nem lehet számukra követendő út - tette hozzá.
Csáky Pál arról is szólt, hogy nem Európa szellemisége, hanem az Európai Unió van válságban. Európa megtalálja majd a kivezető utat, ha újra rátalál saját arcára, saját szellemiségére - fogalmazott.
Felvidék.ma
Az RMDSZ román pártokkal igen, magyar alakulatokkal nem működik együtt
Borbély Zsolt Attila szerint a polgármesteri funkció egy rátermett ember kezében nemzetstratégiai eszköz lehet Marosvásárhely magyarságának védelmében. Ezzel a nézettel ütközik az RMDSZ politikáját védelmező Máté András Levente, aki szerint az RMDSZ „első célja”, hogy ott legyen a parlamentben: a kormánynak a részesei akarunk lenni. Ha elfogadjuk, ha nem, Bukarestben döntik el a sorsunkat, és nem a helyi önkormányzatokban. Gergely Balázs az Erdélyi Magyar Néppárt alelnökét meglepi, hogy az RMDSZ több román párttal is gond nélkül koalícióra tudott lépni, de a magyar alakulatokkal képtelen az együttműködésre.
Magyar Hírlap
Benedek Elek: Székely Tündérország - hangoskönyv
Kattints a hangos mesekönyvre:
http://mek.oszk.hu/02900/02971/mp3/
Petőfi-díjat kapott Tamás Ilonka néni
Tamás Ilonka nénit május 20-án századik születésnapja alkalmából hálaadó istentiszteleten és szeretetvendégségen köszöntötték Rimaszombatban. Az ünnepi Istentiszteletre a református templomba délután két órára sereglettek össze Tamás Ilonka néni szerettei, rokonai, barátai, ismerősei, egykori diákjai, civil és társadalmi szervezetek képviselői, hogy közösen adjanak hálát a mindenki Ilonka nénije megélt száz esztendejéért. Az igét Ft. Erdélyi Géza nyugalmazott püspök hirdette. Prédikációjában Ilonka nénit a Kárpát-medencei magyar pedagógus-társaság egyik legidősebb tagjaként köszöntötte, aki Istennek hála jó egészségben tudott megjelenni az őt ünnepeltek körében az Isten házában.
Erdélyi Géza püspök kitért azon gyalázatos esetre, ami által szülőföldjén vált hontalanná Ilonka néni, mikor felvette a magyar állampolgárságot is. A megpróbáltatásokat hősisen viselve az egész Kárpát-medence magyarsága megismerte őt, aki lányai segítségével kiáll a jogai mellett.
A jeles ünnepi alkalomból a Simonyi Alapítvány a szlovákiai magyar nemzetrész javára végzett oktatói és nevelői tevékenységének elismeréseképpen és köszönete kifejezéseként a civil helytállásért alapított Petőfi-díjat adományozta Özv. Tamás Aladárné Szűcs Ilonának
A gyülekezet szeretetvendégség keretében a Fekete Sas étterem átriumában folytatta az ünnepséget, ahol Ilonka nénit a civil szervezetek képviselői és magánszemélyek köszöntötték. Rimaszombat polgármestere, Šimko József a városházán köszöntötte Ilonka nénit.
Felvidék.ma
Orbán Viktor amerikai magyarok előtt beszélt, a chicagói Szent István-templomban
2010-ben, a kormányváltáskor Magyarország rosszabb gazdasági helyzetben volt, mint Görögország. 2010-ben nem nulláról indultunk, hanem a görögöknél is rosszabb helyzetből kezdtük meg az ország talpra állítását - mondta Orbán Viktor amerikai magyarok előtt, a chicagói Szent István-templomban. Magyarországra sajnos még ma is igaz, hogy egy zálogba adott ország, ugyanis a megelőző évek során zaciba vágták Magyarországot: óriási hiteleket vettek fel, cserébe pedig elzálogosították Magyarországot. Ez a hitel, ami könnyű és olcsó pénznek tűnt még ezelőtt 5-10 évvel, az időközben drága és nehéz pénzzé vált, és agyonnyom bennünket. Egy óriási adóssághegy alatt vagyunk.
Célunk, hogy belátható időn belül legalább 5,5 millió magyar embernek kell dolgoznia és adót fizetnie. Ha ezt nem tudjuk elérni, lehet akármilyen hókuszpókusz, könyvelés, pénzügyi trükközés, az ország nem fog megállni a lábán.
2010-ig Magyarország volt az egyetlen a volt kommunista államok közül, amely nem volt képes arra, hogy megalkosson egy új alkotmányt. Magyarország folyamatosan megegyezésekkel, kiegyezésekkel, paktumokkal, átmeneti megoldásokból fakadó döntésekkel próbálta igazgatni az életét, de nem volt alapunk, biztos fundamentumunk. Szilárd alap nélkül az ország megrendül és összeomlik.
Az alaptörvény kimondja, hogy a világban szétszórtan élő magyarok mindannyian ugyanahhoz a nemzethez tartoznak, és ezt a tényt a mindenkori kormányoknak és parlamenteknek kötelessége közjogi erővel elismerni.
Hamarosan megszületik az a törvény, amely lehetővé teszi, hogy levélben is szavazhassanak a kettős állampolgárok a magyar parlamenti választáson. Most, hogy a magyar állampolgárság hátszele végigfúj a magyarlakta területeken, azok, akik nem honosításra várnak, hanem csak korábban nem folyamodtak a magyar állampolgárságot bizonyító dokumentumért, mihamarabb tegyék ezt meg. Ennek lesz jelentősége, mert így egyúttal az EU állampolgáraivá is válnak, és részt vehetnek majd a magyar nemzet legfontosabb döntéseiben.
A magyar Alaptörvény világosan kimondja, hogy a család egy férfi meg egy nő. A család a jövőhöz tartozik, ugyanis ha van család, vannak gyermekek, és ha vannak gyermekek, van jövő.
Mi egy sokkal különb és tehetségesebb nép és ország vagyunk annál, mint hogy 2012-ben arról kelljen gondolkodni, belezuhanunk-e a szakadékba. Magyarország különb ország annál, mint ahová az elmúlt 60 év eredményeképpen jutott. Ez vezeti a magyar kormányt, Magyarország pedig szép jövő előtt áll.